Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
I r «V y! MWM&IKV »»- - ' *1 ! A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet egyik nyolcvanhektáros területén vetik az őszi búzát. (Fotó: Perl) Forradalmi alkotókedv Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához közeledve egyre több munkássikerről, eredményesen teljesített vállalásról tudósítanak a hírek. A nemzetközi jubileumi munkaversenyt kezdeményező csepeli szocialista brigádok a napokban állították össze „zárszámadásukat” és küldték meg azt a párt Központi Bizottságának. A csepeliek eredményeit a hazai és nemzetközi közvélemény egész éven át figyelemmel kísérhette, az összesített eredmények most mégis meglepően szép teljesítményekről tanúskodnak: az eredeti év végi határidő helyett már október végére elkészült az idei szovjet exportra szánt berendezés utolsó darabja. Ezzel Csepelen csaknem két és fél hónappal hamarabb végeztek egy több mint egymilliárd forintos megrendelés elkészítésével. Az év végéig most olyan munkák elvégzésére is gondolhatnak, amelyekre az év elejéit még úgy tűnt, hogy nem lesz kapacitásuk. Ez a szocialista brigádok lendületével és szervezőkészségével „kigazdálkodott” többletlehetőség — lévén a piacon keresett, nagy értékű, korszerű gépek gyártásáról szó — jelentős terven felüli bevételhez juttatja a vállalatot és a magyar külkereskedelmet. Hasonlóan jelentős teljesítmény a kerékpárgyár rekonstrukciójának idei befejezése — az eredeti határidőnél egv évvel korábban. Ezáltal gyorsabban térül meg a befektetés (kb. há- romnegyedmilliárd forint), s hamarabb jut nagyobb mennyiségű, értékesebb árualaphoz — különféle korszerű, divatos kerékpárokhoz —T- a bel- és külkereskedelem. . Ezek az eredmények Csepelen, s a hasonlóak szerte az országban — az iparban, mezőgazdaságban, építői par- b'an, közlekedésben — a jubileumi ' munkaverseny szervező, lendítő ereje nélkül aligha születtek volna meg. A nagy értékű csepeli exportszállítmány határidő előtti elindításához vagy a kerékpárgyár gépi rekonstrukciójának gyorsabb végrehajtásához szükség volt például több hazai és szocialista országbeli vállalat különösen jó — jubileumi — teljesítményére is. A szocialista brigádok összefogása, az ebben rejlő szervezési lendület segítette hozzá a csepelieket — és még sok vállalatot, üzemet, szövetkezetei —, hogy idei munkájuk hatásfoka, eredményessége, ütemessége — a korábbi időszakok átlagánál jobban alakult. Heves megyében például a Mátravidéki Fémművekben 29 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek, s ugyanakkor október elején a motorláncgyártásban már teljesítették egész évi szovjet exportjukat. Az Egyesült Izzó 1700 brigádja közül kétszáz a gyöngyösi gyárban vállalta, hogy a gépgyártásban és a félvezetőgyártásban is túlteljesítéseket ér el, elsősorban a szovjet exportra irányuló termékekből. Az eredmény: október végére minden vállalásukat teljesítették. A kereskedelemben dolgozók kiemelkedő kollektívája, a hatvani ABC- áruház a Munka Vörös Zászló érdemrendjével kitüntetett Kossuth szocialista brigádja az idén is kimagasló eredményeket ért el. Forgalmukat több mint 20 százalékkal növelték, fegyelmezett, összehangolt munkájukkal elérték, hogy többletlétszám igénybevétele , nélkül oldották meg a brigádtagok szabadságolását. Pénteken kaptuk a hírt a Halszáz résztvevővel vasárnap Szocialista brigádvezetők találkozója Egerben Országosan is érdeklődésre számot tartó eseményre kerül sor vasárnap délelőtt Egerben, a Finomszerelvény- gyár nagytanácstermében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a Heves megyei rermelőszövet kezetek Területi Szövetsége találkozóra hívja a megye 58 termelőszövetkezetében és hat szövetkezeti társulásánál dolgozó 167 szocialista brigádvezetőt. A vendégek között lesznek a szövetkezeti elnökök, a párttitkárok, valamint a társulások igazgatói is. A találkozón, amelyen Tóth Mihály, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Heves megyei TESZÖV elnöke mond ünnepi beszédet, értékelik a jubileumi munkaverseny eredményeit. Tájékoztatják a résztvevőket a szocialista brigádoknak a közelgő évforduló tiszteletére tett vállalásairól, és azok teljesítéséről. A találkozót vidám műsor követi majd, amelyen fellép a kömlői Május 1. Termelő- szövetkezet férfikórusa, a felnémeti citerazenekar, az ecsédi. az egerbaktai és a gyöngyöspatai népi együttes, valamint a novaji asszonykórus is. Előadás az új szovjet alkotmányról selypi cementgyárból: erre a napra teljesítette összes ce- menttermelési többletvállalását a gyár. Ezzel együtt eddig 46 200 tonna cementet gyártottak. Első ízben terjedt ki ilyen szervezetten és intézményesen egy nemzeti keretek között indított munkaverseny a baráti szocialista országok közötti kooperációra is. Ez az együttműködés különböző országokban munkálkodó szocialista és kommunista brigádok összefogásában rejlő hallatlan tartalékokra is — nemzetközileg — felhívta a figyelmet. A jubileumi munkaverseny hatására széles körben, alig háromnegyedév alatt kimutathatóan szervezettebbé vált a munka. Sokfelé a vállalások nyomán például javult a nagy értékű gépek kihasználása. Mindez a munkaidő és az eszközök jobb, hasznot hajtóbb kiaknázásához — a gazdasági hatásfok javításához vezet. Az eredmények bizonyítják, hogy a munkaverseny felszította, összpontosította a dolgozók millióinak alkotókedvét, tervszerű, hasznos — nem formális — célok szolgálatára. A jubileumi munkaverseny legnagyobb eredménye alighanem éppen ennek a kezdeményezőkész alkotókedvnek a széles körű kibontakoztatása: sok-sok milliárddal felérő, kimeríthetetlen erőforrás ez. Gerencsér Ferenc Naponta kétmilliót nyerhetnek Nem valamiféle szerencse- játékról van szó, de tény. hogy a Gagarin Erőműben most nagy a tét: naponta kétmillió forint sorsa múlik azon, hogy milyen gyorsan tudnak lapozni a naptárban. De ez a lapozás nem mechanikusan ismétlődő mozdulatok következménye, hanem sokkal inkább a tervszerűségé a szervezettségé, a tenni akarásé. Miről is van szó? AZ ALAPÖSSZEG 180 MILLIÓ Egy kisebb üzem büszkélkedhet azzal, hogy évi termelési értéke 130 millió forint. Az erőműben „csak” ennyibe kerül a III-as blokk felújítása. Ezután nyilvánvaló, hogy ennek a feladatnak a súlya nem hétköznapi. Tehát minden óra számít, amit meg lehet takarítani. Gyorsan kiszámolják azt is, hogy az eredetileg 132 naptári napra tervezett rekonstrukció nyolc nappal történő lerövidítése, huszonnégy óránként négymillió kilowattot jelent minden hatvan percben, ami 2,2 millió forint árbevételt eredményez egyetlen napon. Az a bizonyos nyolc nap. amivel hamarabb lehet a III- as blokkot üzembe állítani, csak tizennyolcmillió forintot ér. Csak... Ez az összeg sem szokványos mértékű. összesen mintegy harminc üzem dolgozói fáradoznak a felújításon, helyben is legalább tíz üzem szakemberei teszik a dolgukat az erőmű 250—300 dolgozója mellett. Az egész művelet irányítására egy szakcsoport alakult a Gagarin kötelékéből, amelynek élén Bacsa László tevékenykedik. Tőle tudjuk meg, hogyösz- szesen 5400 műveletet kellett összhangba hozni, a legész- szerűbb sorrendbe csoportosítani, amihez a számítógép segítségét vették igénybe. Aztán kiderült, hogy az emberi lelemény, az ügyesség és az akarat „nem programozható”, tehát a hétköznapok során innen is, onnan is, el tudtak „lopni” néhány percet, ami végül napokká állt. ösz- sze. EGY-KÉT JÓ TANÁCS ARANYAT ÉR Ügy kellene módosítani az ismert mondást, hogy a Garin Erőműben a jó tanács millió kilowattórákkal mérhető. Akitől származnak ezek a tanácsok, az Konstantin Kuznyecov. a leningrádi gyár szakembere. Ott készült az a turbócsoport, amelynek felújításán most fáradoznak Vi- sontán. Ö az, aki jó néhány ilyen gépsor összeszerelésében részt vett, olyan fogást is tud mutatni, amiről a mieinknek fogalmuk sem volt, és így értékes időt tudnak nyerni.- De ő nemcsak irá-. nyit, hanem tevékenyen részt vesz maga is a munkában. Nem kíméli magát, gyorsan mozdul kezében a szerszám. Nekünk ugyanis semmi tapasztalatunk nem volt eddig egy ilyen munkában. De még egy ekkora gépsor sem működött korábban a hazai erőművekben, mint amilyen ez a leningrádi. A forgórészek súlya 128 tonna. Ennek a tömegnek kell pörögnie, egyetlen tengelyen. A laikus számára is elképzelhető, hogy ekkora szerkezetet micsoda precizitással kell illeszteni, összeszerelni ahhoz, hogy a nagy fordulat miatt szét ne szakadjon az egész. Bacsa László mondja, hogy az illesztőcsavarokat olyan precízen kell méretezni, hogy századmilliméterekkel kell számolni a művelet során. Persze, ezek az illesztőcsavarok sem valami apró kis jószágok. SZERELÖTÉR A SZABADBAN Több emelet magasra kell felkapaszkodnunk a sok-sok lépcsőn, hogy eljussunk a szerelőtérre. Ez olyasfajta, mint egy nagy méretű terasz, ami mellett még további, soksok méterre nyúlik fel a kazánok hasábja. ' Látjuk a „kibelezett” túr- bógépcsoportot. A tengely egyes darabjait a forgólapátokkal, egy-egy állványra emelték rá a szerelőtérre épített daru segítségével. Itt is néhány ember, amott is, több kisebb, csoport található az alkatrészek mellett. Hol van az a majdnem nyolcszáz ember, akik a felújításban itt, a helyszínen részt vesznek? A válasz gyorsan érkezik: a munkák különböző helyen folynak, amelyeknek egy részét itt, a szabad ég alatt kell elvégezni, szükség esetén úgy is, hogy sem az éjjel, sem a Töprengő vallomás egy negyedszázadról Genogyin Vasziljevics Mai v, az SZKP KB mellett űködő Társadaíomtudomá- n Akadémia professzióra, : állam- és jogelméleti tanék helyettes Vezetője előadást tartott péntek délelőtt Egerben, a megyei tanács dolgozóinak. Előadásának címe volt: A Szovjetunió új alkotmánya a fejlett szocializmus alkotmánya. — Sokszor gondolkodtam már azon, nem tűnik-e vajon szerénytelenségnek, ha huszonöt év tapasztalata alapján megvallom, hogy ennek az önként vállalt tevékenységnek is van ars poeticája... Igaz. még sohasem fogalmaztam meg. de ahogy közeledik a nap, amikor végleg átadom a kolléganőmnek a stafétabotot, ahogy leltározgatom magamban az iskolai vöröskeresztes munka eredményeit, úgy formálódnak meg lassan e fogalom mondatai. Ars poetica... A negyedszázad alatt arra jöttem rá, hogy a tanítványaimnak az írni-olvasni tudás mellett azzal adhatok a legtöbbet, ha az egészséges életmódra nevelem őket. Az egészség az egyik legnagyobb kincs: az ember jókedvűen él, megfontoltan tervez, könnyedén végzi a munkáját, játszva tanul, boldog családi életet élhet, ha egészséges... Stílszerű környezetben, a gyöngyösi 1 számú általános iskola egyik díszes, rendben tartott osztálytér méhen hangzott el ez a monológ. Dr. Fehér Andrásné vöröskeresztes tanárelnök ezúttal sem zökkent ki a mindennapokból, szinte észrevétlenül kezdett el „oktatni”. Ahogy idézte a huszonöt esztendeje végzett társadalmi munka emlékezetes sikereit, szinte elém varázsolta például azt a kis paravánt, amely mögül előbukkan a fogat mosó mesefigura, a feldagadt arcú nyulacska, s a kedves szavú doktor bácsi. Éreztem, egy szempillantás alatt rábólintottam, lám igaz. ezért kell fogat mosni... Kisétáltunk a harmadikosok pedáns tisztaságú osztályából, fel az emeletre, az úttörőszobába. A vitrinek mélyén oklevelek, serlegek, díszes érmék egymás mellett: nz ifjú vöröskeresztesek munkájának jutalmai. Sokuk tudásának a jutalmai ezek, hiszen évente 240— 250 pajtás ismerkedik meg a tanárnő irányításával az alapvető egészségügyi fogalmakkal. Az ötödikesek betegápolást, aztán osztályonként elsősegélynyújtást tanulnak, a családi életre való felkészülésről beszélgetnek komolyan és őszintén. — Volt tanítványaink, orvosok. ápolónők, gyógyszerészek jönnek vissza az iskolába. hogy elbeszélgessenek a mai kisdiákokkal. Mi csak szervezzük az ilyen egészségügyi fórumokat, a gyerekek így egyből szakemberhez fordulhatnak a kérdéseikkel. Ez csak egyetlen ötlet a sok közül, amelyet dr. Fehér Andrásné a tantestület, valamint az igazgatónő segítségével és támogatásával (Fotó: Perl Márton) megvalósított. S ahogy teltek az évek, úgy lettek a gyermekekből, a „kis vöröskeresztes palántákból” az egészséges élet, az egészséges életmódra való nevelés hívei és hirdetői. — Ez legalább olyan jó érzés, mint amikor az apróságok szájából kibuggyan az első hangosan elolvasott szó... Sokszor beszéltem már erről az érzésről különböző helyi és országos tanácskozáson, s most, a ma kezdődő vöröskeresztes kongresszuson is ezzel a témakörrel, az ifjú egészségőrök munkájával szeretnék foglalkozni. Hogy megoszthassam a tapasztalataimat, a sikerek örömeit a hasonló munkát végző kollégáimmal. Mert ez a munka tele van szépséggel... ‘ (szilvás) nappal nem számít, más ré- szét viszont különbőz í helyeken levő csarnokokban. A kazánon dolgozókul innen látni sem lehel, ök egy egészen más részleget alkuinak. Ennek a hatvan méter magas szerkezetnek a megfiatalítása során például 200 kilométer hosszúságú csőrendszert kell beépíteni. A csöveket a legkülönbözőbb országokból sikerült megvásárolnunk. Nyilvánvaló, hogy a kazánba nem lehet akármilyen szilárdságú, ötvöze'ű csövet beépíteni. Az talán egy egész regényre való eseményt adna. hogyan sikerült azt a rengeteg csövet időre a helyszínre hozni. MINDENKI EGYET AKAR Ahol ennyi ember fáradozik együtt, egyetlen célért, mindjárt előbukik a kérdés: kik a legjobbak? Akik a többieket is maguk után húzzák. A „vendégmunkások” közül az Erőmű-karbantartó Vállalat és a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozóit emelik ki, ha már sorrendet kell felállítani, bár a többieket is dicsérik. A helybelieknél nincs ilyen csoportosításra lehetőség, mert ahogy vannak, valamennyien valamilyen, már működő brigádhoz tartoznak, csak most kiemelték őket abból a közösségből. Csali erre a munkára. De hát az is tudott már. hogy a felújítási feladatokat a III-as blokk- kai nem fejezik be. Mehetnek sorba, hiszen az idő haladt, a gépeli természetes elhasználódása elkerülhetetlenné teszi a folyamatos re- konstrudkciót. Az is mindennapi gyakorlat lett, hogy az ötleteket, újításokat nem hagyják aludni, gyorsan megy az értesítés: elfogadták vagy nem az újítást. Így aztán van értelme annak, hogy mindenki törje a fejét, mit lehetne jobban, gyorsabban megcsinálni, valami új megoldásnak a segítségével. Tulajdonképpen most érik egy új részleg az erőműben, mondhatjuk .így is. amelynek a feladata a felújítások elvégzése lesz. A tanulópénzt most fizetik meg,- a tapasztalatokat most szerzik meg, az a bizonyos héttagú irányító szakcsoport is most jön össze igazán, most állapítja meg, mire képes. A JUBILEUM IS Amikor Bódi Bélától, az erőmű igazgatójától azt kérdeztük, mi a véleménye erről a munkáról, a következőket mondta: — Annak ellenére hogy újszerű, hogy értékét nemcsak a ráfordítandó milliók adják, mondhatom, tervszerűen, hatékonyan, eredményesen folyik. Szinte biztosra vehető, hogy nyolc napot tudunk rövidíteni az eredeti 132 naptári napon. Ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a mi dolgozóinkat is. de a társvállalatok, üzemek dolgozóit is, a jubileumi évfordulóra való készülődés serkentette a jobb munkára. Ha nagyon óvatosak akarunk lenni, tegyük hozzá: még nem ért véget a munka. Majd nyugtával dicsérjük a napot. Kint jártunk a szerelőtéren, a kazánházban, a lignitet őrlő malmoknál és máshol, tehát saját tapasztalataink vannak. Igaz, nem valami látványos munkáról tudunk beszámolni, hiszen itt az a többszáz ember nem nyüzsög hangyaboly módjára egymás hegyén-hátán. Naiv elképzelés lenne. Végzik a tennivalóikat, megfontolt, takarékos mozdulatokkal. hiszen munkaerejükre. képességeikre holnap is szükség lesz. Az eredmények, a számítógép által megadott adatok összevetése a ténylegesekkel azt mutatják: az ember többet tud, többre képes a legbonyolultabb, legcsodálatosabb gépnél js. G. Molnár Fereac