Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-12 / 266. szám
t Fejlett jogi gondolkodás — szilárd törvényesség Irta: dr, Szíjártó Károly, a Magyar népköztársaság legfőbb ügyésze Sok a burgonya és az alma Téli zöldség-, gyümölestárolás Egerben az Állami tevékenységben a jogalkalmazas- nak nagy a szerepe. A jogi munka eredményessége és hatékonysága viszont nagy mértékben függ a jogalkalmazók politikai és szakmai képzettségétől, mert tudások színvonala a jogesetek helyes jogpolitikai megítélésére közvetlen hatást gyakorol. Nagyon fontos az is, hogy a jogalkalmazók gondolkodásmódja azonosuljon a jogpolitikai irányelvekben meghatározott követelményekkel, mert a belső meggyőződésen alapuló jogi tevékenység közvetlenül segíti társadalompolitikai céljaink megvalósítását. A jogpolitikai elvekkel való egyetértés és a jogszabályoknak azokkal összhangban történő végrehajtása, a jpg és a politika kapcsolatának marxista—leninista értelmezése jelenti azt a helyes jogi gondolkodásmódot, amely — más tényezőkkel együtt — biztosítja a szocialista törvényesség megvalósulását is. Néha, egyes helyeken még ma is találkozunk olyanokkal, akik elismerik, hogy a jogi munka egyszersmind politikai tevékenység, de ezt olykor a jog érvényesülésének rovására emlegetik. Szem elől tévesztik, hogy a politika és a jog szocialista társadalmi rendszerünkben nem lehet ellentétes, a jogászi és a politikai munka nem állítható egymással szembe. Az ilyen nézeteket vallókat meg kell győznünk, hogy a jogászi gondolkodás akkor jogi, ha politikus, a jogászi munka pedig akkor politikus, ha a jogszabályokat jól és következetesen hajtjuk végre. Figyelembe kell vennünk, hogy a jog nem automatikusan, hanem emberi közreműködéssel, a jogalkalmazó szervek útján fejti ki hatását. Ebben a folyamatban jelenik meg a jogi gondolkodás, mint olyan tényező, amely döntően meghatározza, hogy a jogszabályok alkalmazása megfelelően szolgálja-e a gazdasági, társadalmi rendet, vagyis társadalmi rendeltetésének megfelelően funkcionál-e vagy sem. Szocialista államunk mindig fontosnak tartotta a szocialista törvényesség^ érvényesülését, és a jövőben is erre következetesen törekszik, mindenkitől megköveteli az egész nép érdekeit kifejező törvények megtartását, és védi a törvények szerint élő állampolgárok biztonságát, biztosítja jogaik gyakorlását. A törvényesség érvényesülése természetesen nem jelenti azt, hogy ezen a területen már nincs tennivalónk, mint ahogyan erre a parlamenti beszámolómban részletesen ki is tértem. A törvényességet tovább kell szilárdítanunk, s árra kell törekednünk, hogy a jogalkalmazói munka az állandóan fejlődő szocialista társadalmi viszonyokat erősítse. Természetesen az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek munkájában is van még javítanivaló. Az ügyészi tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy mindén területen érzékenyebben kell reagálnunk az előforduló hibákra, a törvény- sértésekre. Ezért a már említett jogi gondolkodás fejlesztése a szocialista törvényesség szilárdítását szolgálja. Különös jelentősége van a fejlett jogi gondolkodásnak az olyan kérdések megítélésénél, amelyeket a jogot alkalmazó személy mérlegelése alapján, belső meggyőződése szerint dönthet el. Az ilyen döntésekben is azonban a jogpolitikai elveknek és a szocialista törvényesség minden lényeges szempontjának tükröződnie kell. A társadalom tagjai jogi gondolkodását — a jogászokét és nem jogászokét egyaránt — sokféle hatás befolyásolja. alakítja. Elsősorban a jogászok feladata, hogy a jogi ismereteket terjesszék és fogadtassák el azokat a közvéleménnyel, mert az segíti az állami, a gazdálkodási és az állampolgári fegyelem szilárdítását is. Tapasztaljuk, hogy főleg a gazdálkodás körében a vállalati és szövetkezeti csoportérdek a gondolkodásban rejlő eltérések miatt nem mindig esik egybe a- népgazdasági érdekkel. Egyes helyeken nagyon erős a kísértés arra, hogy ilyen esetben a vállalat, vagy szövetkezet a csoportérdeket helyezze előtérbe. A jogászoknak jelentős feladatuk ilyenkor, hogy biztosítsák a helyes álláspont kialakítását jogi eszközökkel is. Tapasztaljuk azt is, hogy egyes gazdálkodó szervek arra próbálják felhasználni a jogot, hogy felelősségüket elhárítsák. Egy konkrét esetben a Lakásfenntartó Szövetkezet szavatossági igényből eredően 8 millió forint megfizetése iránti keresetet nyújtott be a lakásokat tervező és kivitelező vállalatok ellen a bírósághoz, mert a szövetkezet által fenntartott mintegy 300 lakás termofor- kéményei életveszélyesekké váltak és azok kijavítási költségeit a vétlen, zömmel kisfizetésű 466 családnak kellett volna fedeznie. A perben mind a felperes, mind az alperesek a saját csoportérdeküket képviselték egymással szemben. Az alperesi vállalatok jogi képviselői a maguk szűkebb értelemben vett jogi gondolkodásukban csak azt tartották szem előtt, hogy a kijavítás költségeit hogyan háríthatnák el a vállalataiktól. A perben fellépő ügyésznek kellett az össztársadalmi érdeket kifejező álláspontot képviselnie. Egyes ügyek tapasztalatai szerint helyenként a jogi gondolkodásban is érezteti kedvezőtlen hatását az, hogy az anyagi jólét fokozódásával egyidejűleg terjed az anyagiasság, a harácsolási szellem. A korrupcióba torkolló borravalózás, a „csúszópénzek”, a harácsolás ellen olykor még a jogászok sem lépnek fel, noha ez épp olyan hivatásukból fakadó kötelességük lenne, mint az orvosoknak a gyógyítás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a különböző intézkedések következtében egyes nyerészkedési formák vissza is szorulnak, helyükbe némelykor más, újabb formájú visszaélések lépnek. Az ilyen természetű ügyek sokszor a büntetőbíróságot is megjárják. A spekuláció, a harácsolás visszaszorítására azonban a jog egymaga nem képes. A társadalmi erők összefogására, a nyerészkedést minden formájában elítélő egységes közszeílem kialakítására, és állandó erősítésére, hatékony erkölcsi nevelő munkára van szükség. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE azt is megköveteli, hogy a szocialista jogi elveken nyugvó szemléletmódot és közgondolkodást módszeresen fejlesszük. Ennek nagy a jelentősége a bűncselekmények leleplezése, a felelősségre vonás helyes megítélése, és a bűnözésre vezető okok megszüntetése szempontjából is. A felelősségre vonás a törvényesség érvényesülésének csak egyik, éspedig gyakorlatilag végső eszköze. A bűn- elkövetések visszaszorításához, a törvényesség biztosításához önmagában ez nem elegendő. A szocialista társadalomban számos lehetőség van a törvénysértést lehetővé tevő okok megszüntetésére, valamint az állampolgárok törvénytiszteletének növelésére. Az eredmények elérésének feltétele, hogy a társadalom tagjainak jogismerete és jogi jártassága tovább fejlődjék. Fontos követelmény, hogy a jogszabályok lényegét időben megismerjék, mert a jogi és a helyes morális magatartási szabályok ismerete és betartása növeli a társadalom politikai és erkölcsi szilárdságát. A közvagyon védelme például még eredményesebb lehet, ha az arra illetékes gazdásági vezetők felelősségérzete a jogszabályok ismeretén, helyes értelmezésén alapul, és alkalmazzák is azokat az előírásokat, amelyek teljesítése nemcsak törvényes, hanem erkölcsi és politikai kötelességük is. Mint a megbolydult méhkas, olyan ezekben a napokban a Heves megyei ZÖLDÉRT egri hűtőháza. Autó autót ér, újabb és újabb burgonya-. zöldség-, gyümölcsszállítmányok érkeznek. Már a télre készülődnek. Benn a csarnokban válogatják, osztályozzák, majd hütötarolók- ba helyezik el az árut. Sok a tennivaló a megye egyik legnagyobb „éléskamrájában”, ahol most nincs megállás. Lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint tavaly ilyenkor, mert több árut helyezhetnek el, főleg a fontosabb zöldségfélékből, burgonyából és almából. Mint Hídvégi István hűtöházveze- tőtől megtudtuk, a burgonya tárolását még szeptember elsején megkezdték, néhány nappal hamarabb, mint a múlt évben. Ez idáig 265 vagonnal helyeztek el a tárolókban. Az áru nagy része Andornaktályáról, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékből érkezett. Hasonlóan kedvező a helyzet almából is, amelyből 86 vagonnyi áll a fogyasztók rendelkezésére. Telepakolták az olasz gyártmányú úgynevezett széndioxidos hűtőt is almával, amelyet a jövő év februA Központi Statisztikai Hivatal közzétette az őszi, minden évben szeptember 30-án megtartott állatszámlálás adatait. Az elmúlt egy évhez képest pozitív a kép. Az ország szarvasmarhaállománya 17 ezer híján eléri a 2 milliót. Ez több, mint az elmúlt évben ilyenkor, kereken 50 ezres a növekedés. Különösen örvendetes, hogy állományon belül tovább nőtt a tehenek és az előhasi üszők száma — 811 ezer van belőlük —, ami az elmúlt évihez képest 28 ezres gyarapodást jelent. Főként a mezőgazda- sági nagyüzemek foglalkoznak nagyobb mértékben az állomány számszerű— és természetesen genetikai — gyarapításával, az adatokból ugyanis kitűnik, hogy a kistermelőknél tartott állatok száma visszaesett. Ez a tenárjától a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálnak. A kedvelt gyümölcsöt a hej őmenti, a hevesi és a füzesabonyi állami gazdasagok, valamint a bodonyi szövetkezet szállította az egri hűtőházba A mátraballai és a bodonyi termelőszövetkezetből még további 30—35 vagon almát várnak november közepéig. A kedvező őszi időjárás hatására elegendő vöröshagyma is termett. Ez utóbbit főleg a tarnamérai Egyesült Tarnamenti és a tarna- örsi termelőszövetkezet szállítja, s eddig 29 vagonnal került a hűtőtárolókba. A héten az idénynek megfelelően hozzáláttak a fejes és a kelkáposzta tárolásához is, ugyanakkor nagyobb meny- nyiségű sárgarépára és gyökérre számítanak Tarnamé- ráról. A hűtőházba 12 gazdaság szállít különböző zöldségféléket és almát. Októberben például még a vasárnapokon is dolgozlak, miután folyamatosan érkezett az áru. Előfordult, hogy egy vasárnap 22 vagon árut küldtek a gazdaságok, melynek kipakolása és elhelyezése nem kis erőfedencia évek óta tart, számolt is vele az V. ötéves terv előirányzata. Figyelemre méltó azonban, hogy az elmúlt év őszéhez képest a háztáji állomány visszaesésének mértéke fékeződött, mindössze háromezerrel tartanak kevesebb tehenet a portákon. Nőtt a sertések száma is. 14 ezer híján eléri a 9 milliót és 206 ezerrel nagyobb a tavalyinál. Kedvezőtlen viszont, hogy országosan 15 ezerrel kevesebb kocát számláltak össze, s miután az anyaállatokra nagy szükség van, ennek a tendenciának megváltoztatására további központi erőfeszítéseket tesznek. A január 1-ével megkezdődött törlesztéses kocakihelyezési akcióba az eddiginél nagyobb számban igyekeznek bevonni korszerűen felszerelt üzemeket, s szítésbe került. Év vegéig összesen 293 vagon áru elhelyezését tervezték, ezzel szemben már éddig 35b vagon zöldség, burgonya és alma van a tárolókban, ami csaknem 15 százalékkal több a tavalyi mennyiségnél. Munkában van a hűtőház úgynevezett félkészüzeme is, ahol a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére csomagolt burgonyát, almát és leveszöldséget készítenek. Hamarosan megkezdik a földekről beérkezett sárgarépa és gyökér mosását is, melyeket azután konyhakész állapotban hoznak forgalomba. A hűtőházból a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal és a környező fogyasztási szövetkezetekkel együttműködve, naponta, nagy mennyiségű almát szállítanak a tovább tartó kedvezményes vásárhoz. A téli tárolás. — amelyet december végén fejeznek be — kedvezően halad. A bővebb mennyiségű és választékú áru várhatóan elegendő lesz majd a téli hónapokban is, nem lesz fennakadás Eger és Heves megye lakóinak folyamatos burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásában. (m. k.) miután az országban 200 gazdaság foglalkozik a is- termelők kocaellátásávu a megfelelő tenyészanyag őszszel és télen is rendelkezésre . áll. A MÉM-ben most azt vizsgálják, hogyan lehetne még jobban fellendíteni az állatforgalmi és húsipari vállalatok és a gazdaságok kocakihelyezési akcióját. Idén eddig csaknem 19 ezer állatot adtak át a kistermelőknek — valamivel kevesebbet a tervezettnél —, s azon igyekeznek, hogy február végéig még majdnem ennyit biztosítsanak számukra. A juhászatokból is kedvező eredményeket kaptak; a felmérés szerint az ország juhállománya meghaladja az 1,8 milliót, 38 ezerrel, nőtt egy év alatt, Ez már győzelem. ## Helyükre kerülnek a nehéz gerendák. Berta Béláék ebben a vetélkedésben is az élen akarnak maradni. (Fotó: Szabó Sándor) „A Káposztásékat mindenki ismeri, az egy favorit brigád. Az ő nevük mindig ott szerepel, ahol dicsérnek. Lehet, hogy futtatják is őket...” Ilyenféléket hallottam én erről a gárdáról, amikor érdeklődtem utánuk, mit csinálnak, merre dolgoznak? A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egyik gyöngyösi brigádjáról van szó, s amivel felkeltették az érdeklődést: ez a közösség adta az egyetlen munkásokból álló csapatot, amely a város által szervezett vetélkedősorozat döntőjébe jutott. Gyöngyösön a MÁV Kitérőgyártó Üzeme kezdeményezte a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. Csatlakoztak ehhez a város üzemei, vállalatai, s az alkalmazottak, műszakiak között a döntőbe jutott ez az ácsbrigád is. Nem véletlenül... A művelődési ház építkezésén az állványokról hívjuk le néhányukat egy kis beszélgetésre. Látom rajtuk, most éppen nagy a hajtás, nem szívesen teszik le a szekercét. — Az anyagellátás nem éppen folyamatos, amikor tudunk dolgozni, akkor rá kell kapcsolnunk — mondja Berta Béla brigádvezetőhelyettes, s a beszélgetésbe lassacskán bekapcsolódó brigádtagoknak mindjárt ki is adja a soron következő feladatokat. Ezt az időt is ki kell használni munkaszervezésre. — Mikor tudnak készülni ezekre a vetélkedőkre? — Este, munka után, sokszor éjfélekig. Összejöttünk a brigádvezető lakásán; mi, akik a csapatban szerepelünk, mindannyian gyöngyösiek vagyunk, így aztán könnyen együtt maradhatunk. Vittük a könyvtárból a könyveket, megbeszéltük egymás között, ki mire tudna jobban válaszolni. A brigád egyébként nem gyakorlatlan a vetélkedésben. A brigádvezető-helyet- tes és Komjáti Tibor, a KlSZ-alapszervezet titkára lelkesen meséli, hogy a vállalatnál 'a szocialista országok ismeretéből rendezett vetélkedőn is sikert értek el. A brigád KlSZ-alapszerve- zete pedig az építők klubjában az ifjúsági mozgalomról Vetélkedett nemrégiben. S persze nemcsak ilyen témakörökben akarják bizonyítani felkészültségüket: Komiáti Tibor egy társával a Szakma ifjú mestere területi versenyen. Miskolcon alig szorult a második helyre. — Egy lépcső zsaluzatát kelleti elkészítenünk — mondja. — Az igazság az, hogy mi szebb munkát vég- geztünk, azok akik elsők lettek, viszont hamarabb készültek el vele. Szerintem a miénk ért többet. Nézem a magasban dolgozókat, s érteni kezdem, miért is „futtatják” ezt a brigádot:. Az impozáns épület leendő homlokzatához készítik éppen a zsaluzást. Különleges munka, olyan lesz, mintha óriási lepkék szárnyai lennének egymás mellé állítva. Valóban kell hozzá a szakértelem. Ennek a brigádnak egyébként több ilyen élenjáró szakembertagja is van. Berta Béla az építőipar kiváló dolgozója kitüntetés birtokosa. Öt tag kivételével mindannyian elvégezték a 22 fős brigádból azt a 140 órás tanfolyamot, amely a szakmunkás fokozatnál már magasabb rangot ad. Ketten tavaly végeztek művezetői tanfolyamot, többen járnak szakközépiskolába, marxista középiskolába. S a tanulás is ugyanúgy megy, mint a vetélkedőre készülés: napközben munka, általában olyan, amelyik a legjobb szakembereket kvánja, este pedig a könyvek. Nem érzik többnek, soknak; legalábbis nem úgy beszélnek róla. Ez már közszellem ebben a gárdában. — Büszkeség? Én éppen a napokban értem meg a 22. esztendőt ácsszakmában ennél a vállalatnál, s a fiatalok is régieknek mondhatók. A legtöbbjük itt kezdte már a tanulóéveit is. Ennek. a vállalatnak nem volt túlságosan jó híre, azt is tudjuk. Mi megszoktuk, ideköt a munkánk, nem akarunk elvándorolni másfelé. Mert ne higgye azt senki, hogy itt rosszabb munkások dolgoznak, mint másutt. Voltunk mi már kölcsön- munkán, sokféle cégnél láttuk, hogyan, milyen emberek dolgoznak ott és büszkén jöttünk haza. Persze, hogy jobbak akarunk lenni, az élen akarunk maradni. Kétszer már aranykoszorús brigád lettünk, jövőre a vállalat kiváló brigádja címre pályázunk. A mi szerszámunk a szekerce. a fűrész, de a könyvektől sem idegenkedhetünk. Kávási László és Kalcsó János hallgat bele a beszélgetésbe. Az ő véleményüket is kérdezem erről, röviden, sietősen válaszolnak: az ácsok összetartanak — mondják —, ha valamit kérnek tőlük, arra lehet is számítani. De a jobb munkafeltételekre is szükség volna, s a folyamatosabb anyagellátás is sokat segítene a vállalások teljesítésében. Sietnek, mert ma itt kell ráhajtani. holnap meg négy társuknak a vetélkedőn szurkolnak. Persze akárhogy sikerül, már ez is győzelem... -¥• A vetélkedő azóta lezajlott. az egyedüli döntős munkásbrigád a negyedik helyen végzett. Szoros volt a Küzdelem, alig néhány pont ni- ányzott megint csak a győzelemhez. Oláh Mihály. Káposztás György, Berta Béla, Horváth István helytállt a többiek nevében is. öekeü Sander Nőtt az ország állatállománya
