Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
Szovjetunió új alkotmánya A (Folytatás az 1. oldalról.) Ez az állam a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének eszköze volt. Az országban a forradalom óta mélyreható társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Egyszer s mindenkorra véget vetettek a kizsákmányolásnak, az osz- tály^Uentéteknek, a nemzetiségi e'-mségeskedésnek. A szovjet köztársaságok egyesülése a Szovjetunióban, megnövelte az ország erejét, lehetőségeit a szocializmus építésében. Az alkotmány bevezetője megállapítja: a Szovjetunióban bevezették a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, megvalósult az igazi demokrácia a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelme során első ízben született meg a szocialista társadalom. Ma már ez fejlett szocialista társadalom, a hatalmas termelőerők, az élenjáró tudomány és kultúra társadalma, olyan társadalom, amelyben növekszik a nép anyagi jóléte, egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Valamennyi osztály és társadalmi réteg közeledésének, valamennyi nemzet és népcsoport jogi és tényleges egyenlőségének, testvéri együttműködésének alapján az országban történelmileg új emberi közösség alakul ki: a szovjet nép. A szovjet állam legfőbb célja: az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. Az alkotmány első része a Szovjetunió társadalmi rendjének és politikájának alapjait foglalja össze. Hangsúlyozza, hogy a szovjet társadalom a dolgozók társadalma. A Szovjetunió össznépi szocialista állam, amely a munkások, a parasztok, az értelmiség, valamennyi nemzetiség és népcsoport tagjainak érdekeit és akaratát fejezi ki. A Szovjetunióban minden hatalom a népé. A nép az államhatalmat a népi küldöttek tanácsai (szovjetjei) útján gyakorolja. Az alkotmánynak ez a része összefoglalja a szovjet állam szervezetének és tevékenységének demokratikus elveit: valamennyi hatalmi szerv, aduiról fölfelé, választott. A hatalmi szervek beszámolásra kötelesek a népnek. A széles néptömegek részt vesznek az állami kérdések megoldásában. Az állami élet legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára, illetve népszavazásra bocsátják. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a politikai rendszer magva a Szovjetunió Kommunista Pártja — hangsúlyozza az alkotmány. A párt a népért van és a néűet szolgálja. A kommunista párt a marxista—leninista tanítással felvértezve meghatározza a társadalom fejlődésének fő perspektíváit, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a szovjet nép harcának, amelyet a kommunizmus győzelméért vív. Valamennyi pártszervezet a Szovjetunió alkotmányának keretei között fejti ki tevékenységét. Az alkotmány rögzíti a szakszervezetek és más társadalmi tömegszervezetek fontos szerepét is. A szovjet politikai rendszer fejlődésének fő iránya a dolgozók egyre szélesebb körű részvétele az állam és a társadalom ügyeinek irányításában. Ezzel kapcsolatban az alkotmány —■ a beérkezett HÍPjiíiivSfí 1977. október 8.. szombat nagyszámú javaslat alapján — szélesebben tükrözi a munkáskollektivák szerepét és jelentőségét. Leszögezi, hogy ezek a kollektívák részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek megvitatásában és megoldásában, a termelés és a társadalmi fejlődés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és létfeltételeinek javításában. Az alkotmány következő fejezete a Szovjetunió gazdasági rendszerével foglalkozik. A Szovjetunió gazdasági alapját a termelési eszközök szocialista tulajdona alkotja. Ennek két formája van: állami tulajdon —össznépi tulajdon — és a szövetkezeti-kolhoztulajdon. Össznépi tulajdonban van a föld, annak kincsei, a vizek, az erdők, valamint az iparban, az építkezéseknél és a mezőgazdaságban használt alapvető termelési eszközök, a bankok, az állami tulajdonban levő kereskedelmi vállalatok, továbbá a városok lakásalapjának alapvető része. Ezzel egyidejűleg létezik a kolhozok és a szövetkezetek tulajdona. A kolhozok által elfoglalt földterületet az állam ingyen és örökös használatra adja át nekik. Mindaz, amit ezen a földterületen előállítanak, s ami munkájuk elvégzéséhez rendelkezésre áll, a kolhozok tagjainak kollektív tulajdona. Az alkotmány újra leszögezi a szovjet emberek jogát a személyi tulajdonra. Munka útján szerzett jövedelmük személyi tulajdont képez. Az állampolgárok személyi tulajdonhoz való jogát, az ilyen tulajdon örökléséhez való jogot a törvény védi. A Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: a szovjet társadalomban az egyes ember helyzetét a társadalmilag hasznos munka és annak eredménye határozza meg. A szocializmus elve: mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája szerint. Az alkotmány e részének harmadik fejezete a társadalmi fejlődés és a kultúra kérdéseivel foglalkozik. Ez a fejezet hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió társadalmi alapját a munkások, a parasztok és az értelmiség megbonthatatlan szövetsége alkotja. Megszilárdul a társadalom szociális egyneműsége, elmosódnak az osztálykülönbségek, megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között. Létrejönnek a feltételek az egyén sokoldalú fejlődéséhez és a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja egymáshoz való kölcsönös közeledéséhez. Annak a kommunista eszménynek megfelelően, hogy „minden egyén szabad fejlődése feltétele mindenki szabad fejlődésének” az alkotmány célul tűzi ki, hogy bővítik a reális lehetőségeket az alkotóerő, a képességek és adottságok kibontakoztatására, az egyén sokoldalú fejlődésére. Külön fejezet foglalkozik az alkotmányban a Szovjetunió külpolitikájának céljaival és elveivel. A Szovjetunió, következetesen folytatva a lenini békepolitikát, síkraszáll a béke és a népek biztonsága megszilárdítása, a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy biztosítsa a kedvező feltételeket a kommunizmus felépítéséhez az országban, védje a Szovjetunió állami érdekeit, szilárdítsa a világszocializmus pozícióit. Ez a politika arra irányul, hogy támogassa a népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a ársadalmi haladásért, elhá- ítsa az agresszív háborúdat, következetesen megvalósítsa a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A Szovjetunióban tilos a háborús propaganda. Az országos vita eredményeként ezt a részt azzal a fontos tétellel egészítették ki, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekszik. A Szovjetunió alkotmánya, az egész világon egyedülállóan, magába fogtálja a Helsinkiben aláírt záróokmányban megfogalmazott tíz elvet. Az alkotmány második részének címe: az állam és az egyén. A Szovjetunió állampolgárai származásuktól, szociális és vagyoni helyzetüktől, faji és nemzeti hovatartozásuktól, nemüktől, nyelvüktől, a valláshoz való viszonyuktól és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. Külön cikkely szögezi le, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, s ebben — kiegészítésként a tervezetet — megnövelték a dolgozó anyák jogait. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a biztosított munkához, a munka mennyiségétől és minőségétől függő munkabérrel, amely nem lehet kevesebb a megállapított minimumnál. Az alkotmány külön leszögezi az állampolgárok jogát szakmájuk. foglalkozásuk megválasztására, hivatásuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelően. Az alkotmány részletesen tárgyalja és leszögezi a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátás útján történő egészségvédelemhez, a nyugdíjhoz való biztosított jbgot is. Külön cikkely szögezi le az állampolgárok jogát a lakásra. Ennek érvényesítését a nagyarányú lakásépítési program és az alacsony lakbér biztosítja a Szovjetunióban. Az új alkotmány leszögezi a szovjet emberek jogát a tanulásra. A Szovjetunióban az oktatás minden fajtája ingyenes. Kötelezővé válik az ifjúság általános középiskolai képzése. Mindenkinek joga van arra, hogy tanulmányait anyanyelvén folytassa. A tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjat kapnak. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek irányításában. Az alkotmány biztosítja a szólás-, (Folytatás az 1. oldalról) hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezési verseny jgiegfé- kezését, újabb leszerelési intézkedések kidolgozását. Kormányom aggodalommal szemléli a fejlett tőkés országok egyes köreinek próbálkozásait, amelyeknek célja a fegyverkezési hajsza újbóli felszítása. A NATO-or- szágok fegyverkezési kiadásainak szüntelen, növelése, az új fegyverek gyártásával kapcsolatos tervek károsan befolyásolják a leszerelés egyes problémáiról folyó tárgyalásokat és általában a nemzetközi légkört. A nukleáris háború kockázatának csökkentését segítené elő, ha a helsinki értekezlet résztvevői elfogadnák a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé tavalyi, bukaresti -ülésszakának javaslatát, hogy a helsinki záróokmányban részes államok vállaljanak szerződéses nemzetközi kötelezettséget: egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. Sajnáljuk, hogy a NATO e javaslatot elutasította, pedig az komoly tanulmányozást érdemel. a sajtó-, a gyülekezési és felvonulási szabadságot. Biztosítja a lelkiismereti szabadságot, vagyis bármely vallás követését, illetve az ateizmus jogát. A vallási szertartások megtartása és az ateista propaganda egyaránt szabad, a vallással kapcsolatban tilos az ellenségeskedés és a gyűlölet szítása. A Szovjetunióban az egyház el van választva az államtól, az iskola az egyháztól. Az alkotmány biztosítja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét. Bírósági döntés, vagy ügyészi határozat nélkül senki sem tartóztatható le. A törvény védi az állampolgárok magánéletét, a levéltitkot, a telefonbeszélgetések és a távirati közlemények titkosságát Az alkotmány a jogok mellett megjelöli a szovjet állampolgárok kötelességeit is a társadalom iránt. A Szovjetunió minden állampolgára köteles megtartani az ország alkotmányát és törvényeit. A jogok és a szabadság érvényesítése nem okozhat kárt a társadalom és az állam érdekeinek, más állampolgárok jogainak. Minden munkaképes ember kötelessége az, hogy a maga által választott szakmában társadalmilag hasznos tevékenységet végezzen. Minden állampolgár szent kötelessége a haza védelme. Mindenki köteles tiszteletben tartani az állampolgárok nemzeti méltóságát, szilárdítani a soknemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és népcsoportjainak barátságát. Az alkotmány a szovjet emberek kötelességévé teszi azt, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Ezt a cikkelyt a tervezethez képest azzal bővitették ki, hogy ugyanakkor a gyermekek kötelesek gondoskodni idős szüléikről, segítséget nyújtani nekik. A szovjet állampolgárok kötelelességei közé tartozik, hogy gondoskodjanak a természet védelméről, a történelmi műemlékek és egyéb kulturális értékek védelméről. Az alkotmány harmadik fő része a Szovjetunió nemzeti-állami felépítését szabályozza. A Szovjetunió egységes, soknemzetiségű állam, amely az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülésének eredményeként jött létre. A szöVárakozással tekintünk a közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakára. Ügy véljük, hogy ez a fórum a világ közvéleményére gyakorolt hatása révén kedvezően befolyásolhatja azokat az államokat, amelyek különféle megfontolások miatt jelenleg távol tartják magukat a leszereléssel kapcsolatos erőfeszítésektől. Szólt a dél-afrikai fajüldöző rezsimeket övező imperialista „védőgyűrű” széthullásáról, majd így folytatta: A magyar kormány fontos jelentőséget tulajdonít az emberi jogok széles körű érvényesülésének. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jogokat enyhén szólva sajátosan kezelik. Mélységesen hallgatnak például olyan alapvető emberi jogokról, mint a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való jog, hallgatnak a faji megkülönböztetésről, az emberek, például a nők egyenjogúságáról, és az olyan elsőrendű jelentőségű emberi jogról, mint a békéhez, a biztonsághoz, az élethez való jog sem sokat beszélnek. Nem kell bizonygatni, hogy ezek biztosítása nélkül a politikai jogok elveszvetségi köztársaságok száma 15, mindegyiknek joga van arra, hogy kilépjen a Szovjetunióból. A negyedik fő rész a népi küldöttek tanácsairól, a tanácsok (szovjetek) megválasztásának rendjéről szól. A tanácsok munkássága az új alkotmány előírásai szerint a felmerült kérdések kollektív, szabad és érdembeli megvitatásának és megoldásának alapjára épül, a nyilvánosság, a lakosság előtt rendszeres beszámolás, az állampolgárok széles körű bevonása alapján. A népi küldöttek valamennyi tanácsának tagjait általános, egyenlő és közvetlen választói jog alapján titkos szavazással választják meg. A tervezethez képest ezt a részt azzal egészítették ki, hogy meghatározták a választók megbízatásának kezelését. A dolgozók egyes csoportjainak, az egész társadalomnak konkrét érdekeit tükröző kívánságok teljesítése az államhatalmi szervek munkájának fontos része. Az alkotmány további fő részei meghatározzák a legfelsőbb és a helyi államhatalmi és igazgatási szervek szerkezetét, funkcióit, mind a Szovjetunió egészét, mind az egyes köztársaságokat tekintve. A legfőbb államhatalmi szerv a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a legfelsőbb végrehajtó és irányító szerv a Szovjetunió kormánya, a minisztertanács. Minden egyes szövetségi köztársaságnak megvan a maga legfelsőbb hatalmi szerve, a köztársaság legfelsőbb tanácsa, valamint köztársasági kormánya, minisztertanácsa, minden szövetségi köztársaságnak saját alkotmánya van, amely összhangban van a Szovjetunió alkotmányával és figyelembe veszi az adott köztársaság sajátosságait. Az alkotmány befejező részei az igazságszolgáltatási rendszerről, a döntőbíráskodásról, az ügyészi felügyeletről, valamint a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról intézkednek és meghatározzák az alkotmány módosításának rendjét. A módosításhoz a képviselők legalább kétharmadának szavazata szükséges. tik tartalmukat, érvényesülésük illuzórikussá válik. Ez világossá teszi az emberi jogok kérdésében folytatott széles körű kampányok politikai céljait. Az ENSZ tagállamai akkor tesznek eleget az emberi jogok kérdésében vállalt kötelezettségüknek, ha közös erőfeszítéssel véget vetnek az emberi jogok tömeges és durva megsértésének, ha felszámolják a gyarmati rendszer maradványait, a faji megkülönböztetést, ha segítenek az emberi jogok helyreállításában Chilében, Dél-Koreáhan, Dél-Afriká- ban és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az alapokmány számos, még kellően ki nem aknázott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy ezeket — az alapokmány szelleméhez és betűjéhez híven — gyümölcsöztessük. A Magyar Népköztársaság továbbra is síkraszáll olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják az alapokmány módosítása nélkül. (MTI) PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök pénteken az Elysée-palotában több mint egyórás megbeszélést folytatott Huang Hua kínai külügyminiszterrel, aki az ENSZ-közgyűlésről hazatérőben szakította meg útját Párizsban. A kínai külügyminiszter nyilatkozatában kölcsönös érdeknek nevezte a francia —kínai kapcsolatok folyamatos erősítését és emlékeztetett arra, hogy Teng Hsziao-ping miniszterelnökhelyettes 1975-ben Párizsban tett hivatalos látogatást, Barre miniszterelnököt pedig a közeljövőben várják Kínába. GENF Pénteken Genfben ülést) tartottak a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia küldöttségei, amelyek az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokon vesznek részt. ÜJ-DELHI Üj-Delhi fellebbviteli bíró-; sága pénteken — helyt adva a kormány kérésének — úgy döntött, hogy tárgyaláson vizsgálja meg, vajon helyes volt-e az a bírósági utasítás, amelynek értelmében Indira Gandhi volt miniszterelnököt szabadlábra helyezték. Mint Ismeretes, Gandhi asszonyt» korrupció vádja miatt tartóztatták le, majd 16 óra múlva bírói utasításra szabadon bocsátották. A döntést indokolva az indiai főügyész kijelentette: a volt miniszterelnök szabadlábra helyezését elrendelő vizsgálóbíró túllépte hatáskörét, amikor a vádak megr alapozottságát mérlegelte. (MTI)' ■ C ' ~rr NEW YORK Az Egyesült Államok és a Szovjetunió „igen közel van”, egy újabb SALT-megállapö- dáshoz — jelentette ki Ave- rell Harriman, az ismert amerikai diplomata személyes véleményeként, újságírók előtt Washingtonban. Harriman, aki évtizedek óta játszik fontos szerepet az amerikai—szovjet kapcsolatokban, demokratapárti és Carter elnök támogatói közé tartozik. A nagykövet Carter megválasztása után nemhivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol fogadta Leonyid Brezsnyev is. Harriman szerint elhamarkodottak voltak Carter elnök ez év eleji, a hadászati fegyverkészletek radikális csökkentésére vonatkozó javaslatai, azokat megfelelő előkészítés nélkül adták át Moszkvában. Az NDK-ban jártam című riportsorozatunk befejező része anyagtorlódás miatt mai számunkból kimarad. Utazzon a Szovjetunióba! KOSICE—MUNKÁCS— UZSGOROD 3 nap autóbusszal. Részvételi díj: 1250 Ft Jelentkezni lehet: COOPTOURIST UTAZÁSI IRODA, EGER Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-ben
