Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1 adójuk azonban — maguk sem tagadják — az utca, ahol nemcsak a legújabb divat- irányzatok mutatkoznak be, de az igényeket is gyorsabban mérhetik le. És természetesen több saját, megálmodott modell is megtalálható a kollekcióban. Sokáig vita folyt arról a vállalatnál, hogy milyen elvek határozzák meg a gyártást. Végül úgy döntöttek, hogy minden korosztály igényéit igyekeznek kielégíteni. Bebizonyítják, hogy még az idősebbek is öltözhetnek fiatalosan, a gyermekruháknál pedig szem előtt tartják a célszerűséget, tehát hogy ne piszkolódjon és főleg tartós legyen. Persze azért itt sem hiányzik a kedves, gyerekes színösszeállítás, a kényelmes, de divatos forma. A fiataloknak készült ruháknál a legtöbben az elavult méretrendszerre, a rossz szabásra panaszkodtak régebben. A vállalati tervezők nemcsak pontosan igazodnak az új mérettáblázathoz, de maguk is rendszeresen vizsgálják, hogy miként, változik a fiatalok igénye, s a múlt példáin okulva alakítják, szabják termékeiket. Megtalálhatók a kínálatban a legfrissebb divatirányzatok modelljei, s a mintaraktárakban pedig már sorakoznak a 78-as tavasz és nyár különféle tűzésekkel, változatos szabással készült, olykor könnyed bohém szoknyái, pantallói. Keltős elismerés A ruházati iparban az elismerés kétféle.. -lehet, ami azonban nem mindig találkozik egymással. Az • egyik, hogy a kereskedjem veszi az árut, a vevők körében népszerűek termékeik, a másik pedig a különböző kiállítások, vásárok sikere. A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalatnak kijutott mindkettőből. A kereskedelemnek nem tudnak annyit szállítani, amennyit igénvel. A jövő évben mintegy 820 ezer nadrágot, szoknyát és gyermekruhát rendeltek a kereskedelmi vállalatok. Belföldön a legszorosabb partneri kapcsolatban az Északmagyarországi Textil- es Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalattal állnak, amely többek közt Heves megyét is ellátja, de jelentős mennyiséget szállítanak szinte minden hasonló profilú kereskedelmi cégnek. Termékeikből több mint 450 ezer kerül nyugati piacra, a többi pedig a hazai üzletekben talál gazdára Rendszeres résztvevője a vállalat a különböző kiállításoknak, vásároknak is. Az irodák falán sorakoznak azok az oklevelek, melyek az arany-, ezüst-, vagy bronzérmet nyert termékek hiteles bizonyítványai. A pécsi ipari vásáron például a „Rózsa” nevű leányszoknya aranyérmet szerzett. Ugyanitt az „Ervin” nadrágot és a „Virág” fantázianevet kapott serdülőruhát ezüst-, illetve bronzplakettel díjazták. Vagy vegyük a miskolci vasárt, ahol az „Áron” kamasznadrág második díjat nyert.. és még a sornak nincs vége. Elismerésben tehát nincs hiány. A vállalat az 1978-as tervek kialakításánál az export további növelése mellett elsősorban a hazai, egyre növekvő igények kielégítését tartja legfontosabb feladatának. Ami pedig a termékeket illeti, a jövőben is garantálják a jó minőséget, a divatos formát, termékválasztékukban pedig mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb modelleket. (x) tudják jobban kielégíteni, hanem több áru jut a külföldi piacokra is. A textiliparban ma a versenyképességhez három dolog kell: alacsony ár, jó minőség, divatos forma. A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat már évek óta tartja magát a fenti feltételekhez. A jó termék már az alapanyag kiválasztásánál kezdődik. Mindig pontosan kell ismerni a legújabb divatirányzatokat az új anyagokat, s persze azt is, miből csökken a kereslet. Nehéz lenne megmondani, hogy hányféle szövettel, műszálas, vagy egyéb anyaggal dolgozik a vállalat, de szinte teljes a lista. Olcsón — jól — divatosan A hazai gyárak közül a legjelentősebb partnerek a Magyar Posztógyár, a Hazai Fésűsfonó, az Üjpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár, de kapcsolatban állnak még a Budapesti Finomkötöttáru Gyárral is. Jelentős tételben használnak fel import anyagokat is, melyeket a kereskedelem Jugoszláviából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Kínából szállít. Ezekben a napokban készítették elő az 1979-es szovjet export mintakollekcióját, s a tervezők asztalán, a szabászaton sorakoztak a finom tisztagyapjú, a kasha, kam- garn, kord, és természetesen a farmer anyagok. Itt mutatták meg a Lenfonó és Szövőipari Vállalat legfrissebb termékét, a márkás farmerekkel ■is vetekedő Trapper anyagot, mely a hagyományos kék, az úgynevezett blue jaens mellett már fehér és khaki színben js felhasználásra kerül. Kell is a választék, hiszen Változatlanul keresett anyagok mellett, mint a gyapjú, műszál, farmer, újak is divatba jöttek. A pamut fénykorát éli csakúgy, mint — már ki tudja hányadszor — a kartonanyagok és a bársony. Használnak is belőlük igen tekintélyes mennyiséget. Az árakat a jó alapanyagválasztás mellett a termelékenységgel lehet elsősorban csökkenteni. A gépek teljesítményéről már volt szó, így az alacsonyabb árakra még csak egyetlen példa: a kereskedelemben úgy jegyzik a vállalatot, mint amelyik már a viszonylag drága alapanyagból készült termékeit is elfogadható, az átlagosnál alacsonyabb áron adja el. Nem véletlen a vásárlók nagy érdeklődése sem. Kis tételben — saját tervezésben Gondoljuk csak el, hogy milyen bosszantó, amikor veszünk magunknak egy szép, különleges ruhadarabot, s néhány napon belül már a fél város olyanban jár. A legtöbb ruhagyár ugyanis képtelen arra. hogy kis szériákban állítson elő egy-egy modellt, tekintve, hogy nem kifizetődő. A közepes nagyságú üzemek közül a gyöngyösi élt a sajátos adottságokkal, s termékeit egészen kis, mindössze ötszáz, vagy ezres tételekben gyártja. A kelendőség másik titka a saját tervezés. A központi üzem új csarnokában dolgoznak azok a képzett divattervezők, akiknek tolla nyomán születnek meg a változatos formájú, ötletes kidolgozású nadrágok, szoknyák. A tervezőasztalokon a hagyományos eszközök mellett ott sorakoznak a legkülönfélébb divatlapok: a Burda, a Rundschau a Petra, az Ez a divat. Legjelentősebb tanácsA misk >1ci kiállításon díjnyertes „áron" kamasznadrág.;; A tervezSasztalnál. Szinte eszrevétlenül húzódik meg Gyöngyös egyik mellékutcájában a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat központi üzeme. Pedig termékeit hazánk és a szocialista országok mellett, még a híres nyugatnémet Qelle áruházban is megtalálni. Hosszú út vezetett addig, hogy a hajdani kézműipari vállalatból a megye egyik legismertebb sajátos termékszerkezetű textilgyára lett. Negyedszázada hozták létre Gyöngyösön a vállalatot, amely akkoriban a ruházati termékek mellett még kárpitozott bútorokat is készített Az 1960-a« profiltisztítást követően már csak felsőruházati cikkeket gyártanak. Tíz éve összevonták a szétszórtan üzemelő munkahelyeket, s ezzel együtt megkezdődött a bélapátfalvi és a pétervá- sári telephelyek kialakítása. A gépek mellett... Gyorsan az élvonalba A gazdaságirányítási rendszer reformja nyomán megszüntették a munkaruhák gyártását, s ettől fogva már csak — a mai profilnak megfelelően — nadrágokat, szoknyákat és gyermekruházati cikkeket készítenek az egyes üzemegységeknél. Ebben az időben stabilizálódott a vállalat helyzete, piaci versenyképessége erősödött, s gyors ütemű, dinamikus fejlődés vette kezdetét. A IV. ötéves terv időszakában már mintegy ötmillió forinttal nőtt a termelési érték. A sokak által ismert és viselt termékeit három évvel ezelőtt kezdte exportálni a vállalat, pedig már ekkor sem tudta kielégíteni a belföldi kereskedelem igényeit sem. Az első évben még csak 40 ezer szoknyát és pantallót szállítottak az NSZK-ba, egy évre rá pedig már az ötszörösét, gyártókapacitásuknak csaknem a felét. A nyugatnémet partnerek, a Heinze és Schickedanz annyira elégedett'a gyöngyösiek munkájával, hogy akár a jelenlegi mennyiség többszörösét is átvennék. ha a vállalat bírná kapacitással. Elmondták azt is az üzemben, hogy egy nagyobb mintakollekciót küldtek a közelmúltban Svédországba és Irakba, amit várhatóan ugyancsak üzletkötés követ majd. Az idén jelentkeztek a szocialista vásárlók is, köztük a nagy tételt megrendelő Raznoexport Export—Import Egyesülés Ily módon már ebben az évben csaknem 120 ezer felnőtt- és gyermekruházati cikk került a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba. \ilágszíüvoualú gépekkel A megemelkedett minőségi követelmények és a termékek iránti fokozódó érdeklődés hatására 1971-ben átfogó rekonstrukció kezdődött a vállalatnál. Az addig hagyományos gépparkjuknak csaknem 80 százalékát selejtezték ki, s cserélték fel a legkorszerűbb, világszínvonalú gépekre. Mindenki tudja, hogy a ruháknál legalább olyan fontos a megfelelő varrás, az összeállítás mint például a szabás, vagy az anyag. Nos, a ruházati ipari vállalat két év alatt mintegy hárommillió forintot költött új berendezésekre. Az új Texima gyorsvarrógépekkel ugrásszerűen nőtt a termelés, s ami még ennél is fontosabb, hogy javult a termékek minősége. A dolgozók mondták el, hogy a pontosság, a tartósság már nemcsak követelmény lett, hanem a modern technika természetes következménye is. Nagy előny az is, hogy ezekkel a gépekkel a legváltozatosabb varrást, tűzést, összeállítási elgondolások valósíthatók meg. A rekonstrukció keretében több speciális műveletre alkalmas berendezés is beállításra került. A férfiak különösen kényesek a nadrág vasalására. Azt azonban jobbára már csak a szakemberek tudják, hogy a tartós forma elsősorban a gyári vasalástól függ. A Csepel gyártmányú vasalógépeket, melyeket itt is használnak, a világ sok nagy textilipari vállalatánál ismerik. A gyöngyösi üzemben is egymás mellett sorakoznak a gőzölgő vasalóprések, melyek alól ideálisan sima, éltartó nadrágok kerülnek az akasztókra. Akármelyik üzemét nézzük a vállalatnak, kézzel varro- gató asszonyokat már nem lát az ember. Itt minden a gép dolga. Olyannyira, hogy még a bedolgozók is gépekkel végzik a munkájukat. És így van ez a nemrégiben átadott kiskörei üzemben is, ahol ma már mintegy kétszáz ember dolgozik. Ez az új telephely évi 300 ezer terméket állít elő, mellyel már nemcsak a belföldi igényeket Az őszi BNV pavilonjában.;: Siker a Rózsa, Ervin, Virág és jön a Trapper J ;»Jlíi
