Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
Gondolatok az üzemi demokráciáról Joggal tételezhetjük fel a demokrácia szó. jelentésének általános ismeretét: népuralom, néphatalom. Eddig rendben is van. Az azonban már kevésbé sajátja időnként a demokráciáról vallott közfelfogásnak, hogy mint uralmi, hatalmi forma tartalmában — mint minden uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségeket, ellentmondásokat feltételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen összefüggésben jelenhetnek még Vagyis a demokráciával kapcsolatban mindig fel kell vetnünk a lenini kérdést: kinek, melyik osztálynak az érdekében? Tehát az osztály uralomnak történetileg mindig konkrét esete a demokrácia. A szocialista demokrácia nem bevezetendő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi rendszer, amelynek demokratizmusa a történelmi körülményektől függően szű- kebb vagy tágabb lehét. Nem befejezett állapot, hanem folyamat, amely szorosan ösz- szefügg az egész társadalom fejlődésével, függ a gazdasági, a politikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól, is. Eddigi fejlődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusa egyre gazdagabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklarativ kijelentésből tényleges társadalmi igények alapján megfogalmazott követelménnyé válik, szélesedik.' Párhuzamosan a proletárdiktatúra elnyomó funkcióinak csökkenésével, szervező, irányító funkcióinak növekedésével. A munkán alapuló szocialista rendszerünk nem véletlenül tekinti elsődleges céljának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyo- jfljJljj^san munkahelyi alapon szerveződő munkás- mozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szocialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezte: „A munkahelyi üzemi demokrácia a szocialista " demokrácia alapvető része: lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe, s ezek eldöntésébe való érdemi beleszólásra; segíti a munka alkotó jellegének a kibontakoztatását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának formálásában, növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat". Vagyis a part legalábbis két alapvető szempontból tekinti fontosnak az üzemi demokrácia fejlesztését. Egyrészt beletartozik a munkáshatalom tágabb intézményrendszerébe, mint a hatalomgyakorlás sajátos módszere; olyan intézményrendszer, amelynek révén a szocialista vállalatnál dolgozó tömegek életük és tevékenységük leg. fontosabbb térületén gazdasági és politikai jellegű döntésekben vesznek részt. Tehát hatalmi eszköz a munkásosztály kezében történelmi hivatásának betöltéséhez. Másrészt a dolgozó törne geknek a vállalatok vezetésébe való fokozottabb beleszólása konkrét gazdasági igény is: gazdaságpolitikai céljaik elérésének legfőbb forrása a tudatos részvétel, az érdekeltség a helyi termelési ügyek intézésében: a vezetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Népgazdaságunknak az 1968-as reformmal megnyitott kor- szerűsítési-intenzigikálási folyamata kötelező érvénnyel Vetette fel a munkahelyi demokrácia kérdését is. Az üzemi demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a kereteket tartalommal töltsük meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. Annak elérése, hogy a munkás, a dolgozó ne csak közölhesse észrevételeit. hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban legyenek jelen felvetett gondolatai is. Persze a részvétel fejlesztése hosszútávú feladat. Az aktivitás fejlődése lassúbb folyamat a múltban feltételezettnél. Mindenesetre elsődleges célja, hogy a munkás tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása nyilvánvaló legyen. A tulajdonosi viszonynak érvényesítése nem „bevonás a vezetésbe”, nem kegy felülről, hanem feladat és érdek, a szocialista öntudat hatékony iskolája, amelyben kézzelfoghatóan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Gyakran felvetődik a kérdés, milyen kérésekben kérjék ki a munkások véleményét? Az őket csupán közelebbről érintőekben, vagy a vállalati stratégia eldöntéséről is. Ez utóbbi felvetés ellen érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók politikailag nem elég felkészültek, szakmailag nem elég hozzáértők, nem elég öntudatosak, műveltek Még ha el is fogadnák ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejlesztheti jobban a hozzáértést, a demokratikus öntudatot, a felelősségérzetet, mint éppen a demokratikus jogok, a tulajdonosi jogok gyakorlása? Ahol passzivitás mutatkozik, ott valószínűleg jogos a kiábrándulás és egyértelmű a felelősség kérdése. Hiszen a tulajdonosi tudat kialakulásának .■ legfőbb akadálya á tulajdonosi létnek a munkás számára közvetlenül nem érzékelhető volta. Természetesen soha nem felejthetjük el, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése hosszan tartó fejlődési folyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adottságaink valószínűleg korlátozzák. De — visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyekben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen formában minden ügyben. A vállalati célokkal való azonosulás mindenképpen szükséges, éppen a sikeres végrehajtás érdekében. Nem a célok, a tervek technikai kidolgozásáról van egyelőre szó, hanem megismertetésükről, és elfogadtatásukról. Ennek pedig az az útja, hogy állandóan szélesítsük a demokratikus jogok érvényesülésének területeit, a tájékozódás, véleményadás, döntés és ellenőrzés alapvető tulajdonosi jogait. Persze, szükséges még differenciálni. Mindenesetre a továbblépés alapja csak az üzemi nyilvánosság maximális biztosítása lehet. A vezetői ellenőrzés mellett csakis ez segítheti a szükséges társadalmi ellenőrzés elérését. Gy. A, Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberért 7. Nagy Lajos 1914-ben ment ki az orosz harctérre, ahol rövidesen megsebesült. Fel- gyógyulása után újból az orosz frontra került, ahol fogságba esett. A forradalom kitörése után rövidesen beállt a Vörös Hadseregbe. A fronton derekasan helytállt és miután kitűnt, hogy iskolázott ember, elvtársai tisztiiskolába küldték, amit sikeresen el is végzett. Üjból a frontra került és az egyik ütközetben megsebesült. A katonakórház egyik ápolónője, Paula, gondos ápolása i következtében, rövidesén talpraailt, és a két fiatal megszerette egymást. Ortiszk Ugyan már akkor is elég nagy város volt. de az anyakönyvvezetőt hamar megtalálták. A csapattestjé- hez már a feleségével együtt tért vissza. Nagy elvtárs a harcosok közt, a felesége pedig a tábori egészségügyiek közt helyezkedett el, és soksok harcot vívtak meg együtt Paula elbeszélte, hogy egy alkalommal olyan kritikus helyzet állt elő, hogy maguk az orvosok, az ápolók, sőt az ápolónők is kénytelenek voltak fegyvert fogni. „Az ellenség túlerőben volt és az elkeseredett harcokban rengeteg sebesültünk lett Miközben a sebesülteket kötöztem, rettegve néztem az újonnan érkezőket. hogy nincs-e köztük a férjem? Egy helyen a vadságukról és kegyetlenségükről ismert kozákok áttörték a vonalat, és a rögtönzött elsősegélynyújtó hely felé vad ordítozással közeledtek. Kétségbeesve, szinte dermedten vártuk az elkerülhetetlennek tűnő tragédia bekövetkeztét. Tudtuk, hogy ezek a félrevezetett, vad katonák irgalom nélkül felkoncolják a magukkal tehetetlen sebesülteket. Es ezekben a rettenetes percekben jelent meg a segélyhelyen az egység nagyszerű politikai tisztje, aki sohasem — szerencsére akkor sem — vesztette el a fejét. A nagy túlerő nyomása alatt álló vonalból csak néhány katonát tudott biztosítani, de magával hozott egy gépfegyvert, sok gyalogsági fegyvert és lőszert, és hihetetlen hidegvérét. Pillanatok alatt mozgósította a könnyebben sebesülteket és szétosztotta köztük a fegyvereket, amiből kaptak az orvosok és az ápolónők is. Figyelmeztetett bennünket, hogy nyugodtan, pontosan célozva és csak akkor lőjünk, ha ő elkezdi. A géppuskát egy kocsi alá helyezte és már meg is szólaltatta. És mindezt hihetetlen gyorsasággal rendezte el. Ennek ' az elvtársnak . a magabiztos, nyugodt parancsai egyszeriben szinte kicseréltek bennünket és most már nyugodtabban és gyorsan tüzeltünk az ordítva, füttyentgetve közeledő lovasokra. A komisszár géppuskája szinte lekaszálta a lovasok tömegét, akik nem számítottak ilyen fogadtatásra egy védtelennek vélt segélyhelyen. Az alaposan megritkult sorok kezdtek széthúzódni és egy részük már kezdett menekülni.. A gépfegyver nem ezeket, hanem a fanatikus dühvei támadókat kaszálta. Persze, mi is ritkítottuk a soraikat, és hála annak a nagyszerű embernek, megróenekültünk. Az ellenség nyomása az arcvonalon is kezdett csökkenni, majd lassan kezdtek visszavonulni. A férjem akkor csak egészen könnyű sebet kapott, de. azokat a borzalmas percekét, amiket a segélyhelyen átéltünk, sohasem lehet elfelejteni.” Fényképek, köriük az Omszkban, a házasságkötésük idején készült kép, eredeti dokumentumok, egy csomó tábori levelezőlap, a fogságból írt lapok és jó néhány érdekes tárgy került elő. Köztük egy láda — ami, ha tudna — fantasztikus csatajeleneteket, ágyúdorgéseket, puskaropogást és hurrákiáltásokat jeleníthetne meg, mert ezt a ládát á Nagy házaspár mindenüvé magával vitte. Az ellenforradalmi erők letörése után ők is hazatérésre gondoltak. Persze ezt előre megfontolt tervszerűséggel kellett előkészíteniük. Az itthoni fasiszta rendszer szerint mindkettőjüknek sok volt a rovásán. Mindketten tagjai voltak a bolsevik partnak, a férj a Vörös Hadsereg tisztje, a feleség az ápolónője. Ezt a múltat jól el -kellett ködösíteni. Nagy elvtárs az egyik elmegyógyintézet szakácsává, felesége ápolónőjévé válik. Erről hivatalos papírok tanúskodtak. Ezekkel már nyűgöd tabban lehetett 1923-ban hazaindulni. Itthon már izHcttvani t£feiisi«*«ay4*U Rendet csináltak a szövetkezetben Rend a lelke mindennek! E régi s bölcs mondáson igencsak gyakran ejtettek csorbát az elmúlt években a hatvani Lenin Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben. Ráadásul nem is akárkik! A rend, a fegyelem megsértőinek döntő többsége ugyanis magas beosztással és jó jövedelemmel rendelkező vezető volt, akik nemcsak anyagi károkat okoztak a szövetkezetnek, hanem politikailag, erkölcsileg és morálisan is fölöttébb rossz hatással voltak a tagságra, a beosztottak munkakedvére, a kollektíva hangulatára. A korsó végül is eltörött, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a szövetkezetben, és fegyelmi felelősségre vonást, valamint kártérítési eljárást kezdeményezett a vétkesekkel szemben. A megyei ! NEB javaslata később meghallgatásra és elfogadásra találtatott az arra illetékes párt- és állami szerveknél, ahol egyhangúlag úgy döntöttek: a tagság egyetértésével és segítségével rendet csinálnak a szövetkezetben, S mint a közelmúltban a népi ellenőrzési bizottság ülésén kiderült: ez sikerült is. Megszüntették a törvénytelenségeket, a hatalmukkal visszaélő vezetőket pedig megbüntették, illetőleg leváltották. TÖBB MINT ROSSZ EMLÉK A múlt — a gondokkal teli évek — több mint rossz emlék. Hiszen, hogy csak mást ne említsünk: a tagság egyebek mellett azért vonta meg bizalmát a volt elnöktől, mert az egykori főnök több mint 58 ezer forintot érő jogtalan anyagi juttatásban részesítette saját lakásépítési akcióiát — természetesen a közösség kárára —, s ugyancsak irreálisan magasnak találták a népi ellenőrök a volt elnök több mint 56 ezer forintos prémiumát is. De hosszan sorolhatnánk azokat a szabálytalanságokat, törvénytelenségeket, amelyeket a bérek, a prémiumok megállapításával, azok gatottan várta a család az elveszettnek vélt fiút és Paulát, az orosz asszonyt, akit már nem lehetett magyarul eladni, mert már keveset beszélt magyarul. Hanem itthon újból örök hűséget kellett fogadniuk, mert a szovjet házasságkötési formulát a magyar hatóságok nem ismerték el érvényesnek. Itthon senki, még Nagy elvtárs szülei sem tudták meg, hogy fiuk a Vörös Hadsereg tisztje volt. Ezt a titkukat meg kellett őrizni, mert Nagy elvtárs városi tisztviselő volt és egy fiuk is született. Csak a felszabadulás után beszélhettek szabadon a Nagy Októberért vívott közös harcuk emlékeiről. Nagy elvtárs 1971-ben hunyt el, de harcostársa és özvegye Paula, még ma' is él. A felszabadulás után a dohánygyár dolgozója és tolmácsa lett, aki fáradságot nem ismerve segítette a gyár üzembe helyezését De nemcsak azt. Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy menynyit dolgozott a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében iS. 4 Lsancza János kifizetésével, a gépkocsik használatával, az építőbrigád tevékenységével, a kavicsbánya üzemeltetésével, a különböző anyagok adásvételével, valamint a bizonylati fegyelem - megsértésével kapcsolatosan „jegyeztek fel” a népi ellenőrök. A volt elnöknek ezért kellett tehát búcsút vennie posztjától, a szövetkezet kollektívájától; az egyik üzemgazdász írásbeli megrovásban részesült, akárcsak az építésvezető és a szövetkezet belső ellenőre is. Mindezeket legkevésbé ma már a tagság bánja. Mert bár a különböző jogtalan előnyöket végsősoron az ő zsebükből vették ki. de végre lecsillapodtak a kedélyek. a kiskirályok felelősségre vonása visszaadta önbizalmukat, megerősítette a kollektíva szellemét, s nyugodt körülmények között dolgozhatnak. Mindez a munkájukon is jócskán meglátszik, hiszen az 1976. évi kétmillió forinttal szemben a szövetkezet nyeresége ez évben várhatóan megközelíti a 12 millió forintot. NEM VOLT KÖNNYŰ. DE SIKERÜLT Amikor az új vezetők asztalára tették az elődök hibáit, mulasztásait summázó jegyzőkönyvet, nem kevesen voltak, akik úgy gondolták, hogy hosszú évekre lesz szükség az egység visszaállítására, a gazdálkodási, a bizonylati fegyelem megszilárdítására. Szerencsére tévedtek. A munkáját értő és szerető tagság ugyanis a vártnál is hamarabb szót értett az új vezérkarral, aztán közösen munkához láttak. A közgyűlésen elfogadott bérezési rendszert írásban rögzítették, személyre szólóan kidolgozták a vezetők premizál; sáriak feltételeit. Az építőrészleg munkájának irányításához, szervezéséhez mérnököt szerződtettek, az elvégzett munka értékéhez alakították ki a számlázási rendszert, bezárták a törvénytelen „kiskapukat” a kavicsbánya üzemeltetésével v kapcsolatosan is.- Valamennyi területen egyértelműen tisztázták a munkaköri kötelességeket, a haAz MSZMP KB. Társadalomtudományi Intézetében az ifjúság és társadalom kutató- csoport 1976—1980-as középtávú kutatási tervében egy sor olyan vizsgálat szerepel, amelyet nemzetközi együttműködésben valósítanak meg. A nagyszabású vállalkozásokról Gazsó Ferenc, a kutatócsoport vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Magyarország tudományos akadémiái néhány évvel ezelőtt létrehozták a munkásosztállyal összegfüggő kérdéseket elemző közös munkabizottságot. Jelenleg hat témában kutatnak nemzetközi összefogással. A munkásifjuság fejlődését, a munkásutánpótlás kérdéseit elemző munka irányításával, összehangolásával intézetünket bízták meg — mondotta Gazsó Ferenc. Hazánkban, csaknem egymillió ifjúmunkás él. A 15— 25 éves korosztály kétharmada ifjúmunkás. Fejlődésük irányát döntően a munkásosztály egészének fejlődése határozza meg. A munkássá válás széles társadalmi alapon szerveződő folyamatában kifejezésre jutnak hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésének főbb jellemzői csakúgy, mint kulturális, társadalmi hagyományaink. Gazdaságunk szerkezetéből és a társadalmi munkamegosztás jelenlegi fejlettségéből adódik, hogy minden öt munkakörből négy fizikai és egy szellemi. Biztató adatok jeltásköröket, „helyére tették” az ügyrendet, az árképzést, a személyi tulajdonban levő gépkocsik használatát. Megerősítették a belső ellenőrzést és a társadalmi tulajdon védelmét. Egytől egyig bevonták a korábban közkézen forgó bélyegzőket, ma már csak olyan tagoknak, vagy alkalmazottaknak van joguk és lehetőségük pecsétet ütni az aktákra, akik minden tekintetben tiszteletben tartják a törvényt, és a közösség. a népgazdaság érdekeit képviselik. Magánszemélyek részére csak az elnök adhat engedélyt — az illetékes munkahelyi vezetők javaslatai alapján — anyagei-ilnsra, szervezik már az anyag- és áruforgalmi osztályt, az igazgatási és a jogi osztály pedig meg is alakult, munkához is látott. A szervezeti intézkedéseken túl a mintegy 15 millió forintot érő gépparkjuknak Kerekharaszton „garázst” építettek, közeli terveik között szerepel egy saját üzemanyagtöltő állomás létesítése, korszerű javítóműhely is épül. Valamennyi ágazatban konkrétan meghatározták, hogy mit kell, illetve mit lehet tenni a termelés hatékonyságának növelésére, valamint az ésszerű takarékosság fokozására. MÁSKÉPPEN MINT EDDIG Egy év óta egyetlen alkalommal sem maradt el a vezetők hónaponkénti közös megbeszélése, a termelési, a gazdálkodási költségek elemzése. A szövetkezeti demokrácia szélesítése érdekében a vezetőség több hatáskört az újjáválasztott bizottságokra ruházott át. Fellendült a szocialista brigádmozgalom, számottevően javultak a munka tárgyi és személyi feltételei. A kölcsönös bizalom és megbecsülés alapján egy igen sokat ígérő, s újfajta munkatársi kapcsolat van kialakulóban a szövetkezetben. Ahol természetesen gondok, nehézségek is vannak még bőven. De az eddigi változások azt bizonyítják: jó úton haladnak. Ma már senkinek nincs joga és lehetősége felelősségre vonás nélkül, csorbát ejteni a renden, a törvényeken. zik, hogy fiatál munkásnemzedékünk alapműveltsége meghaladja a munkások egészének általános szintjét. Az utóbbi csaknem két évtizedben hozzávetőleg 700 ezer új szakmunkás lépett a termelésbe. A felnőttoktatásban átlag minden ötödik ifjúmunkás vesz részt. A fiatal szakmunkások egy része — a magasabb képzettség birtokában — viszonylag rövid idő alatt tud alkalmazkodni a munka műszaki színvonalának változásaihoz, gyorsan elsajátítja a modern technika kezeléséhez nélkülözhetetlen ismereteket. — A kutatócsoport középtávú tervében szerepel a társadalmi struktúra és az oktatási-képzési rendszer ösz- szefüggéseinek tudományos igényű feltárása. — A tervidőszak végéig „Ifjúság és család” címmel is végzünk kiterjedt kutatómunkát, ebben a fő figyelmet a fiatalok családalapításának, s az ezt befolyásoló tényezőknek a vizsgálatára összpontositjuk. Ugyancsak nagyító alá vesszük, hogy napjainkban milyen mérték ben és módon válnak aktív részeseivé a társadalomnak, a közéletnek, a politikai-társadalmi viszonyok alakításának a felnövekvő generáció tagjai — mondotta végezetül Gazsó Ferenc. (MTI) _______ M müsmCí IÜ77. november 22^ kedd Koós József Nemzetközi együttműködésben elemzik a munkásutánpótlás helyzetét
