Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
\ Heves megye élen jár Több less a cukor Szőlőtermelés 1980-ig Megyénk gazdasági életében régóta fontos szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. Ezen a tájegységen az évszázados hagyományokat folytatva már a felszabadulás után, a második és főleg a harmadik ötéves tervben — példát mutatva más történelmi borvidékeknek — telepítették az első nagyüzemi szőlőket. Másfélszerese az országosnak Ez a felismerés hamar meg is hozta eredményét. Amikor máshol még csak telepítettek, akkor már mind az egri, mind a mátraalji nagyüzemi szőlők termésátlaga másfélszerese volt az országosnak. így érthetően hamar jövedelmezővé vált ez az ágazat Heves megyében. A termelési terv megmaradt a IV. ötéves tervben is, annak ellenére, hogy az akkor alig 20 százalékos állami támogatás miatt országosan visszaesett a szőlőtelepítés. 1971—1975 között Heves megyében mintegy ezer hektár új szőlőültetvényt telepítettek a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. A háztáji telepítés azonban megtorpant, hiszen öt év alatt alig húsz hektáron létesítettek új táblákat, főlegi Andornaktályán és Nagyré- dén. Az országos gondokat látva a Minisztertanács változtatott a helyzeten és tavaly az V. ötéves terv kezdetén a közgazdasági szabályozó- rendszer módosításával nagyobb ösztönzést kaptak a szőlős gazdaságok. A telepítéshez az állami támogatást a korábbi húszról 30—40 százalékra növelték. Ez azt jelenti, hogy az Eger környéki dombokon és a Mát- raalján egy hektár szőlő telepítéséhez a terület adottságaitól és a szőlőfajtáktól függően 97 700 forintot kapnak az üzemek. Kedvezően emelték a szőlő felvásárlási órát is, ami még inkább arra Ösztönzi megyénk gazdaságait, hogy éljenek a telepítés lehetőségeivel. Telepítés: kétezer hektáron Heves megye két történelmi borvidékén a termelés'továbbfejlesztésére 1980-ig több mint kétezer hektár szőlőt telepítenek a közös és a háztáji gazdaságokban. Ebben élen jár az andornak- tályai, az ostorosi, az ecsédi, az egerszóláti, a nagyrédei, a verpeléti, az egerszalóki, a visontai és az Egri Csillagok Termelőszövetkezet. A legtöbb háztáji szőlőt 149 hektáron Gyöngyöspatán telepítik. A közös gazdaságok egy része az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát irányításával több mint ezer hektáron hoz létre kékszőlőültetvényeket, az úgynevezett bikavér-program megvalósítására. A növekvő egri bikavér-export ugyanis egyre több kékszőlőt igényel. A kombinát a kölcsönös előnyök alapján közép és hosszú távú szerződést kötött a partnergazdaságokkal, a megtermelt szőlő átvételére. Az együttműködés alapján a borkombinát rendszeres szaktanácsot ad az üzemeknek a talaj tápanyagvizsgálatokon keresztül a gépi szüretre való felkészülésig. A szaktanácsadásnak már tavaly is komoly eredményei voltak, hiszen az országos átlagot lényegesen meghaladva hektáranként 72,5 mázsa szőlőt szüreteltek üzemeink. A mennyiség a jégkár ellenére megközelítőleg ennyi volt az idén is. A gazdaságok célkitűzése az ötéves terv végéig a 80— 90 mázsás termésátlag hektáranként, amelynek eléréséhez megvannak a feltételek. Az új telepítések mind korszerűek, és valamennyi alkalmas az új technika fogadására: a mélylazítós műtrágyaszórástól a gépi szüretig. A szaktanácsadással pedig a tudomány legújabb eredményeit hasznosítják a gyakorlatban. Ami a fajtákat illeti, a fehér bort adó szőlők közül főleg rizlingszilvánit, piros traminit, hárslevelűt és mus- kat-ottenelt telepítenek. A kékszőlők közül pedig a bikavér-program megvalósítására kékfrankost, a francia eredetű cabernét és opor- tót telepítenek. A fajták sorrendjét úgy állítják össze a közös gazdaságok, hogy az érésnek megfelelően gyorsabbá és szervezettebbé tegyék a szüreti munkát. Így főleg az esős idő okozta károkat csökkenthetik. Elterjed a szüretelőgép A Mátraalján eredményesen működik hazánk egyetlen hegyvidéki szőlőtermelési rendszere, a gyöngyös— domoszlói. Az állami gazdaság irányításával nyolc nagyüzem csaknem kétezer hektáron iparszerűen termeli a szőlőt. Rendszeres szak- tanácsadást adnak, a rügyvizsgálatra alapozott metszéstől a növényvédelmen át a szüret idejének meghatározásáig, és szerződés alapján felvásárolják a társult gazdaságok szőlőjét. A rendszerhez tartozó nagyüzemek 1980-ig több mint 300 hektáron telepítenek új ültetvényeket, és felkészülnek a gépi szüretre. A Gyöngyös—domoszlói 'Állami Gazdaságban már tavaly kombájn segítette a szüretet. Az idén az Egri Csillagok Termelőszövetkezet ráchegyi szőlőiben is kipróbálták a gépet. Az ötéves terv végéig várhatóan még több gazdaságban lesz már szőlőkombájn. Nagyobb elterjedésére a VI. ötéves tervben számítanak. Szükség lesz ezekre a gépekre, hiszen 1980-ig is tovább csökken a kézimunkaerő a gazdaságokban. Az ösztönző szabályozórendszer, a tudományos alapokon nyugvó szaktanács- adói hálózat és ezek - nyomán a kedvező telepítési kedv hozzájárul ahhoz, hogy tovább növekedjék a termésátlag megyénk történelmi borvidékein. így még gazdaságosabb lesz a szőlő- termelés és vele együtt nagyobb jövedelemre számíthatnak a nagy-, valamint a kisüzemek. Mentusz Károly tíj takarékszövetkezeti székház Gyöngyöstarjánban IJj berendezések Selypen Jó ütemben halad a cukorrépa feldolgozása a Mátravi- déki Cukorgyárak selypi gyárában. Az idei esztendő — az eddigi tapasztalatok alapján — jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi. November 16-ig, amely a cukorgyártási kampány felét jelenti, 18 ezer 623 vagon répát dolgoztak fel Selypen, s úgy ítélik meg a szakemberek a tapasztalatok alapján, hogy 135 napra tervezett cukorgyártási szezon végére a feldolgozott répa mennyisége 32 ezer vagon lesz, ami két és fél ezer va- gonnyi többletet jelent az elmúlt évi mennyiséghez képest. Az elmúlt esztendőben egyébként a feldolgozott répából — amelynek 13,05 százalékos volt a cukortartalma — 27 360 tonna cukrot gyártottak. Az idén magasabb a répa cukorfoka. A kampány feléig földolgozott répa átlagos cukortartalma 14.86 százalékos volt, s ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyártás befejezésével 35 ezer tonna cukorra számítanak. Megkönnyítette és gyorsította a feldolgozást az újonnan kiépített répabeadó vonal, ahol a korszerű új berendezések segítségével tisztítják meg a növényt a felesleges szennyeződésektől. Nagy segítséget jelent az NDK-ből vásárolt vákuum dobszűrő és a két lengyel centrifuga, amely folyamatos működésű, s ezzel jelentősen felgyorsította a cukor- gyártási technológiát. Űj gépsorral bővül a selypi magüzem is. A Mátravidéki Cukorgyárak csaknem 15 millió forintért vásárolták meg a dán MARIBO cégtől az új drazsírozó és technikai megmunkáló berendezéseket. Az eddigi egy gépsorral 30 ezer hektár cukorrépaA drazsírozó gépsor bádogos munkáit Tóth István és társai végzik (Fotó: Szabó Sándor) földet tudtak ellátni drazsí- rozott vetőmaggal. Ha az új gépsor is teljes kapacitással dolgozik majd 1979-ben, akkor mintegy 60 ezer hektárra elegendő drazsírozotl cukorrépa-vetőmagot tud szállítani a selypi magüzem a gazdaságoknak. Jelenleg a dán cég mérnökének szakmai irányításával szerelik a berendezéseket. Szájziftaiy Amikor először meghallottam ezt a szót, azt gondoltam, a szájzuhany valami elvont kifejezés és arra szolgál, hogy a durvább beszédű emberek mondatformálását egészségesebbé, tisztábbá tegye. Aztán megtudtam, hogy® szájzuhany nagyon fontos gyógykezelési eljárás, s hogy ez a gyógymód miiyen kellemetlen betegségektől szabadítja meg az embert. Magyarországon az egészségügyi szakemberek szinte újfajta népbetegségnek tartják a különböző fogági, fogmedri panaszokat. E panaszok az Orvostovábbképző Intézet felmérése szerint a harminc éven felüli lakosság csaknem száz százalékát érinti. A fogorvosi kezelés tehát az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb területévé válik napjainkban. Az ország minden fürdővárosában van például szájzuhanykezelő — kivéve Egert — s egyre több város, község szorgalmazza, hogy hozzanak létre ilyen rendelőt. Nem valami egészségügyi luxusábrándról van szó, hanem arról, hogy a szakorvosok nagyon is jól tudják egy-egy városnak menny i.e fontos ez a speciális szak- rendelés. Az üzemorvosok a megmondhatói, hogy a munkahelyi közérzetnek, a termelési kedvnek milyen nagy hátramozdítója a — sajnos gyakori — a fogakkal kapcsolatos panasz. Szolnokon például a közelmúltban alakították ki a szájzuhanyrendelőt, s nem véletlen, hogy a 800 ezer forintos beruházási költséghez Igen nagymértékben járultak hozzá az üzemek, gyárak, vállalatok. Talán megtennék ezt Egerben is. (sz. a.) Üjabb három országhoz kapcsolódik a magyar távhívó hálózat Á posta november elején befejezte a Nemzetközi Automata Telefonközpont bővítését, amely lehetővé teszi a külföldre irányuló közvetlen távhívás szélesítését. November 21-től, hétfőtől a budapesti, a siófoki és a balaton- földvári előfizetők — akik már eddig is igénybe vehették ezt a szolgáltatást — közvetlenül tárcsázhatják a Csehszlovákia (hívószám 42), Görögország (hívószám 30) és Írország (hívószám 353) automata hálózatába bekapcsolt távbeszélő állomásokat. Ezzel együtt már 27 országgal teremthetnek közvetlen kapcsolatot a hazai telefonelőfizetők. Tizennégy éve alakult meg Gyöngyöstarjánban a takarék- szövetkezet, amelynek több mint ezer tagja van. Havonta 300—400 ügyfél keresi fel a több mint 2,5 millió forintos betét- és ugyanannyi kölcsön állományú kirendeltséget. A régi helyiség már szűknek bizonyult, ezért a gyöngyöspatai takarékszövetkezet 700 ezer forintos beruházással új kirendeltségi fizletházat épített, amelyet a helyi tsz épitőbrigádja rövid idő alatt épített fel a község központ 'ában. Képünkön Nádasdi Istvánná pénztáros azelső ügyféllel. _ (Fotó: Szabó Lajos) HídPetőfibánya legértékesebb exportjára készül Petőfibányán, az utóbbi években szinte egymást érik a legmeglepőbb megrendelések. A bányászok gépüzeme, hagyományosabb munkái mellett — mint ismeretes — készített már villanyoszlopokat, néhány hónap óta az épülő paksi atomerőműnek szállít speciális vasszerkezeteket, most pedig, hogy csak a legújabbat említsük: egy különleges, mozgó szalaghidat gyárt Jugoszlávia részére... — Külfejtésen használják az úgynevezett rézsühidat, amit a skopljei vállalat kért tőlünk — újságolta látogatásunk alkalmával Papp István főmérnök. — A 84,6 méteres fesztávolságú építmény két pályaszinten mozog, s 1600 milliméter szélességű hevederével a bányából a külső térre szállítja a szenet. Ahogyan halad előre a fejtés, úgy követi az elmés berendezés is, a húszméteres szintkülönbséget átívelve. Egy lényegesen kisebb változata Vison- tán is látható, de azt nem mi készítettük. Nálunk első vállalkozás az ilyen munka, de percig sem tétováztunk, hogy rászánjuk magunkat, vagy sem. A megrendelés ugyanis nem kevesebb, mint egymillió 40 ezer dollár értékű.. A Mátraalji Szénbányák eddigi legnagyobb üzlete. — Mit jelent a feladat elvégzése Petőfibányán? — Súlyos, összesen 320 tonnányi a vasszerkezet, amit alkatrészeiben el kell készítenünk, majd , össze kell állítanunk. Minden egysége meglehetősen próbára teszi a gárdát, különösen pedig, hogy a határidőkhöz szigorúan ragaszkodnak a jugószlávok. Ahogy hamarjában összeszámoltuk: a munkák legalább hét hónapot vesznek igénybe! — Hol tartanak jelenleg? — Még igencsak az elején: a szalaghídhoz szükséges futóművek forgácsolását, hegesztését végzik dolgozóink. A következő esztendő élső negyedében válik mozgalmasabbá, nagyobb üteművé a munka, miután július elején már meg kell kezdenünk az első szállításokat is. — Mit tudnak még mondani a hatalmas szerkezetről? — A BÁT1 tervei alapján készülő rézsühíd vadonatúj bányaüzembe kerül, az albán határ közelébe. Szakembereink már jártak a helyszínen, hogy közelebbről is tájékozódjanak a körülményekről, a követelményekről. Amit aztán természetesen felhasználunk a gyártás során. .. Az óránként egyébként 3200 tonna lignit szállítására alkalmas berendezés az eddigi megbeszélések szerint vasúton érkezik majd Jugoszláviába, ahol vezető szerelőink irányításával állítják össze. — Mikortól dolgozik a petőfibányaiak szalaghídja a szomszédos országban? — 1978. november 30-ig kérték a szerelések teljes befejezését. S nyilvánvalóan azon vagyunk, hogy ekkor megkezdődhessék a próbaüzem is. Gy. Gv. Mwüim Q Láíí. litívomoer go,, vasárnap
