Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

A nevében is Gogarin Mintha tegnap lett volna, pedig egy híján éppen tíz éve annak, hogy a Mátra álján épülő erőművet Gagarinrol nevezték el. Ott volt az ün­nepségen Méhes Lajos, ak­kor még a KISZ KB első tit­káraként, a Szovjetuniót pe­dig a budapesti nagykövet, A- Tyitov képviselte. Annak pedig pontosan tíz esztendeje, hogy aláírták az erőmű alapító levelét. És ma? Ma mivel büszkél­kedhet ez a teljesítményében is, jelentőségében is kiemel­kedő vállalat? Érdemes-e odafigyelni rá a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tisz­teletére folyó munkaverseny­ben ? ★ A múlt kötelez. A verseny egyáltalán nem idegen az erőmű dolgozóitól. Hiszen annak idején is úgy kezdték az építők, hogy a be­ruházásra szánt százöt hó­napot kettővel megkurtítot­ták. És ebben a tényben nemcsak megtakarított forin­tok lelhetők fel, hanem ener­gia, villamosság, aminek a népgazdaság soha sem volt bővében. A jubileumi munka ver­senyről pedig ilyen adatokat sorol Bódi Béla, az erőmű igazgatója: összesen 68 szo­cialista brigád igyekszik az átlagon felüli teljesítményre. Tavaly a létszámot összesen ötven személlyel csökkentet­ték, az idén is héttel vannak kevesebben, mint amennyien lehetnének a terv szerint. Mégis, majdnem kilencven- rnillió kilowattal adtak több energiát eddig annál, mint amennyi a papíron szerepelt az év kezdetén. Varázslat lenne ez? Nem, csak ésszerűsítés. De tudnak még egyebet is sorolni. Tüzelőolajból 2850 tonnát, villamos energiából 4470 megawattórát takarítot­tak meg, a különböző anya­gokból pedig megközelítően négymillió forint értékűt. Ide illik még a sorba az a tizennyolcezer óra társadalmi munka is, aminek nagyjából az egyharmadát Gyöngyös oktatási, közművelődési és szociális létesítményeinek a hasznára dolgoztak le. öt esztendeje alakult meg a Zagyvamenti Sertéste­nyésztő Közös Vállalkozás, hogy öt termelőszövetkezet — Boldog, Apc, Heréd, Hat­van, Nagykökényes — tagsá­gának pénzével sáfárkodva előbbre vigye a hősprogram ügyét, a gazdaságoknak pe­dig jövedelemforrásuk le­gyen. Az eltelt idő tolyamán gyakorta foglalkoztatta a közvéleményt a sertéstelep helyzete, s inkább a bajok, gondok torlódtak, mintsem eredményekről esett volna szó. Tükröződik ez a sűrű igazgatócserékben, a SER- KÖV anyagi helyzetében. S csak ártottak az ügynek a személyi torzsalkodások. Ilyenformán cseppet sem szívderítő helyzetben hívták vissza nyugállományból az igazgatótanács tagjai Gellert Jánost, aki korábban Hat­vanban gyümölcsöztette szak­tudását.. Ennek lassan négy hónapja, ám most sem szí­vesen emlékezik „reaktiválá- sának” első pillanataira. — Megdöbbentett a túlzott nagyvonalúság, a nemtörő­dömség, amivel rögtön szem­betalálkoztam. Például a tá­rolóhelyek zárásáról senki sem gondoskodott. Gép, anyag, takarmány ott állt Csáki szalmájaként, azt vitt mindenki, amit akart. Lel­tárt egyszer sem készítettek. A felújítást hanyagolták, pe­dig öt esztendő során erre is kellett volna gondolni! A munkások ugyanekkor elé­gedetlenkedtek, mert bár a pénz sokat számit, legalább ilyen fontos a bánásmód." az erk ölcsi m egbecsülés. így á 11 - hatott elő az a helyzet, hogy a Csak a jelesebb példákat vettük elő, mivel a brigádok teljesítményét még felsorolni sem volna módunk. ★ Az a bizonyos 2-es blokk. Adott éppen elég fejtörést, gondot, álmatlan éjszakát az erőművieknek. A javítása majdnem egy évet vett igénybe. Küszködtek vele annyit, hogy elmondani sem lehet. Aztán jött az ötlet: mi lenne, ha ideiglenesen üzem­be helyeznék valamilyen át­meneti műszaki megoldás se­gítségével? „Véletlenül” kéz­nél volt egy tengely is az egyik erőműnél, és a vállal­kozó kedvűek úgy látták, lehet vele valamit kezdeni. Igaz, hogy „csupasz” tengelyt turbinába beépíteni ...! ? — Az ideiglenes megoldás­sal hat hét alatt 36 millió ki­lowattórát termeltünk — mondja az igazgató. — A forgórész visszaépítését pedig három héttel korábban fe­jeztük be, így további 32 mil­lió kilowattórát nyertünk, összesen tehát 68 milliót. Most már csak számolni kell, és kiderül, hogy az erő­mű is jól járt, mert a nyere­ségük megnövekedett mintegy 350 ezer forinttal, csupán ez­zel a bravúros megoldással. A munkások a célprémiumot is felvehették, ami szintén nem mellékes körülmény. És még egy szót sem szól­tunk a népgazdaság érdekei­nek sokoldalú érvényesülésé­iből, a „vendégtengely” és a visszaépitésből „elvett” há­rom hét okán. Pedig akár felsőfokú jelzőket is használ­hatnánk ennél az értékelés­nél a realitás talaján állva. Inkább fogjuk vissza a sza­vakat. ★ Elkerülhetetlenek a „legy­ek, akármit nézünk is meg közelebbről. Itt van ez a le- ningrádi, kétszáz megawattos turbina. Mondják, a legjobb, a legmegbízhatóbb egység. Nincs is több belőle az egész országban. Most már meg­érett ez is arra, hogy meg­fiatalítsák. De hát... egy egész üzem- nyi ember kell hozzá. Majd­telepen csak az előírt lét­szám hetven százaléka tar­tott ki. Különben ebből kö­vetkezett első számú felada­tom is! Az utánpótlás szer­vezése. Szerencsére jól is­mernek a Zagyva mentén, így még azokat is sikerült visszacsalogatnom, akik va­laha úgy búcsúztak, hogy sose lássák a telepet... Konstrukciós hibák Négy hónap alatt lehetet­len hosszú évek mulasztását pótolni. Különösen, na a hi­balista még korántsem me­rült ki. Figyeljük csak Gel- lért Jánost! — Folytatom a dolgot konstrukciós bakikkal. Ah­hoz, hogy évente 8—10 ezer sertést bocsássunk ki, szűkös a fiaztatótér. Az előirányzat csak úgy teljesíthető, ha leg­alább hetven százalékkal bő- vítenénk. Persze ez rögtön nyilvánvaló volt, csak éppen áthidaló szükségmegoldáso­kat kerestek, ahelyett, hogy a véglegest kutatták volna. . . A hizlaldában szorgoskodók panaszát sem mérlegelték, pedig szóvá tették a levegöt- lenséget. A drágán és rosszul működő ventillátor ilyenjei - mán tömeges megbetegedés­hez vezetett, amelyen a gyógyszerezés sem segített, legfeljebb tovább növelte a kiadásokat... Mi lenne a ki­út? Húsz olyan állatot, ami­nek a felépülésében már senki sem bízott, szabadba vitettem, s valamennyi élet­re . tért, feltevésemet ígazol­nem harminc vállalat dolgo­zik a kezük alá. A helyszí­nen 550 a „vendégmunkások” száma, az erőmű karbantartói közül pedig átlagban 250— 300 ember szorgoskodik a blokk körül. Csak csőből kétszáz kilo­méternyit cserélnek ki. Hogy minden egyezzen, a különböző műveletek menet­rendjét nagyon pontosan kel­lett kialakítani. Ehhez már a számítógépet hívták segítsé­gül, különben a pauszpapírok előtt a tervezők tucatjai ül­hettek volna hosszú-hosszú időkön át. Hogy csak a rekonstrukció maga kilencvenmillióba ke­rült volna, ilyen még nem volt eddig az ország erőmű­veinél. Érthető, ha a jubileu­mi vállalásaikban szerepel a november 26-i határidő elő­rehozása is. Ügy számítják, hogy hat vagy hét napot tud­nak nyerni ennél is, a jelen­legi helyzet alapján értékel­ve a lehetőségeiket. Konstantin Kuznyecov ve­zető szerelő azért jött Vison- tára, hogy jó tanácsaival se­gítse az itteniek szorgalmát. ★ Két Gagarin brigád is dolgozik az erőműnél, tudjuk meg Nagy Alberttól, a terve­zési és szervezési osztály ve­zetőjétől. Az egyik Mátrai Imre vezetésével az üzemvi­tel feladatait látja el a vál­tóival együtt. Nekik is részük van abban, hogy mennyi im­portolajat használnak fel, milyen a megtakarítás, ho­gyan biztosítható az erőmű igénybe vehető teljesítőké­pessége. A brigád 68-ban ala­kult, ma 27 tagja van. A másik Gagarin nevet vi­selő brigád a tmk-sok köré­ből verbuválódott, két évvel ezelőtt. Ök kilencen Gál And­rás irányításával azt vállal­ták, hogy a 3-as blokkhoz bontott anyagból elkészítenek egy elosztószekrényt, aminek az értéke 200 ezer forintra tehető. A vagonbuktatóhoz most villamos emelőt alakí­tanák ki, aminek terveit is maguk készítették. Pótválla­lásuk között pedig az szere­pel, hogy minden javítást egy nappal hamarabb el­végeznek, mint ahogy azt a va. Egyébként ezt nem tekin­tem egyéni érdemnek, mert ugyanez a gondolat felötlik mindazokban, akik valaha is foglalkoztak állattenyésztés­sel. Tehát: ablakok, ablakok, ablakok! Minél több levegő. Ha Tarnamérán bevált, mi­ért ne alkalmaznánk mi is ezt az egyszerű, olcsó meg­oldást. Ketreces nevelés Szó esett a takarmányo­zásról, tartási módszerről, s a meghonosított új sertésfaj­táról is beszélgetésünk során. Az utóbbi különösen érde­kelt bennünket. — A már említett okokra vezethető vissza a lassú súlygyarapodás, holott egy kiló hús előállítására több mint négy kiló takarmányt áldoztak. Ez minden, csak nem gazdaságosság. Mások a KA-HYB-ra panaszkodtak, bár amikor az előző állo­mányt cserélték, még min­denki bizakodott, az előnyö­ket emlegette. Legyünk per­sze tárgyilagosak! Nem rossz fajta ez, csak érteni kell hoz­zá. Ha mindazt megkapja, ami egészséges fejlődéséhez szükséges, úgy nem okoz csalódást. Nos. időközben Gellert János nemcsak tájékozódott, hanem a feltérképezés ada­tainak birtokában megszab­ta a további tennivalókat is. — Az ablakok, ajtók fel­szerelését a kocaszállás bitu- menezése követte, mivel a gödrös terep a fertőzés egyik forrása. Bevezetjük továbbá a ketreces nevelést! Nemcsak azért, meri célszerű, hanem szokott határidő szerint kel­lene, hogy rajtuk az üzeme­lés soha ne múljék. Ez a két brigád csak kettő a hatvannyolc közül, a válla­lásaikat sem soroltuk fel mind, és hogy név szerint őket emeltük ki, az kizárólag névadójuk miatt történt. De érdemeiket ez a körül­mény semmivel sem csök­kenti. A példájuk jelzi, hogyan fogadták a jubileumi ver­senyt az erőmű szocialista brigádjai. v ★ — Miért Gagarinról nevez­ték el az erőművet? — kér­deztük Bódi Béla igazgató­tól. — Azt mondhatom, ennek két oka volt. Az egyik: ez a mi erőművünk a hazai szén- tüzelésű erőművek sorában nagyon jelentős vállalkozás. Persze, Gagarin űrrepülése az világraszóló esemény volt, a párhuzam inkább csak utalás lehet. Véletlenül sem akar­juk összehasonlítani egymás­sal a kettőt. De azért valami összefüggést nagyon csende­sen, nagyon halkan megpró­báltunk jelezni. A másik: az a bizonyos leningrádi gyárt­mányú turbina is azt sugall­ta, hogy jeles szovjet szemé­lyiségről nevezzük el az erő­művünket. De nem hagyható el Gaga­rin , egyéniségének varázsa sem, ha az okokat kutatjuk. Ha pedig így van, akkor a jubileumi évfordulónak is elevenen kell élnie az erő­mű dolgozóinak törekvései­ben. így is van. Ahogyan dr. Zettner Tamás, a tröszt ter­melési igazgatója fogalmazta meg a brigádvezetök leg­utóbbi vállalati tanácskozá­sán : a Gagarin Hőerőmű Vállalat az ország energiael­látásában nagyon fontos sze­repet tölt be. Ennek megfe­lelően tették meg felajánlá­saikat is az évforduló tiszte­letére, és az eddigi teljesít­ményeik alapján biztosra ve­hető, hogy szavukat állni is fogják Az erőmű neve is erre kö­telezi őket. G. Molnár Ferenc azért is, mivel egy mostaná­ban megjelent rendelkezés alapján így állami dotáció­hoz juthatunk. Az összegből két-háromszáz férőhelyes fejlesztést gondolok, ami kö­zelebb visz majd bennünket a tervezett termelési érték, illetve húskibocsátás teljesí­téséhez. Persze a költségeket nem csupán a gyógyszerfo­gyasztás korlátozásával lehet csökkenteni. Ha jobban oda­figyelünk, kevesebb abrakra lesz szükség, kevesebb ára­mot fogyasztunk, s főként: javul dolgozóink munkahelyi közérzete. Ez garancia mind a tervezett havi 14—15 kilo­grammos súlynövekedésre, mind a szövetkezetek által beinvesztált anyagi erő gyü- mölcsöztetésére. És a közeljövő? Szép és hosszabb távú ter­vezés, de az ember önkénte­lenül kiváncsi arra, mit hoz rövidebb távon egy ilyen gyors „műtét”. Egyszóval: 1977? — Véleményem szerint 1977 végére már elérjük azt, hogy nem lesz ráfizetéses a SERKÖV. Vagyis megteremt­jük az alapfeltételeket a ké­sőbbi eredményekhez. A kö­vetkező esztendőben már tisz­tes nyereségre számítok! Ez egyben visszavonulásomat is jelenti majd, mert akként terveztem, hogy addig dol­gozom teljes intenzitással, amíg jó sínre nem kerül az ügy. Persze, ha igénylik a későbbiekben is a tanácsai­mat, élettapasztalatomat, szí­vesen visszajárok majd láto­gatóba, könnyíteni leendő utódom dolgát... Lesz-e kiút a SERKOV- nél? Ügy véljük, legfrissebb tapasztalataink nyomán, hogy bízhatunk a kibontako­zásban. Hasonlóan keserű összegezésre többé nem kerül sor az öt település összefogá­sából született sertéstelep életeben. (moldvay) Igazgatók stafétafutása után! Ahol öt gazdaság pénzével sáfárkodnak Nehéz az út — a „zöld jelzésig’* Hazánkban mintegy másfél millió ember vezet gépjárművet és számuk évről évre növekszik, egyre többen sajátítják el a közlekedési ismereteket és az autózás fortélyait. Az ATI Heves megyei oktatói reggeltől estig képezik a leendő autósokat, mivel a vizsgáknál nagyok a mércék. Épp ezért szükséges a szigorú orvosi alkalmassági vizsgálat, és csak ezután kezdhetik a KRESZ tanulását, majd ülhetnek a volánhoz. Képeink a tanintézet munkáját mutatják De. Naponta 40—50 leendő autós orvosi vizsgálata folyik az egri rendelőintézetben. Képünkön Vitai Istvánné asszisztens szemvizsgálatot végez. Kiss István szemléltető eszközök segítségével ismerteti a közlekedési jelzőtáblákat és a szabályokat a hallgatókkal Itt már nagyon oda kell figyelni! Milyen útvonalon halad* junk? Ezt magyarázza Hiluvszki János gépjárműoktatú. / (Fotó; Sittem Gifwjy/]

Next

/
Thumbnails
Contents