Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Szép Heléna Operett két részben Varga Gyula, Várhegyi Márta és Somló István az operett egyik jelenetében (Fotó: Jármay György) Rólunk van Offenbach divatba jött ismét, játsszák tévében és színpadon, zenéje mintegy megifjodottan buzog az éteren át is. S valóban élvezet hallgatni ezt a muzsikát. Offenbach nemcsak kitűnő zeneszerző, vállalkozónak is elsőrangú: a III. Napóleon által nagyhak hitt császárság korában a kölni kántor fia szemébe mondta a francia közönségnek, hogy semmi nem szent előtte, hogy harácsolnak, hogy hitéből és eszményeiből kivetkőzött, hogy nem akar semmi mást, csak a mának élni. A kritikusok mennydörögtek, szidták ezt a nagyon élelmes Offenbachot, hogy mit ki nem mer gúnyolni: a fenséges homéroszi személyek itt olyan ocsmányul császárkori emberek, hogy no még! Kalchasz úgy hazudik az istenek nevében, mintha csak az oltárra rakott baksis érdekelné. Achil- Iész. Aiax, a kicsi és a nagy, nemkülönben Oresz- tész csak arra jók, hogv a főhazugok körül táncolia- nak, mint a vásári pojácák. És a legtetején ennek a cirkuszi csúcsnak, mint fő- poiáca ott idétlenkedik Me- nelaosz, Spárta királya, aki nem azért veszíti el Helénát, mert Vénusz Páris döntése miatt felajánlja Trója hercegének ezt a csinos asszonyt, hanem azért, mert Menelaosz egy tébláb figura, aki sem az ágy, sem a ház körül nem tart, nem tud rendet tartani. S ahogy az akkori kritikák mennydörögtek a ma is cinikusnak tűnő hangnemen, ahogyan Offenbach a szövegkönyvet megíratta munkatársaival, úgy vált egyre híresebbé ez az élelmes, a hatalmat belülről kinevető, merész szerző. Stílust és korszakot teremtett, egyénisége átüt és átsüt minden zenei és emberi mondanivalóján. Mintha ő lenne az istenek valódi hangja. Az operettet Bor József rendezte, ö is tisztában van azzal, hogy az a nevető cinizmus, amellyel Offenbach szemlélte ezt a gyorsan szét- málló korszakot és embereit, ma is megér egy színházi előadást, jóllehet már rég porladnak azok a francia hatalmasságok. akik ellen ez a játék „ment”. A gúnyolódás azonban mindig rejt valami igazságot, és ha nevetve mondunk igazat, akár elhunyt nemzedékekről is, annak annyi haszna feltétlenül terem, hogy az ember a színéről szemlélt dolgot megnézve, meglátva a visszájáról is, némileg okosodjék. Bor József pergő előadást rendezett, színészvezetése egyenletes, a kis színpadon összetömörülő együttessel megoldja a nagyoperett nagyjeleneteinek nehéz gondját. Engedi, hogy színészei „aktualizáljanak”, hogy kiszólásaikkal némileg és ártatlanul „berzenkedjenek”, bár nem hiszem, hogy Offenbach szövegíróinak kell ez az utólagos segítség. Az pedig a befejezést torzítja — zavarja is! — ahogyan Kalchasz felkiált, mert ennek a színészi kifakadásnak nem sok köze van a darabhoz, annak fináléjához. Az egri színházban nem először vagyunk tanúi annak. hogy két részben játszanak valamit, ami több részben „van megírva”. így aztán itt is másfél órára nyúlik az első rész, és nem biztos, hogy ez az üdvözítő megoldás. Inkább csak divat. A közönség nem sajnálja azt „az egész három órát”, úgy, két szünettel együtt sem, ha olyat és úgy kap. Menelaoszt, ezt a királynak kabaréfigurát Varga Gyula Jászai-díjas alakítja. 1877. október 27., csütörtök Nem könnyű feladat Lsé.a- bár után ezt a fajankót egyénien alakítani. Varga Gyula azonban nem másol, hozzáadja ehhez az operetthőshöz a maga csendes líráját is. Heléna szerepében Várhegyi Márta teljes illúziót nyújt. Rózsa Sándorral együtt, aki most már mint vendég alakította a bemutatón Párist, Trója hercegét, a • duetteket nagyon elegánsan adják elő. Kalchasz, a jövendőmondó főpap Fehér Tibor Jászai-díjas személyében öltött testet. A kitűnő humorú színész mintha kedvetlenül indította volna játékát, később azonban ritmust váltott és az előadás egyik erőssége lett. Az epizodisták a jó csapatmunka erejével hatottak: Szántó Lajos, Mátyás Jenő, Bánó Pál, Csiszár Nándor és Somló IstMeglehetosen nagy szabadságot engedélyezett betegeinek a Városmajor szanatórium. Az előírásos kezelés mellett önállóan rendelkeztek idejükkel a gyengélkedők. Ady sokat járt a városban, szorgalmasan udvarolt, már-már telhetetlenül, és ezt el is mondta a verseiben. Léda joggal nyugtalankodott emiatt Párizsban. Érthető asszonyi indulatai Budapestre kergették, felelősségre vonta Adyt. aki elérkezettnek látta az időt a szakításra. Hosszú töprengéssel, nagy műgonddal írta meg az Elbocsátó szép üzenetet. Május 16-án közölte a Nyugat a kegyetlen, szenzációs verset. Szerzője még gyakrabban mutatkozott a Városban, felkészülve arra, hogy szembetalálkozik az elbocsátott asszonnyal, de Léda már Párizsban volt, ott olvasta a megrendítő sorokat. De a költőt is megviselte a szakítás. Legénykedő kalandozásaira ráunva, visszavonult szülőfalujába. Itt kapta kézhez Diósi Ödön levelét. Kibontva a vastag borítékot, a köteteiből való dedikált lapok hullottak elébe. A kísérő szöveg csupán ennyi 1 volt: „Vissza Adynak, a hűtlen kígyónak!” ván részesei a sikeres bemutatónak. Karmester: Kalmár Péter. Az ének- és zenekar évek óta megbízhatóan és jól látja el feladatát, Offenbach zenéjéhez azonban nem ártott volna a zenekart kissé megerősíteni. A jelmezek stilizáltan és nagyvonalúan utalnak a cinikusan szemlélt klasszikus korra, az egyszerű és igénytelen díszletek a kis színpadon is helyet biztosítottak bizonyos mozgásra. A jelmezeket Poós Éva, a díszleteket Székely László tervezte. A koreográfiáért Somoss Zsuzsa érdemel dicséretet, mert az a kor és muzsika szabta kereteken belül mozog. Jó szórakozás ez a bemutató. Ezzel egyszer s mindenkorra megszakadt az a kapcsolat, amelynek jegyében Ady Endre költői zsenije kibontakozott és a csúcsra érkezett. A szilágysági tartózkodás alkalmat kínált arra, hogy szerepeljen Zilahon a Wesselényi kollégium hangversenyén. Üj költeményeiből olvasott fel a közönségnek, köztük a tanároknak és a növendékeknek, akik büszkén és meghatottan ünnepelték az alma mater híressé lett egykori tanulóját. Adynak is szép élménye maradt a zilahi szereplés. Jókedvűen, felfrissülve érkezett vissza a fővárosba. Minden külső jel arra vallott, hogy javára vált a szakítás, személyi függetlensége sokat használt egészségének, közérzetének. Rengeteget dolgozott, ezzel párhuzamosan kiadósakat szórakozott és egy ideig a barátaival is többet törődött. A Városmajor szanatóriumban levő szállásáról rendszeresen végigportyázta a pesti kávéházakat, a budai kiskocsmákat. Jövedelmének fő része változatlanul abból származott, hogy a Nyugat folyóirat főmunkatársa volt. Ebben az időben, 1912 ta- vaszán-nyarán gyakrabban időzött együtt olyan kiváló kortársaival, mint Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Nagy Endre, „A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata.” (1976. 11. törvény) EZ AZ IDÉZET volt a mottója annak az értekezletnek, amelyen a megyei népfrontbizottság tagjai a környezetvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos feladatokról tanácskoztak. Mint ismeretes, a törvény a környezetvédelem körét hat csoportban részletezi: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a település környezete. Megjegyzendő, hogy megyénkben már e törvény megjelenése előtt is született a környezetvédelmet szolgáló intézkedés. A megyei tanács vb-határozata (1975) környezetvédelmi intézkedési terv előkészítését írta elő. A szakigazgatási szervek ennek alapján kötelesek voltak és kötelesek ma is beszámolni a környezet- védelemmel kapcsolatos határozatokról. Mi történt a törvény életbe lépése óta? A föld védelmével kapcsolatban az a tapasztalat született, hogy településeinken a házi és ipari szennyvíz elvezetése még mindig problémát jelent. A megyeszékhelyen és Gyöngyösön a szeméttelep védőtávolsága nem felel meg az előírtaknak. A mérgező ipari hulladékok, növényvé- dőszer-maradványok elhelyezése megoldatlan, mivel a megyében nincs kijelölt, úgynevezett „méregtemető”. Azért jó példa is akad: a Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél a rekultiváció eredményeként — laboratóriumi vizsgálat szerint — a talaj termőképessége már a kezdeti időszakban is közel azonos az eredetivel. A vizek védelme ugyancsak gondot okoz, elsősorban a jóminőségű ivóvíz biztosítása során. A Tárná menti rétegvizek magas vastartalma külön berendezést igényel. A források és kutak védelme a legtöbb helyen biztosított. A városokban épülnek a Schöpflin Aladár. Istenítőjé- nek, az Ady-versek új sáfárjának, Föidessy Gyulának is ekkor volt módja sűrűn együtt tartózkodni a költővel. E megszokott, mindennapos baráti együttlétekből kiemelkedik egy fontos esemény: A Városmajor szanatóriumban rendezett vacsorán — először és utoljára — találkozott Ady a román nemzeti párt egyik vezéralakjával, Octavian Gogával. Az erdélyi román költő-politikus — egyébként a magyar parlament tagja — eljött megköszönni azt a harcos támogatást, amelyben a magyar liberális gondolkodók — elsősorban Ady Endre — részesítették a nyilvánosság előtt bebörtönöztetése idején. A találkozón részt vett még Móricz Zsigmond és Jászi Oszkár, Ady benső barátja, a nemzetiségi ügyek tudós szakértője. Jó hangulatban zajlott le a vacsora, de Octavian Goga kerülte a politizálást. Ügyesen, okosan tért ki az állásfoglalások elől, amikor — különösen Móricz Zsigmond — a jövőre vonatkozó elképzeléseiről próbáltak tájékozódni. Hiába titkolta Ady, Léda miatt nőttön nőtt benne a hiányérzet. Nem sokáig bírta a kiegyensúlyozott önuralmat. Mivel a Városmajor szanatóriumban mégis csak illett ügyelni bizonyos formaságokra, itt nem hódolhatott korlátlanul a gyengébb nemtől remélt örömöknek. Kiköltözött hát a szanatóriumból, át a pesti belvárosba, a Vigadó utca és a Dorottya utca sarkán levő Magyar Királyi Szállodába. Ettől kezdve életének sokszor visszatérő színhelyévé vált a centrumhoz tartozó, mégis viszonylag olcsó hotel. A hotel kávéházában rendezte be műhelyét, itt dolgozott a szorgalom egyáltalán nem szennyvíztisztító telepek, azonban a majdan keletkező, nagy mennyiségű szennyvíziszap elhelyezése még megoldatlan! Az ipari szennyvizek elhelyezése is problémát jelent, különösen a szakosított állattartó telepekről kikerülő nagy meny- nyiségű szennyvíz miatt, (így például Poroszlón, ahol a sertéstelepen nincs hígító víz, s emiatt a beépített szennyvízátemelő rendszer nem üzemeltethető és a Füzesabonyi Állami Gazdaságban, ahol a telepek létesítésével egyidőben nem történt meg az öntözőterület kijelölése, agronómiái megtervezése.) MEGYÉNKBEN a KÖJÁL rendszeresen végez levegő- tisztasági vizsgálatot hat körzetben és 57 mintavédelmi helyen. Megállapították például, hogy amikor a Mátravidéki Erőmű áttért az olajtüzelésre, lényegesen csökkent a körzetben a levegő szennyezettsége. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a Gagarin Hőerőmű üzemeltetése eddig még nem veszélyezteti a Mátrát, mint kiemelten védett területet. A vállalatnál egyébként eredményesen működik a környezetvédelmi csoport! A megyeszékhelyen elsősorban a szűk utcákban bonyolódó nagy gépkocsiforgalom okoz gondot, a város északi részén pedig a felnémeti őrlőüzem szeny- nyezi a levegőt. A lokalizálásra pályázat készült, s ha elfogadják, levegő-tisztaság- védelmi beruházásként valósul meg. Bélapátfalván lényeges javulást csak az új cementgyár felépítése után várhatunk. (A vizsgálatok eddig ötszörös normatúllépést jeleztek a levegő szeny- nyezettségével kapcsolatban.) Az élővilág védelméből a népfrontbizottságok is alaposan kivették részüket a fásítási hónapok es az egyéb lakóterületeken szervezett társadalmi munkák megszervezésével. A Bükki Nemzeti Park létrehozása megyénk több községét is érinti. Ezeken a helyeken korlátozták, sőt a kiemelten védett területeritka óráiban. Mindig szüksége volt valakire a „fuss- ide szaladj oda” teendők elvégzésére. Ezúttal a kávéház bérlőjének fia, Steinfeld Nándor ifjú banktisztviselő titkárkodott körülötte megható önzetlenséggel. De a munka józan órái mellett egyre merészebben tette próbára egészségének teherbírását a szórakozásban is. Pedig egy lépést sem tett a nők után. önként jöttek, fölös számmal. A költőt különösen egy tizenhét éves, matrózblúzos diáklány ' vette le a lábáról. Akkor is ez a fekete szépség volt nála, amikor szívrohamot kapott szállodai szobájában, i Bezzeg az önfeláldozó sze- > relmes fruska siránkozva, j hírnevét féltve elmenekült, | átengedve az orvoslás gond- | ját Ady doktorbarátjának, ! Kozmutza Bélának. Rendbe hozták, egy ideig öccse felesége ápolta-táplál- ta, de alig jött rendbe, visz- szaszökdösött a Magyar Királyba, mert cselekvési sza- ! badságát minden helyzetben többre becsülte az egészségénél, noha, a haláltól rettenetesen félt. Mivel tartósan rongálta magát, idegei soha nem jöhettek rendbe teljesen. Örökké fáradt volt és kialvatlan, dél felé is alig tudott kitápászkodni az ágyból. Ignotus Pál ajánlatára kipróbálták idegei rendbehozására az akkor módfelett divatos freudista pszichiátriát. Ennek az iskolának volt valóban mesteri tudója Ferenczi Sándor. öt kérte meg Hatvány Lajos, hogy segítsen a költőn. Meg is történt a találkozás Ady Lajosék lakásán. A manapság tesztelésnek nevezett vizit után Ferenczi visszalépett, közölvén Hatvanyval, hogy a zseni gondolatrendszerébe és lelki struktúrájába nem hajlandó beleavatkozni. (Folytatjuk.) szó! ken nem is engedélyezik az építkezéseket. A védetté nyilvánított területek közé tartozik még: az erdőtelki arborétum, a kerecsendi erdő egy része, a pélyi madárrezervátum, a sírok i ,,Darnó-tó” környéke, a gyöngyösi Sárhegy és a szőlőskei erdő is. MILYEN FELADATOK várnak a környezetvédelmi munka szervezésében és fej-j lesztésében a társadalmi1 szervekre, így á népfront-*' bizottságokra? Például: segíteni az állami intézkedés sek végrehajtását agitáció-! val, példamutatással, a társadalmi munkák szervezésével. Nem ártana létrehozni egy önálló megyei környezetvédelmi bizottságot, amely! hozzásegítene az összehangoltabb, szervezettebb környezetvédelmi munka végrehajtásához. A bizottság <• Hazafias Népfront Heves megyei elnöksége mellett) működne. Az eddig jól be-t vált akciókat — fásítás^ parkosítás stb. — továbbrat is érdemes megszervezni. Ai különböző rendezvények é* előadások szervezésével to-*- vább lehetne gyarapítani lakosság kornyezetvedelm» j ismeretét, s külön kellene) J foglalkozni az ifjúsággal akt» környezetvédelem oktatása- * nak és az ezzel kapcsolatos - egyéb kérdéseknek ismerte-)*] tésével, illetve a környezet-f: védelemmel kapcsolatos ne-* ' velősének a dolgaival. ígéri megszívlelendő javaslat szü-f* * letett még: az üzemekben és , a vállalatoknál a munkavéJ4 demi osztály vagy csoport) foglalkoztasson állandó jel— , leggel környezetvédelmi ak-f* tivistát is. FELADAT TEHÄT vart bőven azoknak a hibáknak) a felszámolásával együtt; amelyekről a cikkben szó esett. Mindannyiunkat érintő kérdések ezek, hiszen egészen egyszerűen: rólunk van szó! Kátai Gábor Ajándék láncból, dalból, zenéből A Nagy Októberi Szóda? lista Forradalom tiszteletére hirdetett csepeli felhívás alapján legjobb eredményi) elért szocialista brigádok tagjai és az „Eger városért’* társadalmi munkaakcióbar» legaktívabb közösségek tagjai töltötték meg kedden este a Gárdonyi Géza Színház széksorait, hogy megtekintsék a városi tanács ajándékát, a Budapest Táncegyüttes műsorát. A kényszerűségből — né-' hány táncos sérülése miatt — megváltozott műsor eleinte csak a virtuozitás, a látvány, a kimunkált mozgás és az egymást követő térformák szépségével, erejével hatott. Aztán egy cimbalom- szóló közben átforrósodott a levegő, létrejött az előadók és nézők között az az egymást serkentő eleven kapcsolat, ami élménnyé, maradandó élménnyé avatja a jó előadásokat. A közönség addig sem fukarkodott a tapssal, de ettől a pillanattól a taps is mást, többet jelentett. Nem könnyed szórakozást,' nem andalító pihenést adott ez az est nézőinek. Háborúról és békéről, az élet szépségéről és múlandóság" ól fogalmazott gondolatokat a két koreográfus, Kriskovics Antal Erkel-díjas és Molnár Lajos. Örömeinkről, fájdalmainkról, vívódásainkról vallottak a táncművészet nyelvén az előadók. Mégis aligha akadt olyan néző. aki nem vállalta, nem fogadta el a közös gondolkodást, s aki nem azzal az érzéssel' hagyta el a színházai mgy értékes, szép ajándékot na-, radandó emléket kapott. (vlrágh)