Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
\ JUST1CIA (Molnár István felv.) fltfymegemlékezések Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségekkel, tudományos előadásokkal, irodalmi estekkel, zenei műsorokkal adóznak a költő emlékének az elkövetkező napokban. November 22-én, kedden délelőtt 11 órakor a budapesti Mező Imre úti temetőben Ady Endre sírjánál az Ady Emlékbizottság, a Kulturális Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és más mozgalmi, valamint átlátni szervek képviselői elhelyezik a kegyelet koroszú- , Délután fél kettőkor a iszt Ferenc téri Ady-szo- bornál tartanak koszorúzást. Este az Erkel Színházban az Ady Emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium díszelőadással emlékezik meg a költő születésének 100. évfordulójáról. Az eseményt a televízió 19 órától egyenes adásban közvetíti. Külföldön is tartanak ünnepségeket, tudományos előadásokat az évforduló alkalmából. A megemlékezések közül kiemelkednek a romániai és a csehszlovákiai rendezvények. Romániában Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes vezetésével magyar küldöttség utazik. November 21-én, Bukarestben a Román írószövetség és Tudományos Akadémia tart Ady-emlékestet. Azt követően — szerdán ,— Nagyvárad ad otthont az ünnepi megemlékezésnek, november 24- én, Érmindszenten lesz a magyar küldöttség részvételével koszorúzással egybekötött ünnepség. November 28-án, Pozsonyban a Szlovák Írók Szövetségének rendezésében tartanak Ady-megemlékezést, amelyre az Írószövetség, a Kulturális Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének képviselőiből álló küldöttség utazik. (MTI) Pénz- pénz-pén z Beszéljünk a kasszafúrásról - Út a pénztől a pénzig... Kulcsra járó zsebek - Riaszt-e a riasztó? TULAJDONKÉPPEN a föníciaiak találták fel a kasz- szafúrást. Azzal, hogy — feltalálták a pénzt... Mindenki sürgősen rájött, hogy pénzre van szüksége, s természetesen a becsületes úton szerzett pénz a történelem folyamán, a mai napig bezárólag, egyeseknél kevésnek bizonyult. A pénz biztonságára hívta fel a figyelmet a közvéleményt alaposan megbolygató nemrégi eseménysorozat, amelyeknek halálos áldozatai is voltak. A pénzügyminiszter . több rendeletben is szabályozza a pénz őrzését, védelmét. Alapos, körültekintő rendeletek ezek, tapasztalatokra épültek, s ha az ember meggondolja, nem került volna sor olyan eseményekre, amelyek bekövetkeztek, ha a rendeleteket mindenütt betartják. Munkatársunk nemrégiben beszélt egy állandóan börtönben ülő volt kasszafúróval a legújabb bűncselekmény elkövetése után, amikor már Olü 1977. november 20., vasárnap nem kasszát fúrt, hanem csak úgy egyszerűen betört. A következőket mondta: ■ — Ma már nem érdemes a szekrénnyel bíbelődni... Valóban nem érdemes. Az előírásokhoz ragaszkodva a különböző szervek, intézmények a pénz tárolására szolgáló páncélszekrényt, vagy helyiséget olyan óvintézkedésekkel is ellátják, amelyek már eleve lehetetlenné teszik a bűncselekmények elkövetését. A PÉNZ KEZELÉSÉVEL kapcsolatban azonban több más dologra is fel kell hívni a figyelmet. Előfordul, hogy a boltból a pénztáros nem mindig előírás szerint viszi a pénzt, s ez már ellentétes a rendeletekkel. Tévedés ne essék: nem véletlenül hangoztatjuk lépten-nyomon és optimista előjellel, hogy Magyarországon a közrend és közbiztonság szilárd. Ez valóban így van, de ahogy a bevezetésben is beszéltünk róla, a pénz bűvölete még a legártatlanabbnak tűnő embereket is bűncselekménybe sodorja. Amikor említettük, hogy a pénztáros szabálytalanul szállítja a napi bevételt, ez azt is jelenti, hogy tulajdonképEgészségünk őrhelye szeten Eger, I. számú Megyei Kórház. Baleseti sebeszet. A legkisebb zugot is tömény gyógyszerszag tölti be. A kórtermekben nagy a zsúfoltság. Szinte minden talpalatnyi hely foglalt. Még a folyosón is betegek fekszenek. És kisebb-nagyobb szünetekkel hozzák a mentősök hordágyakon az új meg új sérülteket. Ezért és más okok miatt sem hasonlítható a baleseti sebészet — szaknyelven: traumatológia — a kórház más osztályaihoz. Itt a nap 24 órájában állandó a készenlét, itt örökös a betegfelvétel. Az orvosoknak, asszisztenseknek és ápolóknak nincs magánéletük. Mindig tudják róluk, hol vannak, hol találhatók. Nem rejtőzhetnek el. Bejelentik, ha vacsorázni mennek. Közük azt is, hogy színház- vagy mozijegyet vettek, s azt is, ha barátaikkal van találkozójuk. Mindenről az ügyeletnek szólnak. Mert az ügyeletnek mindenről és mindent tudnia kell. Az orvosokat, asz- szisztenseket, ápolókat a nappal és az éjszaka bármelyik órájában, percében telefonon azonnal meg kell találni. Ha netán tömeges baleset történik és riasztás van, a percek, másodpercek is sokat számítanak. A percek és másodpercek emberéleteket jelentenek. A kívülálló, aki tudja mindezt, még így sem érzékelheti kellően azt a felelősséget, amely a baleseti osztály dolgozóit terheli. Itt soha senki nem engedheti el magát, nem lazíthat. ■ ■ Dr. Kovalkovics István osztályvezető főorvosra várni kell. Operál. Ki tudja, hányadik műtétje ez mára mai nap. Az óra jócskán a délutáni időt méri. Fáradtan lép ki a műtőből. Rögtön cigarettára gyújt, szinte eszi a szűrő nélküli „Sym- phonákat”. A műtétek után mindig szörnyű nikotinéhsége van. Szívja a cigarettákat; közben átnézi a postát, jelentéseket szignál, sérültek hozzátartozóival beszélget, megnyugtatja az aggódókat. Pár perc múltán végigvezet az osztályon. Megnézzük az őrzőszoba betegeit. Hárman fekszenek egymás mellett — zetoros, gépkocsivezető és állatgondozó. Túljutottak az életveszélyen, de állapotuk még súlyos. Belépünk a műtőbe is, ahol az imént meg operáció folyt. Egy kapcsoló kattan, kezemet egy cső alakú berendezés alá húzza és a televíziós röntgenképerősítő készülék ernyőjén mustrálhatom ujjaim csontjait. E készülék alatt végzik a sérült kezek műtétjeit, a csontok pontos összeillesztését. Igen drága ez a masina, 50 ezer dollár volt az ára. — A baleseti sebészet az egyik legdrágább, legtöbb műszert, felszerelést igénylő orvosi ág — magyarázza Kovalkovics főorvos. — Világszerte egyre több pénzt költenek a műszerigényes sebészeti osztályok létrehozására, szakorvosok képzésére. A balesetek számának gyors emelkedése indokolja ezt. Ezek az osztályok sok életet menthetnek meg, sok üzemi és közúti balesetet szenvedett ember munka- képességét adhatják vissza. Ezért is ennek az orvosi ágazatnak a fejlesztése kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen. A balesetek miatt olyan emberek esnek ki a termelésből, akiknek életkora húsztól ötvenévesekig terjed, össztársadalmi probléma, hogy minél előbb meggyógyuljanak. A balesetek száma no, s a sérülések egyre súlyosabbak. Csak néhány statisztikai adatot idézünk itt. 1972- ben 599 műtétet kellett végezniük, 1975-ben pedig mór 1029-et — ez a növekedés 81 (!) százalékos. Az ez év novemberéig végzett operációk száma 1000. Az 1972 óta eltelt öt esztendő során több mint 28 ezer embert kezeltek járóbetegként. Két adat a növekedés mértékének érzékeltetésére: míg 1972-ben 3700 járóbeteget láttak el, addig 1976-ban ez a szám már 6080 volt. Az idei év november elsejéig mért ambuláns betegforgalma is igen tekintélyes: 5340. — Itt kell szólni osztályunk legnagyobb gondjáról: az ágyak száma rendkívül kevés. Negyven ágy- gyal rendelkezünk. Javulást csak az új kórházi blokk átadása hoz, ahol az. ortopédiai osztállyal együttesen 120 ágy biztosítja majd, hogy többen jussanak szakszerű ellátáshoz. — A balesetek száma gyorsan emelkedik, s a sérülések egyre súlyosabbak. Melyek a leggyakoribbak a sebész gyakorlatában? — Az utóbbi két évben a gépkocsik szedik a legtöbb áldozatot, okozzák a lényeges sérüléseket. S míg korábban csak egyszeri sérülésekkel volt dolgunk, most a politraumák, a többszörös sérülések a gyakoriak. Fő ok: az alkoholos állapot. S ez még az orvosi beavatkozást is késlelteti, hátráltatja. Hiszen az eszméletlen, súlyos sérültről nem tudni: miért veszítette eszméletét? Részeg? Agysérült? gyítóeszköze a baleseti sebészetnek. Műszerezettségük a lehetőségeknek megfelelően a legkorszerűbb. Ezt a technikai felszereltséget az osztály orvosi kara és a város üzemei közösen is gyarapítják. Dr. Kovalkovics István, vezető főorvos hálásan emlegeti azokat a munkáskollektívákat, szocialista brigádokat, amelyek sokat tettek és sokat tesznek a felszerelések kiegészítéséért. — Több éve már, hogy osztályunk szocialista szerződést kötött a Finommechanikai Vállalattal. Fontos kísérleteket folytatunk, hogy a csontműtéteket minél sikeresebben végezhessük, hogy minél eredményesebben megakadályozhassuk a sérültek munkaképességének csökkenését, rokkanttá válását. A csontműtétekhez szükséges fémanyagok, lemezek, szegecsek gyártását vállalta a Finommechanikai Vállalat. Olyan élő kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy a szerkezetek készítőit többször meghívtuk az osztályra, lássák saját szemükkel is, közvetlenül, mennyi sok ember életének, egészségének mentését segítik munkájukkal. Ugyancsak hálával és köszönettel tartozunk a finomszerelvénygyáriak- nak, akik olyan alkatrészek gyors elkészítésével segítettek bennünket nemegyszer, amelyeket külföldről beszerezni nehéz. Örömmel újságolja: nemrég Kecskemétről kapott az osztály igen értékes ajándékot — traumatológiai speciális műtétasztalt. A „hírős” város 16 üzemének szocialista brigádjai nemes mozgalmat indítottak, amelynek azt a nevet adták: „szocialista brigádok az egészségügyért”. Osztrák ötlet nyomán olyan speciális műtétasztalt terveztek és készítettek, amely Magyar- országon nem kapható. Ebből a berendezésből Ausztriában is keveset gyártanak, s az ára 110 ezer schilling. A kecskeméti brigádok hét műtőasztalt konstruáltak, ezek egyikét kapta ajándékba az egri kórház, baleseti sebészete. ■ ■ A baleseti sebépen az illető nem veszi tudomásul az alapvető rendeleteket. Előírás szabályozza, hogy milyen körülmények között történjen a pénz szállítása HOGVAN VIGYÁZZUNK a pénzre? A kérdés feltevése tulajdonképpen egyszerű, amilyen egyszerű lenne rá a válasz is. Sajnos azonban az esetek arról győznek meg, hogy még a választ adók sem követnek el mindent, hogy a Magyar Népköztársaság pénze, a forint, a megkeresett összeg, a család számára félretett pénz biztonságos legyen. Bekulcsoljuk a zsebeinket? Ennyire azért nem vagyunk, legalábbis reméljük, hogy nem. De az esetek ismeretében nem árt, hogy ha a háziasszony bevásárlás közben nem a szatyor tetején tartja a pénztárcáját és nem árt, hogyha a pénztárcájára egyéb módokon is ügyel. Ami a nagyobb összegeket illeti, ezeket a vállalatoknál, intézményeknél — különösen fizetésnap előtt — a helyi páncélszekrényben tárolják. Vajon ezek a páncélszekrények megfelelnek-e az előírásoknak? Nem mindegyik. Több helyütt találtak régi, elavult szerkezetű páncél- szekrényt, amelyekre egy jó érzésű kasszafúró csak le- gyintene (ha legyint). Aztán essék szó a biztonsági berendezésekről is. Természetesen ezek a riasztókészülékek nem olcsók, de ha arra gondolunk, hogy beszerelésükkel nagy értékeket menthetünk meg, már megérte a befektetést. Megyénk több vállalatánál van ilyen berendezés, de: még több vállalatnál nincs. Természetesen az éjjeliőri szolgálat jó, szükség is van rá, de ma már nem jelenthet egyedüli és kizárólagos biztosítékot. MINDENT ÖSSZEVETVE ne sajnáljuk a pénzt attól, hogy a pénzt meg is védjük. Ez a védelem nemcsak a bűnözés megelőzését szolgálja, hanem hazánk forintjának gazdasági és egyéb értékvédelmét is. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor tulajdonképpen vitatkozni nem is érdemes. Tehát: ne vitatkozzunk, hanem találjuk meg azt a megfelelő módszert, amely közös érdekeinket a legjobban szolgálja. Kátai Gábor — A leggyakoribb üzemi balesetek? — Üzemi baleseteknél leggyakrabban a kéz sérül meg, a lábsérülés döntően kevés. Egy-egy kézműtét több óráig is eltart. A beavatkozás televíziós röntgenképerősítő készülék, gyakran mikroszkóp segítségével történik. A műtétnek rendkívül pontosnak kell lennie, hogy a károsodás minél kisebb legyen. — A családi perpatvarok, garázdaságok, verekedések, sőt az öngyilkosságok sérült áldozatai is leggyakrabban a baleseti osztályra kerülnek. — Csakis olyan speciális esetek és típusú sérültek jutnak hozzánk, amelyeket az általános sebészeti osztályok ellátni nem tudnak, mert ehhez nincs megfelelő felszerelés vágj1 operatőri gyakorlat. Példának a szívszúrást említem, amely még a mi praxisunkban is ritka. Az elmúlt tíz évben ötszív- szúrásos esetünk volt, három esetben az életmentés sikerrel járt. ■ H A műszerek, gépek, be rendezések, a technika fontos és elengedhetetlen gyóA műtő ajtaja fölött piros lámpák világítanak. Amíg a látogatás tartott, több súlyos sérültet hoztak a mentők. Alig pihentek valamit, máris munkához kellett látniuk az életmentő csoport tagjainak. Pedig ki tudja hány órát dolgoztak már a mai nap a röntgen- sugár alatt. Az órát itt nem nézik. Műszakjuk nincsen. Legfeljebb papíron van munkaidő. A napszakok egybefolynak. Nincs hétköznap vagy ünnep. Az egészség őrhelyén örökösen készenlétben kell állni. Pataky Dezső I j Súlyos kézműtét operálását végzi Dr. Kovalkovics István osztályvezető főorvos. Tar Mária műtősnő és Dr. Miksi Gyula segédorvos (Fotó: Szántó György)
