Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Mi módosul a Polgári Törvénykönyvben? A kódex Már nem a két deci benzinről van szó 004 Könnyen eltévesztheti, aki tárcsázni kényszerül e telefonszámot: 004. Érthető az idegesség, hiszen életbevágó ügyről van szó. Ilyenkor kegyetlenül hosszúnak tűnnek a várakozás percei, noha a mentőautó már szirénázva száguld az országúton, sebesen közelit a cél felé. Idegesítő a vijjogó sziréna is, szinte megrémíti az embert, s ilyenkor belevág a kérdés: hová, kihez? S vajon idejében érkezik-e a segítség? A segítség, amelynek gyorsaságát és szakszerűségét oly sok minden befolyásolja. Amikor a mentőket tiszteljük, munkájukat elismerjük, s a jelenleginél jobb körülményeket sürgetünk számukra, akkor tulajdonképpen az emberekre; szüléinkre, gyermekeinkre, szerelmünkre, barátainkra és önmagunkra is gondolunk. Ezért olvastuk aggódó izgalommal az Elet és Irodalom Két deci benzin című riportját, majd a Magyar Hírlap témához kapcsolódó interjúját. • ♦ • A számok gyakran bizonyító erővel hatnak ugyan, ámenem mindegy, mit takarnak a százalékok; terméket, munkát, mozinézőt, olvasót, vagy mint a mentők esetében embert, sőt életet fa jelenthet egy-két, vagy akár tizednyi százalék. Az ÉS drámai hangú riportja — amely többek között a mentőállomások korszerűtlen gépkocsiparkját, valamint a benzintakarékosságra. s ily módon a sebesség visszafogására ösztönző jutalomfeltételeket kifogásolta — felkeltette az érdeklődést, ám az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának tényeket közlő nyilatkozata szinte megdöbbentett. Az elmúlt évben 1 millió 660 ezer betegét szállított a mentőszolgálat az országban, s ebből több mint fél milliót azonnali sürgősséggel — A gyorsaság nemzetközi összehasonlításban is megnyugtató — mondja a főigazgató — az indulási késések aránya 4,7 százalék. Tavaly a több mint fél millió sürgős hívásra összesen 119 óra késéssel indult a mentő. A késés okát mindig kivizsgálják — ez természetes —, ám a késés következménye aggaszt. Mint ahogyan további aggodalmakat okoz az is, hogy a mentőszolgálat két és félezer ápolójából mindössze ötszáz rendelkezik szakképesítéssel. A kétezer pedig? — „Két hétig tanulja az alapvető elméleti és gyakorlati tudnivalókat, vizsga után a harmadik héten egy tapasztalt gépkocsivezető mellett már önállóan kivonul.. Cseppet sem megnyugtató! • ♦ • Heves megyében az ápolók 60 százaléka szakképzetlen, tíz hiányzik, nincs rohamkocsi, terepjáró is mindössze kettő, akadozik az alkatrészellátás, 11 gépkocsi pedig már lefutotta a kilométereit, megérett a cserére. A felszerelés különben jónak mondható. Érdemes azonban feljegyezni egy két évtizedes gyakorlattal rendelkező szakember véleményét: a felszerelést, nem szabad misztifikálni, legfontosabb a szakember- gárda. aki kezelni is tudja az életmentő gépeket. Egerben egynegyed orvos és háromnegyed mentőtiszt látja el a szolgálat orvosi teendőit. Rajtuk kívül csak a hatvani állomás rendelkezik egy mentőtiszttel. A megyei főorvos és a. mentőtiszt egri lukasán nincs telefon! (?) » ♦ • Már nem a két deci benzinről van szó. Ennél sokkal többről. 4 nyugtalanító körülmények mellett is biztató, hogy az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot rendelt el. Amelynek tapasztalatai, eredménye, valamint a várható intézkedések bizonyára tovább javítják a mentőszolgálat tevékenységét. Márkusz László Hogyan szolgáltatnak a szolgáltatók Az ügyfeleket is megkérdezték Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló törvényt, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az élet viszonyok széles körét — álla,, "’olgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vagyoni és személyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jogellenes cselekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad, a PTK túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. A VAGYONI VISZONYOK EGYSÉGES SZABÁLYOZÓJA A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírása is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magán- tulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. HELYETT 14. ÉLETÉV ződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járhat el.) ALAPVETŐ EMBERI JOGOK Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával, vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti, vagy egyébként köz- szerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a saj- tó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titkok konkrétabb megfogalmazása is. a kártérítés KITERJESZTÉSE i í A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított PTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. MEGVÁLTHATÓ A HASZONÉLVEZET Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára .maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A merev szabályozás feloldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehetőséget jelent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne található felszerelés kivételével az egyéb vagyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását, amely természetben vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint leszármazó örökös egyébként is megkapna. ÖRÖKLÉS ŐRÖKBE. FOGADÁSNÁL Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örök- befogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat, vagyis titkos örök- befogadás esetén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. Nem titkos örökbefo- fogadás esetén az öröklésre változatlanul a jelenlegi előírások érvényesek. A most elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Előírásai biztosítékot szolgálnak arra, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során a polgári jogi vonatkozású vitákhoz megfelelő eligazítást nyújtsanak. Árvay Tivadar A hagyományoktól eltérő módon mérték fel szolgáltató egységeink munkáját a közelmúltban megyénk népi ellenőrei. A számonkérés előtt ugyanis több mint félezer dolgozótól, szocialista brigádtól kérdezték meg — levélben —■, hogy nekik mint ügyfeleknek, mi a véleményük a szolgáltatásokról, a szolgáltatók munkájáról? A kapott ötleteket, javaslatokat, véleményeket felhasználva, aztán sorra járták a vizsgálatba bevont egységeket — több mint félszázat — és egyebek mellett a következő kérdésekre kerestek választ: Milyen eredményekkel, illetve hiányosságokkal valósították meg szűkebb hazánkban, Heves megyében a szolgáltatósok fejlesztését szorgalmazó kormányrendeleteket? Mire fordították a fejlesztésekre kért hiteleket állami támogatásokat? A gazdái, kodó szervek, vagyis a „nagyipar” több fantáziát, illetve üzletet lát-e a szolgáltatásokban, mint korábban? A FESZÜLTSÉGEK NEM CSÖKKENTEK Szomorú tényként került a népi ellenőrök jelentésébe, hogy a korábbi évek — értve ez alatt elsősorban a IV. ötéves tervidőszakot — dinamikusabb fejlődéséhez viszonyítva, 1976-ban és az idén is tovább nőtt a feszültség a lakossági igények és a szolgáltatások választékai, kapacitásai között Különösen igaz ez a megállapítás a lakáskarbantartásra, amely iránt változatlanul csak a magánszektor érdeklődik, a szövetkezetek, az állami vállalatok továbbra is kevés üzletet, illetve nyereséget „látnak” benne. A szükségesnél hasonlóan szerényebb eredmények jellemzik a kereskedelem, és elsősorban a községekben végzett szolgáltatási tevékenységeket is. Ezzel szemben ugyanakkor1 igen pozitív változások történtek a személygépkocsik karbantartásával, valamint a tartós fogyasztási cikkek .javításával kapcsolatosan. Rá. adásul mindezt nemcsak . a több és szervezettebb, ha- nem a jobb minőségű munka is bizonyítja. KELL ÉS LEHET IS Akár külön tanulmányt is megérdemelne, hogy ekkora igények mellett vajon miért nem költötték el — kivétel ez alól például az UNIVERSAL Szövetkezet — a szolgáltató egységek a kért és kapott bank- és tanácsi hiteleket, a milliós értékű támogatásokat. Indokaik egyike-másika —• -v kevés a fejlesztési alapjuk, nincs szakemberük — esetenként elfogadható ugyan, ösz- szességében mégis osztjuk véleményünket megyénk népi ellenőreivel abban, hogy a gyenge vezetés, az alacsony, a rossz munkaszervezés is oka a hiányos, a gyenge szol. gál tatásoknak. Szolgáltatni, sőt jobban és többet szolgáltatni ma már nemcsak lehetőség, hanem társadalmi követelmény is. A mikéntjén, a hogyanján ugyan lehet vitatkozni, módszert, véleményt cserélni, de a tehetetlenséghez, a közömbösséghez senkinek sincs joga. Ezért is „fogtak” a szokásosnál vastagabban megyénk népi ellenőreinek ceruzái és hívták fel ismét mindazok figyelmét, akiknek nemcsak lehetőségük, hanem munkaköri kötelességük is, hogy jobb legyen a szolgáltatás Heves megyében. — H mm i • ',L ■, > . KOOS _. K utyatörténet Az emberre, mint jog- (T alanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvénykönyv a büntethetőséget, is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az en}- ber saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adás-vételi vagy munkaszer1977. október 2., vasárnap A piacon élénk a forgalom. A csarnok ajtói, csoda, hogy bele nem szédülnek az állandó mozgásba, nyílnak-csu- k ódnak, nyílnak-csukódnak. Az emberek idegesek, sietnek, viszik az ebédre, vacsorára való húst, kolbászt, szalonnát, zöldséget, gyümölcsöt. A falatozók, lacikonyhák előtt sokan állnak. Ók nem idegesek, nagy nyugalommal, apró és szapora rágásokkal majszolják az ínycsiklandozó illatokat árasztó, jó ízű étkeket Magam is eszegetek és figyelek. Figyelek egy kolduló kutyát. Igen, a kutya koldul. Régóta figyelem, ismerem őkéimét. Nem a hirtelen éhség vagy a pillanatnyi jó alkalom serkenti kéregetésre. Tevékenységét meggondoltan, szinte hivatásszerűen űzi. Mindig csak akkor jelenik meg a piaci falatozóknál, amikor legbuzgóbb a vásárlás, s amikor alábbhagy a forgalom, szép lassan elpo- roszkál. Fekete, lompos korcs a nevezett kéregető. Igen jó húsban van. S amint megfigyeltem, csodálatos módszert alkalmaz, hogy a kívánt ízletességekhez jusson. Viselkedése agyafúrt emberismeretről tanúskodik. A kunyerá- lás ismert és megszokott kutyafogásai közül egyet sem alkalmaz: nem ugat örven- dőn, nem vinnyog könyörgőn; még csak nem is vakkant, hogy figyelmet keltsen; s az sem szokása, bogi’ farkát csóválva, testét riszálva, az emberek lábához dörgölőzzön. Nem, az ilyesmi távol áll tőle. Két hátsó lábára sem ereszkedik, hogy a két mellsővel könyörögjön. Ostobaság ! Magát ennyire nem alázná meg kutyaságának méltóságában. Csendesen üldögél az álló- kák előtt, 6 felemelt fejjel nézi a falatozókat Felfelé fordított szemfehérrel nézelődik csak, mintha azt mondaná: „Adjatok pár finom falatocsleát, jó emberek... !” És nem sovány ám, sőt kövér. csorog róla a kytyaháj. Amikór odavetik a falatokat eléje — kolbászvéget, hurka bőrt, sült tarja csontját — udvarias pillantással megköszöni, majd azután, és csakis azután, a mohóság legcsekélyebb jele nélkül, körülszagolgatja. Ha tetszik a falat, lenyeli és megnyalja a száját ha viszont nem nyerte el ínyenc ízlését, sokáig forgatja a szájában, és tapintatosan csak akkor ejti vissza a földre, ha az adakozó elfordul, nem néz oda. Legutóbb csúnya megszégyenítés érte ezt az okos kutyát Az eset a következőképpen zajlott le ... A falatozók előtt vezető úttesten megjelent egy közönséges vizslakutya. Szájában üres szatyrot hozott, magasra szegett fejjel és önteltség volt minden mozdulatában. Silány kutyamutatvány, nem tudom, miért vágott fel ezzel annyira. S azt sem tudom, mi jogosította fel arra, hogy a koldulóba belekössön. Mert belekötött. Először is megállt a kolduló korcs előtt és szigorúan mustrálni kezdte. A kolduló engedékenyen és bölcsen elnézett felette. A vizsla azonban ezt az eszes és békés viselkedést cseppet sem ál háttá. Letette szájából az üres szatyrot, rámorgotta lompos korcsra, majd — ami a vizslától teljesen szokatlan — váratlanul mély és becsmérlő ugatással támadt rá. A vizsla ugatott, ugatott, egyre támadóbban, egyre mérgesebben, míg a szegény megrettent koldus behúzott farokkal el nem sompolvgott. A vizsla ezután újra szájába vette a földre tett szatyrot és követte gazdáját a csarnoki standokhoz. Sokat töprengtem az eseten. Talán közönséges kutyakonfliktusról volt szó kettejük között? Nem hiszem. A vizslát nem közönséges okok hozták ki a sordából. Utólag úgy érzem, megértettem ugató háborgását: „Nem szégyenled magad, te piszok csavargó!? Mit ácsorogsz itt, te hájas naplopó, te kutyák szégyene!!??” Más szóval: Munkára, te élősdi, ha enni akarsz! Higgyék el. kutya legyek ha nem ezt mondta... l’ataky Dezső
