Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
A legalapvetőbb beruházás Földvédelem Heves megyében Kiállítás a megye szocialista brigádmozgalmáról Megnyílt a műszaki hetek rendezvénysorozata Milyep jólesik a szemnek végigtekintenie egy jól megművelt gabonatáblán, vagy a szőlővel díszített hegyoldalon. Valamennyi az ember céltudatos munkáját jelzi, amely a termőföld évről évre való hasznosítását a, megújítására szolgál. Félteit kincsünk, a termőföld védelme tehát mindennapos feladat. De vajon megbecsüljük-e valóban a földet? Ennek vizsgálata adott munkát a közelmúltban a Heves megyei népi ellenőröknek. Három nagy tájegység Arra voltak kiváncsiak, miként hajtják végre mezőgazdasági üzemeink a föld védelmét szolgáló törvényben és a kormányhatározatokban megfogalmazott feladatokat. A vizsgálat résztvevői arra is kiváncsiak voltak, hogy a gazdaságok mennyire használják fel a termőtalaj védelmére és a termelés fokozására irányuló állami támogatást. A népi ellenőrök az íi3 Heves megyei termelőszövetkezet közül tizenegyben já'- tak. Volt közöttük kedvezőtlen adottságú hegy- és dombvidéki, valamint alföldi, sík területen gazdálkodó szövetkezet is. Valameny- nvi jól kifejezte a megye jellegzetes talaj- és éghajlati viszonyait. Megállapították, hogy Heves megyében a talaj védő gazdálkodás érdekében az első intézkedéseket még a hatvanas évek elején megkezdték. 1966-ban a megyei tanács által jóváhagyott mezőgazdasági távlati fejlesztési tervek, a domborzati, a talaj-, az éghajlati adottságok, valamint a közgazda- sági viszonyok alapján a m egyél három tájegységre osztották. Az északi az egri —mátraalji és az alföldi részekre. Mind a három tájegységben megkezdték a meliorációs, talajvédelmi munkákat. Ezekhez tervek készüllek, melyek felölelték az • üzemek, sajátos körülményeit: a táblásításokat, a vízrendezést, az úthálózatok létesítését és a kémiái talajjavítást. Mindezek az ésszerűbb földhasználat érdekében müvelésiág-változásokat is javasoltak, ezzel szolgálva a termőtalaj védelmét és a termőképesség fokozását. A vizsgált tizenegy szövetkezetben a talajvédelmi munkák több év alatt valósulnak meg. Megyénk északi részén, valamint az egri— mátraalji dombvidéken főleg a vízerózió okozta károk megszüntetésére irányulnak. Ezt segítik elő a meredek lejtők gyepesítésével, erdősítéssel, a lejtős szántók vetésszerkezetének megváltoztatásával, és főleg talajvédő növények termelésével. Heves megye déli, alföldi részén pedig a természeti viszonyoknak megfelelő. belvízrendezést, a szántóföldi táblák kialakítását, valamint a kémiai talajjavítást végzik. A parkterületek hasznosítása 1971—1976 közötti öt év alatt a gazdaságok tervszerűen végezték a meliorációs munkákat. A p étervásári Gárdonyi Termelőszövetkezetben például vízrendezéssel, a völgyi rétek egy részét szántóföldi művelésre tették alkalmassá. Málrade- recskén pedig 1972—1975 között a rét- és legelőterületek védelmére gyepgazdálkodási tervet valósítottak meg. A közös gazdaság tagja az AG- ROKOP gyepgazdálkodási rendszernek, s ezzel 1979-ig újabb 420 hektárnyi rét- és legelőteriiletet újít fel. 1971—1976 között. Heves megye mezőgazdasági üzemeiben több mint ötezer hektár különböző művelésű területet vontak ki a termelésből. Ennek nagyobbik hányada — csaknem három és fél ezer hektár — szántóföld volt. Ezek helyére ipari létesítmények. üdülőhelyek, sporttelepek, csatornák és közművek kerültek. A területkivonások művelésiág- változást is jelentettek, főleg az egri járásban, ahol a meredek lejtőkön erdőt telepítettek. Az ésszerű földhasználatra irányuló törekvés eredményeként csökkent a megyében a parlagterületek nagysága. 1971-ben 3066 hektár, 1975-ben 2549 hektár, 1976- ban pedig 652 hektár volt műveletlen terület. A földhivatalok és a tanácsok továbbra is kezdeményezik a parlagterületek, hasznosítását és állami tulajdonba vételét. Hetvenegy és tél millió meliorációra Ennek máris komoly eredményei vannak, hiszen az utóbbi három évben 15 mun- kás-kertszövetkezet alakult megyénkben. A tagok 200— 400 négyszögöles területen folytatnak mezőgazdasági termelést. Az egri városi és járási földhivatal kezdeményezésére például 188 hektár, a gyöngyösi járási földhivatal kezdeményezésére ppdig Domoszlón 10, Szűcsiben 11, Gyöngyösön pedig 22 hektár nagyüzemileg nem hasznosítható földterületet adtak kezelésbe. Azokban az üzemekben, ahol megvalósították a meliorációs beruházásokat, növekedett a szántóföldek aránya és a táblák nagysága. A vizsgált tizenegy közös gazdaságban a negyedik ötéves tervben 71 és fel millió forintot költöttek meliorációs munkákra, melyből több mint 40 millió állami támogatás volt. Míg az elmúlt ötéves tervben tehát a talaj- védelmi beruházások összege meghaladta a tervezettet, addig tavaly az V. ötéves terv első évében ' szembetűnő visszaesés volt. A gazdaságok ugyanis 14 és fél millió forintot költöttek erre a fontos munkára. Ennek legfőbb oka az új közgazdasági szabályozókkal magyarázható, amely csökkentette a szövetkezetek meliorációs beruházásokra fordítható fejlesztési alapját. A talajvédelmi és -javító beruházásoknak a nehézségek ellenére is számottevő eredményei vannak. Ahol már befejezték ezeket a munkákat, azokban a gazdaságokban tápanyagvizsgálaSzemüvegesek, ügyelem! Jobb, gyorsabb ellátást ígérnek a szakemberek Nemrég szemorvos-látsze- rész tanácskozást rendeztek Budapesten. Hasonló találko" zók voltak már Miskolcon, Szegeden Debrecenben, Pécsett és Győrött is. A Magyar Látszecész-Oplikus Szövetség által rendezett tanácskozáson részt vettek a társadalombiztosítás, az Egészségügyi Minisztérium, SZOT-kutatóintézet, az érintett gyárak (MOM, Granvi- sus), kórházak és tanácsok szemészeti rendelői, valamint a Bátszerész Szövetkezet és az ÖFOTÉRT képviselői, optikus kisiparosok — mindenki. aki a lakosság .szemüvegellátásában érdekelt. A. tanácskozás több felszólalója felemlítette a csökkentlátók részére készülő távcsőszemüveget. A rászorulók kielégítését akadályozta a kevés rendelőhely, valamint a büroki'atikus adminisztráció. Ez különösen a vidéki lakosoknak okoz nehézséget, mivel kénytelenek többször is felutazni Budapestre. A minisztérium a közeljövőben rendezni kívánja ezt a gondot. Érdeklődést keltő téma- a kontaktlencsék mind szélesebb körű elterjedése. 1975 előtt kizárólag a budapesti II. sz. Szemészeti Klinika latokon alapuló műtrágyázást és okszerű talajművelést valósítanak meg. A talajjavítást követően sok helyen emelkedtek a terméshozamok. Mátraderécskén például annak ellenére, hogy kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodnak, a búza és az árpa terméseredménye megduplázódott. Az alföldi gazdaságokban 6—8 mázsával nőtt a gabonafélék. 10—15 mázsával pedig a kukorica terméshozama. Terv — 1990-ig Keretpróba az OFOTÉRT hatvani üzletében. Aki a tanácsot adja: Illés Katalin, aki kapja: Cserni Mi'nályné Galgahévízről. (Fotó: Szabó Sándor) boratóviuma készített kontaktlencséket. Itt csak a gyógyászati esetekkel, illetve a munkakörüknél fogva érdekeltekkel foglalkoztak. Az OFOTÉRT 1975 nyarán kontaktlencse-laboratóriumot létesített amely nemcsak belföldön ismert kemény kontaktlencséket, hanem importált Ge! lencséket is forgalomba h izott. Egy év alatt az érdeklődés úgy megnőtt, hogj' az OFOTÉRT további fejlesztést határozott el. A jelenlegi termelést új laboratórium megnyitásával kívánják a jövő év végere megkétszerezni. A következő évben pedig Kecskeméten megnyílik az első vidéki kontaktlencse-laboratórium, ahol a lencsét viselők megfelelő orvosi vizsgálatban is részesülnek. Tervezik a kontaktlencse-laboratóriumi hálózat több vidéki városba, főként klinikai városokba irányuló kiterjesztését. Régi problémájuk oldódik meg azoknak a munkásoknak, akiknek védőszemüveget és egyúttal dioptriás szemüveget is kell viselniük munka közben. 1978-tól kétféle védőszemüveget gyárt az esztergomi Granvisus gyár. Az egyik fajta ráhelyezhető a szemüvegre, míg a másik típus eleve a szükséges dioptriás lencsével készül. A szemüvegek minőségének javítása, valamint a jobb szemüvegellátás érdekében 1978-ban az OFOTÉRT úgy mondják, Európa legmodernebb központi szemüvegké- szitő üzemét indítja be. Itt az automatika veszi ál a főszerepet, mely biztosítja a szemüvegek még nagyobb optikai pontosságát és egyben lehetővé teszi a megrendelések gyorsabb teljesítését. A következő tervidőszak végére az ország egész OFOTÉRT-há- lózatának a központi üzemben készítik majd a szemüvegeket. Bíró Zoltán MTESZ megyei szervezetének társelnöke nyitotta meg, s adta át a szót az első előadónak: Bonifert Ádám tartott előadást népgazdaságunk helyzetéről, az V. ötéves terv következő időszakának feladatairól. Ezt követően került soc a megye szocialista brigádmozgalmának fejlődését reprezentáló kiállítás megnyitására. Vaskó Mihály megnyitó beszédében méltatta a mozgalom jelentőségét, szólt a kimagasló eredményekről. amelyeket a brigádok segítségével megyénk üzemei, vállalatai elértek. Heves megyében jelenleg 53 ezren dolgoznak a szocialista címért küzdő, vagy azt már birtokló kollektívákban. A brigádok mozgalma tömeg- mozgalommá vált, alapvető a jelentősége a munka minőségének javulásában, a termelékenység emelkedésében. A kiállítást december 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Technika Házában, ezután vándorol tovább a megye többi városába és Hevesre. Méltó ünneplés A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepelte a haladó világ, hősök emléke előtt tisztelegtünk hazánkban, megyénkben is. Ünnepet emlegettünk, de tudtuk, éreztük, hogy több ez a piros betűs napnál. Hosszú hónapok óta készültünk rá, s milliónyi gondolat megfogalmazódott bennünk a jubileum kapcsán. Történelmi fejlődésünk, . megannyi értékes eredményünk juttatta eszünkbe lépten-nyomon a sorsformáló pétervári győzelmet. Kerestük, ami a legmegfelelőbb, a legméltóbb a köszöntésre. S így választottuk a legszebb szavaknál is többet érő tetteket, a forradalmi vívmányok mellett hitet tévő, a. nemes lángot leginkább tovább tápláló munkát. Mint ismeretes: a csepeli munkások versenyfelhívása élénk visszhangra talált szerte az, országban, sót, követőkre lelt külföldön is. S az immáron nemzetközivé szélesedett jubileumi munkaversenyben az évfordulóhoz illő felajánlások, vállalások megvalósításán* iparkodtak mindenütt. Állni akarta mindenki a szavát, nem akarta senki megmásítani az ígéretét. Nem történt másképpen Heves megyében sem — amit a félévi, háromnegyed évi sikerek is bizonyítanak. Javultak a teljesítmények. jobb lett a minőség, lerövidültek a szerződéses határidők, olykor pedig még a megígértnél is gyorsabban végeztek a feladatokkal. Némely esetben egészen kiemelkedő eredmények születtek, s korántsem valamiféle laza tervezés, hanem nagyon is komoly tervek, igyekezet árán! Az ünnep előtti hetekben. napokban s azóta is egész sor munkahelyről kaptunk örvendetes üzenetet. Jólesik az egyiket és a másikat is feljegyezni. s hirt adnunk róluk olvasóinknak. S biztató érzés tapasztalnunk, hogy a verseny lendülete az ünnep után sem mérséklődött. Tovább tart a nemes vetélkedés a többért, jobbért, az egész év sikeréért. így lesz — reméljük — kétszeresen is emlékezetes az idei nagy jubileum! (—ni) cüMkMO 1977. november 10., csütörtöls Kiemelkedő eredmények születtek a hegy- és dombvidéki gazdaságokban az egynyári szálas takarmányok termelésében is. Melioráció után az átlagtermés 120—140 mázsáról 210—300 mázsára emelkedett hektáronként. Poroszlón cukorrépából területegységenként 100 múzsával többet takarítottak be a földekről. A javuló eredményekkel együtt növekedett a gazdaságok jövedelme is. Tapasztalatok szerint a meliorációs beruházások megtérülnek és ezek folytatására nagy. szükség van. A földek termőképességének fenntartására, illetve növelésére irányuló munkák a mezőgazdasági termelés legalapvetőbb beruházását jelentik. 1974-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezése alapján a szövetkezetek elkészítették az 1974—1980; illetve 1980— 1990-ig szóló földhasznosítási terveiket. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a tervezésbe bevonta a járási hivatalok, a földhivatalok és a vízgazdálkodási társulatok illetékes szakembereit. A tervek 1980-ig a szántóföldeken és a kertekben...tovább), .területcsökkenést , irányoz- ' nák elő. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat alapján javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy tegyenek intézkedéseket az üzemi földnyilvántartás tökéletesítésére. Azokban a községekben pedig, ahbl a parlagterületek nagysága eléri az öt hektárt, a tanácsok a földhivatalokkal együtt intézkedjenek azok mezőgazdasági hasznosítású-, ról. Mentusz Károly Fotómontázsunk: Vaskó Mihály megnyitja a „Szocialista brigádélet Heves megyében” című kiállítást, (Szántó György felvétele) Szerdán , délután az egri Technika Házában ünnepélyesen megnyitották a minden év novemberében megrendezésre kerülő műszaki hetek eseménysorozatát. A műszaki hetek programjai az idén a szocialista gazdasági együttm,űködés témája köré csoportosulnak, ennek jegyében tartják a legfőbb rendezvényeket, közöttük több tárca miniszterhelyettesének előadását Az ünnepélyes megnyitón dr. Domán László a MTESZ megyei szervezetének titkára köszöntötte a vendégeket, akik között ott volt Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Bonifert Adám, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese és dr. Kovács Sándor, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára is. Jelen voltak a rendezők képviseletében a megyei tanács, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a megyei KISZ„ bizottság és a TIT megyei szervezetének vezetői is. A műszaki hetek rendezvényeit dr Szűcs László, a
