Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
^-Járási OS*. V\ > d mtm PBOLETARTÄI, EGYESÜLTETEK! / ßVo/iufstUfj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA-XXVIII. évfolyam, 231. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. október 8., szombat Elfogadták a Szovjetunió új alkotmányát Leonvd Brezsnyev mondott beszedet a legfelsőbb tanácsnak az új szovjet alkotmányt elfogadó záróülésén. (Népúiság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Pénteken délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor ismét együttes ülésre ült össze á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkotmányának tervezetét. Az ülésén heonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségé elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnökségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a diplomaták, az újságírók páholyai. Az ülést Sityikov, a szövetségi tanács elnöke nyitotta meg, ezután Leonyid Brezsnyev számolt be az ülésszakon a szerkesztő bizottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondotta, hogy a vita felszólalói, akik a szovjet lársadalom valamennyi rétegét, minden szövetséges és igen sok autonom köztársaságot képviseltek, egyöntetűen támogatták az alkotmánytervezet elfogadását éppúgy, mint a szerkesztő bizottsághoz véleményüket írásban továbbító képviselők. Ismertette azokat a módosításokat, amelyeket a képviselők a legfelsőbb tanács ülésén tettek es amelyeket a .szerkesztő bizottság tagjai elfogadásra ajánlottak, majd végleges formában beterjesztette az alkotmánytervezet szöveget. A legfelsőbb tanács ezután megkezdte a szavazást a tervezetről. A fejezetenkénti szavazás befejezése után a két ház külön-külön teljes szövegében elfogadta az új alkotmányt. A képviselők hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a történelmi jelentőségű eseményt, amelynek részesei voltak: a Szovjetunió új alkotmányának elfogadását. A hosszú percekig tartott ünneplés után a legfelsőbb tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáról és kihirdetéséről. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, Losonczí Pál és Lázár György üdvözlő táviratot küldött a szovjet állam új alkotmányának alkalmából L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunisia Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának elfogadása alkalmából. A: szovjet allam új alkotmánya megalapozottan és egyöntetűen tükrözi azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép. a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a szocializmus, és a kommunizmus építésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta' eltelt hat évtized alatt elért és azokat a történelmi változásokat, amelyek a szovjet társadalom életében, a Szovjetunió nemzetközi helyzetében és világpolitikai szerepében bekövetkeztek. Meggyőződésünk, hogy az új alkotmány jelentősége túlmutat n Szovjetunió határain, a példa erejével hat, s tovább növeli a. Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és a szocializmus vonzerejét. A Szovjetunió új alaptörvénye elfogadásának alkalmából Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnökségének, Minisztertanácsának, a testven szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fiO. évfordulója küszöbén — a kommunizmus építésében, a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzetközi enyhülés és a béke javára. Budapest, 1971. október 7. napján, Ezutáp Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja zárszavát. Brezsnyev beszédében világtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a legfelsőbb tanács nyilvánítsa október hetedikét az alkotmány ünnepének. Leonyid Brezsnyev hatalmas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szusz- lov, az SZKP PB tagja, a K b titkára tett javaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének érteimében válasszák meg a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első helyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki jelenleg a külügyminiszter első helyettese. Az ünnepélyes záróülésröl helyszíni közvetítést adott a szovjet rádió és televízió. Áz ország minden részében a dolgozók kolektívái csoportosan követték a záróülés eseményeit, sok helyen röpgyűléseken köszöntötték az új alkotmányt. A Szovjetunió új alkotmánya bevezető részt, preambu- lumot és kilenc részt tartalmaz. A kilenc rész 21 fejezetre, illetve 174 cikkelyre tagozódik. A bevezető rész hangsúlyozza, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével, Vlagyimir Ujics Lenin irányításával vittek végbe, megdöntötte a tőkések és a földesurak hatalmát, lerázta az elnyomás béklyóit, megteremtette a proletariátus diktatúráját, létrehozta az új típusú szovjet államot. (Folytatás a 2. oldalon.) Waldheim és a chilei eltűntek Pénteken az ENSZ székhazában sajtóértekezletet tartott néhány chilei asz- szony, akik a közelmúltban Santiagoban éhségsztrájkot folytattak, hogy a Pinoehet- rendszert válaszra kényszerítsék szeretteik sorsáról. William Buffum, a világ- szervezet főtitkár-helyettese most New Yorkban közölte az asszonyokkal, Waldheim nem kielégítőnek és kiábrándítónak tartja a chilei választ, amely szerint a keresett személyek „nincsenek letartóztatásban”, hanem külföldre kerültek. Az eltűntek családtagjainak képviselői közölték: a mintegy 2500 eltűnt személynél az esetek túlnyomó többségében bizonyítékok is vannak rá, hogy azokat a hírhedt DINA, a chilei titkos- rendőrség vetette fogságba. a r Huszár István látogatása az Izzó gyöngyösi gyárában Kedves vendéget fogadtak az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában. Tegnap délután Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese látogatott el megyénknek ebbe a jelentős ipari üzemébe. Elkísérte Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. valamint Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. A vendégeket Dienes Tibor, az Egyesült Izzó vezér- igazgatója, Skultéti János, az Izzó gyöngyösi gyárának igazgatója és Krasznai Ja- vosné, a gyári pártbizottság titkára fogadta. Rövid tájékoztató hangzott el arról, hogy milyen gazdasági, termelési feladatokat (Fotó: Szántó György) j kell végrehajtania az üzemnek ebben az évben. Ezen belül főként az új üzemrész az integrált áramköröket gyártó egység kapott nagyobb hangsúlyt. Huszár István afelől érdeklődött, hogy a több száz millió forintos beruházás milyen eredményeket hoz, az itt előállított termékek hogyan találnak piacra, milyen gazdaságossággal folyik - a gyártásuk és értékesítésük? Az üzemlátogatás során Huszár István és kísérete az egész gyártási folyamatot végigkövette. es nagy érdeklődéssel figyelte, hogyan végzik munkájukat a mikroszkóp segítségével az itt dolgozók. A látottakról elismerően nyilatkozott. Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-ben Külpolitikánk a tartós békét, a biztonság megszilárdítását szolgálja Pénteken New Yorkban folytatódott az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének általános vitája. A tanácskozáson magyar idő szerint a délutáni órákban szólalt fel Púja Frigyes külügyminiszter. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége továbbra is a tartós béke megvalósítását, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Örömmel tölt el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szocialista orientációjú országok, valamint más haladó törekvésű kormányok. A béke és a biztonság erősítésében nagy jelentőségű a többi szocialista és tőkés ötszáz kétoldalú kapcsolatainak szélesítése is. Magas szintű találkozók, eredményes tárgyalások jelzik, hogy kormányom tudatában van ennek. Kiemelkedik e vonatkozásban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának igen eredményes látogatása . Ausztriában, Olaszországban, es a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezt a gyakorlatot kívánjuk folytat^ ni a jövőben is. - ’ Az utóbbi években különösen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye Kormányom megkülönböztetett figyelmet szentel az európai biztonság megerősítésének, az európai együttműködés elmélyítésének, és a helsinki értekezlet záróokmányában összegezett elvek és ajánlások maradéktalan valóra váltása érdeké^ ben egész sor gyakorlati lépést tett. A Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra* (Folytatás a 2. oldalon) lagyar felszólalás a belgrádi találkozói Pénteken mondta el beszédét a belgrádi tanácskozáson dr. Petrán József nagykövet, a magyar küldöttség vezetője (Népújság telefotó — TANJUK—MTI—KS) A belgrádi találkozó péntek délelőtt és délután is nyilvános plenáris ülést tartott. A két ülésen összesen 10 küldöttség vezetője szólalt fel. Ezzel véget ért a tanácskozás első szakasza. A résztvevők a hétvégi szünet után hétfőtől zárt plenáris üléseken folytatják majd a vitát. A péntek délelőtti ülésen elsőként a Vatikán delegátusa szolalt fel. Beszédének legnagyobb részében a lelki- ismereti es vallásszabadság kérdésével foglalkozott. Aláhúzta biztosításuk jelentőségét. Ezt követően dr. Petrán János nagykövet, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője tartotta meg felszólalását. Petrán János bevezetőben méltatta a helsinki óta elért eredményeket, hozzáfűzve, hogy a haladás egyes területeken gyorsabb is lehetett volna. „A helsinki folyamat elleni támadások, valamint az időnként tapasztalható türelmetlenség — bármilyen jóindulatú legyen is az — szükségessé teszik a záróokmány lényeges vonásainak ismételt hangsúlyozását” — mondotta, rámutatva, hogy a dokumentum „hosz- szú távra szóló akcióprogram”, amely „egységes egészet alkot és egyetlen részét sem lehet önkényesen kezelni. A dokumentum bizonyos részeinek kiragadása — és erre gyakran van példa — különösen torz értelmezésekhez vezet”. Kiemelte továbbá, hogy „a helsinki záróokmányt a 35 állam legmagasabb rangú politikai képviselői írták alá, ezért minden olyan kísérlet, amely a közösen vállalt kötelezettségek teljesítése címén egyesek felelősségre vonását célozza, ellentmondana Helsinki szellemének. A magyar küldött a ícze- relés és a fegyverzet csők-.; kentésének kérdéseivel fog-j lalkozva kijelentette: — A világ valamennyi békeszerető népével együtt mi magyarok is növekvő aggodalommal tekintünk a fegyverkezési verseny újabb megnyilvánulásaira. Továbbra is úgy véljük, hogy az országok közötti bizalmat csak határozott leszerelési intézkedésekkel lehet hatéko-' nyan előmozdítani. Mivel á nukleáris háború veszélye még mindig fenyegeti a vi-i lágot, rendkívül fontos lé-í pésekre van szükség fi ys-j szély elhárítására. A magyar küldöttig " v§3 zetője beszéde befejező ré-! szében leszögezte, ho^y aj belgrádi találkozónak ;ji-| gyeimét a múlt helyett a jövő felé kell fordítania”,1 „egy hosszú folyamat elsői lépcsőfokain állunk^ ~m-nj dotta. | A délutáni ülésen BdgP um, Olaszország, Ciprus,' Dánia és Írország delegáció-! iának vezetője tartotta meg beszédét. <
