Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
Jó a termés szőlőből, búzából Kiegyensúlyozott gazdálkodás Ostoroson A szabadság mártírjai Tábornokok voltak. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc főtisztjei. Sorsuk, neveltetésük különbözött. Egy azonban összekötötte őket: mindannyian hittek abban, hogy Magyarország nemcsak a polgári haladás útjára lépet, hanem meg is szabadulhat a Habsburg-igá- tól. Ezért küzdöttek, ezért vezették győzelemről győzelemre a honvédseregeket. Hazafiaknak vallották magukat, s ezt nem kinyilatkoztatták, hanem tettekkel bizonyították. Felkészültségüket, katonai tudásukat az emberibb létre szomjazó milliók javára kamatoztatták. Ök tizenhármán mindenki másnál jobban tudhatták, hogy megváltoztak a nemzetközi viszonyok, s a túlerőben levő ellenség, a mind dühödtebben támadó osztrák és orosz hadak ellen nem sokat tehetnek. Értelmük, érzékük jelezhette a vég közeledtét. Mégsem álltak félre, nem mentették önmagukat. Tovább mentek azon az úton, amelyet maguknak választoltak. Nem vágytak mártí- romságra, hiszen otthon mindannyiukat család, barát, ismerős várta, de félreállni, meghunyászkodóan fejet hajtani mégsem akart egyikük sem. Az aradi vértanúk a nemzet halottal lettek. Az utókor nem feledte hősiességüket, legendák születtek róluk. Történetek, amelyeket a nagyapák adtak tová.bb unokáiknak. Méltatásuk sosem maradt el, mégis ez a tiszteletadás az igazi, mert milliók kegyeletét tükrözi. Ma is fejet hajtunk emlékük előtt. Nem hűvös ésszel mérlegeljük áldozathozatalukat. Nem azt emlegetjük — pedig így igaz —, hogy a jövőért viaskodtak halált megvető bátorsággal. Nem kimért szavakat keresünk, csak azok nagyságát csodáljuk, akik egy nemes ügyért a legtöbbet adták: az életüket ... A Hevesi Háziipari Szövetkezet szövő- és himzőasszo- nyai több mint negyedszázada, szövetkezetbe tömörülve végzik hagyományos, művészi munkájukat. Az átányi parasztmintákkal és palóc motívumokkal díszített szádák, szőttesek, blúzok, női ruhák távoli országokban is kelendőek. A szövetkezet tavaly húszmillió forintot fölülmúló exportmunkát végzett. 1980-ig — jobb munkaszervezéssel, s jelentősebb beruházás nélkül — harmincmillió forint fölé akarják emelni exportbevételüket. A munka jobb megszervezésében nemcsak saját tapasztalataikra, elképzeléseikre támaszkodnak, hanem munka- és üzemszervező szakemberek, az OKISZ Labor munkatársainak segítségét is igénybe veszik. A feladat megoldása a sok tapasztalattal rendelkező szakemEmlékezetes dátum Ostoroson az augusztus 19-e. Az Egyetértés Termelőszövetkezet szőlőit érésben verte el a jég, s ha hozzátesszük, hogy a közös gazdaságban az egyik legfontosabb növény a szőlő, akkor nagyon is érthető volt a gazdák, a vezetők rossz hangulata. Szerencsére azonban a kárt nem követte újabb, mert a jégverés után kedvezőre fordult az időjárás, s nem lépett fel olyan erővel a rothadás, mint azt korábban gondolták. Most, hogy a szüret felénél tartanak, már sokkal nyu- godtabb, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy optimistább a hangulat. Bakacsi Ernő főmezőgazdász és Bartók Kálmán alapszervezeti párttitkár elmondja, hogy az idén búzából 35, szőlőből pedig 80 rrpzsás hektáronkénti átlagtermést terveztek. Ez az a szint, amit szinte feltétlenül „hoznia” kell a gazdaságnak, mert a szabályozók annyira „szigorúak”, hogy ennél kevesebb termés esetén bizonytalanná válhat a gazdálkodás. Nos, ebből a két fő növényből, amely alapvetően meghatározza a tagság jó, vagy rossz hangulatát, az idén úgy látszik, elegendő termett, illetve terem. A 820 hektárt kitevő búzaterület több mint 40 mázsás átlagot produkált, s bár a szüret még nem fejeződött be, úgy néz ki, hogy a tervezettnél a szőlő is többet terem. Az eddigi eredr mények ugyanis biztatóak. Most már csak a kedvező időjárásra van szükség, hegy zavartalanul végezhessék a nehéz munkát. bereknek is sok fejtörést okozott, miután — háziiparról lévén szó — itt különleges értéket képvisel a kézi munka. A szervezett termelés azonban folyamatosságot, szalagszerű gyártást kíván. Hosszú helyszíni vizsgálódás után megállapították, a hagyományok megsértése nélkül, csak a ruhák megvar- rásanál lehet erről szó. A célok meghatározása után sor került a megvalósításra. A ruhavarrók munkájának minden egyes fázisát apró részeire bontották, majd a feladatokat, a végzés sorrendjében egymáshoz kapcsolták, csoportosították. Ekkor következett a munka szervezettebbé tétele. Eddig, minden munkadarabot egy varrónő készített el elejétől végéig. Ezentúl mindenki csak egy munkafázist végez. Más készíti az oldalvarrásokat, más a gallér bevarrását, De nem csupán a két fő növény termése ad okot a bizakodásra, hanem az is, hogy az idén terven felül „hozott” az őszibarack, jó termést várnak kukoricából is, mintegy hektáronkénti 45 mázsát, s ha szerényebben is, de az állattenyésztés is hozzájárul a gazdaság forintjaihoz. A közelmúltban eppen 160 bárányt adtak el Francia- országba, egyenként mintegy 1200 forintért. S bár a zárszámadó közgyűlés még jóval később lesz, már most megállapítható, hogy a két község — Ostoros és Novaj — határát magába' foglaló Egyetértés tagságának nem lesz oka a panaszkodásra. Az eredményeket azonban nem volt könnyű elérni. Hiszen, ha csupán a búzát vesszük figyelembe, akkor is elmondható, hogy a hegyes- völgyes területen negyven mázsás átlagot elérni bizony nem kis dolog. Hiszen jó néhány síkvidéki gazdaság is- szívesen megelégedne ilyen eredménnyel. Bakacsi Ernő főmezőgazdász elmondja, hogy már több éve annyi műtrágyát szórnak ki a táblákra, amennyi ilyen terméshez szükséges. Emellett természetesen időben és jó minőségben végzik a talajmunkákat is, kellő fajtákat alkalmaznak, és igen nagy gondot fordítanak a betakarításra is, hogy kevesebb legyen a szemveszteség. Az idén például két hét alatt végeztek az aratással. De az okszerű, megfontolt gazdálkodás példájaként említhetjük az úgynevezett levélanalízist is. Ennek lényege az, hogy a szőlők leveleit különböző időszakoka ruha ujját, övét. így az egyes feladatok elvégzői nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak olyan munkafogásokat, amelyek könnyebbé és gyorsabbá teszik a munkát. A folyamatosság biztosítására, a kiszabott ruharészeket és kellékeket úgynevezett egységcsomagokban mindenkinek a varrógépe mellé szállítják — így a varrónőknek a munka átvétele végett nem kell elhagyniuk a munkahelyüket. A szalagszerű munka azonban egyhangúvá válhat, különösen, mert ezek az asszonyok a múltban a sokirányú tevékenységet szokták meg. Az egyhangúság elkerülésére ezért az egyes munkafolyamatok elvégzését cserélgetik: aki az oldalvarrást készítette, egy idő után galléroz, vagy ujjat varr, a másik szintén más munkát kap. bán tudományos vizsgálatnak vetik alá, s ebből következtetnek vissza a talaj tápanyagtartalmára. A két korábbi termelőszövetkezet egyesülése során kialakult gazdaság azonban természetesen gondokkal is küszködik. Ilyen például a tejtermelés. Az idén mintegy 2600 liter körül alakul az egy tehénre jutó átlag. S bár ez lényegesen több, mint tavaly volt, de még mindig igen gyenge. Éppen ezért a következő években kiselejtezik a kevés tejet adó teheneket, s helyettük jobb egye- deket állítanak be. Csak így érhető el a nagyobb tejhozam, s vele együtt a gazdaságosabb termelés. Az állat- tenyésztés másik ágának, a juhászainak a fellendítését is tervezik. Az elkövetkezendő években a duplájára, kétezerre növelik az anyajuhok számát, s ennek következtében több bárányt is lehet majd értékesíteni. Észszerű vállalkozásnak látszik, ez, hiszen a gazdaság jelentős legelőterülettel rendelkezik, amelyet más célra nem tudnak hasznosítani, másrészt azért is, mert juhból szinte nem lehet ma annyit eladni, amennyit meg ne vásárolnának. A közel-keleti, de a nyugati országokban is egyre nagyobb a kereslet iránta. Korábban az ostorosi termelőszövetkezet elég sok gonddal-bajjal küszködött. Az elmúlt három-négy esztendőben viszont a nyugodtság, a kiegyensúlyozottság, az előrelátás, a megfontolt gazdálkodás jellemző a szövetkezetre. Ezt mutatják az el- -ért eredmények, de az is, hogy a vezetők és a gazdák között jó a kapcsolat, kölcsönösen bíznak egymásban, A közelmúltban az egri járási párt-végrehajtóbizottság napirendre tűzte a párt- alapszervezet gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységét. A pártmunka értékelése kapcsán természetesen szóba kerültek a gazdálkodás fő kérdései is. A testület is megnyugtatónak, biztatónak ítélte meg a szövetkezet helyzetét, és az is megfogalmazódott, hogy a gazdaság a jövőben még jobb eredmények elérésére is képes. Egyrészt a gazdálkodás tartalékainak további feltárásával, másrészt a fejlesztések révén. A 3700 hektáron gazdálkodó szövetkezet tehát ma is és a jövőben is jó megélhetést tud biztosítani a két község mezőgazdasági lakosságának. Kaposi Levente Palóc blúz —üzemi módra Menésről Első a szakmájában A napokban •— mint lapunkban hírül adtuk már — Gyöngyösön és Visontán került sor a szénbányászat 30 éven aluli villanyszerer lőinek országos vetélkedőjére. Utóbb értesültünk arról, hogy a Ki minek mestere? című versenyen ragyogó Heves megyei — egészen pontosan: visontai — eredmény született, mivel Megyeri György, . a Mátraalji Szénbányák Thorez-üzeme 3-as műhelyének dolgozója került a „dobogó legfelső fokara”. A győztes — jól megtermett. erős alkatú, magas fiatalember. Ám. ahogyan kiderül, sem a sportban, sem pedig más területen nem versenyzett még. Mondhatni : merő véletlen, hogy az idén — éppen csak innen a harmincon — rászánta magát... — Az első, az üzemi „ösz- szecsapáson” harmadik lettem — beszéli —, a vállalati döntőt pedig megnyertem, amire persze nem szá-’ mítottam! Ez az utóbbi verseny egyébként mások számára is hozott meglepetést, hiszen az üzemi. elsőnk például vállalati utolsó, míg második helyezettünk az ötödik lett. Az üzemi negyedik pedig közvetlenül utánam végzett,.. Szinte még fel sem ocsúdtam első csodálkozásomból, amikor máris az országos próbákra kellett összpontosítanom a figyelmemet. Körülbelül egy hónap állt rendelkezésemre a felkészüléshez, s mondani sem kell, hogy ugyancsak iparkodtam kihasználni a/ időt! Igyekeztem felidézni gimnáziumi, szakiskolai ismereteimet, munkahelyi tapasztalataimat, s könyveket bújtam, amikor csak tehettem. Elméleti és gyakorlati részből állt az országos verseny, amelyben 21 ifjú között kellett helytállnia. Az előbbi alkalmával szakmai, biztonságtechnikai és politikai kérdésekre kellett írásban — totó formájában — illetve szóban válaszolni, valamint speciális témákban kívánták az eligazodást. Aztán pedig hibás műszaki rajz kijavítására volt kíváncsi a zsűri s egv elektromos kapcsolótáblán kérte rövidre zárt háromfázisú motor csillag-delta indítását. — Nos. sikerült ez is — mondja boldogan a visontai fjúmunkás, de gyöngyösi illetőségű fiatal. Megnyertem a négyezer forintos első dijat, / egyben pedig jogot kaptam a nehézipar versenyén való indulásra! Kaptam pénzjutalmat az üzemi és a vállalati helyezéseim alapján is, így összesen 8500 forintos, jóval több, mint kéthavi különkeresethez jutottam. ami nem megvetendő! Ügy. hogy most már őszintén bánom, amiért nem versenyeztem eddig, s miután néhány nap múlva betöltőm a 30. évemet: a jövőben nem is indulhatok hasonló vetélkedőkön! — Mire számit a befejező küzdelmekben? — Nem indulok vérmes reményekkel. Mindenesetre: természetesen, szeretnék nyerni! A kitűnő ifjú villanyszerelő az üzem kiváló dolgozója, a villamos próbaterem szocialista brigádjának vezetője. Már az sem kevés — amit eddig elért. S a pálya vége: még mesz- sze van! (— ni) Gyöngyösi leányka az üvegekben Javában tart a szüret a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban. A határból érkező szőlőt a karácsondi úti borászati üzem feldolgozójában préselik. A szomszédos teremben viszont még a múlt évi termésből palackoznak óborokat. Két és fél esztendeje helyezték üzembe az NDK gyártmányú félautomata gépet, amely egy menetben mossa az üvegeket, aztán megtölti borral, majd lezárja és címkével látja el a palackokat. Jelenleg egyliteres üvegekbe töltenek gyöngyösi leánykát, amely az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának irányításával kerül a hazai üzletekbe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére már teljesítették idei exportvállalásukat. Kétmillió 230 ezer palackba töltöttek kiváló minőségű olaszrizlinget, vei- telinit, debrői hárslevelűt, melyeket a MONIMPEX útján a Szovjetunióba szállítottak. Az egyliteres leánykán kívül a hazai üzletekbe is jut a hétdecis üvegekbe töltött olaszrizlingből, hárslevelűből és domoszlói muskotályból. Siska Lászlóné a dugózógépet irányítja A palackokra cimke kerül. A gép munkáját Szabó Lászlóné ellenőrzi A raktárban a műanyag rekeszekbe pakolt, borral te" üvegek szállításra várnak. Mmm€\ (Fotó: Perl Márton) 1977. október 6., csütörtök J
