Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

Több tej és hűs a kistermelőktől A háztáji gazdaságok jövőjéért Felelősséggel, figyelemmel A tisztújító küldöttközgyűlés eSé Tegnap délután a megyei tanács vb-termében a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének továbbfejlesz­téséről tanácskoztak. A résztvevők értékelték a háztáji gazdaságok érde­kében szervezett előadás- sorozat tapasztalatait és előkészítették az 1978. évi tanácsadást. A Politikai Bizottság 1976 februárjában foglalkozott a háztáji és kisegítő gazdasá­gok helyzetével. Nem vélet­len, hogy ilyen magas szin­ten tárgyalták meg a mező- gazdasági termelés e fontos területének gondjait, hiszen hosszú éveken keresztül nem kapták meg a kellő megbe­csülést a kistermelők, kisgaz­daságok. Á több mint egy esztende­je hozott központi intézkedé­sek célja az volt, hogy több hús, tej. zöldség és gyümölcs kerüljön a fogyasztók aszta­lára. Bár a mezőgazdasági termelésben döntő és meg­határozó szerepe van a ter­melőszövetkezeteknek, álla­mi gazdaságoknak, nagy luxus lenne lemondani a kis­gazdaságok termeléséről. A központi intézkedéseket minden megyében konkrét tervek kidolgozása követte, s az 1977-es esztendő már meg is hozta az eredményt. IJEGFONTOS ABB AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS A kisgazdasági termelés­ben — Heves megyében — legfontosabb szerep az ál­lattenyésztésnek jut. Különö­sen számottevő a sertéste­nyésztés és állandó csökke­nése ellenére a szarvas­marha-tenyésztés is. A kis­gazdaságok sertésállománya a megye összes sertésállomá­nyának 60 százalékát teszi ki. A háztájiban tartott ser­tések száma az 1975. évi 97 ezer darabról ebben az esz­tendőben 125 ezerre növeke­A széken vastag filclapok, párnák Két oldalt egy-egy láda, bennük hengerek, acél­rudak. Közöttük ül a fém­csiszoló. Surrogó, sikító han­got ad az acél, gyors szik­rák bújnak a korong alá. Mi­re az anyag a bal kéz felőli ládába kerül, fényesen, tük­rösen csillog. A /széken ülő ember láthátóan minden idegszálával a megmunká­landó acélrúdra figyel, mar­isa szorításából rezzenni sem engedi. — Ezek a MECMAN-ele- mek kicsit erősre sikerültek, — néz föl egy pillanatra, mi­közben helyére teszi az egyik fényes acélrudat. — Savval maratni nem volna szeren­csés dolog, hát ideadták, hogy csiszoljak le belőle. Körül­belül két mikronnal kell vé­konyítani. Két mikront kézzel, szem­mel. Évtizedek alatt kifejlő­dött műszerpontossággal. Somogyvári János szakmá­ja ma már ritkaságnak szá­mít. Két kezén megszámlál­hatná szakmatársait itt a megyében. A fémcsiszoló ugyanis nem tévesztendő ösz- sze a köszörűssel, az egyik legnépesebb vasasszakmával. A csiszoló a galvanizálómű­helyekbe kerülő anyagot ké­szíti elő, s nem változtathat a. munkadarab méretein, csak a legfelső oxidrétegétől sza­badíthatja meg. Látszólag igen egyszerű munka. . — Tudja, én is azt hittem először, amikor ide, az egri Finomszerelvénygyárba ke­rültem. Teljesen szakképzet- lenül jöttem, szakérettségim volt. s akkor fejeztem be az első tanévet a Számviteli Fő­iskolán De valahogyan nem volt kedvem az irodai mun- '-Álaoz, jobban szerettem a dett. Jelentősen növekedett az anyakocák száma is, 5670- ről 7650 darabra. Az Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnak az elmúlt esztendőben 30 550 sertést adtak át vágás­ra a kisüzemek szeptember 30-ig. Az idén ötezerrel több sertést adtak le a kisterme­lők a tavalyi mennyiséghez képest. A szarvasmarha-állo­mánynál sajnos csak az szá­mít eredménynek, hogy mér­séklődött a csökkenés üteme. Jelenleg több mint 11 ezer szarvasmarhát tartanak He­ves megyében a háztáji ter­melők, s e mennyiségnek csaknem a fele tehén. A tehéntartással kapcso­latban figyelemre méltó, hogy a MÉM által meghirde­tett tejtermelési versenyben 1976-ban 75 kistermelő vett részt a megyéből, az idén vi­szont 470-en vettek részt eb­ben a mozgalomban. Ez a verseny is hozzájárult ah­hoz, hogy csökkenő tehénlét­szám mellett az előző évhez viszonyítva 6,5 százalékkal több tejet értékesítettek a kistermelők. A háztáji gazdaságok ál­latállományának növekedé­sében — emelkedett a ba­romfi és a juhállomány is — jelentős szerepet játszott, hogy javult az abrakellátás. A gabonaforgalmi vállalat, valamint az ÁFÉSZ-ek lé­nyegesen több elárusító he­lyen értékesíti az idén a sze­mesterményeket. Az ellátás pontosabbá, szervezettebbé vált, de az év elején akado­zott a takarmánytáp-igények kielégítése, mennyiségben és választékban egyaránt. Kü­lönösen a nyúl- és baromfi- táp-ellátásban voltak jelentős fennakadások. HÓDIT A FÓLIA Igen nagy a szerepe me­gyénkben a kisgazdaságok kertészeti tevékenységének.. munkásemberek között len­ni. A főiskolát abbahagytam, megházasodtam, ittragadtam Egerben. De azért csak ta­nultam a bervai gyárban is. Vizsgát tettem a fémcsiszo­ló szakmából, később meg a galvanizálásból. Most már két szakmám van. — Megtanulni? Egyszerű lesz a csiszolás, azt gondol­tam. Csak akkor ijedtem meg amikor az első, henger ala­kú rudakra, csövekre sok­szögeket csiszoltam. Próbál­tam ellesni az öreg szakiktól, ők hogyan csinálják. De ak­koriban nagy volt a szak­mai féltékenység, nemigen mutattak az embernek sem­mit. Ha suttyomban mögéje lopóztam valamelyiküknek, az mindjárt leállította a gé­pet, amikor észrevett. De hát rájöttem a fogásokra magam is. Volt idő, amikor már öt­ven százalékot is rávertem ezekre a titkolódzókra. 1963- ban . aztán, amikor megalakí­tottuk az első brigádot, már más lett a helyzet. Somogyvári János nem fél­tette annyira a megszerzett tudását, mint elődei. Szervez­te, tanította a fiatalokat. A galvanizálóban dolgozók szá­ma az évek során megfogyat­kozott ugyan, az egészségre ártalmas, nehéz munkát nem mindenki szervezete bírja, még a mostani jobb körülmé­nyek között sem, óm a jel­adatukat mindig becsülettel, dicséretre méltóan elvégez­ték. S ebben neki is nagy része volt. Két évvel azután, hogy a gyárba került, már kiváló dolgozó lett. s utána még háromszor kapta ezt a büszke címet. Tavaly az ipar­ág kiválója lett. Tizenhárom éve párttitkára az üzemi pártalapszervezetnek, s ez alatt a galvanü/.ern kollektí­A legnagyobb fejlődés a kor­mányprogram hatására ki­bontakozó zöldségtermelés­nél volt tapasztalható. Míg 1976-ban a kiskertekben 500 hektár zöldségtermő terület, volt, addig az idén több mint duplájára nőtt ez a terület. Emellett 30 ezer négyzetmé­ter fóliafelülettel bővítették sátraikat a kisgazdaságok, s így a fólia alatti termőterü­let, ahonnan korai primőrö­ket lehet szállítani elérte a 160 ezer négyzetmétert. A termőterület növekedése ter­mészetesen a zöldség meny- nyiségében is megmutatko­zott. Az 1976-os esztendőben október közepéig 3172 tonna zöldséget szállítottak piacra, adtak át a kereskedelemnek a kistermelők, az idén a tő­lük felvásárolt zöldség meny- nyiség'e pontosan háromezer tonnával volt több, azaz a mennyiség megduplázódott. Annak ellenére, hogy a ta­vaszi fagyok jelentős kárt okoztak a gyümölcsösökben, 29 százalékkal nőtt a felvá­sárolt gyümölcs mennyisége az előző évihez viszonyítva. Ebben az esztendőben külö­nösen jelentős, mintegy 300 vagonnyi volt a kisüzemek által termelt csemegeszőlő. A háztáji gazdaságok fej­lődése az egész népgazdaság érdeke, hiszen jelentősen függ termelésüktől az ellátás folyamatossága, kiegyensú­lyozottsága. Hogy a kisgaz­dákkal való törődés nem kampányszerű,' mi sem bi­zonyítja jobban, mint a teg­napi tanácskozás, ahol már a jövő évi termés érdekében dolgozták ki a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetésével a további tenni­valókat. vája is legalább annyi ki­tüntetést kapott, mint ő. A kiváló fémcsiszoló szakem­bert, a lelkes pártmunkást, a legmagasabb elismerés most érte, az elmúlt hetekben: • a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma alkal­mából rendezett díszünnepsé­gen nyújtották át neki a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát. — Sejtettem, hogj^ kapok valamit, amikor á meghívót ideadták. De az egyszerűen eszembe sem jutott, hogy en­gem ekkora elismerés érhet. Nagyon meghatódtam. S mit gondol ilyenkor az ember, amikor a kitüntetéssel a ke­zében a helyére ballag? Elő­ször is a munkatársai jut­nak -az eszébe. Ebben azért nekik is részük van. Aztán meg árra, hogy hányszor akartam én abbahagyni az egészet, hányszor fogyott el az erőm: mostanában külö­nösen sokat gondolkodtam azon. át kellene adni a tár­sadalmi munkákat, megbí­zatásokat valamelyik fiata­A megye mezőgazdasági szövetkezeti mozgalma ismét jelentős állomásához érkezett. A Heves megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége mára hívta össze tisztújító küldött- közgyűlését. Ez alkalommal a tagszövetkezetek küldöttei ér­tékelik az elmúlt időszak munkáját, egyben meghatá­rozzák a további feladatokat és megválasztják a TESZÖV tisztségviselőit. Megyénk termelőszövetke­zetei az utóbbi években di­namikusan fejlődtek. A ter­melés növekedésének ez évi tervezett ütemét — különbö­ző okok miatt — nem sike­rült elérni. A tavaszi belvi­zek, a későbbi szárasság, a többszöri jégverés, a kora őszi fagyok, a növényekben 10—15 százalékos kárt okoz­tak. Ennek ellenére a megye mezőgazdaságának ötödik öt- évestp.rv-célkitűzései telje­síthetők. A kormányzati intézkedé­sek hatására javult a lakos­ság friss zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátása, nőtt az állatlétszám, és emelkedtek a hozamok. A nagyüzemek fej­lődése mellett nagy a jelen­tőségük a termelésből közel 30 százalékkal részesülő ház­táji gazdaságoknak is. Az elmúlt időbén a terme­lőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményei köze­Befejeződtek az előkészü­letek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a mi­nisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyagipari labbnak. Hiszen az évek alatt elfogynak az ötletek, elavul­hatnak a módszerek. A párt­titkárság mellett a városi ta­nács lakáselosztó bizottságá­nak is tagja vagyok, ez me­gint csak nagy gond, ha jól akarja végezni a munkáját az ember. Most aztán megint úgy érzem: újítanom, vál­toztatnom, dolgoznom kell, nagyobb ütemben. Felelős­séggel, még nagyobb oda­adással. Beteg lába miatt szíveseb­ben végez ülőmunkát. De erős karjaival mindig enge­delmességre kényszeríti a szikrázó acélrudakat. Vagy talán nem is kell kényszerí­tenie, hiszen ahogy ott ül a gép előtt, úgy tűnik, engedel­mesen simul a kezébe a meg­munkálásra váró anyag, amely az ő erejétől lesz még értékesebb. Fényesen csillog, ahogyan maga mellé teszi. Fényesen — mint az ő ara­nya. Hekeli Sándor ledtek a munkásokéhoz. To­vább erősödött a közös tulaj­donosi szemlélet. Javult a szociális ellátás, termelési és közéleti tevékenység. Fejlő­dött a szövetkeztekben a de­mokratizmus, megszilárdult és bővült a belső önkor­mányzatok fórumrendszere, a szövetkezeti tagsági döntési, ellenőrzési véleményezési jogköre. A mezőgazdasági szövetke­zetek eredménye döntően a termelőszövetkezet tagságá­nak köszönhető. Az eredmé­nyekhez hozzájárult a szö­vetkezetek érdekképviseleti szerve, a megyei szövetség is. A küldöttközgyűlés, az el­nökség és a bizottságok segí­tették a szövetkezetek ön- kormányzati szerveinek ak­tív működését, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a törvényes és alapszabálysze­rű működés megszilárdulá­sát. Nagy figyelmet fordítot­tak a társadalompolitikai kérdések, a nő- és ifjúságpo­litikai, a munkaverseny, köz- művelődési munka segítésére. Tudjuk, hogy az elért ered­mények mellett hiányossá­gaink is vannak, melynek feltárásában sokat segíthet a küldöttközgyűlés. A tagszö­vetkezetek észrevételei, javas­latai, fontos iránymutatást és eligazítást adnak tevé­kenységünkhöz. a hatéko­nyabb munkavégzéshez. A vállalatai 1978. január 1-től teljeskörűen érvényesítik a minőség javítására ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minősé­gét. Az építésügyi és város- fejleszési miniszter február­ban kiadott rendelete írta elő a minőségi bérezés be­vezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre, annál is inkább, mert a jog­szabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasz­talataira épült. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minő­ség javítására ösztönző bére­zési' rendszer belső szabály­zatát, gyakorlati . kipróbálá­sára pedig egy, vagy több építésvezetőségénél, üzem­részénél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege, hogy a különböző szabványok, technológiai elő­írások éa műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a mun­kát, s e minőségi osztályo­zástól függően növelik, vagy csökkentik a keresetet. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alap­kereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják, amely a kedvezőtlen feltéte­lek ellenére is elsőosztályú. Hasonló elvek alapján pré­miumot kaphat az a dolgozó is, aki harmadosztályú felté­telek ellenére másodosztályú munkát végzett, tehát javí­totta a minőséget. Az előze­tes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s ha rontott a minő­ségen, akkor annak arányá­ban 20—25 százalékot is el­érhet a levonás. Az eddiginél jobb minősé­gű munka a vállalatok több­ségénél keresetnövekedéssel jár, amelynek anyagi erő forrásaként számításba ve­szik a másod- és harmadosz­mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom újabb nagy fela­datok előtt áll. Az MSZMP XI., a mezőgazdasági szövet­kezetek III. kongresszusa fo­galmazta meg alapvetően a szövetkezeti és az érdekkép­viseleti munka fő irányvona­lát. A szocialista építés maga­sabb foka felé haladva a cé­lul tűzött feladatok teljesí­tése' az eddiginél nagyobb erőfeszítést kíván mindenki­től. A tisztségviselők többségé­ben felelősségteljes, jó mun­kát végeztek az elmúlt idő­szakban. Mandátumuk ha­marosan lejár. Vannak, akik a munkában elfáradtak, vagy más feladatot kaptak, vagy nem megfelelően végezték a rájuk bízott feladatokat. — ezek nem kerülnek újjává- lasztásra. A küldöttközgyű­lésnek a választások után is felelősséggel, figyelemmel kell kísérni, cselekvő, aktív munkájával pedig segíteni kell a megválasztásra kerülő tisztségviselők tevékenységét. Olyan küldötteket kell megválasztani, akik arra legalkalmasabbak, akik jo­gaik mellett Ismerik tenni­valójukat és élvezik a tag­ság bizalmát. Tóth Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke tályú minőség miatti bérle­vonást, valamint az eddig al­kalmazott mozgóbérek és az éves bérfejlesztés egy részét is. Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harma­dik éve érvényesíti — a Fe­jér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely gondoskodott a jó munka szervezeti, mun­kaszervezési és különböző műszaki feltételeinek megte­remtéséről is. Teljes össze­függésben készítette elő tehát a minőségi bérezést, amely- nek„ eredményeként az idén felépített létesítményeinek túlnyomó többségét kiváló minőségben adta' át. A kö­rültekintő előkészítés alap­ján a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőknél is kedve­ző visszhangot váltott ki a dolgozók körében a minősé­gi bérezés. Az anyagi ösztönzés ked­vezőbb feltételeket teremt a szocialista versenyben a mi­nőségért indított munkamoz­galmaknak: a garanciális kötelezettség-vállalásoknak, az előző szakmai munkák megóvásának, stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a jövő évben a minőségi bérezés ha­tékonyságát javító feltételek­re. Ezek közé tartozik az épí­tés ütemességének, a munka szervezettségének javítása is. A rendeletben meghatáro­zott program szerint a kö­vetkező lépcsőben, 1979. ja­nuár 1-ig a tatarozó és kar­bantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építés­ügyi és építőipari ágazat va­lamennyi szervezeténél át kell térni a minőség jav ítá­sára ösztönző bérformákra. (MTI) JMfggg) 1977. november 24., csütörtök Január 1-től: minőségi bérezés az állami építő- és építőanyagiparban Egy fém csiszoló aranya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents