Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

Jól halad a cukorrépa betakarítása a komlói Május 1. Termelőszövetkezetben. Dologidőben Az északi gazdaságok időben befejezik az őszi munkákat A kukorica betakarítása után megjelent a RÁBA-STEIGER a gyöngyösi Mátrakinese Termelőszövetkezet földjein, hogy elvégezze az őszi mélyszántást. (Fotó: Perl Márton) A kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezetben válogatják a burgonyát (Fotó: Szántó György) Kedvez az időjárás a me­zőgazdaságnak. Gyakorlati­lag két hete nem esett eső, így semmi nem akadályozza a betakarítást, a vetést, őszi mélyszántást. Mi ezúttal né­hány hegyvidéki gazdaságot kerestünk fel, s ott érdeklőd­tünk a terméseredményekről, az aktuális munkákról. Bélapátfalva A Bükkalja Termelőszö­vetkezetben Nagy János fő- agronómus elmondta, hogy az immár 6700 hektárra nőtt összterületnek mintegy egy- harmadát tudják szántóföldi művelésre befogni. A többi a nagy emelkedők, domb- és hegyoldalak miatt csak rét- és legelőgazdálkodásra, illet­ve erdőművelésre alkalmas. Ezen a viszonylag kis te­rületen azonban jól halad­nak a munkákkal, sőt októ­ber 10-ig befejezik a 400 hek­tár őszi búza vetését is. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben az idén sokkal több, 260—310 kilogramm műtrágya-hatóanyagot kapott a talaj, amivel igyekeznek megalapozni a következő, re­mélhetően sikeresebb éveket. — Ha már a talajerő-után­pótlásnál tartunk — mondta a főagronómus — kell szól­nom a legnagyobb gondunk­ról, a szerves trágyáról .is. Két év alatt mintegy 13 ezer tonna halmozódott fel, mi­közben a gazdaság százezre­ket költött műtrágyára. Most elhatároztuk, hogy az össze­sét kijuttatjuk a földekre. A 260 hektárból 200-ra robban­tásos módszerrel, a maradék területre pedig gépekkel szórjuk ki a trágyát. A szövetkezetnek kétszáz szarvasmarha és csaknem öt­ezer juh takarmányszükség­letét kellene biztosítani. Mint megtudtuk, szálas takar­mányból tudnak is elegendőt termelni, a nagyobb gond az abrak, melyből az utóbbi években soha nem termett kellő mennyiség. Befejező­dött a 170 hektár kukorica silózása és a 220 mázsás ho­zamokkal elégedettek is. Most már csak a pillangós növények kaszálása van hát­ra, ami még néhány napos munkát jelent a gazdaság­nak. Egyelőre, míg a vetés tart, csak két gép — egy SZ—100- as, és egy DT végzi a 620 hektár mélyszántását, de már dolgoznak a műtrágyaszóró gépek is ezen a területen. Igen jelentős hányaddal ré­szesül az összbevételből a gazdaság erdészete, ahol megkezdték a fakitermelést. A következő hetekben hat és fél ezer köbméter bükkfa ke­rül majd saját feldolgozó üzemükbe. Húszévenként le­het ilyen kiváló makkter­mést betakarítani, mint az idén, ami ügy tűnik, újabb lendületet ad majd az erdő- telenitésnek is. Pétervására — Ha jelentősen nem rom­lik az időjárás, október 20-án befejezzük az őszi búza ve­tését kétszáz hektáron — kezdte a legfontosabbá I Mol­nár István, a Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke. — Idő­ben egyébként, is jól állunk, hiszen a héten megkezdtük a közös és a háztáji kukorica featakarításat, és eddig 40—45 mázsás átlagokról adhatunk számot, ami ezen a vidéken már jó eredmény. Megteltek a tárolók azzal a 250 vagon silókukoricával, amit a száz­hektáros vetésterületről vág­tunk le. Így az idén megter­meltük az állatállomány tel­jes takarmányszükségletét és csak tápokról kell majd gon­doskodnunk — mondta az el­nök. A gyümölcs, elsősorban az alma már kevesebb örömet okozott a termelőszövetke­zetben. A tavasszal ugyan­is jelentős fagykárt szenve­dett a 100 hektáros almás­kert, így a veszteség legalább 140 vagonra tehető. Amit le tudtak szedni ezekben a na­pokban —alig 40 vagonnal —, az is csak belföldi értékesí­tésre alkalmas. — Az idei szántást az új Rába-Steiger traktorral kezdhettük, ami már eddig is 200 hektár talaját forgatta meg, és 600 hektár pe­dig a következő napok munkája lesz. Az őszi mély­szántással egyidőben folya­matosan végezzük a műtrá­gyázást, egyedül az istálló­trágya kiszórásával marad­tunk el egy kissé, de várha­tóan lesz idő pótolni majd ezt is — mondta végül az elnök. Bodony A termelőszövetkezetben hagyják, hogy lábon szárad­jon a kukorica. A három SZK—5-ös kombájnra azon­ban már felszerelték az adaptereket és várják már a szárítót is, hogy 140 hektár termését tárolásra előkészít­sék. A műtrágyaszóróknak azonban van munkája bőven. A szántás nyomán 300 kiló nitrogén, káli és foszfor mű­trágya kerül a talajba hektá­ronként, de még száz vagon szerves trágyát is ki kell szórni. Az ekéknek egyéb­ként még mintegy 500 hektá­ron lesz dolguk, ahová majd a tavaszi magok kerülnek. A felszedett burgonya mennyiségével, minőségével egyaránt elégedettek a gaz­daság vezetői, csakúgy, mint a silókukorica termésered­ményeivel, melynek mintegy 40 százalékát vágták eddig le. Terv feletti mennyiséget szedtek a 38 hektáros almás­kertben is, pedig egy részét még a jég is elverte. A ki­válogatott jonatánnak több mint a felét az NDK-ba kül­dik, a többit pedig a hazai piacon értékesítik majd. Verpelét A Dózsa Termelőszövetke­zet legfontosabb munkája most a szüret. A szőlő 70 százalékát már leszedték, így már csak a tramini- és olasz- rizling-táblák vannak hátra. A munkákban részt vettek az egri Műszeripari Szakközép­iskola, a helyi általános is­kola diákjai és a községbeli­ek is szép számmal. A szőlé­szek mintegy 15 ezer tonnás termést várnak az idén, ami­ből legalább 13 ezer hektó bort préselnek majd. Vágják a gépek a napraforgót is, hi­szen a 120 hektárból 40 még lábon áll. Hetek óta törik a tsz asszonyai a dohányt is, amiből háromezer mázsa ke­rül majd a szárító pajtákba. 180 hektáron a kukorica a tervezett 30—32 mázsás átla­got adja majd, de a törést csak a szüret befejeztével kezdik meg. A talajmunkák közül a szántással állnak a legjob­ban, mivel a gépek már a 900 hektáros tavaszi vetőte­rület felével is végeztek és a műtrágyázást is elvégezték. 150 hektáron aratnak jövőre őszi árpát, kétszázon pedig Libetula és Bezosztaja búzát, melynek a magja már föld­ben várja a téli hótakarót. Harminc hektáron őszi keve­réktakarmányt is vetnek. Amint azt a szövetkezet ve­zetőitől megtudtuk, időben még soha nem állt ilyen jól a gazdaság és előreláthatólag a hónap végéig minden je­lentősebb munkát befejez­nek. Ecséd A Róna Egyesült Termelő- szövetkezetből Nagy Piroska küldött tudósítást, melyben elmondja, hogy a búzavetés mellett 243 hektár káposzta- repcét és 237 hektár őszi ár­pát is vetettek. Az ecsédi határ csaknem háromszáz hektáros szőlőterületének fe­léről már leszedték a ter­mést. Naponta több mint kétszáz diák is részt vesz a szüretelésben, de még kato­nák is segítik a 'munkát. Aj eddig leszedett és feldolgo­zott 110 vagonos termés cu­korfoka eléri a 17—18-at, ami még így sem pótolja azt a terméskiesést, amit a két erős jégverés okozott. . Cziráki Péter Túlteljesítésre számítanak lói halad a fejfelvásárlás Heves megyében Tavaly sok kritika és ész­revétel érte a nagy- és kis­üzemeket, mert akadozott a tejtermelés és vele párhuza­mosan a felvásárlás is. A tejüzemeknek sokszor nem kis gondot jelentett a lassúbb átvétel, mégis, jó szervezés­sel ennek hárányait nem érezték meg a fogyasztók. A tejre továbbra is nagy- szükség van és az idén ör­vendetesen változott a hely­zet, jelentős előbbre lépés ta­pasztalható a közös gazdasá­gokban. A nagyüzemek az elmúlt nyolc hónapban az eddigieknél többet tettek r Minisztertanács által meg hirdetett szarvasmarha-te nyésztési program megváló sításáért, a tejtermelés foko zásáért. Segítette ezt az ősz tönző közgazdasági szabályo zó rendszer is. Ennek ered ményeként tovább javult a tenyésztői munka és az idei évre tervezett 35,3 millió liter tej átadását gazdasága­ink várhatóan 15—20 száza­lékkal túlteljesítik. Erre engednek következ­tetni az elmúlt nyolc hónap felvásárlási adatai is. A kö­zös gazdaságok ugyanis 32,8 millió liter tejet értékesítet­tek az egri és a gyöngyösi tejüzemnek. Az idei felvásár­lási szerződés kereken egy­millió literrel több, mint amennyi az elmúlt évben volt. Termelőszövetkezeteink közül a tiszanánai és a tár­náméra^, állami gazdasága­ink közül pedig a hevesi és a füzesabonyi már eddig meghaladta az egymillió li­teres tejtermelést. Javult a helyzet a kisáru- ermelésnél is. Tavaly 7,1 millió litert, az idén pedig i,3 millió liter tejet vásárol­lak tőlük. Ennek ellenére az országos táblázaton a me­gyék rangsorában, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint, Heves megye csak a 15. helyet foglalja el. Igaz, tavaly a 17. helyen állt a me­gye. a fejlődés a már felsorolt adatok , bi­zonysága szerint az idén szá­mottevő. Hogy mégis csak a 15. he­lyen áll megyénk, annak többféle oka van. Gazdasá­gainkban a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség felmérése szerint, még mindig nem megoldott a szarvasmarha-állomány fo­lyamatos takarmányozása. Ehhez a múlt évi aszályos időjárás is károsan hozzájá­rult, mert nem termett elég takarmány. így egész éven át nem is tudtak egyenletes mennyiséget nyújtani az álla­toknak, ami az eredmények­ben is megmutatkozott. Az egy tehénre jutó fejési átlag ugyanis 2160 liter volt. Heves megye gazdaságai a többi megyékhez képest te­hát igen alacsony szintről in­dultak az idén, és a jelentős javulás ellenére is december végéig csak a 2450—2500 li­teres átlageredményt érik eJ. A lehetőség azonban adott a további fejlődésre, mivel az idei nyáron elegendő takar­mány termett.. Üzemeink nagy mennyiséget takarítot­tak be szálasból és tömegta­karmányokból, valamint jó termést ígér a még nagyobb­részt földeken levő kukori­ca is. Mindez olyan biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy jövőre további előrelépésre számíthat Heves megye a szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelésben és a felvá­sárlásban. Persze, ehhez nél­külözhetetlen az ember irá­nyító szerepe is. Elengedhe­tetlenek a gazdaságok ked­vező intézkedései, mert a szakosított telepeken a mun­kafegyelem javításával, a jobb szervezéssel és a folya­matos takarmányozással kö­zelíthetik csak meg a 2800 li­teres országos átlagot. 1980- ra pedig ilyen ütemben megvalósulhat a középtávú tervben kitűzött tehenenkén- ti 3100—3200 literes hozam. A további előrelépés lehe­tőségeiről, a szarvasmarha­tenyésztési program megva­lósításáról volt szó legutóbb az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügye­lőség Mátraházán rendezett országos konferenciáján is. Megállapították, a részt ve­vő szakemberek, hogy meg­vannak a feltételek a te­nyésztési program eredmé­nyes megvalósítására és a tejtermelés fokozására He­ves megyében is. A további sikereit a gazdaságok felelős­ségén múlnak... Mentetsz Károly KICSIT ŐSZ, kicsit tél. meg egy kicsit nyár . ley hirtelen visszapillantva, <i néhány nap alatt elégj i megbolygatta öltözködési rendünket az időjárás. Bíz­va azonban a természet lo­gikájában, csak megmara­dunk még az ősznél — a télig. Mert ősz van, s ezt nem tagadhatjuk le. Itt volt például a szüret, amelynek csak ősszel van értelme, s amely valóban meggyőz az ősz jelenlété­ről. Kicsit segít is aklitna- tizálódni a diákoknak, akik szeptember elején be­ülve a iskolapadba, bizony szűknek érezték azt a tágtü- rlejű nyár után, így hát nem is baj, hogy néhány napon keresztül újra „meg­szabadulhattak” a padoktól, de idejüket a munkának szentelték. Ott voltak a ha­tárban, szedték a szőlőt, s hogy milyen eredménnyel, az nemsokára kiderül. Meg az is, hogy milyen körül­mények között végezték a mezőgazdaságot segítő mun­kájukat. Zajlott a hét egyebekben is, például megrendezték a fiatalok megyei munkavé­delmi tanácskozását. A ren­dezvénynek különös jelen­tőséget adott az a tény, hogy az utóbbi években egyre több gyárban, üzem­ben bevezették az úgyneve­zett Radart, amelynek fő jelmondata: „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” A munkavédelem például az egyik elsőrendű szempont ebben a kibontakozó, első­sorban az ifjúságot foglal­koztató társadalmi tevé­kenységben. S ha már a fiatalokkal kezdtük össze­foglalónkat, megemlítjük a KISZ Heves megyei Bi­zottságának a héten lezaj­lott ülését, amelyen többék között az ifjúságnak a me­zőgazdaságot segítő tevé­kenységét értékelték. A mérce magas volt, a telje­sítést pedig jónak minősí- , tették. AZ ELMÚLT HÉT fo­lyamán több más, nem ke­vésbé érdekes és fontos eseményre is sor került. Így például Egerben ren­dezte meg ülését az Építő­ipari Tudományos Egyesü­let elnöksége, s az ország minden tájáról érkezett szakemberek megismerked­hettek. a legfontosabb be­ruházásainkkal, terveinkkel is. A Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intéző Bizottság ülé­se ugyancsak fontos kérdé­sekkel foglalkozott, ame­lyek az idegenforgalommal kapcsolatos eredményeket, terveket, lehetőségeket ölelték át. A harmincmilliós támogatás ráfér a területre, de nem ártana, ha a fel- használásáról mihamarább megszületne a döntés, mert az idegenforgalom évről évre nő, s nem közömbös, milyen körülmények között fogadjuk a vendégeket. A hagyományos őszi programok sorából kiemel­kedik a múzeumi hóna ese­ménysorozata, amelyben ez­úttal is sok színes, érdekes rendezvény talált helyet a különböző előadásokon, ki- állitásokon: a hagyományo­kat gondosan ápoló, őrző tudományos munkák ered­ményeként. BEVEZETŐNKBEN sző esett arról, hogy milyen „tréfákkal” szórakoztatott az időjárás az elmúlt hé­ten valamennyiünket. Pél­dául, mintegy röpke bemu­tatót tartott a tél is (súlyos károkat okozva a földeken), ám hirt hallottunk arról, hogy a fenyegetés nem érte készületlenül a TÜZÉP Vállalatot: tüzelő van bő­ven. S ezt „őszrontás”-nak szánták. S. G. ümiism Q) 1977. október 9., vasárnap J..

Next

/
Thumbnails
Contents