Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
Am »»m |^r.|nnj-ü^L)ryM Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Dinamikus fejlődés Egy ország tervjelentése mindig tanulságos. Bizonyos következtetésekre ad alkalmat, nem is szólva arról, hogy segít eligazodni az összefüggésekben. Nos, a Szovjetunió központi statisztikai hivatalának most közzétett adatai egyértelműen a népgazdaság dinamikus fejlődését illusztrálják. Az év első kilenc hónapjában az ipar túlszárnyalta az előirányzatokat, s a túlteljesítésben nem a létszámnövekedés, hanem a termelékenység emelkedése játszik döntő szerepet. Biztató az is, hogy különösen gyors ütemben fejlődtek az ötéves terv második évének kilenc hónapjában azok az iparágak, amelyek a termelés további korszerűsítése szempontjából a legnagyobb fontosságúak. összehasonlítva a múlt év azonos időszakával, az ipari termelés a Szovjetunióban 5,9 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó ez a növekedés, mert a terv elkészítésénél már nyilvánvalóan számoltak a 60. évforduló alkalmából meghirdetett nagyarányú munkaverseny- mozgalom lendületével és az új alkotmány tiszteletére tett felajánlásokkal. Mindezek figyelembevételével 5.6 százalékos volt a tervelőirányzat, ezzel szemben a teljesítés 5,9 százalék. A munkatermelékenység 4,3 százalékos növekedése a korszerű üzemszervezési módszerek hatékony alkalmazására utal. A Szovjetunió minisztertanácsának e heti ülésén értékelték az eredményeket. Nem hagyták figyelmen kívül, hogy a tervelőirányzat teljesítésével csak egyetlen tárca: a vaskohászati minisztérium üzemei maradtak adósak, s a kormány Alekszej Koszigin miniszter- elnök beszámolój'a alapján a „gyenge pontokra” összpontosította az erőket. Aligha szorul méltatásra, milyen lenyűgöző adatokkal bizonyítja a szovjet népgazdaság lendületes fejlődését. Hatvan esztendővel az októberi forradalom győzelme után milliárd köbméterben mérik a földgáz-, százmillió tonnákban a nyersolaj termelést. Kilenc hónap alatt több mint másfél millió gépkocsi került ki a szovjet üzemekből, s ezzel a Szovjetunió a nagy autógyártó országok közé sorolható. Magától értetődik, hogy a terv jelentésből nem hiányoznak az önkritikus elemek sem. Említést tesz például a jelentés arról, hogy néhány fogyasztási cikk minősége kifogásolható, választéka nem felel meg a követelményeknek. Annál örvendetesebb, hogy a munkások és az alkalmazottak átlagbére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok juttatása 4,3 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában. Gyarapodott a szolgáltatások mennyisége és növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén jóleső érzés tallózni a tervjelentésben. Eredményei biztatóak a jövő szempontjából, kritikus megállapításai pedig a töretlen fejlődés nélkülözhetetlen biztosítéka. A Lufthansa-gép túszainak kiszabadítása és a bebörtönzött terroristák öngyilkossága után Milánóban több bomba robbant nyugatnémet cégek helyiségeiben. Képünkön: a BMW-kirendeltség, a robbanás után. (Telefotó — -AP—MTI—KS) Namíbia-vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán szerdán folytatódik a namíbiai vita. A vitát Sam Nujoma, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet (SWA- PO) elnökének nagy figyelemmel kísért felszólalása nyitotta meg kedden. A namíbiai felszabadító szervezet vezetője hangoztatta: A SWAPO részvétele nélkül nem rendezhető elfogadhatóan a namíbiai probléma. Mindaddig szó sem lehet szabad választásokról Namíbiában, amíg ott vannak a Délafrikai megszállók. Ki kell vonni a megszálló csapatokat. A választásokra csakis ENSZ- erők felügyelete alatt kerülhet sor. összesen mintegy ötven küldött iratkozott fel a felszólalók listájára. Szerdán ti- zennégy-tizenöt felszólaló várható a vitában, mely előreláthatóan a hét végéig tart. ★ Az ENSZ-közgyűlés 1-es számú (politikai) bizottságában kedden megkezdődött a leszereléssel kapcsolatos problémakör vitája. Viktor Izraeljan, a Szovjetunió ENSZ-képvisélője felszólalásában rámutatott: a fegyverkezési hajsza korlátozása és a leszerelés megvalósítása nélkül igen nehéz lenne jelentékeny haladást elérni a gazdasági és szociális fejlesztésben, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában, az enyhülés kiterjesztésében és elmélyítésében. A 32. ülésszak napirendjén szereplő 128 pontból tizenhét napirendi pont közvetlenül kapcsolódik a leszerelés témaköréhez. Ülésezik a JKP kongresszusa A Japán Kommunista Párt Atami városban folyó XIV. kongresszusán szerdán délelőtt az ausztráliai, a francia és a kubai kommunista pártok küldöttei köszöntötték a tanácskozást. Felszólaltak a japán független szakszervezetek, a nőszövetségek és a „Zeíigakuren” diákszervezeti szövetség képviselői. Ezután folytatódott a vita a központi bizottság beszámolójáról, valamint a kongresszusi határozat tervezetéről. (MTI) Tito Portugáliában Antonio Eanes portugál államfő kedd este vacsorát adott a háromnapos hivatalos látogatáson Portugáliában Oroszország mindent kimondott 1« «*••• lemondok a trónról. 99 Má már senki sem vitatja. hogy 1917-ben valami gyökeresen új született Oroszország — és az emberiség történetében. Februárban a Minden Oroszok Cárjának félelmetes elnyomógépezetét elsöpörte az egyetlen erő, amely elsöpörhette — a Minden Oroszok Népe. A földkerekség egyhatodán hihetetlenül rövid idő alatt összeomlott a világ legre- akciósabb birodalma. Mi épüljön e birodalom romjain? Milyen hatalom lépjen a régi helyébe? A legjobb elmék világszerte már akkor felismerék, hogy az erre a kérdésre adandó válasz nemcsak a közvetlenül érintett népek, hanem hosszabb távon az egész emberiség számára sorsdöntő. A útkereszteződése „Néhány hónap leforgása alatt — írja Konsztantyin Pausztovszkij — Oroszország mindent kimondott, amiről évszázadok óta hallgatott. Ezerkilencszáztizen- hét februárjától őszéig az egész országban éjjel-nappal gyűléseitek, szüntelenül és a legnagyobb összevisszaságban. A városok terein, emlékművek tövében, klórszagú pályaudvarokon, gyárban, falun, piactéren, minden valamennyire lakott ház udQdUvmm 187«. október 20., csütörtök • • varán, lépcsőházában embertömegek zúgtak. Esküvések, felhívások, leleplezések, szónoki hév —, mindez tomboló „Le vele!” kiáltásokba, vagy lelkes, rekedt éljenzésbe fúlt. Mintha kocsi dübörögne végig macskaköves úton, úgy hangzott fel ez a kiabálás minden útkereszteződésnél.” Oroszország akkor a történelem útkereszteződése volt. Nemcsak az emberek hangulatát jellemezte valami különös lebegés, hanem a hatalom jellegét is. Március másodikán megalakult egy kabinet, amely igen stílszerűen nevezte magát Ideiglenes Kormánynak: az „ideiglenes” volt az egyetlen jelző, amelynek jogosságában e kormánnyal kapcsolatban senki sem kételkedett ... A burzsoá kadet-párt képviselője, Miljukov a kabinet megalakulásakor kijelentette: „A nép által létrehozott első társadalmi hatalmat már nem lesz olyan köny- nyű megdönteni.” Csakhogy ezt a hatalmat nem a nép hozta létre, a nép „csak” elsöpörte a gyűlölt régit. A népuralom csíráját nem ez a testület képviselte, hanem az a másik, amely már egy héttel korábban megalakult a cári Duma székhelyéül szolgáló Tauriai-palotában: a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetje, amelynek eredetileg kétszázötven, nem sokkal később már kétezer tagja volt. A szovjet új típusú, néphatalmi szerv volt, tévedései is tükrözték a benne képviselt tömegek tévedéseit. „Síri csend támadt...” Március 2-án, az Ideiglenes Kormány megalakulásának napján még egy esemény híre járta be a világot: II. Miklós cár Pszkov- ban délután 15 órakor lemondott. Egyik főtisztje, Da- nyilov tábornok, aki jelen volt a történelmi pillanatban, így emlékezik: ......Síri csend támadt. A c ár felállt és látszólag nem is tudva, mit tesz, az elfüg- gönyzött ablakra meredt. Szája lebiggyedt, amit még sosem láttam és ettől egyébként oly nyugodt arca eltorzult. Látszott, hogy hihetetlen harc dúl a lelkében. Miklós cár hirtelen felénk fordult és szilárd hangon így szólt: — Döntöttem. Döntöttem, hogy lemondok a trónról Alekszej fiam javára ...” A lemondás és a kormány megalakulásának időbeli egybeesése véletlen. De a történelemben néha a véletleneknek is megvan a maguk jelképes jelentősége. Az Ideiglenes Kormány ugyanis nem a cárizmust akarta megdönteni, hanem — éppen a monarchia megmentése érdekében — ezt a cárt lemondatni. Azok az emberek, akiket a vihar első szélvésze a bársonyszékekbe repített, tehetetlenül,, semmit sem értve álltak. Az esmények sodorták őket, nem ők irányították az eseményeket. Nem volt egy tettük, sőt szavuk, amely el ne késett volna. És mit értettek meg az eseményekből a régi világ képviselői? „Szárnysegédem — emlékezik Alekszandr nagyherceg — hajnali szürkületkor, elkékült szájjal ébresztett fel. A lemondó okirat volt... Felültem az ágyban,, még egyszer elolvastam. Nikinek (ez volt Miklós, azaz Nyikolaj cár beceneve a cári csalódban) nyilvánvalóan elment az esze. Mikor mondott le egy uralkodó azért, mert a fővárosban kenyérhiány miatt zavargások voltak? A tartalékcsapatok árulása Petrog- rádon? De hiszen tizenötmilliós hadsereg felett rendelkezett !...” „A kormány, amelynek tagja vagyok...” A cár végül is — féltve a fiát — testvére, Mihail nagyherceg javára mondott le, Mihail viszont magát féltette. „Eltökéltem — jelentette ki március 3-án —, hogy csak abban az esetben fogadom el a legfelső hatalmat, ha ez lesz nagy népünk akarata...” Ez volt a Romanovok történetében az első eset, amikor a cári família tagjait hirtelen szenvedélyesen érdekelni kezdte az orosz nép akarata ... Az Ideiglenes Kormányt azonban most sem érdekelte. Március negyedikén Miljukov külügyminiszter táviratot intézett a szövetséges hatalmaknál akkreditált orosz nagykövethez, amelyben kijelentette: „A kormány, amelynek tagja vagyok, minden erejével igyekszik majd kivívni a győzelmet ...” Az orosz nép azonban nem katonai sikereket akart, hanem azonnali békét. Harmat Endre (Következik: „Kczén-lábán gúzsba köti...” tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tiszteletére. Vacsorán mondott beszédében Tito méltatta azt a segítséget, amelyet Portugália a gyarmatosítás felszámolásához nyújt Afrika déli részében. Eanes államfő beszédében Tito elnök négy évtizedes világpolitikai tevékenységét méltatta. (MTI) Megölték Schleyert A Liberation című párizsi lap szerkesztőségéhez szerda délután közleményt juttatott el a Hans-Martin Schleyert elrabló „Vörös Hadsereg Frakció Siegfried Hausner kommandója”. Ez bejelenti, hogy Schleyert megölték és holttestét Mulhouse kelet-franciaországi városban találhatja meg a rendőrség, egy Bad Hamburg-i rendszámú zöld Audi gépkocsiban. Mulhouse-ban a rendőrség hivatalosan bejelentette, hogy a zöld Audi- kocsiban megtalálták Hans-Martin Schle- yernek. a Nyugatnémet Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének holttestét. (MTI) Magyarország és Franciaország kapcsolataitól Az európai politikai légkör alakulásának kedvező tényezője, hogy a magyar—francia kapcsolatok az elmúlt időszakban kielégítően fejlődtek. A két kormány nézete számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz. A magyar—francia párbeszéd folytatását biztosítják azok a kormánymegállapodások, amelyek a politikai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos élet területeit érintik. A két ország politikai kapcsolatainak alakulásában jelentős esemény volt Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének 1968. évi párizsi és Pierre Messmer francia kormányfő 1973. évi budapesti látogatása. E látogatások hosszú távon megszabták a kapcsolatok alakulását. Rendszeresek a külügyi konzultációk is. 1975. júniusában Púja Frigyes külügyminiszter tárgyalt a francia fővárosban, néhány hónappal később Bemard Destremau francia külügyi államtitkár járt Magyarországon. Lázár György, a Minisztertanácselnöke 1976-ban tett látogatást Franciaországban Jacques Chirac miniszterelnök meghívására. Országaink árucsere-forgalma 1971. és 1975. között csaknem megkétszereződött. Gazdasági-kereskedelmi téren Franciaország tőkés partnereink között a 4—5. helyet foglalja el. Gazdasági vonatkozásban jelentős esemény volt az 1974-ben aláírt tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján megfelelő lehetőség kínálkozik hosszabb távú szerződéses kapcsolatok létrejöttéhez a vállalatok között: A magyar—francia gazdasági kapcsolatok megélénkülését akadályozzák az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető, importkorlátozó intézkedései, valamint az, hogy az export—importnak a szerkezete nem mindig alkalmazkodik a lehetőségekhez. A tíz évre szóló együttműködési megállapodás jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, de az eddiginél kölcsönösen nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni az együttműködés szélesítésére, mert még számos területen kiaknázatlanok a lehetőségek. A műszaki-tudományos együttműködést az 1966-ban megkötött egyezmény szabályozza. Ennek alapján kutatókat, ösztöndíjasokat cserélünk, s közös szakmai konferenciákat szervezünk. A műszaki-tudományos vegyes bizottság hároméves munkaterv alapján tartja üléseit. A kulturális kapcsolatokat a Budapesten 1966-ban aláírt együttműködési egyezmény szabályozza. A magyar- francia vegyes bizottság évente összegezi a tapasztalatokat. Több magyar kulturális, tudományos és oktatási intézmény kötött megállapodást francia partnereivel. Kulturális kapcsolatainkban a meglevő lehetőségek jórészt kihasználatlanok. Magyarországon széles körben hozzáférhetők és elismertek a francia kulturális értékek, a magyar kultúra franciaországi terjesztése viszont nem közelíti meg ezt a szintet. (MTI) Sok huzavona után Leszállt a Concorde New Yorkban Másfél évi vita és jogi huzavona után szerdán leszállt az első angol—francia Concorde szuperszómkus utasszállító repülőgép a New York-i Kennedy repülőtéren. A gépen nem tartózkodtak utasok — technikusokat és felszerelést szállított Tou- louse-ból az amerikai metropolisba. A Concorde a tervek szerint november 22-én kezdi meg menetrendszerű repüléseit New Yorkba. A 160 tonnás óriás gépet rendkívüli biztonsági intézkedésekkel fogadták a Kennedy repülőtéren, mert attól tartottak, hogy a szuperszóni- kus gép leszállása ellen környezetvédelmi okokból tiltakozó New York-iak tüntetést rendeznek. Incidens azonban nem történt (MTI) j