Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
r ember-utánpótlást qz intézel tanulói létszámából biztosítóik. Évente átlag 40—50 fiatal szakmunkás végez az iskolában, közülük harmincán többnyire a gyárban maradnak. Nagy szükség van a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező ifjakra is, ezért az egri szakközépiskolával is együttműködési szerződést kötöttek. A fiatal szakmunkások közül jelenleg nyolcvanan járnak középiskolába. Ez a dől-, gozói létszám tíz százaléka. A tanulási kedvre néhány adat: A munkapad mellett dolgozók 25 százaléka rendelkezik már most középfokú képesítéssel A gyár nyolcszázötven dolgozója közül 155-en vesznek részt állami oktatásban és különböző szintű tanfolyamon. A politikai oktatás iránt is nagy az érdeklődés, az idén 103-an tanulnak. A jelenleg 850 dolgozót foglalkoztató gyárban a tervek szerint 1985-ben már 1200-an dolgoznak. A gyár dolgozói esztétikus környezetben végezhetik munkájukat, hiszen a gyárudvar szépen parkosított, az üzemrészek és műhelvet tiszták, gondozottak. A pihenést, kikapcsolódást és sportolást is több meglevő, vagy építés alatt álló létesítmény hivatott biztosítani. Hamarosan elkészül egy sporttelep, amelyen a különböző sportpályák mellett egy emeletes épület is lesz, amelyben öltözőket és klub- helyiségeket kívánnak elhelyezni A gyár dolgozóinak rendelkezésére áll a rozsnok-völgy- ben felállított hétvégi ház, és a tiszafüredi ház is. De van a gyárnak egy üdülőszállója a Balatonon is. A Csepel Autógyár egri íyára tehát megalapítása óta nind gyártmányaiban, mind a dolgozóinak nyújtott szociális ellátottságában sokat fejlődött, és az elkövetkezendő években még többet fejlődik majd. (x) Csepel Autógyár 3. számú gyára, Eger, A huszonhét esztendős gyár jogelődjét 1950-ben mezőgazdasági gépek javítása céljából alapították, amely a Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat nevet kapta Mint azt a név is mutatja, a vállalat eredeti feladata az volt, hogy az őszi mélyszántások befejezése után gépállomások által leadott gépeket megjavítsák. A kezdetleges felszereltségre jellemző, hogy mindössze öt esztergapadjuk volt, és ezek közül is csupán egy rendelkezett Norton szekrénnyel Emellett két gyalugépen, egy oszlopos fúrógépen, egy keretes fűrészgépen, egy asztali fúrógépen és egy fakeretbe foglalt hegesztő transzformátoron dolgoztak. Az alapítás óta eltelt több mint negyed század alatt többször is volt profilváltozás, de a fejlődés megállíthatatlannak bizonyult. A gyár mai legfontosabb feladata az autóbusz-sebességváltók gyártása. Szoros kooperációban dolgoznak a közúti járműgyártásban részt vevő vállalatokkal. (Rába, Ikarusz). Az egri gyár 1973. július elseje óta vesz részt autó- buszgyártásban — dicsekvésre méltó eredményességgel. Főleg tengely jellegű alkatrészek kapcsolószerkezetek és fedelek készülnek itt, illetve a szerelésük is a gyárban folyik Ezen belül lényeges profiljuk a forgácsoló megmunkálás. A Csepel Autógyár egri gyárának fejlődése, illetőleg fejlesztése természetesen szorosan összefügg a sebesség- váltó fejlesztésével. Modern korunkban egy autóbusznak kettőszáz kilométert kellene futnia a sebességváltó főjavítása nélkül. Ez a jelenleg forgalomban levő mechanikus-szinkron sebességváltóval még nem érhető el A fejlesztés a „Közúti jármű-kettő” program keretében indult meg igazán. A tervek szerint 1978-ban befejeződik az NISZ-licence (ZF) alapján a gyártmányfejlesztés sőt, jövőre már rátérhetnek a sorozatgyártásra. A „null sorozat” gyártásával még ez évben beindulnak A program keretében sok új gépre is szükség van, ezért má'- beszerezték a jelenleg legmodernebbnek számító gépeket. A termékszerkezet korszerűsítése mellett technológiai rekonstrukcióra is sor kerül, amely több mint 150 millió forint értékben valósul meg. A városi forgalomban részt vevő autóbuszokhoz hidro- mechanikus (automata) sebességváltókat készítenek szovjet—magyar kooperációban. A magyar fél feladata 37 féle alkatrész gyártása, melyek között elsősorban tengelyek, fogaskerekek szerepelnek, vagyis a sebességváltó mechanikus része. A Ívovi autógyárban pedig összeállítják a sebességváltót. A prototípus gyártása befejeződött, a konstrukció kifogástalannak bizonyult. A szovjet—magyar együttműködés hosszabb távra is meghatározza a gyár jövőjét. A beruházásra több mint 500 millió forintot irányoztak elő. Az ebből vásárolt berendezések korszerűek, igen nagy kapacitásúak és rendkívül termelékenyek. A városi forgalomban részt vevő autóbuszokhoz készülő sebességváltókat jövőre már gyártják, és úgy tervezik, hogy 1978-ban 1500 (ezerötszáz) darab sebességváltóhoz gyártanak alkatrészeket az egri gyár dolgozói. A kooperáció azonban nem merül ki a sebességváltó gyártásában, mert a közös autóbuszprogram keretében egy új autóbuszcsalád, a „KGST”-busz kialakítását is tervezik. A hidromechanikus sebességváltó gyártásának felfutási ideiéi 1985-re várják, amikor huszonhétezer darab sebességváltóhoz készítenek alkatrészeket a gyárban. Ezek tehát a jövő tervei. Ahhoz, hogy valamennyit sikerüljön maradéktalanul teljesíteni, a modern gépekhez jól felkészült szakemberekre is szükség van. A gépek döntő többsége már napjainkban is főleg félautomata az immáron ^avultnak számító egyetemes gépek helyett. A gyárban a célok érdekében évek óta nagy létszámú szakmunkásképzés folyik. A tanulók az első évet még az intézetben töltik, de a második évtől kezdődően a gyárban dolgoznak. A harmadik évben pedig már szinte a gyár dolgozójának tekintik őket. Együttműködési szerződésük van a 212. számú szakmunkásképző intézettel. Ez is segít abban, hogy a szakA Szovjetunióval kooperációban gyártott NAMI hidromechanikus automata sebességváltó alkatrészei. ZF licenc alapján gyártott 6 fokozatú szinkron sebességváltó. A gyár tanműhelye. $8898sw»5»»«8S888888S»8«»»8^^ HURTH bordamaró-gépek a „B’» üzemben. fci Jól felszerelt üzemorvosi rendelő szolgálja a gyári dolgozók egészségvédelmit.
