Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
I í ? ,'í í I i^í «: ■ froírtr Fúrás —ezer lóerővel Termelékenység — magasabb műszaki színvonal Fejlesztések a Mátravidéki Fémműveknél Svájcban több mint négy kilométer hosszú új vasúti alagút épül, amely a Zürich —Bern vasútvonalat 8 kilométerrel megrövidíti, a igy a gyorsvonatok menetidejét a két város között negyedórával csökkenti. Az alagút nagyobb része harmadkon agyagos homokkőben halad, és ebben a szakaszban viszonylag új módszert alkalmaznak: egyetlen óriás fúrót, amely egyszerre távolítja el a kőzetet az alagút teljes keresztmetszetéből. Korábban ilyen alagutak építésére az ósi, faácsolatos .,bányászati” módszeren kívül más eljárásokat is alkalmaztak. Ha laza volt a talaj, akkor fúrópajzzsal dolgoztak. (Ez az alagút külső átmérőjével egyező méretű 4 —6 méter hosszú acélhenger, amelynek nem a fúrás a legfontosabb feladata, hanem í* benne dolgozó vájároknak a beomlástól való megvédése.) Szilárd kőzetben robbantással megy a munka. A robbanóanyag elhelyezésére szolgáló, néhány centiméter átmérőm lyukakat korszerű énítkezéseken síneken moz<*ó állvány segítségével fúrják. Az új alagútban alkalmazott módszer az említett eljárások kiegészítője — állé- kony, de nem túl szilárd kőzetben alkalmazzák. Ott nincs szükség pajzsra, mert a fejtés és az alagútfalazat megépítése közötti rövid idő alatt omlás nem következhet be, és robbantásra sem, mert az ilyen kőzet mechanikus úton is fejthető. A megfelelő gépet — különösen ilyen nagy méretben — nem volt könnyű kifejleszteni. A gép lelke az alagút keresztmetszetével egyező méretű acéltárcsa a fejtőszerszámokkal, a tárcsa tengelye a hajtóművel, a gép kerete számos hidraulikus sajtóval, amelyekkel egyrészt megkapaszkodik a már elkészült alagút falában, másrészt a fejtendő felülethez szorítja a tárcsát. A gépnek munka közben óriási erőt kell kifejtenie. Hajtásához ezer lóerő szükséges, fejtőtárcsáját 700 ki- lopond erővel nyomja az alagút homlokfalához, így érthető, hogy tömege 300 tonna, kb. 3 gőzmozdonyénak megfelelő. A gép teljesítménye nagy: naponta 20 méter alagutat fúr ki. A fémcsomagolószerek iránti kereslet a belföldi és külföldi piacon jelentősen megnövekedett az utóbbi két évben. A mennyiségi igényekkel párhuzamosan a korszerűbb, kedvezőbb kivitelű termékek kereslete is fokozódott. Népgazdasági és vállalati érdekünk az igények kielégítése, a termelés növelése. A termelés fokozását csak a termelékenység növelésével érhetjük el, amelyet esetleg létszámcsökkenés mellett, a műszaki színvonal emelésével valósítunk meg. Ezért fokozottabb figyelmet fordítunk a munkás és gép kapcsolatában az emberre. Vállalatunk termelési tervét az elmúlt években teljesítette, eredménytervét pedig túlteljesítette. Az ered- menyesség egyik forrása a létszám-megtakarítás volt. Évente 130—140 fő munkáját takarítjuk meg gyártásfejlesztési, műszaki fejlesztési intézkedésekkel, munka- és üzemszervezéssel. A fémcsomagolószer-gyár- tás fejlesztését a korszerű technika megvalósításával, a műszaki színvonal emelésével hajtjuk végre. A megvalósítás két módszerét mutatjuk most be: a gyártásfejlesztést (beruházási tevékenységet), és a műszaki fejlesztést. Tubusgyártó soraink félautomaták, korszerűségi szintjük elmarad az európai színvonaltól. A kiszolgáló személyektől ez nagy figyelmet és fáradságos munkát igényel, mivel percenként 58 db tubust kell a felület- bevonatoló gépekről leszedni és a szárító kemence tüskés láncára helyezni. Automata tubusgyártó sort 10 évvel ezelőtt szereztünk be. Már akkor terveztük a többi sorok folyamatos kicserélését is. Az úgynevezett MAT 2-es program, az állami hiteltámogatás meghiúsulása azonban ' késleltette a- megvalósítást. 1976-ban állítottuk üzembe a MALL cégtől vásárolt licencia megvételével egyidőben a második automata sort, amelyet a Chemimas vegyi gépeket gyártó vállalattal közösen vásároltunk, és üzemelése vállalatunknál történik. Jövőre érkezik be vállalatunkhoz az első hazai előállítású automata sor. Tervezzük, hogy ugyanebből a típusból két év múlva még újabb két gépsort fogunk üzembeállítani. Aerosol gyártási kapacitásunkat a tubusgyártáshoz használt berendezések átalakításával építettük ki. A palackok leszedése, átrakár/a kézi erővel történik. Automata 120 löket/perc teljesítményű berendezés szállítási szerződésének aláírására ez időszakban kerül sor, várhatóan 1978-ban fogjuk üzembeállítani. Ezenkívül megfelelő költségfedezet biztosítása eseten lehetőség nyílik a terület további bővítésére. Folyamatban van egy újabb sor beszerzésének előkészítése is. A műszaki fejlesztési alap felhasználásával is számos jelentős fejlesztési feladatot kell megoldanunk. Kiemelt munkáink közé tartozik a félautomata tubussorok pótlólagos automatizálása. Ezzel soronként egy műszakban egy fős létszámmegtakarítást érünk el a munkakörülmények jelentős javítása mellett, Egész évi műszaki fejlesztési tevékenységünk 40 dolgozó felszabadítását és más fontos területre történő átcsoportosítását teszi lehetővé. Az utóbbi időben a biztonságosabb,, kevésbé fárasztó munkavégzésre irányuló fejlesztésünket az aerosol palackok gyártásánál hajtottuk végre. Példaként említve az aerosol folyató- levágó egység összekötését a mosó berendezéssel vagy a mosó berendezésről történő automatikus átadást a belső- lakkozó-beégető gépbe. Barcelona nagy, háromszög alakú központját jelenleg egy angol cég komputeres forgalomvezérlő rendszere irányítja. Mintegy 1X5 utcakereszteződés tartozik a számítógép felügyelete alá. A berendezés a forgalomban fellépő váratlan változásokat is azonnal észleli és a forgalmat ennek megfelelően irányítja. A berendezés programja minden forgalmi helyzetben a legkedvezőbb megoldást biztosítja. A komputerbe kétfajta információ fut be: az egyik információs sorozatot — amely az állandóan változó forgalmi helyzetet írja le — a legfontosabb forga’mi pontokon elhelyezett, 142 észlelőszerv szolgáltatja. Ezek Az új berendezésekhez szükséges munkaerő felszabadításához egyéb hatékonyságot növelő intézkedések is szükségesek. A hatékonyság növelésének forrása a meglevő termelői kapacitások, — ezen belül is elsősorban a korszerű, nagy termelékenységű gépek — eddiginél jobb kihasználása. A gépkihasználást az átlagos műszakszám mutatójának felhasználásával vizsgáljuk. Nagy termelékenységű berendezéseink átlagos műszakkihasználása 2,5 körüli. Az országos átlag 1975-ben az iparban 1,42, ezen belül a gépiparban 1,26; a könnyűiparban 1,86. A számok bizonyítják, hogy gépkihasználásunk jobb, mint az országos, vagy iparági átlag, sőt egyes esetekben ideális, hiszen eléri a 2,7 műszakot is némelyik gépünk. A viszonylag kedvező munkaidő-kihasználást segítették a több műszakban történő munkavégzésre ösztönző bérintézkedéseink, a kedvezőbb munkafeltételek. A megtett és folyamatban levő intézkedések megteremtik az alapot a termelékenység és a dinamikus termelésnövekedéshez. További intézkedések szükségesek azonban a beruházás, a műszaki fejlesztés, a nagy termelékenységű gépek hatékonyságának fokozására ahhoz, hogy az egyre növekvő mennyiségi és minőségi követelményeket megfelelően tudjuk kielégíteni. Dienes Sándor és Liptai András fél másodpercenként jelzik jármű jelenlétét, illetve hiányát. A második jelcsoport alapvető forgalmi tényezőkre vonatkozik. Az irányítás három szinten történik: a legfelső hely a számítógépé, utána következik 10 alállomás, s ezek kapcsolódnak a 115 utcakereszteződés helyi irányítóberendezéséhez. Ha a komputer nem jelez, az alállomások lépnek működésbe. Ha ezek sem továbbítanak jelet, a helyi irányítók függetlenül rendelkeznek. A rendszer gyorsította a város forgalmát, könnyítette a forgalomáramíást és csökkentette az utazási időket a járművek számának gyors növekedése ellenére. \krobata” kotrógép A méréstechnika fejlődés® Felaprítják: az autóroncsokat Az USA Michigan szövetségi államában nemrégiben olyan gépet állítottak üzembe, amely az autóroncsokat pénzérme nagyságú „morzsákká" aprítja Remélik, hogy ezzel a berendezéssel megjavítják a réz visszanyerését, csökkentik az olvasztási veszteségeket és egyszerűsítik az acélhulladék ipari feldolgozását. A 950 tonnás gép a többi között reparátorokat tartalmaz, amelyek a vasat az egyéb fémektől elválasztják. Az autóroncsok motor, abroncsok és sebességváltó nélkül kerülnek be a gép egyik oldalán és a gép másik oldalán felaprítva jönnek ki. A berendezés egy év alatt 10 ezer autó- roncsot képes felaprítani. ForgalomiÉyi számilógép Sokoldalúan használható, rendkívül mozgékony tagja a földmunka- és építőgépek nagv családjának a kotró-rakodó gép, amellyel egyre több izommunkát takarjanak meg. Kiválasztásakor mérlegelik a gazdaságossági szempontokat, összhangban az elvárt teljesítménnyel. A gép nagyságától függetlenül, egy lapátköbméterre vonatkoztatva. 60— 85 lóerő között mozog a kotró-rakodók motorteljesítménye. A gépnek fordul ékony- nak és gyorsnak kell lennie. Optimális viszonyt kell biztosítani a gép tolóereje és önsúlya között. A futóműnek erőteljesnek és az egyenetlen tereppel szemben érzéketlen(MT1 külföldi képszolgálat ■ nek kell lennie, hogy ezáltal a kiesési idő minimumra csökkenthető legyen. Csekély szállítási távolságon végzett földkiemeléshez a lánctalpas jármű megfelelőbb, mert a kerekes rakodó nagyobb sebessége nem érvényesülhet. A kerekes rakodó viszont akkor célszerűbb, ha a génnek sűrűn kell helvet változtatnia, egyik helyről a másikra. A leglényegesebb, hogy a gép a szükséges erőt a megfelelő helyen tudja kifejteni. Ezek az erők: az emelőerő, mely a lapát súlypontjában, függőlegesen felfelé hat, valamint a lapát homlokfalára függőlegesen ható szakítóerő (az előbbit az emelőhenger, az utóbbit a billentőhenger KS.) fejti ki). Fontos, hogy az emelő- és szakítóerő lega'ább olyan nagy legyen, mint a kritikus teher súlya, illetve, hogy a lanát megakadásakor az ellensúly nélküli gép akkora szakítóerőt tudjon kifejteni, hogy hátsó kerekei a földről éppen felemelkedjenek. A képen látható, „diadalívet” képező Ford 4550 típusú kotró-rakodó gép az angol ipar terméke. Két tonna terhet emel 3 méter magasra és a vágási mélysége 5 méter. A földön, szembenálló 3550-es változat valamivel kisebb teljesítményű, 1,4 tonnát emel és 3,4 méter az ásási mélysége. A tudomány és technika előrehaladásának alapvető feltétele volt a méréstechnika fejlesztése. A mérőműszerek leggyakrabban számlálást, összehasonlítást, jelzést és regisztrálást végeznek. A számlálókkal megállapítják, hogy a mért mennyiségben hányszor van meg a mérték- egység. A regisztráló vagy írókészülékek azt mutatják meg, hogy a mérés időtartama során melyek voltak a mérés eredményei. Analóg (műszermutatós) vagy digitális (számkijelzős) módszerrel működnek. Az analóg regisztrálóban olyan papírszalag halad, amelyen a haladás irányára — a papírszalag hosszára — merőlegesen, a mérendő mennyiségnek megfelelő skála található. Az írószerkezet a mért érték — például hőmérséklet — nagyságától függően, a papírszalag más-más szakaszán nyomot hagy, és az így kialakult görbe vonal — figyelembe véve a papír folytonos előrehaladását — az idő múlásával párhuzamosan mutatja a mérés eredményeit. A digitális regisztráló megfelelő időközökben — például percenként — nyomtatott számjegyek alakjában közli a mérések eredményét. A mérőműszerekben gyakran egyesítik a jelzés, a regisztrálás, valamint a számlálás módszereit. Ezekkel egyre sokrétűbb feladatokat oldanak meg, beiktatva azokat az automatizált rendszerekbe. Am a mérőműszerek a termelési folyamatok automatizálásának csupán egyik feltételét teremtik meg. BADIO KOSSUTH 3.20: A mai nap kulturális- programjából. 8.27: Zongoraszonáták. 8.40: Harsan a kürtszó! 9.10: Lortzing: A fegyverkovács. 11.38: Colas Breugnon. 12.35: Melódiákoktól. 14.14: A Magyar Rádió novellapályázata. 14.30: Hangképek a VII. kecskeméti népzenei találkozóról. 15.10: Kóruspódium. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Kovács Péter énekel. 16.26: Zenekari muzsika. 17.07: Olvastam valahol. 17.27: Holnap közvetítjük... 17.47: Régi magyar muzsika. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Világszínház. 20.45: Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.32: Bemutatjuk új felvételeinket. 22.20: Nagy mesterek — világhírű előadó- művészek. 23.37: Wagner: Az istenek alkonya. 0.10: Dubarry. PETŐFI 8.05: Bárdos Lajos kórusaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Részletek Marks zenés játékából. 9.07: Népi zene, nóták. 9.30: Független emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Orfeusz az alvilágban. 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55: Balettzene. 13.25: Édes anyanyelvűnk. 13.30: Zenevár. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 17.00: Zenei tükör. 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A debreceni Délibáb együttes műsorából. 20.45: Meztelen a király. 21.56: Operettek. 23.00: Tánczene. 23.30: Népi zene, nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. Fiatalokról fiataloknak. A tartalomból: Távol a hazátóL „Száraz” könyv, vagy Rejtő Jenő? A versek keletje a „kelet” versei, összeállítja: Dobog Béla. A beatkedve- lőknek az Eagles és a Ber- gendy-együttes felvételeiből. Vendégségben a Sajó- szentpéteri Üveggyár háromszoros kiváló ifjúsági brigádjánál. Riporter: Pong- rácz Judit. Slágerpanoptikum. 18.00—18.30: Északmagyarországi krónika. A pályaválasztási hónap eseményei az LKM-ben, a DI- GÉP-ben és Alberttelepen. Téli felkészülés aj MÁV- nál. A Royal Garden együttes játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. MAGYAR 10.00: Tévétorna. 10.05: Iskolatévé. 10.40: NSZK rajzfilmsorozat. 15.05: Iskolatévé. 15.50: A Magyar Tele- j 1 vízió szabadegyeteme. 16.45: , Telesport. 18.35: Megkér- j deztük a minisztert... 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. , '20.00: Volt egyszer egy j .ház... V/3. rész. 20.55: Soha jobb kor! 21.25: Művészeti I magazin. 22.15: Tv-híradó | 3. 22.25: Tv-tükör. 2. műsor 11.9.00: Francia nyelvtanfo- ■ lyam. 19.15: Angol nyelv- tanfolyam. 19 30: Tv-híradó. 20.00: Műhely. 20.50: Tvhíradó 2. 21.15: A fekete j gyertya fénye.
