Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

Indira Gandhi meghurcolása Tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka Tizenhat órával azután, hogy a biztonsági rendőrség őrjzetbe vette, bírói utasí­tásra szabadon bocsátották Indira Gandhit, India volt miniszterelnökét. A jelenlegi kormány által „korrupcióval és hatalmi visszaélésekkel” vádolt politikus kihallgatása után az illetékes vizsgálóbí­ró úgy ítélte meg. hogy „nincs elfogadható ok a vád­lott letartóztatásának elren­delésére”, s szabadlábra he­lyeztette Indira Gandhit. Egy­ben utasította a hatóságokat, hogy ne korlátozzák a volt miniszterelnök-asszony moz­gásszabadságát Míg folyt a kihallgatás, a bíróság épülete és Morardzsi Deszai miniszterelnök rezi­denciája előtt több száz fő­nyi tömeg tüntetett Gandhi asszony mellett. A kivezé­nyelt rendőrök könnygázzal Parázs hangulatú sajtóér­tekezletet tartott Bonnban Günter Walraff baloldali nyugatnémet újságíró, aki évek óta a kapitalista tár­sadalom, az NSZK jobbol­dali erőinek leleplezésén fá­radozik. Walraff nemrég a jobboldali Springer-konszern hírhedt bulvárlapjához, a Bild-Zeitunghoz „szegődött el” álnéven, hogy a lap munkatársaként belülről leplezze le azokat a hecc­kampányokat, amelyeket a lap kötelezően folytat min­oszlátták szét a felvonulókat és több személyt letartóztat­tak. Csaran Szingh belügymi­niszter közben sajtóértekezle­tet tartott, s követelte, hogy Indira Gandhit „a háborús bűnösök nürnbergi peréhez hasonló” tárgyaláson vonják felelősségre tettei miatt. Az­zal vádolta, hogy miniszter- elnöksége idején az előnyö­sebbnek tűnő árajánlatokat figyelmen kívül hagyva, egy francia cégnek adott 17,4 millió dollár értékű olajku­tatási megbízást Indiában, s hivatali tekintélyét felhasz­nálva, az országos választá­sok Idején különböző válla­latoktól gépkocsikat igényelt pártja választási kampányá­hoz. Képünk a letartóztatás pil­lanatában készült. dennel és mindenkivel szem­ben, ami vagy, aki a jobb­oldal számára nem kívána­tos jelenség. Walraff sajtóértekezletén a Bild-Zeitungnál szerzett ta­pasztalatairól írt könyvét mutatta be. A magánéletre vonatkozó részleteket kutató revolver­újságírás fellegvárában a Walraff-könyv megjelenése után azonnal hatalmas kam­pány indult a szerző szemé­lye ellen. (Folytatás az I. oldalról) kiegészítésekkel és módosítá­sokkal jelentősen megjaví­tani az alkotmánytervezetet. A szónok részletesen jel­lemezte az országos vita so­rán elhangzott módosító ja­vaslatokat. A beérkezett ja­vaslatok többsége o munká­nak a szocialista társadalom­ban betöltött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dolgozók társadalmának jellegére vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell fogadni azt a javaslatot is, hogy meghatározzuk álla­munk társadalmi alapját is. Ez az alap a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. A vita résztvevői javasol­ták, hogy az alkotmányban pontosabban meg kell hatá­rozni: a Szovjetunió gazda­sági rendszerének alapja gr. állami és szövetkezeti-kol- hoztulajdon. Több szer ja­vaslat futott be a munkás- kollektívák szerepéről és je­lentőségéről szóló cikkellyel kapcsolatban. E javaslatok beterjesztői azt a kívánságukat hangsú­lyozták, hogy az alkotmány­ban szélesebben tükrözni kell a dolgozó kollektíváknak a szocialista termelés tervezé­sében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és életkörülményei­nek javításában betöltött sze­repét, feladatait és jogait. Az országos vita lehetővé tette a tervezet igen sok olyan tételének tökéletesíté­sét, amely a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­re irányul. Javasolták egy új cikkely felvételét a választók megbízásairól. A képviselők­nek szóló ilyen megbízások a dolgozók egyes csoportjainak érdekeit és egyúttal az egész társadalom érdekeit tükrözik»,, azok teljesítése a tanácsok és képviselőik munkájának fontos része. A vita résztvevői egyönte­tűen üdvözölték, hogy az al­kotmánytervezetbe külön fejezetet vegyenek be a Szovjetunió lenini külpoliti­kájának céljairól és elveiről. Ezzel kapcsolatban javasol­ták a fejezet kiegészítését azzal, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés elérésére törekszik. Az új szovjet alkotmány tervezete és országos vitája — folytatta Brezsnyev — hosszú időn át az egész vi­lág figyelmének középpont­jában állt. Ez a szocializ­musnak a világban betöl­Leleplező könyv a revolver- újságírás fellegvárából Politikai élet az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front­jában kilenc jelentős párt­ós tömegszervezet tömörül: a Német Szocialista Egység- párt., a Demokratikus Pa­rasztpárt, a Keresztényde­mokrata Unió, a Liberális Demokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Párt, a Szabad Német Szakszervezeti Szö­vetség, a Szabad Német If­júság, a Demokratikus Nő­szövetség és az NDK kul­turális szövetsége. A Német Szocialista Egy­ségpárt testesíti meg a több mint százéves német mun­kásmozgalom legforradal­mibb hagyományait. Az NDK legmagasabb államha­talmi szervében, a Népi Ka­marában, 127 képviselőjé­vel a NSZEP a legerősebb párt, gyakorlatilag a demoly ratikus német állam politi­kai vezető ereje. 74306 alap­szervezete működik az üze­mekben, intézményekben, lakóterületeken. Kongresszu­sai ötévenként ülnek össze. A Demokratikus Paraszt­párt az első igazi paraszt­párt a német történelemben. C\ MSaBLtßa 1977. október, 5., szerda Mintegy húszezer tagja te­vékenykedik a népképvise­leti.^ szervekben, ugyanennyi a Nemzeti Front bizottsá­gaiban. A parasztpárt több mint tizennégyezer tagja tölt be vezető posztot a ter­melőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban, a szö­vetkezeti tanácsokban. A Népi Kamarában 52 képvi­selője dolgozik. A Kereszténydemokrata Unió, a CDU a béke és az igazság keresztényi hagyo­mányainak szolgálatában ál­ló párt és semmiben sem vonható párhuzam közte és a mai kapitalista államok polgári keresztény pártjai között. E párt egész tevé­kenysége a tanúbizonyság arra, hogyan működhetnek közre a keresztények a szo­cializmus építésében. Kere­ken 110 ezer tagja van, közülük 21 ezren a külön­böző választott szervek ak­tív munkásai. A párt napi­lapja a Neue Zeit, ezenkí­vül öt regionális újságja és egy folyóirata is van. A Liberális Demokrata Párt (LDPD) — kezdetben mindenekelőtt az alkalma­zottakat és értelmiségieket, iparosokat, közép- és kis­vállalkozókat tömörítette so­raiba, antifasiszta, demok­ratikus, antiimperialista cé­lokat tűzött maga elé, de nem szocialista célkitűzése­ket. Az idők folyamán azon­ban, a munkásosztály támo­gatásával valóban demokra­tikus párttá lett, amely — bár tagjai polgári, közép- osztálybeli rétegekből szár­maznak — erejét a fejlett szocialista állam megterem­tése érdekében fejti ki. A párt tagjai közül tízezren a népképviseleti szervekben tevékenykednek. A Nemzet­közi Frontban húszezer li­berális demokrata végez munkát. A Nemzeti Demokrata Párt (NDPD) a kisiparosok, kiskereskedők szervezete, va­lamint azoké az egykori ná-* ci párttagoké, Wehrmacht- tiszteké és hivatásos kato­náké, akik nem követtek el háborús bűncselekményeket és azóta levonták a helyes következtetéseket a múlt­ról. A Népi Kamarában 52 képviselője van. A Szabad Német Szak- szervezeti Szövetség (FDGB) szerepét az alkotmány rög­zíti. 1945 júniusában ala­kult ez az egységes szak- szervezeti szövetség, amely­nek működése új fejezetet nyit a német szakszervezeti mozgalom történetében. A NSZEP után a FDGB a leg­erősebb népi kamarai frak­ció, 68 képviselői mandátu­mával. tött óriási szerepét bizonyít­ja. Átfogóan megvitatták és forrón támogatták az új szovjet alkotmány terveze­tét a testvéri szocialista or­szágokban. Elvtársi módon fogadták a tervezetet, ala­posan elemezték azt, és el­mondták saját tapasztala­taikat. Így halmozódik fel a szocialista államépítés kol­lektív tapasztalata. Élénk érdeklődéssel tanul­mányozták az új szovjet al­kotmány tervezetét azokban a fiatal államokban, ame­lyek nemrég szabadultak fel a gyarmati elnyomás alól, és most határozzák meg to­vábbi útjukat. Számos afri­kai, ázsiai és latin-amerikai ország sajtója kommentálta a tervezetet és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak az alkotmányban is tükröződő eredményei lelkesítő példá­ul szolgálnak valamennyi nép számára, amely a szo­cializmus irányába halad. Rendkívüli érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét a tőkés országok dolgozói és mindenekelőtt élcsapataik, a kommunista és munkáspár­tok. A testvérpártok rámu­tatnak, hogy a szovjet al­kotmány tervezete nagyon fontos okmány, amely meg­mutatja, hogy mit is jelent a fejlett szocializmus és mi­lyen feladatokat tűz maga elé. új szovjet alkotmánytervezet a demokrácia továbbfejlesz­tését, az állampolgári jo­goknak és a társadalmi szer­vezetek jogkörének kiszéle­sítését, az állami politikára gyakorolt befolyásuk növe­kedését jelzi. Az amerikai Baltimore Sun például be­csületesen megállapította, hogy a tervezet a szovjet állampolgárok számára „tel­jesebb jogokat biztosít, mint bármely nyugati alkotmány: a munkához és a pihenés­hez való jogot, a pályavá­lasztás jogát, a társadalom- biztosítás, a lakásellátás, a tanulás, az ingyenes egész­ségügyi ellátás jogát". A tő­kés országok állami és poli­tikai vezetői, valamint saj­tója elismerik annak a tény­nek jelentőségét, hogy az alkotmány külpolitikai feje­zetében államjogi formában szögezi le a Szovjetunió el­kötelezettségét a béke és a népek közötti együttműkö­dés mellett. Az új alkotmányt joggal nevezik a fejlett szocialista társadalom élete törvényé­nek. Éppen ilyen társada­lom épült fel a Szovjetunió­ban — mondotta Brezsnyev, aki beszédének további sza3 kaszában részletesen kitért a fejlett szocialista társada­lom jellemző vonásaira, a kommunista társadalmi fór- . máció kialakulásának törté- ' nelmi folyamatában betöltött helyére. Leonyid Brezsnyev több olyan meggyőző adatot idézett, amelyek képet nyúj­tanak arról, hogy milyen nagy a különbség a szocia­lizmus jelenlegi fejlődési szakasza és az előző, az 1936-os alkotmány megszü-. letésének időszaka között. A Szovjetunió ma az ok­tóber szülte állam fejlődé­sének olyan szakaszában van, amely az érett szocia­lizmusra jellemző. Követke­zésképpen az állami szervek feladatai, azok szerkezeti felépítése és funkciói, mű­ködési rendje is meg kel! hogy feleljenek a társada­lom fejlődése e szakaszá­nak. Éppen ezt az összhan­got biztosítja a Szovjetunió új alkotmánya. „Amikor el­fogadjuk, teljes joggal je- lenthetjük ki: újabb fontos munkát végeztünk el, amely közelebb viszi az országot pártunk és népünk nagy céljainak eléréséhez” — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev. Leonyid Brezsnyev elő­adói beszédét sokszor meg-* szakította a küldöttek egyet­értését kifejező taps. A be­széd elhangzása után a leg­felsőbb tanács küldöttei. hosszan tartó tapssal köszön­tötték az ország új alap­törvényének beterjesztését. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag megválasztották az új alkotmány szövegé­nek 163 tagú szerkesztő btó zottságát. A bizottság elnö­ke Leonyid Brezsnyev. A szovjet parlament két) házának külön ülésével folytatódott kedden délután a moszkvai Kremlben ■ Szovjetunió Legfelsőbb TasaM8,) nácsának hetedik, -rendkivü-* zab li ülésszaka. swiv A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok Tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszaka (Népújság tel efotó — TASZSZ—MTI—KS) Nem kerülte el a Szovjet­unió alkotmányának terve­zete a burzsoá sajtónak és a tőkés világ más tömegtá­jékoztatási eszközeinek ... fi­gyelmét sem. Közülük egye­sek többé-kevésbé objekti­ven ismertették a dokumen­tum ^tartalmát. Több nyuga­ti lap rámutatott, hogy az A Szabad Német Ifjúság (FDJ) az NDK ifjúságának szocialista tömegszervezete, amely a 14 éven felüli fia­talokat tömöríti. Több mint 2,1 millió tagja van. Csak­nem húszezer tagja vállal felelősen részt a helyi nép- képviseleti szervek munká­jából. A Népi Kamarában 40-en képviselik. A Demokratikus Nőszö­vetség a lakosság minden köréből származó nőket egyesíti. Fennállásának 30 éve alatt sokat tett a nők egyenjogúságának megvaló­sításáért. Tagjai közül 35- en képviselők a Népi Ka­marában, sok bizottság, tár­sadalmi szervezet tagjai, irányítói; 1,3 milliós a tag­létszáma. Az NDK kulturális szö­vetségének az a célja az első időkben a humanista erők összegyűjtése volt, a társadalmi élet és a kultú­ra demokratikus újjáalakí­tása érdekében. Jelentéke­nyen hozzájárult ez a szer­vezet a fasiszta, militarista csökevények leküzdésében elért eredményekhez, az új kulturális élet kifejlesztésé­hez. Kultúrpolitikai tevé­kenysége ma főleg arra irá­nyul, hogy segítsen a szo­cialista személyiség, az ér­telmes életmód kialakításá­ban. 1780 alapegysége más­fél ezer városban és falun több mint kétszázezer tagot számlál. Külön szekciója van. A Népi Kamarában 22 képviselője található. » tvm * *ssnV fc Swfc#st » U»3­satfu ♦ 4w • * « Ultit:» LENGYELORSZÁG a *,«*• v ♦ z/' «* m kM: f > •' • >:! Hwummfa K>v»tel MAGYMUfttGYil foac&ioM. nn A szocialista Lengyelor­szág a magyar külkereskede­lem jelentős partnere. Ex­portunkban az 5., az impor­tunkban pedig a 6. helyet foglalja el. Kivitelünknek és behozatalunknak egyaránt 4,4 százalékát bonyolítjuk a baráti Lengyelországgal. A magyar exportot gépek, autóbuszok, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek, állattenyésztő telepek, vala­mint a timföld alkotja. Behozatalunk elsősorban nyersanyagból (kén, kőszén), továbbá tehergépkocsiból, tengeri hajóból, kombájnból és aluminiumból áll. Az árucserén kívül a kül- kapcsolatok fontos formáját jelentik a kooperációban és a gazdasági együttműködés más formájában, (pl. szako­sodás) előállított termékeö aránya. 1974-ben a magyar —lengyel külkereskedelem*' 16 százalékát, 1980-ban pe­dig már 25 százalékát topják» alkotni a kooperációs ter­mékek. Ilyen típusú együtt-» működés valósult meg a#* autógyártásban (alkatrésze-1 kért gépkocsit kapunk), a*} kohászatban (választók bőví-1 tése céljából), a szerszám-' gépgyártásban, elektromos gépek előállításában, továbbá a vegyipar területén Is (poli-' akrinil és pvc-szál szállít a-'l sokért poliészter selymet ho­zunk be.) , Jelentős tételt képvisel aa‘ j abroncsok, tömlők, valamint- a gyógyszeripari termékek cseréje is, — TERRA —_

Next

/
Thumbnails
Contents