Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

\ JUST1CIA (Molnár István felv.) fltfy­megemlékezések Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségekkel, tudományos előadásokkal, irodalmi es­tekkel, zenei műsorokkal adóznak a költő emlékének az elkövetkező napokban. November 22-én, kedden délelőtt 11 órakor a budapes­ti Mező Imre úti temetőben Ady Endre sírjánál az Ady Emlékbizottság, a Kulturális Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és más mozgalmi, valamint átlátni szervek képviselői el­helyezik a kegyelet koroszú- , Délután fél kettőkor a iszt Ferenc téri Ady-szo- bornál tartanak koszorúzást. Este az Erkel Színházban az Ady Emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium dísz­előadással emlékezik meg a költő születésének 100. év­fordulójáról. Az eseményt a televízió 19 órától egyenes adásban közvetíti. Külföldön is tartanak ün­nepségeket, tudományos elő­adásokat az évforduló alkal­mából. A megemlékezések közül kiemelkednek a romá­niai és a csehszlovákiai ren­dezvények. Romániában Bo­ros Sándor kulturális minisz­terhelyettes vezetésével ma­gyar küldöttség utazik. No­vember 21-én, Bukarestben a Román írószövetség és Tu­dományos Akadémia tart Ady-emlékestet. Azt követő­en — szerdán ,— Nagyvárad ad otthont az ünnepi meg­emlékezésnek, november 24- én, Érmindszenten lesz a ma­gyar küldöttség részvételével koszorúzással egybekötött ünnepség. November 28-án, Pozsonyban a Szlovák Írók Szövetségének rendezésében tartanak Ady-megemlékezést, amelyre az Írószövetség, a Kulturális Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének képviselőiből álló küldöttség utazik. (MTI) Pénz- pénz-pén z Beszéljünk a kasszafúrásról - Út a pénztől a pénzig... Kulcsra járó zsebek - Riaszt-e a riasztó? TULAJDONKÉPPEN a fö­níciaiak találták fel a kasz- szafúrást. Azzal, hogy — fel­találták a pénzt... Minden­ki sürgősen rájött, hogy pénz­re van szüksége, s természe­tesen a becsületes úton szer­zett pénz a történelem folya­mán, a mai napig bezárólag, egyeseknél kevésnek bizo­nyult. A pénz biztonságára hívta fel a figyelmet a köz­véleményt alaposan megboly­gató nemrégi eseménysoro­zat, amelyeknek halálos ál­dozatai is voltak. A pénzügyminiszter . több rendeletben is szabályozza a pénz őrzését, védelmét. Ala­pos, körültekintő rendeletek ezek, tapasztalatokra épül­tek, s ha az ember meggon­dolja, nem került volna sor olyan eseményekre, amelyek bekövetkeztek, ha a rendele­teket mindenütt betartják. Munkatársunk nemrégiben beszélt egy állandóan börtön­ben ülő volt kasszafúróval a legújabb bűncselekmény el­követése után, amikor már Olü 1977. november 20., vasárnap nem kasszát fúrt, hanem csak úgy egyszerűen betört. A kö­vetkezőket mondta: ■ — Ma már nem érdemes a szekrénnyel bíbelődni... Valóban nem érdemes. Az előírásokhoz ragaszkodva a különböző szervek, intézmé­nyek a pénz tárolására szol­gáló páncélszekrényt, vagy helyiséget olyan óvintézkedé­sekkel is ellátják, amelyek már eleve lehetetlenné teszik a bűncselekmények elköve­tését. A PÉNZ KEZELÉSÉVEL kapcsolatban azonban több más dologra is fel kell hívni a figyelmet. Előfordul, hogy a boltból a pénztáros nem mindig előírás szerint viszi a pénzt, s ez már ellentétes a rendeletekkel. Tévedés ne es­sék: nem véletlenül hangoz­tatjuk lépten-nyomon és op­timista előjellel, hogy Ma­gyarországon a közrend és közbiztonság szilárd. Ez való­ban így van, de ahogy a be­vezetésben is beszéltünk róla, a pénz bűvölete még a legár­tatlanabbnak tűnő embereket is bűncselekménybe sodorja. Amikor említettük, hogy a pénztáros szabálytalanul szál­lítja a napi bevételt, ez azt is jelenti, hogy tulajdonkép­Egészségünk őrhelye szeten Eger, I. számú Megyei Kórház. Baleseti sebeszet. A legkisebb zugot is tömény gyógyszerszag tölti be. A kórtermekben nagy a zsú­foltság. Szinte minden talp­alatnyi hely foglalt. Még a folyosón is betegek feksze­nek. És kisebb-nagyobb szü­netekkel hozzák a mentő­sök hordágyakon az új meg új sérülteket. Ezért és más okok miatt sem hasonlítha­tó a baleseti sebészet — szaknyelven: traumatológia — a kórház más osztályai­hoz. Itt a nap 24 órájában állandó a készenlét, itt örö­kös a betegfelvétel. Az or­vosoknak, asszisztenseknek és ápolóknak nincs magán­életük. Mindig tudják ró­luk, hol vannak, hol talál­hatók. Nem rejtőzhetnek el. Bejelentik, ha vacsorázni mennek. Közük azt is, hogy színház- vagy mozijegyet vettek, s azt is, ha barátaik­kal van találkozójuk. Min­denről az ügyeletnek szól­nak. Mert az ügyeletnek mindenről és mindent tud­nia kell. Az orvosokat, asz- szisztenseket, ápolókat a nappal és az éjszaka bár­melyik órájában, percében telefonon azonnal meg kell találni. Ha netán tömeges baleset történik és riasztás van, a percek, másodpercek is sokat számítanak. A per­cek és másodpercek ember­életeket jelentenek. A kívülálló, aki tudja mindezt, még így sem érzé­kelheti kellően azt a fele­lősséget, amely a baleseti osztály dolgozóit terheli. Itt soha senki nem engedheti el magát, nem lazíthat. ■ ■ Dr. Kovalkovics István osztályvezető főorvosra vár­ni kell. Operál. Ki tudja, hányadik műtétje ez mára mai nap. Az óra jócskán a délutáni időt méri. Fárad­tan lép ki a műtőből. Rög­tön cigarettára gyújt, szinte eszi a szűrő nélküli „Sym- phonákat”. A műtétek után mindig szörnyű nikotinéh­sége van. Szívja a cigarettá­kat; közben átnézi a postát, jelentéseket szignál, sérültek hozzátartozóival beszélget, megnyugtatja az aggódókat. Pár perc múltán végigvezet az osztályon. Megnézzük az őrzőszoba betegeit. Hárman fekszenek egymás mellett — zetoros, gépkocsivezető és állatgondozó. Túljutottak az életveszélyen, de állapotuk még súlyos. Belépünk a mű­tőbe is, ahol az imént meg operáció folyt. Egy kapcsoló kattan, kezemet egy cső ala­kú berendezés alá húzza és a televíziós röntgenképerő­sítő készülék ernyőjén must­rálhatom ujjaim csontjait. E készülék alatt végzik a sérült kezek műtétjeit, a csontok pontos összeilleszté­sét. Igen drága ez a masi­na, 50 ezer dollár volt az ára. — A baleseti sebészet az egyik legdrágább, legtöbb műszert, felszerelést igénylő orvosi ág — magyarázza Kovalkovics főorvos. — Vi­lágszerte egyre több pénzt költenek a műszerigényes sebészeti osztályok létreho­zására, szakorvosok képzé­sére. A balesetek számának gyors emelkedése indokolja ezt. Ezek az osztályok sok életet menthetnek meg, sok üzemi és közúti balesetet szenvedett ember munka- képességét adhatják vissza. Ezért is ennek az orvosi ágazatnak a fejlesztése ki­emelt jelentőségű kell, hogy legyen. A balesetek miatt olyan emberek esnek ki a termelésből, akiknek élet­kora húsztól ötvenévesekig terjed, össztársadalmi prob­léma, hogy minél előbb meggyógyuljanak. A balesetek száma no, s a sérülések egyre súlyosab­bak. Csak néhány statiszti­kai adatot idézünk itt. 1972- ben 599 műtétet kellett vé­gezniük, 1975-ben pedig mór 1029-et — ez a növekedés 81 (!) százalékos. Az ez év novemberéig végzett ope­rációk száma 1000. Az 1972 óta eltelt öt esztendő során több mint 28 ezer embert kezeltek járóbetegként. Két adat a növekedés mértéké­nek érzékeltetésére: míg 1972-ben 3700 járóbeteget láttak el, addig 1976-ban ez a szám már 6080 volt. Az idei év november elsejéig mért ambuláns betegforgal­ma is igen tekintélyes: 5340. — Itt kell szólni osztá­lyunk legnagyobb gondjá­ról: az ágyak száma rend­kívül kevés. Negyven ágy- gyal rendelkezünk. Javulást csak az új kórházi blokk át­adása hoz, ahol az. ortopé­diai osztállyal együttesen 120 ágy biztosítja majd, hogy többen jussanak szak­szerű ellátáshoz. — A balesetek száma gyor­san emelkedik, s a sérülé­sek egyre súlyosabbak. Me­lyek a leggyakoribbak a sebész gyakorlatában? — Az utóbbi két évben a gépkocsik szedik a legtöbb áldozatot, okozzák a lénye­ges sérüléseket. S míg ko­rábban csak egyszeri sérü­lésekkel volt dolgunk, most a politraumák, a többszörös sérülések a gyakoriak. Fő ok: az alkoholos állapot. S ez még az orvosi beavatko­zást is késlelteti, hátráltat­ja. Hiszen az eszméletlen, súlyos sérültről nem tudni: miért veszítette eszméletét? Részeg? Agysérült? gyítóeszköze a baleseti se­bészetnek. Műszerezettségük a lehetőségeknek megfelelő­en a legkorszerűbb. Ezt a technikai felszereltséget az osztály orvosi kara és a vá­ros üzemei közösen is gyara­pítják. Dr. Kovalkovics István, vezető főorvos hálásan em­legeti azokat a munkáskol­lektívákat, szocialista brigá­dokat, amelyek sokat tettek és sokat tesznek a felszere­lések kiegészítéséért. — Több éve már, hogy osztályunk szocialista szer­ződést kötött a Finomme­chanikai Vállalattal. Fontos kísérleteket folytatunk, hogy a csontműtéteket minél si­keresebben végezhessük, hogy minél eredményeseb­ben megakadályozhassuk a sérültek munkaképességének csökkenését, rokkanttá válá­sát. A csontműtétekhez szük­séges fémanyagok, lemezek, szegecsek gyártását vállalta a Finommechanikai Válla­lat. Olyan élő kapcsolat ala­kult ki közöttünk, hogy a szerkezetek készítőit több­ször meghívtuk az osztály­ra, lássák saját szemükkel is, közvetlenül, mennyi sok ember életének, egészségé­nek mentését segítik mun­kájukkal. Ugyancsak hálá­val és köszönettel tartozunk a finomszerelvénygyáriak- nak, akik olyan alkatrészek gyors elkészítésével segítet­tek bennünket nemegyszer, amelyeket külföldről besze­rezni nehéz. Örömmel újságolja: nem­rég Kecskemétről kapott az osztály igen értékes ajándé­kot — traumatológiai spe­ciális műtétasztalt. A „hí­rős” város 16 üzemének szo­cialista brigádjai nemes mozgalmat indítottak, amelynek azt a nevet ad­ták: „szocialista brigádok az egészségügyért”. Osztrák öt­let nyomán olyan speciális műtétasztalt terveztek és készítettek, amely Magyar- országon nem kapható. Eb­ből a berendezésből Auszt­riában is keveset gyárta­nak, s az ára 110 ezer schil­ling. A kecskeméti brigádok hét műtőasztalt konstruál­tak, ezek egyikét kapta ajándékba az egri kórház, baleseti sebészete. ■ ■ A baleseti sebé­pen az illető nem veszi tudo­másul az alapvető rendele­teket. Előírás szabályozza, hogy milyen körülmények között történjen a pénz szál­lítása HOGVAN VIGYÁZZUNK a pénzre? A kérdés feltevése tulajdonképpen egyszerű, amilyen egyszerű lenne rá a válasz is. Sajnos azonban az esetek arról győznek meg, hogy még a választ adók sem követnek el mindent, hogy a Magyar Népköztársaság pén­ze, a forint, a megkeresett összeg, a család számára fél­retett pénz biztonságos le­gyen. Bekulcsoljuk a zsebe­inket? Ennyire azért nem va­gyunk, legalábbis reméljük, hogy nem. De az esetek is­meretében nem árt, hogy ha a háziasszony bevásárlás köz­ben nem a szatyor tetején tartja a pénztárcáját és nem árt, hogyha a pénztárcájára egyéb módokon is ügyel. Ami a nagyobb összegeket illeti, ezeket a vállalatoknál, intéz­ményeknél — különösen fi­zetésnap előtt — a helyi páncélszekrényben tárolják. Vajon ezek a páncélszekré­nyek megfelelnek-e az előírá­soknak? Nem mindegyik. Több helyütt találtak régi, elavult szerkezetű páncél- szekrényt, amelyekre egy jó érzésű kasszafúró csak le- gyintene (ha legyint). Aztán es­sék szó a biztonsági berendezé­sekről is. Természetesen ezek a riasztókészülékek nem ol­csók, de ha arra gondolunk, hogy beszerelésükkel nagy ér­tékeket menthetünk meg, már megérte a befektetést. Megyénk több vállalatánál van ilyen berendezés, de: még több vállalatnál nincs. Természetesen az éjjeliőri szolgálat jó, szükség is van rá, de ma már nem jelenthet egyedüli és kizárólagos biz­tosítékot. MINDENT ÖSSZEVETVE ne sajnáljuk a pénzt attól, hogy a pénzt meg is védjük. Ez a védelem nemcsak a bű­nözés megelőzését szolgálja, hanem hazánk forintjának gazdasági és egyéb értékvé­delmét is. Ha ebből a szem­pontból nézzük, akkor tulaj­donképpen vitatkozni nem is érdemes. Tehát: ne vitatkoz­zunk, hanem találjuk meg azt a megfelelő módszert, amely közös érdekeinket a legjob­ban szolgálja. Kátai Gábor — A leggyakoribb üzemi balesetek? — Üzemi baleseteknél leggyakrabban a kéz sérül meg, a lábsérülés döntően kevés. Egy-egy kézműtét több óráig is eltart. A beavatkozás televíziós röntgenképerő­sítő készülék, gyakran mikroszkóp segítségével tör­ténik. A műtétnek rendkívül pontosnak kell lennie, hogy a károsodás minél kisebb le­gyen. — A családi perpatvarok, garázdaságok, verekedések, sőt az öngyilkosságok sérült áldozatai is leggyakrabban a baleseti osztályra kerülnek. — Csakis olyan speciális esetek és típusú sérültek jutnak hozzánk, amelyeket az általános sebészeti osztá­lyok ellátni nem tudnak, mert ehhez nincs megfelelő felszerelés vágj1 operatőri gyakorlat. Példának a szív­szúrást említem, amely még a mi praxisunkban is ritka. Az elmúlt tíz évben ötszív- szúrásos esetünk volt, há­rom esetben az életmentés sikerrel járt. ■ H A műszerek, gépek, be rendezések, a technika fon­tos és elengedhetetlen gyó­A műtő ajtaja fölött pi­ros lámpák világítanak. Amíg a látogatás tartott, több súlyos sérültet hoztak a mentők. Alig pihentek va­lamit, máris munkához kel­lett látniuk az életmentő csoport tagjainak. Pedig ki tudja hány órát dolgoztak már a mai nap a röntgen- sugár alatt. Az órát itt nem nézik. Műszakjuk nincsen. Legfeljebb papíron van munkaidő. A napszakok egybefolynak. Nincs hétköz­nap vagy ünnep. Az egész­ség őrhelyén örökösen ké­szenlétben kell állni. Pataky Dezső I j Súlyos kézműtét operálását végzi Dr. Kovalkovics István osztályvezető főorvos. Tar Má­ria műtősnő és Dr. Miksi Gyula segédorvos (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents