Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

<M^WMWMtAAAAAAAAéVWWSA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*^AAAAAAAAAAAAAA> Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Hangok Dél- Afrikáról NÉHA TANULSÁGOS az egy témával kapcsolatos különböző — mint látni fogjuk: nagyon is különböző! — megnyilvánulásokat csokorba kötni. A téma: Afrika déli része, pontosabban Rhodesia és a Dél-afrikai Köztársaság. Rhodesiáról Lord Darver, a London által kijelölt „közvetítő” nyilatkozott. Egyhetes afrikai tárgyalásai nyomán azt mondta, „nem táplál illúziókat a megoldás előtt tornyosuló nehézségekről”. Arról azonban a brit főrend nem szólt, mi 1977 végén e nehézségek lényege:- az, hogy a Nyugat még most sem szánta el magát való­ban hatékony lépésre a két fajüldöző rezsimmel szemben. Pontosan ez a tartalma a dél-afrikai püspöki kar közleményének, valamint a Vance amerikai külügymi­niszterrel tárgyalt dél-afrikai polgárjogi küldöttség nyi­latkozatának. A, delegáció úgy fogalmazott: a Carter- kabinet túl keveset tesz azért, hogy a Vorster-kormányt valóságos változtatásokra kényszerítse. UGYANEZEN A NAPON az (egyébként színes bőrű) amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette: kormánya nem akarja „lerombolni” a rezsimet, nem is törekszik annak „teljes elszigetelésére”, csak „alkotóbb, lelkiismeretesebb és mérsékelt kormányzatot” szeretne Pretoriában.. . Ez hát az egyik fajta hang Dél-Afrikáról. A másik: az ENSZ-közgyűlés harmadik számú bizott­sága — időben ugyanakkor, amikor a fenti nyilatkozatok elhangzottak — elsöprő többséggel jóváhagyta az NDK által benyújtott határozattervezetet, amely az emberiség elleni bűntettként ítéli el a faji megkülönböztetést, az apartheidet. Egy másik tervezet elítéli a NATO-államokat a fajüldöző rezslmekkel fenntartott kapcsolataikért. Egy másik ENSZ-blzottságban Hollai Imre nagykö­vet, hazánk állandó ENSZ-képviselője — ugyancsak a fenti megnyilvánulásokkal azonos időben — emlékezte­tett arra. hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóján a szokásosnál is élesebb a kont­raszt az idők változása és a szégyenletes gyarmati rend­szer maradványai között. A KONTRASZT nem kevésbé éles a néhány óra alatt a témáról elhangzott állásfoglalások között sem.., Harmat Endre Gáspár Sándor nyilatkozata MOSZKVA A moszkvai rádió kedden közölte Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a SZOT főtit­kárának nyilatkozatát. Gás­pár "Sándor a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának meghívására részt vett az októberi forradalom 60. évfordulójának moszkvai ünnepségein. — Ezek a nagyszabású ün­nepségek nemcsak a Szovjet­unió hat évtizedes történeté­ről, a szovjet emberek hősi munkává1 elért eredményei­ről adtak áttekintést, hanem egyúttal megmutatták azo­kat a nagyszerű távlatokat, amelyek a szovjet nép, a szo­cializmus előtt állnak — hangoztatta a többi között, s rámutatott: október ünnepe a világ minden haladó em­berének közös ünnepe. A magyar munkásosztály ezt a mélyen átérzett internacio­nalizmust a többi között az­zal mutatta meg, hogy a Cse­pel Vas- és Fémművek dol­gozóinak kezdeményezése munkaversenyt indított az évforduló tiszteletére, s a versenyben tett felajánláso­kat sikerrel teljesítette. Gáspár Sándor a magyar szakszervezetek, a munkások nevében új sikereket kívánt a szovjet népnek a jubileum alkalmából. (MTI) Carillo elferdítette a valóságot Mint különböző nyugati sajtóorgánumok közölték, Santiago Carrilo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára számára nem tették lehetővé, hogy beszédet mondjon a Moszkvában megrendezett ünnepségeken, azért novem­ber 4-én elhagyta a szovjet fővárost. Viktor Afanaszjev, az SZKP KB tagja, a Prav­da főszerkesztője, aki az SKP . küldöttségét fogadta és to­vábbra is kapcsolatban áll a delegációval, a következőket mondotta erről a TASZSZ munkatársának: Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára november 2-án este érkezett Moszkvába, néhány órával azután, hogy befeje­ződött az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió .és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepi ülés­szakának első napja. Az őt fogadó szovjet elvtársaknak a repülőtéren kijelentette, hogy korábban vállalt köte­lezettségei miatt legkésőbb november 4-én el kell utaz­nia Moszkvából. A szovjet elvtársak közöl­ték Santiago Carriloval, hogy miután jelentős késéssel ér­kezett Moszkvába, aligha lesz lehetősége beszédet mondani a Kremlben. Ugyanakkor természetesen lehetővé te­szik számára, hogy beszédet mondjon egy Moszkvában, vagy egy kívánsága szerinti más városban megrendezés­re kerülő ünnepi ülésen. Be­szédét a többi küldöttségve­zető beszédéhez hasonlóan közli a szovjet sajtó és csa­tolják az ünnepi ülés jegyző­könyvéhez. Santiago Carrillo azonban elutasította ezt a javaslatot és november 3-án, az ülés befejezése után olyan nyi­latkozatot tett, amely elfer­dítette a dolgok valódi állá­sát. (TASZSZ) £)Miwsm 1977. november 9.. szerda Súlyos politikai válság fenyeget Portugáliában A madridi lapok keddi je­lentése szerint Carneironak és a szociáldemokrata párt több más vezetőjének lemon­dása következtében súlyos politikai válság fenyeget Portugáliában A lapok rámutatnak, hogy a szociáldemokrata politiku­sok lemondása, amely nyílt szakítást jelent Ramalho Eanes köztársasági elnök­kel, nem független attól a növekvő nyomástól, amelyet a hadsereg reakciós főtiszt­jei gyakorolnak az utóbbi időkben a kormányra és amelynek egyik következ­ménye volt, hogy Loureiró dós Santos tábornok vezér­kari főnökhelyettes, az ^el­nök közeli munkatársa is le­mondott. Lisszabonban hétfő dél­előtt óta üléseznek és a had­seregen belül kitört válságról tanácskoznak a legfelsőbb katonai vezetők. Az ABC cí­mű madridi lap jelentése sze­rint Eanes elnök azzal a gondolattal foglalkozik, hogy feloszlatja a parlamentet, új választásokat ír ki, és azon megalakítandó saját pártját is indítja. Ét végéig megszülethet az új SALT- , egyezmény WASHINGTON: Az év végéig megszület­het az új SALT-egyezmény, azt követően pedig sor ke­rülhet a szovjet és az ame­rikai vezetők csúcstalálkozó­jára — jelentette ki áz NBC tv-társaságnak adott nyilatkozatában Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, aki 16 éve kép­viseli hazáját az amerikai fővárosban. Dobrinyin kérdésekre vá­laszolva kijelentette: véle­ménye szerint jó esély van rá, hogy még ez év végéig megszülessék a? új hadá­szati fegyverzetkorlátozási egyezmény — bár senki sem mondhatja meg pontosan, meddig tarthatnak még a tárgyalások. „A dolgok tá­volról sem állanak olyan rosszul, amint azt egyes amerikai bizottságokban ál­lítják” — célzott Dobrinyin egyes kongresszusi köröknek a készülő SALT-egyezmény elleni támadásaira. A szovjet nagykövet sze­rint lehetőség van rá, hogy az egyezmény megszületése után létrejöjjön a szovjet— amerikai csúcstalálkozó, amely az elért eredmények alapján új ösztönzést adhat a további együttműködés­nek. Dobrinyin kijelentette: jó alap van annak feltételezé­sére, hogy a közeli jövőben össze lehet hívni a genfi közel-keleti békekonferenci­át. Jóllehet ,a két társelnök, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem kíván sem­mit a szembenálló felekre erőszakolni, készek építően hozzájárulni a békés rende­zéshez. Az ifjúság a helsinki záróokmány szellemében nevelkedjék A humanitárius és egyéb kérdésekkel foglalkozó 3. számú bizottságban az ok­tatásügyi együttműködésről Husszein és Arafat Szadatnál KAIRÓ: Szadat egyiptomi elnök kedden fogadta Jasszer Ara- fatot, a Palesztinái Felsza- baditási Szervezet vezetőjét. A tanácskozáson ismét ugyanazokat a témákat tár­gyalták meg, amelyek az elmúlt hónapban tartott szá­mos négyszemközti megbe­szélésükön szóba kerültek: az Egyesült Államok sze­repét a közel-keleti rende­zésben, a genfi értekezlet — és más fórumok — ösz- szehívásának lehetőségét és a palesztínai képviselet kér­dését. Hétfőn este utazott el Kairóból Husszein jordániai király. A Hasemita uralko­dó és Szadat elnök rövid sajtóértekezletet tartott a megbeszélések végeztével. Szadat elnök kifejtette „meglepte az a negatív vissz­hang”, amely Izrael részé­ről érkezett arra a javasla­tára, hogy a genfi értekez­let előtt tartsanak előkészí­tő megbeszéléseket az Egye­sült Államok közvetítésével. Szadat kijelentette, hogy ezt a javaslatát Vance ameri­kai külügyminiszternek tet­te. Közölte, hogy megbe­szélései a jordániai király- lyal egy arab csúcsértekez­let összehívásának lehetősé­géről, a palesztínaiaknak a genfi értekezleten való rész­vételével, a palesztínai ál­lam és Jordánia viszonyával, „ közel-keleti békeértekez­lettel és általában a közel- keleti problémákkal foglal­koztak. Husszein király ki­jelentette, hogy Jordánia minden eszközzel támogatja a palesztínai nép törvényes jogainak a helyreállítását. A jövendőbeli palesztínai ál­lam és Jordánia viszonya — mondotta a király — „szo­ros lesz”. folytatott vitában felszólalt Várkonyi G. Péter, a ma­gyar küldöttség tagja. Hang­súlyozta, a Magyar Népköz- társaság különösen fontos­nak tartja, hogy az ifjúság a helsinki záróokmány szel­lemében nevelkedjék. Rá-* mutatott, közös célunk, hogy a felnövekvő nemzedékek megismerjék azokat a mű­vészi értékeket, amelyek — bár különböző nemzetek fiainak alkotásai — az egész európai kultúra részét ké­pezik. N Magyarországon ennek megvalósításában nagy sze­repe van az 1976-ban elfo­gadott közművelődési tör­vénynek. Kiemelte a nyelv- oktatás fejlesztésének szük­ségességét, ezen belül is a kevésbé elterjedt nyelvek oktatásának fontosságát. Újabb merénylet Olaszországban Olaszországban folytatódik a szélsőségesek feszültség­szító akciósorozata. Miután hétfőn este elraboltak ott­hona elől egy földbirtokos arisztokratát, Milánóban, kedden délelőtt merényletet követtek el az Alfa Rómeó autógyár egyik részlegének vezetője ellen. Az 53 éves Aldo Grassi- nit három fegyveres az ut­cán közrefogta és pisztoly- lyal a lábába lőtt. A me­rényletért a „vörös brigá­dok” nevű terrorszervezet vállalta magára a felelős­séget. Az Alfa Rómeó üzemi ta7 nácsa a merénylet után azonnal összeül^^^és „nyil­vánvaló fasiszta provokáció­nak” minősítette a merény­letet, amelynek célja az, hogy „legyűrjék a dolgozói«: mozgalmát a harcnak abban a fontos szakaszában, amely Olaszországban manapság végbemegy”. Éberségre in­tették a dolgozókat a szélső­séges provokációkkal szem­ben és negyedórára szoli­daritási sztrájkra szólították fel őket. Ahová Losonczi Pál látogat Mexikó Észak-Amerika délnyugati részén helyezkedik el az 1 972 546 négyzetkilométer területű, 56,3 millió lakosú, 31 szövetségi államból és egy területből álló Mexikói Egyesült Államok. A népesség 55 százaléka mesztic, 29 százaléka indi­án, 15 százaléka kreol, egy százaléka egyéb nemzetisé­gű. A mai Mexikó terüle­tét ez dók óta fejlett civili- , zációjú indián törzsek (tol- ték, azték, maya stb.) né­pesítették be. A spanyolok 1517—1521 között gyarmato­sították. Hosszú felszabadí­tó háború után 1821-ben nyerte el függetlenségét. Az 1824-ben elfogadott alkot­mány Mexikót szövetségi köztársasággá nyilvánította. Az Egyesült Államok mexi­kói behatolása 1845-ben kez­dődött, a hódító háborúkat az amerikai tőkebefektetések követték. A parasztság 1910- ben kibontakozó burzsoáel- lenes mozgalmának eredmé­nyeként 1917-ben új haladó alkotmány született. Az or­szág a második világhábo­rúban a Hitler-ellenes koa­líció oldalán harcolt. A vi­lág politikai erőviszonyai­nak megváltozása, a latin­amerikai nemzeti felszaba­dító mozgalmak lehetőséget teremtettek, hogy Mexikó az Egyesült Államoktól való függetlenebb kíil- és belno- litikát folytasson. Mexikó tagja az Amerikai Államok Szervezetének és a Latin- Amerikai Szabadkereskedel­mi Társulatnak. 1975-ben együttműködési szerződést kötött a KGST-vel. Az or­szág Latin-Amerika legfej-, lettebb agráripari állama. A gazdaságban a viszonylag jelentős állami tulajdon, a hazai pénzügyi oligarchia mellett a külföldi (ameri­kai, NSZK, japán, olasz és francia) tőke is számotte­vő. Több mint 1700 vállalat van részben vagy teljesen külföldi tulajdonban, 167 amerikai monopólium ren­delkezik leányvállalatokkal az országban. A nemzeti jö­vedelem 27 százalékát a fel­dolgozóipar. 15,7 százalékát a mezőgazdaság, 3.6 száza­lékát a bányászat és a kő­olajipar, 3,9 százalékát ad­ja. Az energiamérleg alapja az olaj, a múlt évi termelés 46 millió tonna volt. Az ásványkészlet fokozott kitermelése mellett figyel­met fordítanak újabb lelő­helyek felkutatására is. Az ország kőola j tartalékai leg­nagyobbak közé tartoznak a világon. A mezőgazdaság legfontosabb termékei a ku­korica, a bab, a búza, a gyapot, a cukornád, és a dohány. A részleges földre­form ellenére a földek zö­me a nagybirtokosok kezé­ben van. Az ezer ha-nál nagyobb gazdaságokhoz az összes gazdaság egy száza­léka és az összes földterü­let 55 százaléka tartozik. Megtalálható a szántóterü­letek, legelők és rétek kö­zösségi tulajdona az „ejidú” is. A külkereskedelem a ha­talmi belső piac következ­tében kisebb jelentőségű. Legfontosabb kiviteli cikkei a gyapot, cukor, kávé, hús, gyümölcs, kén, kőolaj, hor­gany és ólom. Importjában a beruházási javak játsszak a főszerepet, jelentős a köz­lekedési eszközök és a ve­gyicikkek behozatala. Fő ke­reskedelmi partnerei az Egyesült Államok, a Közös Piac országai és a latin­amerikai államok. Ecuador Dél-Amerika északnyuga­ti részén az Andok láncai között terül el a 283 561 négyzetkilométer területű, 7 millió lakosú Ecuadori Köz­társaság. A népesség 50 szá­zaléka mesztic, 35 százaléka indián, 10 százaléka kreol, öt százaléka néger és mu­latt. A mai Ecuador területét is magába foglaló inka bi­rodalmat a spanyolok 1531— 33 között hódították meg. Az ország függetlenségét a gyar­matosítók felett aratott győ­zelem, a Nagy-Kolumbiai Föderáció széthullása után 1830 -ban nyerte el. Történe­tében reakciós diktatúrák, katonai kormányzatok vál­togatták egymást. Az 1972- ben hatalomra jutott kato­nai kormány ígéretet tett az 1945-ös haladó alkotmány visszaállítására, földreformot kezdett, semmisnek nyilvá­nította a külföldi monopó­liumok kőolaj- és földgáz­kitermelő koncesszióit. Ecuador elmaradott agrár­ország. Az aktív népesség 56 százaléka a mezőgazdaság­ban, 17 százaléka az ipar­ban, 20 százaléka a szolgál­tató ágakban dolgozik. Leg­fontosabb mezőgazdasági ter­méke a banán, a világter­melésben a harmadik he­lyen áll. Fontos exportra termelt cikk a kávé és a kakaó is. Az utóbbi időben jelentős olajmezőt tártak fel az or­szágban, ahonnan 1976-ban 9 millió tonna kőolajat ter­meltek ki. Az egyéb hasz­nos ásványkincseket (arany, ezüst, réz stb.) csak kis mértékben aknázzák ki. Az iparban a kisüzemek van­nak túlsúlyban. A bruttó termék felét az élelmiszer- ipar adja. Az ország külke­reskedelmi forgalma főleg a fejlett tőkés országokkal (USA, NSZK, Nagy-Britan- nia) bonyolódik. A kőolaj, banán, kávé és kakaókivi­telt gépek, iparcikkek im­portjával ellensúlyozzák. (— TERRA —)

Next

/
Thumbnails
Contents