Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Vance poggyásza EGYRE INKÁBB ÚGY TŰNIK: Latin-Amerika „nehéz dió” az Egyesült Államok számára. Kissinger- nek sem sikerült külúgyminisztersége alatt jobb be­látásra bírni a nacionalista hevülettől átitatott hajda­ni hű szövetségesek önállósulásra irányuló orientáció­ját, s most Cyrus Vance útja is több kudarccal jár, mint eredménnyel. Az amerikai külügyminiszter pe­dig azokban az országokban tárgyal, amelyek hagyo­mányosan lojálisak Washingtonnal szemben. Argentínában legalább a nukleáris energia békés célú alkalmazásában sikerült valamiféle együttműkö­dési szándékot kicsiholnia, de az USA-értelmezésú emberi jogok témája elől mind a külügyminiszter, mind Jorge Rafael Videla államfő elzárkózott. Brazí­liában pedig egyenesen visszautasításban részesült az amerikaiaknak az a követelése, hogy vitassák meg a szabadságjogok érvényesülésének alakulását. Nem­különben hasonló sorsra jutott az USA-nak az a kö­vetelése, hogy Brazília mondjon le a (az atomfegyver­gyártáshoz is felhasználható plutóniumot előállító) nyugatnémet nukleáris újradúsító vásárlásáról. Közismert, hogy ebben a kérdésben Washington és Bonn között már éles szópárbaj folyt: az NSZK- ajánlat sérti az USA érdekeit, konkurrál az amerikai cégekével. Amerika politikai okokra hivatkozik, a brazilok a békés célú felhasználás mellett kardoskod­nak, az NSZK pedig üzleti érdekeit védelmezi. Vance tárgyaló partnere, Antonio Azeredo da Silveira kül­ügyminiszter visszautasította a téma megvitatását. VANCE KŐVETKEZŐ ÁLLOMÁSA CARACAS. Venezuelában sem vár az eddigieknél könnyebb fel­adat az amerikai külügyminiszterre. Egyrészt az ön­állósodás útján egyre magabiztosabban haladó Venezue­lát kellene meggyőznie az amerikai gazdasági jelenlét szükségességéről, másrészt az olajárak befagyasztásá­hoz kíván támogatást szerezni, miután Caracasban ülésezik december derekán az OPEC. Eddig Irán és Szaúd-Arábia kötelezte el magát az amerikai törek­vés mellett, Caracas álláspontja bizonytalan. Még ha sikerülne is megnyerni Venezuelát, hogy vesse latba tekintélyét a kőolajexportáló országok körében, az amerikai külügyminiszter latin-amerikai útjának poggyászát akkor is túlontúl sok kudarc súlya terheli. GYAPAY DÉNES Baloldali sikerek Izrael bizonyos engedményekre készül Diplomáciai offenzíva az arab világban Izrael bizonyos engedmé­nyekre készül, de azok távol lennének az arab országok és a palesztin mozgalom eredeti követeléseitől, az ENSZ határozataitól — tűnik ki az amerikai sajtó szerdai jelentéseiből. A rendszerint jól értesült jeruzsálemi ame­rikai tudósítók egybehangzó­an arról számolnak be: a Begin-kormány immár nem tud kitérni — legalábbis részleges — engedmények elől, ha biztosítani akarja Szadat egyiptomi elnök hiva­talban maradását. Hasonló meggondolásból az ellenzéki munkapárt is .bizonyos en­gedmények mellett van. A CBS értesülése szerint a Begin-kormány hozzájárul­na, hogy a genfi egységes arab küldöttség „maga vá­lassza ki palesztin tagjait”. Ez lehetővé tenné, hogy a PFSZ „nem túl kiemelkedő” személyiségei is helyet kap­janak a küldöttségben. Mint ismeretes, arab részről — ko­rábban Kairóban is — ra­gaszkodtak a PFSZ teljes­jogú részvételéhez a "enfi tanácskozáson, s eluta 'ot- ták az ezek szerint továbbra is fenntartott igényt, hogv Izrael beleszólhasson az arab delegáció összeállításába. A CBS egyébként az izraeli csapatoknak a (megszállt) Sínai-félszigetről való részle­ges visszavonulását, illetve a megszálló csapatok létszámá­nak csökkentését is a való­színű izraeli lépések között említette. Több jelentés foglalkozott azzal, hogyan képzelik el Je­ruzsálemben Ciszjordánia jövőjét. Simon Perez, a mun­kapárt elnöke szerint e meg­szállt terület „egy részét” át kell adni Jordániának. Ha­sonló álláspontot képviselt — a New York Times-ban — Ji- gaal Jadin, izraeli miniszter­elnök-helyettes. Begin koalí­ciós partnere „csak” a Jor­dán völgyét kívánná tovább­ra is megszállás alatt tarta­ni, míg Mose Dajan külügy­miniszter változatlanul ra­gaszkodik Ciszjordánia „tel­jes katonai ellenőrzéséhez” — írta a lap. A New York Times egyéb­ként azt jelentette Jeruzsá­lemből: Szadat elnök jelezte, hogy hajlandó Izraellel Géni­ben tárgyalni akkor is, ha Szíria, illetve a PFSZ (a tör­téntek után) elutasítaná a részvételt. A Baltimore Sun úgy tudja: izraeji, egyiptomi és jordániai diplomaták rövi­desen Nyugat-Európában ta­nácskoznak. hogy javaslatot dolgozzanak ki a genfi érte­kezletre. A tervet azután Szíria és más arab országok elé terjesztenék. Egyiptom szerdán diplo­máciai offenzívát indított, hogv lo-’oendesitse a Szadat elnök izraeli látogatását kö­vetően az arab világban ki­robbant heves ellenzést, és hogy megszerezze kezdemé­nyezéséhez az arab országok diplomáciai támogatását. Butrosz Ghali külügyi ál­lamminiszter, ügyvezető kül­ügyminiszter szerdán délelőtt 25 afrikai ország nagyköve­teivel folytatott eszmecserét. A találkozó célja az volt, hogy a miniszter elmagya­rázza a diplomatáknak az el­nök jeruzsálemi látogatásá­nak okait és meggyőzze az egyiptomi—izraeli tárgyalá­sok hasznosságáról. A MENA egyiptomi hírügynökség je­lentése szerint a tanácskozás „szívélyes, támogató légkör­ben” folyt le. Az egyiptomi kormány három magas rangú PFSZ-vezetőt és húsz palesztin diákot Sza­dat bírálatáért kiutasított az országból. Palesztin források közlése szerint a kiutasítot­tak száma — a hivatalos ver­zióval ellentétben — megha­ladja a négyszáz főt. Szadat elnök szerdán, je­ruzsálemi látogatása óta első ízben fogadta Hermann Eilts-t, az Egyesült Államok kairói nagykövetét. Kormányalakítás a jövő héten A görög fővárosban sze dán nyilvánosságra hozták a vasárnap megtartott parla­menti választások végered­ményét A 6 634 879 szavazás­ra jogosult görög állampol­gár közül 5 195 695 adta le szavazatát Az érvényes sza­vazatok száma 5 121 884, a tartózkodás aránya 21,68 szá­zalékos. Karamanlisz miniszterel­nök, az Üj Demokrácia veze­tője a jövő héten alakítja meg új kormányát. A parla­ment első ülését december 12-re tűzték ki.- í Schmidt Auschwitzban Helmut Schmidt bonni kancellár Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült. Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának kíséretében szerdán délután meglátogat­ta a Ziemowit kőszénbányát, a népi Lengyelország egyik első és mindmáig egyik leg­nagyobb köszénbányáját. Ezután a kancellár látoga­tást tett az. egykori hitleri auschwitz-birkenaui haláltá­bor területén és megkoszo­rúzta a mártírok emlékmű­vét. „Baleset” a vadászatén Az Egyesült Államokban, Sugar Hill közelében egy va­dászat során megölték Willi­am Sullivant, az FBI volt igazgatóhelyettesét. A nyo­mozó szervek arra a megálla­pításra jutottak, hogy baleset történt, egy vadász Sullivant szarvasnak nézte. Szörnyű história. És mi a helyzet akkor, ha valakinek hasznos volt, hogy Görögország választott Egyhónapos választási had­járat, televíziós beszédek és nagygyűlések után vonultak vasárnap a görögök a sza­vazóurnákhoz. A szavazás napja, november 20-a előtti szombaton, „csendnapot” tartottak, hogy a választás­ra. jogosult és kötelezett (!) 6 millió 389 ezer 225 állam­polgár véglegesen eldönthes­se, hogy a 15 versengő párt jelöltjei közül melyikre adja voksát. Miért most? A parlamenti választáso­kat eredetileg csak egy év múlva kellett volna megtar­tani. A kormányzó párt el­söprő parlamenti többséggel rendelkezett: Karamanlisz miniszterelnök az Üj Demok­rácia Párt vezére, a kato­nai junta bukása után, az „én vagy a harckocsik” jelszó jegyében megnyerte a változásokban reménykedő görögöket. Nem volt hiány három esztendővel ezelőtt ígéretekben, ezekből azonban vaimí keveset sikerült Ka­ramanlisz miniszterelnöknek megvalósítania. Furcsa mó­don, éppen erre hivatkozott a választások egy évvel való előrehozásakor. Lényegében azzal indokolta döntését, hogy a Görögország előtt ál­ló küloolitikai feladatok el­végzéséhez nem elegendő számára a három évvel ez­előtt nyert parlamenti több­ség, szüksége van a válasz­tók további, megújított tá­mogatására is. Nem kevésről volt szó. Mindenekelőtt a ciprusi problémáról, s ahhoz kap­csolódva a görög NATO- tagságról és az évtizedek óta konfliktussal fenyegető gö­rög—török viszonyról, ame­lyet már az égei-tengeri olajlelőhelyek és hajózási, il­letve légi útvonalak ügye is terhel. Karamanlisz kormá­nya a gazdasági bajokat a közös piaci belépés „csoda­szerével” kívánta orvosolni, s a nyugati gazdasági közös­ség nyújtotta feltételezett elő­nyökért az Atlanti Paktum katonai szervezetébe való teljes visszatérést készítette elő. (A görög hadsereg en­nek jegyében részt vett a földközi-tengeri NATO-had- gyakorlatokon és Averoff hadügyminiszter megjelent az Atlanti Nukleáris Tervező Bizottság ülésén.) Mindez elegendő oknak lát­szott az Új Demokrácia Párt számára a választások előre­hozásához, no meg arra is számítottak, hogy az ellen­zéknek hátrányt jelent a meglepetésszerű kiírás: a baloldal így képtelen lesz mozgósítani lehetséges vá­lasztóit. Pirruszi győzelem OiäMkM 1 JÉU<. au V ember 24^-Csü törtök A választások eredményei végül is az előrejelzéseket igazolták. Karamanlisz párt­ja elvesztette választói jó részének bizalmát. Igaz, a választási rendszer biztosítot­ta az Üj Demokrácia számá­ra a parlamenti többséget, de ezt már nem a szavazók 54, csupán 42,2 százalékának köszönhette. Jelentősen visszaesett a Mavrosz vezette Centrum, Karamanlisz egyértelműen polgári ellenzéke is. A Karamanlisz-kormány külpolitikai lépései elleni tiltakozás jegyében vezette választási hadjáratát az And- reasz Papandreu vezette Pán- hellén Szocialista Mozgalom. Ez a párt síkraszáll Görög­országnak a NATO-ból való teljes kilépése és az ameri­kai támaszpontok felszámo­lása mellett, s ellenzi a kö­zös piaci belépést is. Ennek köszönhette a PSZM, hogy Görögország második párt­jává vált, s meghatszo­rozta képviselői mandátuma­it: a korábbi 14 helyett 92 helyet szerzett a nemzetgyű­lésben. Nehéz helyzetben folytatta politikai harcát a Görög Kommunista Párt. A három évvel ezelőtti választáson más baloldali erőkkel szö­vetségben indult, s öt mandá­tumot kapott. A párt lénye­gében mégsem nyert teljes legalitást. A november 20-i választásokon elért eredmény — a 11 képviselői hely. a szavazatok 9 százaléka — bizonyítja a görög kommu­nisták elvhű politikája ered­ményeit. A párt következe­tesén képviseli az ország nemzeti érdekeit, fellép a NATO-tagság, az idegen tá­maszpontok és a közös pia­ci belépés ellen. Sürgeti a közélet demokratizálását, a dolgozók gazdasági és szo­ciális helyzetének megjavítá­sát. Végeredményben elmond­ható, hogy a görög baloldal megerősödött, a szocialisták a parlament második erejé vé lettek, s a kommunisták is megduplázták képviselői mandátumaik számát. Kara­manlisz megőrizte ugyan par­lamenti többségét, de ez a „győzelem” sokkal inkább politikájának kudarcát, mint sikerét bizonyítja. Miklós Gábor Sullivant szarvasnak nézzék? A szőrszálhasogató újságírók erre is találtak magyarázatot: Sullivan vezette azt az FBI-csoportot, amely Martin Luther Kinget zaklatta és King halálában sötét szere­pet játszottak az amerikai különleges szolgálatok. Sulli­van emellett egy olyan dosz- sziéval rendelkezett, amely­nek tartalma fényt deríthe­tett volna a Kennedy-gyil- kosság körülményeire. Felvetődik a kérdés, vajon nem valamilyen, vele össze­függő intrikáról van-e szó, amely őt potenciálisan veszé­lyes tanúvá tette. Nem lehet­séges. hogv éppen ezért „nőt­tek ki láthatatlan szarvai azon a végzetes vadászaton?” Portugál - spanyol tárgyalások % A háromnapos látogatáson Madridban tartózkodó Soares portugál miniszterelnök találkozott János Károly spanyol királlyal. Képünkön: a két államférfi a madridi találkozón. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Helsinki szellemében Met külkereskedelem a Nyugattal KÉT ÉV ALATT mintegy ötven százalékkal emelkedett a Szovjetűnió és a nyugati országok közötti áruforga­lom. A kelet-nyugati keres­kedelem, ezen belül a Szov­jetuniónak a nyugati orszá­gokkal folytatott kereskedel­me a tőkés válság időszaká­ban a világkereskedelem leg­dinamikusabban fejlődő ösz- szetevője — állapította meg Manzsulo szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettes szerdán Moszkvában megtar­tott sajtókonferenciáján. A szocialista országokkal ki­alakított gazdasági-kereske­delmi kapcsolatok a tőkés or­szágok jó része számára sta­bilizáló tényezőt jelentenek a jelenlegi gazdasági nehéz­ségek közepette. A. N. Manzsulo elmondot-. ta többi között, hogy a Szov­jetuniónak ma a helsinki zá- rókományt aláirt csaknem valamennyi országgal van hosszú lejáratú gazdasági-ke­reskedelmi, illetve együttmű­ködési megállapodása. Külö­nösen nagy jelentőségű az ipari kooperációs megállapo­dások, ezen belül a kompen­zációs szerződések számának gyarapodása — a szovjet vál­lalatok a nagyberuházások­hoz szükséges hitelekért, gé­pekért, licencekért készter­mékkel fizetnek. Jelenleg már több mint ötven ilyen megállapodás áll fenn a Szovjetunió és nyugati or­szágok között, több milliárd rubel értékben. . -- . ­SZOVJET RÉSZRŐL igen jelentős segítséget nyújtanak a nyugati üzleti köröknek a megfelelő kapcsolatok fej­lesztéséhez. Tavaly például egyedül az NSZK-ból 11 ezer üzletember járt a Szovjet­unióban, Franciaországból ötezren, Olaszországból négy­ezren jöttek. 230 külföldi vállalati illetve szakkiállí­tást rendeztek, negyven nyu­gati bank és vállalat nyitott képviseletet a szovjet fővá­rosban, ahol velük együtt már 180 ilyen kirendeltség működik. Idén már 190 ke­reskedelmi célú kiállításra került sor. A Szovjetunió, a szocialista országok több nagy fontos­ságú kezdeményezést tettek a , gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére helsinki szellemében, így a belgrádi találkozáson, az ENSZ európai gazdasági bi­zottságában és másutt. Ebben az összefüggésben fontos, hogy sor került a KGST és az EGK miniszteri tanácsa el­nökének eszmecseréjére a tárgyalások lehetőségéről. Ugyanakkor azonban a szovjet kormány úgy véli, hogy a helsinki záróokmány által nyújtott lehetőségek még távolról sincsenek ki­használva, s az úgynevezett második témakör intézkedé­seit sem hajtják következe­tesen végre. Változatlanul fennállnak a kereskedelem normális és egyenjogú fej­lesztését gátló akadályok, a szovjet áruk ellen többszőr emelnek — teljesen alaptalan — dömpingvádat, s az a tart­hatatlan helyzet is megmu­tatkozik, hogy a kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztést ez egyes körök politikai felté­teleket akarnak szabni. Mindez — hangoztatta Man­zsulo — nem felel meg Hel­sinki szellemének, a záróok­mányban foglaltaknak. A sajtókonferencián szá­mos érdekes adatot ismertet­tek a Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalmának alaku­lásáról. Az idén például az év első kilenc hónapjában a tel­jes forgalom értéke 47,3 mil­liárd rubel volt, szemben a múlt évi nem egészen 42 milliárd rubellel. Ezen belül a fejlett tőkés országokkal az áruforgalom valamivel a 14 milliárd rubel alatt ma­radt, mig a múlt év hasonló időszakában kevéssel megha­ladta ezt az összeget. A MINISZTERHELYETTES rámutatott: a Szovjetunió adósságai, külföldi hitelfelvé­telei nem haladják meg a nemzetközi kereskedelemben megszokott méreteket. A hi­telek csupán a nagyberuhá­zások finanszírozására szol­gálnak, ahogy ez az általános gyakorlat, és szovjet rész 11 nem is merítik ki minőén esetben az előre rendelkezés­re bocsátott kereteket. Ugyanakkor a hitelek első­sorban az exportáló országok gazdaságának nyújtanak je-, lentos ösztönzést. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents