Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Asszonyok öröksége Szakma csak, vagy művészet? Tulajdonképpen a virágot is megkérdezhettem volna, miért éppen piros szirmokat bont. Éppúgy kapnék rá választ, mint ahogyan csak éreztetni és nem megmagya­rázni tudták az asszonyok is, Vasas Sándorné, Faragó Ist­vánná, akiket arról faggat­tam Hevesen a „háziipar­nál”, miért és hogyan támad kedve valakinek, valami újat alkotni. Az ok, amiért a kérdést feltettem, tulajdonképpen egy sikersorozat volt. Még a nyár vége felé nyílt meg Pécset az a kiállítás, amelyen a népművészeti szövetkeze­tek dolgozói mutatták be a Sárközi-emlékpályázatra ké­szített legújabb és legsikere­sebb munkáikat. A pályázat nívódíját- és három első díját a hevesiek hozták el. A kö­zelmúltban rendezték meg Hevesen 13 szövetkezet var­rodai dolgozóinak országos versenyét. Több volt ez egy­szerű szakmai vetélkedőnél, mert a feladat ugyan egy női blúz megvarrása volt. de a régi vőlegényi ingek mintájára. Ehhez pedig némi néprajzi ismeret is szüksé­geltetik. tájékozottság a régi népviseleti ruhadarabok kö­zött. Az első és a negyedik helyezett itt is hevesi lett. És egy újabb hét múlva ismét bizonyítottak. . Decsen rendezték meg he­tedszer immár, a hagyomá- . nyossá vált országos takács­versenyt. És itt is hevesi lett az első, s hevesieké a cso­portelsőség is. És itt sem azt kellett csupán bizonyítaniuk a résztvevőknek, hogy ala­pos ismerői a szövés minden fortélyának, hanem adott szövőszéken, adott színekkel, a hevesi tájegységnek meg­felelő motívumokkal kellett a helyszínen tervezni. A ta- ■■ kácsversenyen elért első he­lyezés egy sikersorozat része tulajdonképpen, mert a hót •'ízben megrendezett verseny­ből ötöt a hevesiek nyertek. És minden esetben új és új versenyzők bizonyították tervezőkészségüket. A különféle pályázatok újabb és ú.iabb tehetségeket hoztak tehát felszínre. Hogy csak egy példát említsünk, az. elmúlt évben a szövetke­29. A szentkirályi Visky-porla a Marótlakára vezető út mentén van. Tágas, lombos telek ez és a két öreg fe­nyő is arra figyelmeztet, hogy itt urak laknak. Virá­gos kis kert megett terpesz­kedik a fatornácos öreg kú­ria, mögötte,. mellette, az udvar, és azon túl a gyü­mölcskert csupa-csupa ne­mes almafáival. Kuglipálya is van a kertben. És akkor délután kuglizást csapott a vidám társaság. Kriegsparti járta és „szegény” Ady End­re aggódva fohászkodott ne­ki a dobásnak: .. — Nimbuszom felét adnám oda egyetlen egyenes dobá­sért ... Nagyon-nagyon vidám napja volt az a nap Ady Endrének. Pihentnek, nyu- godtnak érezte magát és mindenről beszélt, csak iro­dalomról nem. Öreg Kata nénje (Kiszely Kálmán vén, kisásszony-leánya) különös­képpen megszerette az ő lőször látott öccsét. Boncza zet hat dolgozója kapta meg a népi iparművész címet. Mi a titka, hogy egyre töb­ben próbálkoznak a terve­zéssel? Hogyan segíti ezt az alkotókedvet a szövetkezet ? Egy bizonyos, az asszonyok részben már magukkal hoz­zák örökségként a kedvet, a fantáziát a tervezéshez. És ha ehhez megfelelő a bátorí­tás és a lehetőség, az ered­mény nem is lehet más, mint ami. A régi kúria falai között dolgozó szövetkezetben a légkör is alkotásra ösztönöz. Az asszonyok a szépség között élnek. A szövetkezet száznál több mintakincse — amihez bárki hozzájuthat — kínálja a lehetőséget. S ha valakinek új ötlete támad, szombat délutánonként ren­delkezésére áll a kéziszövő­terem valamelyik szövőszéke, a kívánság szerint felvett szállal. Csak szólni kell. — A szövetkezetnek meg­éri ez a külön kiadás — mondja Báderné Fehér Vera, a szövetkezet elnöknője. — A különböző pályázatokra készített térítők, függönyök előbb-utóbb gyártásra kerül­nek. Ebből válogathatnak a megrendelők, s van olyan, ami egyedi darabként kerül eladásra. Ma reggel nyolc órától, egymást követve, folyamato­san indúlnak a startállomás­ról a megyeszékhely KISZ- alapszervezeteinek versenyző csapatai; városismereti, ju­bileumi emlékversenyt ren­dez a KISZ egri városi bi­zottsága és az Agria Bútor­gyár ifjúsági szervezete. A versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ju­bileuma tiszteletére szervez­ték azzal a céllal, hogy nép­szerűsítse a fiatalok körében a turisztikát, sportot, ugyan­akkor a résztvevőknek az egyes állomásokon a megye­Bertuka pedig egész napon által Ady Endre után járt, udvarolt, hízelgett, dorom­bolt úgy, hogy nagyanyja meg nem állhatta és reá­szólt: — Hagyd békén már, foly­ton a sarkában vagy, nem tud szabadulni tőled. öreg Kata néni vén sze­mei is megláttak akkor sok mindent és Töröknének meg­jegyezte: — Meglátod, ez a Bandi elveszi Bertukát.” Jól látta Kata néni, Ady Endre távoli rokona. Eljegy­zésnek számított ez a pün­kösdi látogatás. De á házas­ságkötés egyáltalán nem bi­zonyult könnyűnek. A pünkösd hétfőt követő kedden Ady már Budapest­ien volt. Ha új életkedvet is öntött belé a menyasszonya iránti vonzódás és a közeli házasság reménye, alapvető nyugtalanságtól szenvedett Rossz előérzetek gyötörték a politikai viszonyok miatt. Pesten nem érezte jól ma­gát, némi nyugalmat keres­Tulajdonképpen az is ösz­tönző, hogy senkinek a mun­kája nem vész el, ötlete nem marad nyomtalanul. — A közhangulatnak is szerepe van, — magyarázza a szövetkezet párttitkára, László Magdolna, aki maga is díjnyertes pályázatok al­kotója. Biztatják, segítik egymást az asszonyok, s ha elkészül egy-egy mintadarab, közösen megnézik, mit lehe­tett volna másképp. Tanul ebből a tervező, a bíráló egy­formán. És még egy fontos tényező: a szép megismeré­sére próbáljuk tanítani egy­mást. Ebben a szövetkezetben valamiképp öröklődik a lia«vománvok <? J becsütése, újrateremtésének vágya. Öröklődik, mert már nemze­dékváltásról is lehet beszél­ni, hiszen huszonöt év alatt felnőtt egy-két nemzedék. Itt megtanulják, hogy fel kell figyelni a szépre, és nem sza­bad veszendőbe hagyni az ér­tékeket. Félig-meddig köte­lezőnek is érzik az asszonyok, akik már 10—12 évet eltöl- töttek a szövőszék v mellett, hogy valamivel próbálkozza­nak. Mint az eredmények is mutatják, nem is hiábavaló­an. Deák Rózsi székhely munkásmozgalmá­nak múltjáról szerzett isme­reteiket is bizonyítaniuk kell. A szervezők csaknem öt­száz résztvevőre számítanak. A mintegy hatkilométernyi útvonalon, a munkásmozgal­mi kérdésekre való válasz­adások mellett, az „Edzett ifjúságért” tömegsportmoz­galom követelményeit is tel­jesíthetik. Oklevél, serleg, könyvjutalom jár- a légjób- baknak, a legeredményesebb csapat versenyzésért pedig egy 5200 forint értékű lakósát­rat kap az első helyet szer­zett alapszervezet. ve hazahúzódott Érmind- szentre. Köbben élénk leve­lezést folytatott menyasszo­nyával. Június 17-én érte­sítette Berta, hogy Boncza Miklós nem egyezik bele a házasságába. De a jegyesek eltökéltségén ez mit sem vál­toztatott. Pedig Boncza Miklós igen konok, amellett nagy befo­lyású ember volt. Budapes­ten lakott, s politikai kon­zervativizmusa és feudális világfelfogása ellenére telje­sen modern életet élt. Csak ritkán látogatott el csúcsai birtokára. Képviselősködött, közigazgatási lapot szerkesz­tett, ügyesen tőzsdézett és közeli barátság fűzte Tisza István miniszterelnökhöz. Vérrokonát, édestestvérének lányát kényszerítette, hogy hozzámenjen feleségül. A hu­szonhat évvel fiatalabb sze­rencsétlen teremtés meghalt gyermekágyi lázban, s az új­szülött leánykát, Bertát a nagyanyja, Boncza Miklós nővére vette gondjaiba. Csú­csán és Kolozsváron nevelte igen körültekintő odaadással az árvát a nagymama-nagy­néni a harmadik testvér, Malvina néni segítségével, mígnem Berta ,egy svájci le­ánynevelő intézetbe került. Onnan hazatérve, érettségi­zett felnőttként voltaképpen az ő szava számított Csú­csán, ízlése és hajlama sze­rint rendezte be életét. De a férjhez menetel dolgában az apa fenntartotta magának a döntés jogát. Vélekedése szerint Ady Endre, aki az övével homlokegyenest el­lenkező politikai és világné­Űgy látogatni a bíróságra, hogy az ember zsebében nem lapul például az „Idézés bűn­ügyben” című, kevésbé meg­hívó hatású papír, sokkal kellemesebb. De úgy látogat­ni, hogy átfogó képet kapjunk egy biróság munkájáról, ugyancsak nem könnyű fel­adat. Szerencsére a Gyöngyö­si Járásbíróság munkatársai sok segítséget adtak ahhoz, hogy bepillantást nyerjünk napi tevékenységükbe. Azonnal a sűrejébe ugrot­tunk: számuhkra érdekes kö­rülmények közé. Dr. Kocsári Péter járásbíró helyszíni tár­gyalásra invitált Gyöngyös- solymosra. Ágyban fekvő, be­teg, idős asszonyt hallgatott ki tanúként egy magánvádas ügyben. A vádlott a tanú lá­nya. Ilyen esetben is az elő­írt módon folyik a tárgyalás, a perrendtartásnak megfele­lően. Ez azt is jelenti, hogy ugyanúgy kell viselkedni, mint a tárgyalóteremben. A vádlottnak nem illik példá­ul hanyagul a hűtőszekrény­re támaszkodni és beleszólni a bíró kérdéseibe. Maga a tárgyalás rövid ideig tartott. Az adatok felvétele után a bíró megkérdezte az idős asszonyt, hogy hajlandó-e ta­núvallomást tenni. Hozzátet­te, hogy ez teljesen tőle függ. Ha nem hajlandó, akkor sincs baj. A néni kis töprengés után mondta: . — Nem, akarok a lányom­nak rosszat... Ezzel vége is lett a tárgya­lásnak, a jegyzőkönyvet le­zárták, indulhattunk vissza Gyöngyösre. A bíróságon akkor elég csendes nap volt, néhány pol­gári peres ügyet tárgyaltak. Bognár Gézáné dr. járásbíró előtt házassági bontó-, illet­ve vagyonközösséget megosz­tó per folyt. A legnagyobb vita- _a menyasszonytáncon zeti ügyet vallott magáénak, szóba sem jöhetett. Lányát keményen eltiltotta a házas­ság tervétől. Parancsa nem okozott ije­delmet. Ady Csúcsára uta­zott, ezzel is hangsúlyozva, hogy a lányhoz tartózik. In­nen keltezte 1914. június 26- án Boncza Miklósnak szóló levelét, amelyben belátást kért, egyúttal közölte, hogy házassági szándékáról sem­miképp nem hajlandó lemon­dani. Másnap, június 27-én a lány küldött ugyanilyen tartalmú levelet apjának. Bonza Miklós természetesen hajlíthatatlan maradt. Akármilyen fontos volt Adynak a nősülés, a köz­ügyekről egy pillanatra sem fordította el a figyelmét. Költői és publicisztikai mun­kássága mellett aktív politi­kai szereplésre szánta el magát. Erősen hitt Jászi Osz­kár radikális humanista kon­cepciójában, ezért a Jászi elképzeléseire alapuló prog­rammal képviselői mandá­tumra pályázott a Polgári Radikális Párt szatmári je­löltjeként. Azt vallotta, hogy Magyarország demokratikus átalakításával együtt ugyan­csak a demokrácia jegyében kell rendezni a nemzetiségi ügyeket és föderális alapón, az önrendelkezési jog érvé­nyesítésével Svájc mintájá­ra szükséges korszerűsíteni a Kárpát-medence társadalmi szerkezetét. Csúcsáról tehát még júni­us 27-én Nagyváradra ment, hogy részt vegyen a Polgári Radikális Párt másnapra hirdetett zászlóboritó gyűlé­szerzett pénz és a nászaján­dékok körül alakult ki... Nehéz lenne felsorolni, hányféle ügyet tárgyalnak itt. Röviden: mindent, amely­ben a járásbíróság illetékes fórum. Havonta körülbelül hatvan büntetőügy szerepel, ezek közül negyven közvádas, húsz pedig úgynevezett ma­gánvádas. Az itt elbírálandó bűncselekményeknek csak­nem 50 százaléka vagyon el­leni ügy. Annál több az úgy­nevezett polgári peres téma, számuk havonta átlag 160, s ennek fele a családjog kere­tépe tartozik. Az ilyen tár­gyalásokat békítés előzi meg, s nem is rossz eredménnyel: az ügyek egyharmada a bé­kéltetésnél, vagy válóperes eseteknél az előírt 30 nap alatt megszűnik. A felek meggondolják magukat. Mindezeket, dr. Gáspárdy Józseftől, a járásbíróság el­nökétől tudtuk meg, aki egy tárgyalás szünetében időt szakított a beszélgetésre. — A jogpropagandát kelle­ne még erősíteni — mondta. — Előfordul, hogy ha egyes munkahelyeken a jogszabá­lyokat jobban ismernék, nem lenne szükség tárgyalásra, bírósági her ce-húr cár a. Külö­nösen a szövetkezeti törvény módosítása után találkoz­tunk sok ilyen esettel. Az elnök elmondta azt is, hogy a járásbíróságon a ki­lenc bíró által vezetett taná­csok .ítéletei már első fokon 70 százalékban jogerősek, s a fellebbezések után másodfo­kon is jelentős hányadban jogerőre emelkednek. Dolgo­zik még a bíróságon egy köz­jegyző, aki egymaga havonta körülbelül 130 üggyel foglal­kozik, a két végrehajtó pedig egy hónapban mintegy 160 végrehajtási feladatot kap. Nem kis munka! A bíróság tevékenységét .90 népi ülnök segíti nagy akti­sén. Másnap idejében a gyű­lés színhelyén tartózkodtak, amikor délután maguk a nagyváradi újságírók csap­tak fel rikkancsnak, és végig száguldva a városon a sebtében nyomott lapok kü­lönkiadásaival, kiabálták a dermesztőén szenzációs hírt: — Szarajevóban megölték a trónörököst! Mindenki döbbenten fo­gadta a súlyos eseményről szóló bejelentést, de a jelen­levők közül Adyt rázta meg a legjobban. Elsárgult, tor­ka kiszáradt, rekedt, halk hangon tudott csak beszélni. Néhány drámai tőmondattal pontosan megjósolta, mi- fog következni: Világháború, a monarchia összeomlása, for­radalmak, a történelmi Ma­gyarország vége. A társaság­ban levő Jászi Oszkár, gyer­mekkora óta jó barátja, nem látta ennyire sötétnek a hely- zétet. Vitatta a háború lehe­tőségét, mert szerinte Európa szervezett munkássága ígé­retéhez híven mindent elkö­vet a béke érdekében, a mi­litaristák megfékezésére. Bár csak Jászi Oszkárnak lett volna igaza. Nem tartották meg a ter- zett gyűlést. Ady visszalé­pett a képviselő jelöltségtől. Elhatározását közölni akar­ta szatmári barátaival, ezért Nagykárolyba utazott. Ami­kor híre jött a háború kitö­résének, már otthon volt Ér- mindszenten. Elkeseredett­ségét csak súlyosbította te­hetetlensége. (Folytatjuk.) vitással. A békítő tárgyalásé* kát gyakran ők. vesetik. Kö­zülük Somogyi Géta."ül. ik- kel beszélgettünk. Hóf.eter hajú. nyugdíjas ember,, tele életkedvvel és lelkesedéssé!. — Mindig, jogász szerettem volna lenni— mondta moso­lyogva. — Az élet azonban mégis másként alakult. Az érc- és ásványbányától men­tem nyugdíjba ... Egyébként 20 éve ülnökösködöm. Emel­lett hivatásos pártfogó is va­gyok; látogatom a börtönből szabadultakat, figyelem, ho­gyan sikerül újra beillesz­kedniük a társadalomba. Ez az a bizonyos utógondozás. Szívesen csinálom, hiszen egész életemben emberekkel foglalkoztam, s azt tartom, hogy alapvetően „rossz em­ber” nincs. Ezért sem ábrán- dultam ki, hiába találkozom nap mint nap az élet árnyé­kos oldalán tévelygőkkel; — Az ülnök egyénrengú ci tanácsvezető bíróval, így el­lenvéleménye befolyásolhatja az ítéletet is. — Ez igaz, s. már volt rá alkalom, hogy ülnöktársam­mal úgymond „leszavaztuk” a bírót, de ez szinte egyedi eset. Ismerjük egymást,; s' ki­alakult közöttünk a megfe­lelő összhang. Nem könnyű ítéletet hozni! Itt volt példá­ul a nagy port felkavart „gázos ügy”, sok-sok vádlot­tal. Bizony hájjökiá'töpreng­tünk az. ítéleten. Mielőtt elköszöntünk, mégd egyszer találkoztunk dr.'Gás­párdy Józseffel. — Azt hiszem — mondta, néhány gondolatot meg kel­lene még említeni azokról a dolgokról, amelyek a járás- bíróság munkáját segítik. Együtt dolgozunk például az egészségügyi szervekkel, fel­adataink közé tartozik —. a nem peres ügyek sorában — az elmeosztályon elhelyezet­tek törvényességének ellen­őrzése. Ami a technikai se­gítséget illeti,- ma már vala­mennyi bíró magnetofonnal dolgozik, s ez nagymértékben gyorsítja az eljárást. A ‘sta­tisztikai adatok szerint a bí­róság időszerűen és hátra­lékmentesen ítélkezik, azaz ismeretlen az időhúzás. Egye­dül a hagyatéki ügyekben ítm. tatkozik lemaradás a lét­számhiány miatt. Ezért mos­tanában négy polgári bíró hagyatéki tárgyalásokat is ve­zet. A pártbizottságókkal és a tanácsokkal jó áz együtt­működés, hasonlóan az ügyészséggel és a rendőrka­pitányságokkal -is. Közös megbeszéléseket tartunk ak­tuális, a területre jellemző jogpolitikai kérdésekröi. s.áz itt született állásfoglalások nagymértékben segítik mun­kánkat. Gyakran látogatnák meg bennünket, a megyéi bí­róságról is, elvi, szákmai: se­gítséget adva. Bíráink egyéb­ként részt vesznek, a külön­böző politikai és szakmai to­vábbképzéseken, ugyanakkor a TIT-előadásokon és, a nép­front által szervezett jogta­nácsadásokon mi is segítjük a jogpropagandát. A teljesség igénye nélkül igyekeztünk kérészi metszetet adni' a Gyöngyösi Járásbíró­ság munkájáról,' felvillantva egy nap néhány eseményét is. Szögezzük le, nem könnyű pályát választottak, akik itt dolgoznak, de azoknak sincs könnyű dolguk, akik ügyes­bajos kérdéseikben a bíróság­hoz fordulnak, illetve akik „kénytelenek” megjelenni va­lamiért a bíróság előtt. Kútai Gúáoz KISZ-es fiatalok emlékversenye Egerben Tárgyalás a helyszínen. (Szántó György felvétele.) Pulpituson innen és túl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents