Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk \ HÉIT CÍMSZAVAKBAN: IETFO: A panamai népszavazás során elfogadták az új csatorna­szerződést — Blumenthal amerikai pénzügyminiszter izra­eli látogatása előtt Kairóban tárgyalt KEDD Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a dél-afrikai hely­zetről szóló vitáját — Aláírták a „Uoncloa-paktumot”, a spanyol kormánynak és a pártoknak a gazdasági teen­dőkről szóló megállapodását — Merénylet áldozata lett Abu Dhabi külügyi állami miniszter SZERDA: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálkozó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot írt alá — Át­alakították az egyiptomi kormányt — A szaud-arábiai külügyminiszter Carter elnöknél $ CSÜTÖRTÖK' Carter elnök hajlandó a Dél-A trikónak szánt fegyverek leállítására — Tárgyalások Berlinben a két német állam képviselői közt a kapcsolatok normalizálásáról PENTEK Kádár János és Losonczi Pál fogadta a hivatalos látoga­táson Budapesten tartózkodó Raymond Barre-t — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézkedésekre tett ja­vaslatot a belgrádi konferencián. SZOMBAT: . ... Raymond Barre francia kormányfő magyarországi láto­gatásának utolsó napja — Elmarad szadat egyiptomi el- J nők jugoszláviai útja, mert Tito elnök — orvosai taná- i csára — lemondta a Belgrádba kitűzött eszmecserét AVVNAVVVVWVAVWVVVVVWWWWWWWVVVVVVVVVVVWVWWVVVVWV A hét 3 kérdése November 7. tiszteletére Körkép a jubileum I muitkaversenyről A szocialista országok dolgozói jelentős munkavállalá­sokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60, év­fordulója tiszteletére. A Csepel Művek által kezdeményezett és nemzetközivé nőtt szocialista munkaverseny eddigi ered­ményeit összegzi az itt következő összeállításunk. Raymond Barre francia miniszterelnök a hét végén Budapestre látogatott és hi­vatalos tárgyalásokat folyta­tott Lázár Györggyel, a Mi­nisztertanács elnökével. A hét első kérdése tehát az, hogy hol tartanak a magyar —francia kapcsolatok? Nagy jelentőségű tárgyalá­sok színhelye volt Moszkva: Morardzsi Deszai. Indiának, a világ e második legnépe­sebb országának új kor­mányfője folytatott eszme­cserét a szovjet vezetőkkel, majd Leonyid Brezsnyevvel közös nyilatkozatot írt alá. Milyen eredménnyel zárul­tak e szovjet—indiai tár­gyalások? Megint megszaporodtak a Közel-Kelettel kapcsolatos hírek, sok az utazás, sok a tanácskozás, sok az alkudo­zás. És felröppennek ijesz­tő híresztelések is, mint például a Washington Post értesülése arról, hogy Izra­el „megsemmisítő háború- ra” készül arab ellenségei ellen, ha a Carter-kormány- zat békekezdeményezése ku­darccal jár. Mekkora adag valóság van a háborús ké­szülődésről szóló közel-kele­ti hírekben? Hol tartanak a magyar— francia kapcsolatok Ray­mond Barre budapesti tárgyalásai után? Raymond Barre-ról rég , tudnivaló volt, hogy első­sorban gazdasági szakem­ber, aki éppen azért lett Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök „első mi­nisztere” (ez ugyanis a kor­mányfő hivatalos megneve­zésé a De Gaulle-i alkot­mányban), mert a Nyugatot megrázkódtató , gazdasági válság Franciaországot sem kímélte, s így a kormány élére közgazdász kellett. Barre egyetemi tanár is volt, aztán Brüsszelben a Közös Piac vezető szervének egyik alelnöke, utána kül­kereskedelmi miniszter, jól ismerheti tehát a francia külkereskedelem dossziéit. (Egyébként Barre kíséreté­ben Budapestre jött a jelen­legi külkereskedelmi minisz­ter, André Rossi is.) Nyil­ván hasznos volt a francia vendégek számára, hogy meghallgathatták a magyar véleményt arról, miért is áll Franciaország csak a ha­todik helyen Magyarország nyugati partnerei között? Egyébként* nem mi mond­juk. hanem a francia- sajtó, hogy „ingoványos talajon mozog a két ország kereske­delme" ... egyik-másik pá­rizsi lap a Barré-látogatás alkalmával önkritikus meg­jegyzéseket is tett, elismer­te a francia külkereskedők érdektelenségét s azt, hogy ' nem ismerik a magyar kí­nálatot és keresletet, vala­mint azt, hogy Franciaor­szág többet ad el, mint amennyit vásárol. Minden kormányfői talál kozó bizonyos lökést tud ad­ni a kapcsolatok fejleszté­sének. az árucsere-forgalom QMmw iíin. október 60., vasárnap növelésének, az ipari koope­ráció új területekre való ki- terjesztésének. Ez lehet a Barre-látogatás első és leg­fontosabb eredménye. Ami a politikai eszmecse­rét illeti, a helsinki szel­lem jegyében folyt le, meg­felelően annak, hogy a két ország között különleges vi­tás kérdések nincsenek, vi­szont Budapesten és Párizs­ban egyaránt a nemzetközi enyhülést kívánják szolgál­ni. Milyen eredménnyel zá­rultak a szovjet—indiai tárgyalások? Még sokaknak emlékeze­tében lehet, hogy az indiai belpolitikai fordulat Indira Gandhi asszonynak és Kong­resszus Pártjának súlyos vá­lasztási veresége, a jobbol­dali pártszövetség győzelme után a nyugati sajtó azt jósolta: külpolitikai fordu­lat is várható a 600 milliós India új kormányától. Szá­mos kommentátor azt la­tolgatta. hogy fennmarad-e egyáltalán a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés? A mostani moszk­vai tárgyalások után bebi­zonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben végbe­ment változások. bármeny­nyire is bonyolultak, ellent­mondásosak, végeredmény­ben semmiféle negatív ha­tást nem gyakoroltak a szov­jet—indiai kapcsolatokra. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a két nép közötti tartós barát­ság független a/ kormá­nyok változásától. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kormányfői minőségében az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Lá­togatásával az volt a cél­ja, hogy még tartalmasab­bakká váljanak a szovjet— indiai kapcsolatok. Az együttműködés és főként a gazdasági együttműködés új területeinek és új távlatai­nak kidolgozásán fáradoz­tak, ami annyit jelent, hogy szovjet részről újabb nagy összegű gazdasági segélye­ket helyeztek kilátásba. Deszai a szovjet vezetők­kel nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során áttekintette a szovjet—ame­rikai viszony elemeit, s az indiai kormányfő kijelentet­te. hogy Carter november végén esedékes indiai láto­gatásakor tájékoztatni fog­ja az amerikai elnököt moszkvai tárgyalásainak eredményeiről, ami egyszer­re érdekli a Szovjetuniót, az USA-t és Indiát. Deszai reményét fejezte ki a tekintetben, hogy szovjet —amerikai tárgyalások ré­vén fokozatosan felszámol­ják a térségben levő kato­nai támaszpontokat. Az indiai kormányfő meg­hívta Leonyid Brezsnyevet, látogasson el újra Indiába. Mekkora adag valóság van a háborús készülő­désről szóló közel-keleti hírekben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington ”ost, a leleplezéseiről híres merikai lap arról, hogy íz- aeli katonai vezetők kard­csörtető kijelentéseket tettek amerikai személyiségek előtt. Ha nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor Izrael „megsemmisítő háborút” in­dítana az arab országok el­len ... „Maradéktalanul kell megsemmisíteni az egyiptomi és a szíriai hadsereget, hogy azok a következő tíz évben ne veszélyeztethessék Izra­elt.” A most folyó, összesen kétmilliárd dollár értékű amerikai fegyverszállítások kétségtelenül fokozzák Izrael katonai erejét. A felhalmo­zott fegyver-, üzemanyag- és lőszerkészlet fölöslegessé ten­ne egy, az 1973-as háború­ban volt légihidat az USA és Izrael között. Az izraeli hadsereg ma képes 30 napos (és három fronton megvívan­dó hagyományos háborúra, mindenfajta utánpótlás nél­kül — így idézte a Washing­ton Post amerikai szakértők véleményét. Észre lehet venni, hogy az Ilyen közlésekkel nyomást akarnak gyakorolni az arab országokra: minél előbb egyezzenek bele az amjerikai —izraeli „munkaokmányban” előírt feltételekbe a genfi kö­zel-keleti békekonferencia újraösszehívásával kapcso­latban. Az sem lehetetlen azon­ban, hogy a Washington Post leleplezései mögött egj)es amerikai vezető személyisé­gek elzárkózást kísérlete áll, további izraeli igények telje­sítése elől. Weizman izraeli hadügyminiszter november végén utazik Washingtonba, Hogy újabb amerikai fegyve­reket kérjen. Kiszivárgott ní- rek szerint a jelenlegi 2200 helyett 3300 harckocsival akarja felszerelni Izrael had­seregét, összehasonlításul az amerikai szakértők azt em­legetik, hogy ennyi harcko­csi még a Nyugat-Európában állomásozó amerikai erőknél sincs. A közel-keleti válsággal függött össze Blumenthal amerikai pénzügyminiszter tárgyalókörútja Izraelben és az arab országokban. Blu­menthal az olaj árának eme­léséről le akarta beszélni az olajtermelő arab országok ve­zetőit, s ezért aligha bátorí­totta izraeli vendéglátóit ar­ra, hogy azok meg háborús kalandba bocsátkozzanak. Hi­szen az olajválság, az olajár nagyarányú emelkedése is, éppen egy közel-keleti háború , után következett be. Jermeljanov fegyvergyári munkás így emlékezik Lenin illegalitásba vonulásának el­ső napjaira: „Felkeresett Szof elvtárs és közölte, a Központi Bizottság engem bí­zott meg, hogy rejtsem el Vla­gyimir Iljics Lenint és Gri- gorij Jevgenyevics Zinovje- vetT Megbeszéltük, hogy a Sztogonov-híd közelében ta­lálkozunk. Ott akartam megvárni Sztálin elvtársat, akit Zinovjev és Lenin bér­kocsin követ majd ... Egy idő múlva megjelent Sztálin, majd csukott kocsiban Lenin és Zinovjev ... Razliv állo­másig utaztunk. Ott már éreztük, hogy a legnagyobb veszélyen túljutottunk. Né­hány perc múlva elértünk az első búvóhelyre, egy csűr szénapadlására...” „A FORRADALOM FŐHADISZÁLLÁSA .. „... Biztonságosabb rej­tekhelyről kellett gondos­kodnunk ... Mi lenne, ha Vlagyimir Iljics és Grigorij Jevgenyevics mint aratók átköltöznének a rétre?... A rét egy kis tó, a Razliv mögött volt. Vízen körülbe­lül még másfél versztányit az erdőn keresztül. Itt más légkör uralkodott. Az állan­dó lakosok munkások, ara­tók voltak, akik nem szag­lásztak a munkásmozgalom elrejtőzött vezetői után. A szénapadlást más búvóhely váltotta fel. Még kisebb, mint. az előző, egy ágakból épített kunyhó, amelynek széna fedte a tetejét. Ezt a kunyhót voltaképpen a for­Bulgária A termelés hatékonyságá­nak növeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért indított mozgalom régi élharcosai Bulgáriában a perniki szén­bányák Georgi Dimtirov-te- lepén dolgozó brigádok. Ki­emelkedő munkasikereikért számos magas állami kitün­tetéssel jutalmazták őket, Evgeni Sztefanov, a bánya­telep vezetője pedig, a szo­cialista munka kétszeres hő­se. Az Evgeni Sztefanov veze­tésével dolgozó brigádok Idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy éves tervüket november 7-re teljesítik és jelentősen meg­javítják a termelés minőségi mutatóit is. Sztefanov bri­gádjai már október 10-én je­lentették, hogy teljesítették éves tervüket. Szovjetunió A jubileumi esztendő nép­gazdasági terve és a szocia­lista kötelezettségvállalások pontos teljesítésével egyide­jűleg a szovjet főváros ipar- vállalatainál hozzáláttak a X. ötéves terv harmadik évi tervének kidolgozásához, a minőség és a .hatékonyság emelése további tartalékainak feltárásához. Jó példával jár ebben elöl a munkásmozgalmi hagyo­mányokban gazdag moszkvai nagyüzem, a Vörös' Proletár Gyár, amely az első ötéves tervtől a népgazdasági ter­vek határidő előtti teljesíté­séért folyó, országos szocia­lista munkaversenyek egyik kezdeményezője. 1978ban 8,7 százalékkal tervezi növelni termelését a szerszámgépgyártó üzem kol­lektívája. A bázisidőszakhoz, 1975-höz képest ez 28,7 szá­zalékos növekedést jelent. A Nagy Október ünnepére készülő, fennállásának idén radalom főhadiszállásának lehetett nevezni...” „... Egyre hidegebb lett, gondolni kellett arra, hogy hamarosan elviselhetetlen lesz az ott-tartózkodás... Sotman elvtárs javasolta, hogy Vlagyimir Iljics köl­tözzék át Finnországba...” Gustav Rovio finn forra­dalmár emlékirataiból: „1917 április elején a mun­kásszervezetek engem vá­lasztottak meg a helsingfor- si (Helsinki régi neve. A szerk.) milícia parancsno­kává. Később kineveztek a helsingforsi rendőrfőnök he­lyettesévé, majd... én let­tem a rendőrség parancsno­ka. A Hagness tér 1. szá­mú házban laktam, egy szo- ba-konyhás lakásban. Mivel senki se járt hozzám, a fe­leségem pedig éppen falun volt, a legkézenfekvőbbnek és legveszélytelenebbnek ta­láltuk, ha először hozzám szállásoljuk el Lenint. Sot­man még tréfálkozott is: — Ha visszamegyek Pityerbe, elmondom a mieinknek, hogy a helsingforsi rendőr­főnöknél helyeztem el Le­nint. Biztosan nagyot néz­nek majd ...” „... Annak ellenére, hogy már késő volt és éppen- hogy megtelepedett az új lakásban, nagy lelki nyuga­lommal leült az asztalhoz. átnézte az orosz lapokat és írni kezdett. Nem tudom, mennyi ideig írt, mert el­aludtam. Reggel kilenc óra felé keltem fel s odapillan • tóttám az asztalra. Egy fü­zet feküdt ott, a következő címmel: Állam és forrada­lom ...” 120 éves jubileumát ünneplő Vörös Proletárban, amely a csepeli kezdeményezés egyik első szovjet támogatója és követője volt, szem előtt tart­ják, hogy az általuk gyártort gépek minőségétől az ország minden harmadik esztergá­lyosa munkájának termelé­kenysége függ. NDK Az NDK hajózásának — mindenekelőtt a tengerhajó­zásnak — kulcsszerepe van az ország népgazdasági ter­veinek teljesítésében. A há­rom nagy tengeri kikötő — Rostock, Wismar és Stral­sund — október közepéig mintegy 12 millió tonna árut fogadott és indított útnak, 6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az NDK ki­kötőibe összesen 5 ezer hajó fut be az idén, NDK zászlók alatt pedig több mint 200 hajó közlekedik a világ ten­gerein, ezek évente már csak­nem 10 millió tonna árut szállítanak. A csepeli felhívás nyomán, a Nagy Október jubileuma tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek számos kiemelkedő eredmé­nye született az NDK keres­kedelmi hajózásánál, közülük a legjelentősebb Rostockban. A rostocki kikötő október közepéig csak maximálisan 35 ezer tonnás hajók foga­dására volt alkalmas, ötéves munkával, 11,5 méterről 13 méterre mélyítették a kikö­tő hajózócsatornáját. A Wolf- gang Holz kapitány vezetésé­vel dolgozó kollektíva az év Végére tervezett átadást már a munka megkezdésekor no­vember 7-re a 60. évforduló napjára hozta előbbre. Az idei munkaverseny eredmé­nyeként, a kimélyített csa­torna már október 13-ra el­készült. Így mostantól 45 ezer tonnás tartályhajók is használhatják a rostocki olaj­kikötőt. „MIÉRT ÖREGITENÉ MAGÁT? .. „Lenin megkért, hogy ve­gyek neki tojást, vajat és más egyebet. Felajánlottam, hogy hozok neki ebédet a szövetkezeti étkezdéből... ő azonban kategorikusan visz- szautasította, mondván, hogy a gázrezsón forralhat vizet és megfőzheti a tojást, ez neki teljesen elegendő. — Nekem a lapok a legfonto­sabbak. Ne feledkezzék meg a lapokról! — mondta...” esténként megvártam a pá­lyaudvaron a postavonatot, megvettem az összes lapo­kat és elvittem Leninnek. Ö tüstént elolvasta azokat, és cikkeket írt késő éjszakáig, másnap pedig átadta nekem a cikkeit, hogy juttassam el Pityerbe . ..” Október elején Leninnek már alig volt maradása. Megírta híres levelét a Köz­ponti Bizottságnak, immár a hatalom átvételének azon­nali szükségességéről. Ked­ves elvtársak, az események olyan világosan írják elő feladatunkat, hogy a halo­gatás határozottan bűn...” „A nálam töltött utolsó hé­ten — írja egyik bujtatója, Juho K. Latukka finn for­radalmár — Vlagyimir Il­jics kora reggeltől késő éj­szakáig dolgozott: az érle­lődő eseményekre készült. Október 7-én, szombaton az­tán végre megérkezett a Központi Bizottság küldötte, a régóta várt Eino Rahja, hogy Petrográdba vigye Le­nint ... Elővették a parókát, amely felismerhetetlen finn Csehszlovákia Az Ostrava—karvinai szén7 bányavállalatnál dolgozó Lu- mir Sakmar vájár neve ad­dig sem volt ismeretlen a csehszlovák közvélemény szá­mára, hiszen korábbi munka­sikereiért megkapta az egyik legmagasabb állami kitünte­tést, „A Szocialista Munka Hőse” címet. Az ostravai vájár által ve­zetett szocialista brigád no­vember 7. tiszteletére felaján­lotta, hogy évi termelési ter­vét november folyamán tel­jesíti. Sakmar szocialista brigád­ja, idei előirányzatát már au­gusztusban teljesítette, és azóta terven felül több mint 25 ezer tonna szenet küldött a felszínre. Lengyelország A legnagyobb rézbánya, á Rudna Vállalat dolgozóinak vállalásai több mint 5 millió zlotyt tesznek ki, ugyancsak többmilliós felajánlást tettek a Lengyel Öceánhajózási Tár­saság dolgozói. A Chemltex— Wistom műrostgyár munká­sai, terven felül 35 millió zlo­ty értékű áru előállítását vál­lalták. Ebben a nemzetközi, de az országon belül is fontos sze­repet játszó versenyben ko­moly feladatokat vállalt ma­gára a Huta Warszawa — a Varsói Acélművek —, a len­gyel főváros egyik legna- v gyobb gyára. Az üzem dol- ’ gőzéit hagyományos kapcso­latok fűzik a Szovjetunióhoz, hiszen a 20 év óta termelő üzem szovjet segítséggel épült fel. A mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató üzem 29 ifjúsági brigádja vállalta, hogy részt vesz az „Októberi Forradalom Brigádja” címért indított versenyben. A hen­germű 1000, a dróthúzó rész­leg 2500 tonna terven felüli termelést vállalt. A gyár újí­tói klubja 200 újítást aján­lott fel. A különböző terme­lőüzemek, a felsoroltakon kí­vül, társadalmi munkában 6000 munkaóra teljesítését vállalták. lelkipásztorrá változtatta ..,’ (Amikor Lenin megvette a parókát egy színházi föd- \ rásztól és közölte, hogy hat­vanévesnek szeretne látsza­ni, a derék mester elképed- ten meredt rá: — Ugyan, miért öregítené magát ke­gyed, mikor nincs egy ősz hajszála sem ...) Délután 2 óra 35 perckor fütyült a vonat. Az októberi forrada­lom úton volt Oroszország felé . ..” REJTJELES TÁVIRAT Ugyanezen a napon Ke- renszkij a következő rejtje­les táviratot küldte finnor­szági főmegbízottjához: „Minthogy a kialakult poli­tikai és katonai helyzetre való tekintettel a legerélyc- sebben fel kell lépni a bol- sevizmus bomlasztó elvei el­len, kategorikusan kérem, tegye meg a leghatározot­tabb intézkedéseket.. Igen, az októberi forrada­lom már úton volt Orosz­ország felé, de a régi Orosz­ország még létezett, John Reed írja: „Az AJekszand- ra színház Meyerhold ren­dezésében felújította Tolsz­toj „Rettegett Iván halála” című darabját. Emlékszem, ezen az előadáson láttam a cári hadapródiskola egy nö­vendékét egyenruhában, aki a felvonásközökben felállt és tisztelgett az üres cári pá­holy előtt, amelyről levették a sasokat... Egyik barátom lánya hisztériás sírógörccsel érkezett haza, mert a kala­uznő „elvtársnak” szólítot­ta ...” Ezekben a napokban a bolsevikok már a felkelés konkrét tervén dolgoztak. Harmat Endre (Következik: „Hol a ki-, vezető út?...) ( Pálfy József Oroszország mindent kimondott 10. Kunyhó a réten

Next

/
Thumbnails
Contents