Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Az INTERKOZMOSZ újabb A távközlési mesterséges holdak jövője Képünkön: a ..Symphonia” nyugatnémet—francia távköz­lési műhold földi 'állomása. A könnyebb szállíthatóság mi­att a $.8 méter átmérőjű parabolaantennát összecsukható lábakkal tervezték. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) AZ INTERKOZMOSZ—17 mű- hold 1977. szeptember 24_i fel­bocsátásával új szakasz kezdő­dött a világűr kutatásában együttműködő szocialista or­szágok INTERKOZMOSZ. programjában. Konsztantyin Medvegyev, az APN szovjet sajtóügynökség tudósítója kér­désekkel fordult az INTER. KOZMOSZ—17 repülésével kap­csolatban G. Sz. Rimanovhoz, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világűrkutatási In­tézetének igazgatóhelyettesé, hez. — Az INTERKOZMOSZ— 17 orbitális, automata űrál­lomás — mondta a neves tudós — komplex tudomá­nyos kísérleteket fog végre­hajtani, amelyeknek az a célja, hogy tanulmányozzuk az energiahordozó, elektro­mosan töltött és semleges részecskék megoszlását, a mikrometeoritok áramait a földközeli világűrben. Az energiahordozó részecs­kék megoszlásának tanul­mányozása a földközeli vi­lágűrben feltétlenül szük­séges a Föld magnetoszférá- jának a geomágneses aktivi­tás nyugalmi szakaszában, valamint a geomágneses za­varok és viharok idején le­játszódó dinamikus folya­matok megértéséhez. Az elektromosan töltött ré­szecskék a Föld mágneses terében úgynevezett radiá­ciós öveket hoznak létre, amelyeket még a világűrku­tatás hajnalán fedeztek fel. A mágneses térbe befogott elektronok és protonok na­gyon sokáig — akár néhány évig — létezhetnek, bonyo­lult pályát írva le a Föld mágneses terében. — Mi a jelentősége az INTERKOZMOSZ—17 mun­kájának a Föld körüli világ­űr megismerése szemvont­jából? Mondana néhány szót a műholdon elhelyezett műszerekről? — Az INTERKOZMOSZ— 17 automata űrállomáson több műszer is van a külön­böző energiájú részecskék áramainak mérésére. A mű­szer, amelyet szovjet és ro­mán tudósok közös munká­val készítettek, a kozmikus elektronok mérésére szolgál. A Napból származó kozmi­kus sugarak izotóp összeté­telét és a Föld radiációs öve által megragadott atomma­gokat egy Csehszlovákiában készült izotópos összetételű teleszkóppal figyelik meg. Az INTERKOZMOSZ—17 az elektromosan töltött ré­szecskéken kívül egyidejű­leg a plazma állapotát is vizsgálja. E cél érdekében szovjet és csehszlovák tu­dósok műszert készítettek az elektronok hőmérsékleté­nek mérésére. Az INTERKOZMOSZ—17 feladatai közül az egyik, a meteorok anyagának tanul­mányozása a Föld körüli térségben. Ennek érdekében magyar, szovjet és csehszlo­vák tudósok közös munká­ját a mikrometeorit regisz­tráló műszert helyezték el rajta. A meteoranyag tanul­mányozásának elméleti és gyakorlati jelentősége van. útja Lényege: a naprendszer apró testecskéi fizikai tulajdon­ságainak, eredetének és ko­rának tanulmányozása. A meteortestek vizsgálatának feladata az űrrepülések me­teorvédelmével kapcsolat­ban szükségesek. — Milyen az új műhold szerkezete? — Jelenleg az INTERKOZ- MOSZ-program kísérleteit az új, korszerűbb műholdak, az univerzális, orbitális auto- 'mata űrállomások segítségé­vel folytatjuk. Most első íz­ben bocsátottak fel ilyen szputnyikot tudományos fel­adatok végrehajtására. A műhold henger alakú, ten­gelye mindenkor a Föld felé fordul. Felső részén a nap­elemek kaptak helyet. A 180 kilogramm súlyú tudomá­nyos felszerelés mind a her­metikusan zárt belső teré­ben, mind azon kívül elhe­lyezhető. A legfőbb kutatási irányo­kat, és csak egyes készülé­keket említettem meg, ame­lyek az INTERKOZMOSZ— 17 fedélzetén üzemelnek. A nemzeti koordinációs szer­vek vezetői és mérnökei fo­kozzák erőfeszítéseiket a vi­lágűr kutatásában. Az a tö­rekvésünk, hogy a közös munkát még magasabb tu­dományos—műszaki és szer­vezeti színvonalra emeljük a szocialista világrendszer jelenlegi fejlődési szakasza objektív követelményeinek megfelelően. A repülőgépek repülés közbeni tankolása különösen azóta vált rendkívül fontos­sá — főleg hadászati szem­pontból —, mióta a valóban fantasztikus üzemanyag-fo­gyasztású sugárhajtású gé­pek elterjedtek. Az a három amerikai repülőgép, amelv 1957. „januárjában leszállás nélkül 48 óra és 19 perc alatt körülrepülte a Földet, há­rom ízben a levegőben ka­A nagy távolságú távköz­lés igényeit a hagyományos rendszerek ma már semmi­képpen sem tudják kielégí­teni. Mintegy 15 évvel ez­előtt az akkor 90 millió amerikai és 50 millió euró­pai távbeszélő-állomás kö­zött a tenger alatti kábe­lekkel mindössze 300 össze­köttetési csatornát lehetett kialakítani. Ma az Intelsat— 4 típusú holdakkal egyen­ként 9000 csatorna hozható létre. Hasonlóképpen a konti­nensek között a televíziós átvitel csakis a mesterséges holdak segítségével valósít­ható meg. Nagy szárazföldi távolságokon a mikrohullá­mú láncok kiépítése nem gazdaságos. A világon ma működő távközlő rendsze­rek bizonyítják, hogy meg­bízhatóan lehet továbbítani mind a televízió, mind á telefon- és távgépíró jeleit a mesterséges holdak segítsé­gével. Kétségtelen, hogy már a nem távoli jövőben a mes­terséges holdak mind na­gyobb mértékben átveszik mind a tengeri kábelek, mind a szárazföldi mikro­hullámú láncok szerepét. Néhány éven belül megje­lennek azok a mesterséges holdakon működő televíziós állomások is, amelyek adá­sai a szokásos vevőkészülé­kekkel közvetlenül felfog­hatók. Az ilyen adóberén- dezések létrehozására csak akkor kerülhet sor, ha ki­fejlesztették az üzemben tartásukhoz szükséges ener­giaforrásokat, a kellő telje­sítményű, kis méretű és hosszú ideig működő atom­reaktorokat. Szinte belátha­tatlan, hogy mit jelenthet a fejlődésben elmaradt orszá­goknak, ha az ilyen távköz­lési rendszer révén bekap­csolódhatnak például egy nemzetközi iskolatelevíziós hálózatba. Ugyancsak a távközlési mesterséges holdak bázisán jöhet létre esetleg nem is nagyon sokára az informá­ciós holdak hálózata. Az ilyen holdakon valóságos archívumok foglalnak majd helyet, s a rádión hozzájuk juttatott kérdésekre azon­nal szolgáltatják a kívánt adatokat. Az információs holdak állandóan „napra kész” állapotban lesznek, ugyanis memóriarendszerük­pott üzemanyag-utánpótlást. Mivel" a szükséges kenő­anyagokból annyi van a gé­pek fedélzetén, hogy azzal igen sok utántöltés elvégez­hető, légi tankolással akár több ‘napig is a levegőben tartózkodhat egy repülőgép, ha meg tudják oldani a sze­mélyzet folyamatos cseréjét. Az üzemanyag átadásának pontos földrajzi helyét, ide­jét, a repülés irányát és ma­be a földi központ folya­matosan betáplálja az új adatokat. Hasonló tí^íkoztatáshoz manapság csak a fejlettebb országok információs és do­kumentációs központjaiban, könyvtáraiban lehet hozzá­jutni. Az információs holdak révén az efféle szolgáltatá­sok az egész földkerekségre kiterjednének. és fél évvel korábban egy Surveyor—3 holdszonda vit­te magával egyik műszerén a Hold felszínére. Ismerve egyes baktériumok hihetet­len mértékű alkalmazkodó­képességét, a tudósok sze­rint érdemes a mikrobák után kutatni a világűrben, elsősorban talán a Mars bolygón. Az eddigi ismereteket alá­támasztják a Frankfurti Egyetem kutatói is, akik szimulált és valódi űrkísér­letekben tanulmányozták a világűr feltételeinek hatását a mikrobákra. A valódi kí­sérletek egyike az Apolló— 16 fedélzetén történt. A kí­sérletek tapasztalatai szerint a baktériumspórák még az űr vákuumában is megőriz­ték életképességüket. A Nap ultraibolya sugárzása azon­ban allergiát váltott ki a mikroorganizmusokban. A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a földi mikroorganiz­musok a világűrben, ha a napsugárzás ellen védve van­nak, túlélhetik a zord kö­rülményeket. Azért szüksé­ges, hogy az űrjárműveket, mesterséges holdakat, kutató szondákat csirátlanítsák, hogy más égitestek földi élet- jj anyaggal ne fertőződhesse­nek. Nemzetközi kutatások a Föld mágnesszférájában Nemzetközi program sze­rint kezdték meg a mág­nesszféra kutatását a Szov­jetunió Tudományos Aka­démiája Légkörfizikai Inté­zetének munkatársai. Kuta­tási objektumként a 80—300 kilométer magasságban ta­lálható légréteg szolgál. Eb­ben a magasságban műhol­dak és geofizikai rakéták segítségével is végezhetnek megfigyeléseket. Mindkét módszernek vannak kedve­ző tulajdonságai, előnyösen kiegészítik egymást. Számos kérdésre választ kapnak a Föld légburkának tanulmányozása során. A túl nagy koncentrációban je­lenlevő anyagok kimutatá­sára alkalmas optikai szon­dák például hasznos ásvá­nyok lelőhelyeinek kimuta­tására is felhasználhatók. M 1 műsorok: ««Dili KOSSUTH 8.27: Wagner: Trisztán és Izolda. 9.10: Lánc, lánc, játéklánc. 10.05: Iskolará­dió. 10.30: Uránláz. 10.45: Brahms-kórusok. 10.55: Jevgenyija Ivanovna. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Júliu­si éjszaka. 14.29: Bizet: C- dúr szimfónia. 15.10: Ko- csár Miklós: Nagyrédei la­kodalmas. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Sass Sylvia operettfelvételeiből. 16.39: Olvastam valahol... 17.07: A 14-es tanteremben. 18.05: Vujicsics Tihamér: Alföldi képek. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti maga­zin. 19.15: Budapesti mű­vészeti hetek. 20.10: Le­mezmúzeum. 20.59: Egy óra dzsessz. 22.20: Népi zene. 23.00: A kamarazene­irodalom remekeiből. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9.27: Nóták. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11.55: Gyer­mekek könyvespolca. 12.00: Fúvószene. 12.33: Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55: Zenekari muzsika. 13.28: Sdes anyanyelvűnk. 13.33: Madáretető. 14.00: Kettő­től ötig... 17.00: Zenei tü­kör. 18.00: Mindenki isko­lája. 18.33: Hét végi pano­ráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Népdalcsokor. 21.09: Rossini: Bruschino űr (víg­opera). 22.43: Oliviero: Egy nap Brooklynban. 23.00: Tánczene. 23.30: Éva (ope- rettrészletek). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalokról, fiataloknak. Helytörténeti kutatások az iskolában. Riporter: Dobog Béla. — A beatkedvelők- nek a Boney M. együttes felvételeiből. — Vendég­ségben a brigádnál. A pék­üzemben. Riporter: Pong- rácz Judit. — Slágerpanop­tikum. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. Mű­szaki konferencia az LKM- ben. — ÉDOSZ megyebi­zottsági ülés Hatvanban. A Gorkij nyelviskola vezető­ségi üléséről. — Miskolci zeneművész a stúdióban. — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. tej MAGYAR 9.55: Tévétorna. 10.00: Is­kolatévé. 15.55: Iskolatévé (Ism.). 16.35: Martin Best műsora. 17.05: Perpetuum mobile. 17.45: Telesport. 18.20: Falujárás. 19.20: Té­vétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az özvegy Kornyó- né, s a két szeleburdiak (vígjáték). 21.35: Művészeti magazin. 22.25: Tv-hiradó 3. 2. műsor 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó 2. 20.00: Régi hangversenyek nyomában... 21.05: A szépség törvé­nye (dok.-film). 21.35: Fia­im otthona, (lengyel film* Mikroorganizmusok a világűrben Régóta ismert, hogy a baktériumok milyen jól tű­rik a zord klímát, a 80—90 Celsius-fokos hideget, vagy a gejzírek forró vizét. Sark­vidéken és a sivatagokban egyaránt megélnek a mik­robák. Mondhatnánk, hogy — emberi mércével — a „lehetetlenség határán” is létezhetnek. A tetanusz kór­okozója például oxigén nél­kül is életképes. Számos mikroba a rádióaktív sugár­zás hihetetlen mértékű adagjait éli túl és ezért érthető, hogy a kozmikus sugárzást is tűri a világ­űrben. Az űrkutatás történetében már számos példa bizonyít­ja a mikrobák túlélőképes­ségét a világűrben. 1969 no­vemberében az Apolló—12 expedíció űrhajósai a Hold porsivatagában földi erede­tű mikrobát találtak; ezt két gasságát a két gép személy­zete rádión beszéli meg. A találkozás után a tankgép állandó magasságban nyíl­egyenesen repül a megadott irányban, legfeljebb 600 km/ óra sebességgel. Az üzem­anyaggal ellátandó gép a tankgépnél valamivel ala­csonyabban repül, és néhány méterrel mögötte marad. Amannak a pilótája azután úgy vezeti a gépet, hogy a törzsből előre fölfelé kilö­kött vastag cső vége a tank­gép törzséből leeresztett cső — a „köldökzsinór” — töl­csérébe kerüljön. Amikor ez megtörténik, egy automata rögzítő berendezés azonnal merev kapcsolatot hoz létre a két gép között, és rögtön megindul a tüzelőanyag át- szivattyúzása. Percenként 5000 liter kerozint (finomí­tott petróleumot) lehet az egyik gépből a másikba jut­tatni. A levegőben való „ete­tés” 15—20 percig tart; be­látható, hogy nem egyszerű feladat annvi időn keresztül a két gépnek úgy együtt re­pülni, hogy a „köldökzsinór” ne kapcsolódjon szét. A töl­csér és a töltőcsonk kapcso­lata meghatározott húzó­erőnél biztonságosan oldó­dik, a töltés befejeztével te­hát csupán arra van szükség, hogy gyorsítson a „repülő benzinkút”, vagy hogy a má­sik gép kissé csökkentse a sebességét. _

Next

/
Thumbnails
Contents