Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

Ä pártpropaganda feladatai az új oktatási évben Beszélgetés ér. Mona Gyulával, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével Október közepén a párt­szervezetekben megkezdődtek a tömegoktatás tanfolyamai, kezdetét vette az 1977—78- as pártoktatási év. Milyen cé­lokat kívánunk megvalósítani az új tanévben? — erről be­szélgettünk dr. Mona'Gyulá­val, az MSZMP KB Agitáci- ós és Propaganda Osztályá­nak helyettes vezetőjével. — A Központi Bizottság a múlt év októberében átfogó határozatot hozott a pártpro­paganda továbbfejlesztésének tennivalóiról. A határozat megvalósítása milyen felada­tok megoldását igényli a je­len időszakban? — Az 1976. október 26-i ha­tározat alapvetően hosszú távú feladatokat tartalmaz, megvalósítása sok évre szóló munkát ad az oktatás irányí­tói. a propagandisták számá­ra. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, mintha a munkát elodázhatnánk. El­lenkezőleg, a végrehajtás már kezdetét vette, s ez máris jótékonyan befolyásolta nemcsak a propagandát, de a pártszervezetek egész poli­tikai tevékenységét. Hatásá­ba az ideológiai munka job­ban a figyelem előterébe ke­rült. s mindinkább a jelentő­ségének megfelelő helyet kan. A párttagság körében tovább élénkült az elvi, ideológiai oroblémák iránti érdeklődés. Pontosabban értik és isme­rik a párt álláspontját egyes fontos elvi-politikai kérdé­sekben. világosabban látják, mit szükséges képviselniük és mivel vitába szállniuk. Ugyancsak a határozat eddi­gi végrehajtásának eredmé­nye. hogy a pártszervezetek szinte kivétel nélkül minde­nütt konkrét oktatási terv­vel rendelkeznek. Ismételten végiggondolták, kinek milyen képzésre lenne szüksége, s ennek megfelelően továbh bővítették az oktatási formák helyi választékát. Említést érdemel, hogy megkezdődtek az előkészületek a szervezett önkénzés, egyéni tanulás ki­alakítására is, ami egyik fon­tos pontja az említett hatá­rozatnak. Megkezdődött, de az új ok­tatási évben tovább erősíten­dő folyamat a szemlélet bi­zonyos fajta megváltoztatása a propagandamunka egyes kérdéseiben. Ilyen például a pártoktatás politikai-mozgal­mi jellegének erősítése, az iskoiásdi különféle megnyil­vánulásainak leküzdése. A gond az, hogy egyelőre job­ban tudjuk, mit kell meg­szüntetnünk, milyen formális vonásokat kell száműznünk, mint azt. hogy mit kellene ezek helyébe állítani. Az új oktatási évben a propagan­distáknak, a pártoktatás irá­nyítóinak együttes erővel kell munkálkodniuk azon, hogy kialakítsuk az eszméinkkel való meggyőződéses azonosu­lás elérésének legcélraveze­tőbb módszereit. Alapvető törekvésünk ugyanis, hogy a hatlgatók ne csak megismer­jék politikánk elvi alapjait, de ez' váljon szilárd, egész magatartásukat, minden cselekedetüket meghatározó meggyőződéssé! — Ahhoz, hogy ezt elér­jük., milyen tartalmi célokat szükséges a pártoktatás fog­lalkozásain előtérbe állíta­ni? Más szóval, a hallgatóik szemleletének, meggyőződé­sének formálásában mire tö­rekszünk most elsősorban? ■ — Az egyik alapvelő törek­vés, hogy a politikai oktatás­ban hasznosítsuk jobban pár­tunk tevékenységének törté­nelmi tanulságait. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy mindenhol párttörténe­tet tanítsunk, hanem azt, hogy minden oktatási formá­lván, a. legkülönfélébb témák tanítása során essék szó e tanulságokról, használjuk fel ezeket az elvi-politikai ösz- szefüggések megvilágításá­ra, elemezzük a belőlük adó • dó következtetéseket. Azon­nal hozzáteszem, hogy hason­lóképpen fontos a nemzetközi kommunista mozgalom álta­lánosítható tapasztalatainak beépítése a propagandába. A kettőt nem külön, egymástól elszakítva, hanem együttesen kell megtennünk. Másik, e munka tartalmát alapjaiban érintő törekvés, hogy erősítsük a világnézeti megalapozottságot. Ez szin­tén nem csupán a filozófiai tételek oktatását jelenti, ha­nem azt is, hogy minden ok­tatási formában törekedjék a propagandista a világnézeti elemek kristálytiszta tárgya­lására, meggyőződéssé alakí­tására. Fontos teendőnk a materialista világszemlélet erősítése, terjesztése. Ez ér­telemszerűen olyan hatással jár, hogy az idealista, vallá­sos nézetek helyét újabb ré­tegeknél foglalja majd el az a megközelítés, mely a vilá­got olyannak fogja fel, ami­lyen az valóságosan. A pártta­gok, a párton kívüli aktivisták körében előtérben áll a dialektikus szemlélet meg­gyökereztetése. Nem azt akarjuk, hogy akár álmuk­ból felkeltve is el tudják so­rolni a dialektika fő tétele­it, hanem azt, hogy irány­tűként, módszerként tudják alkalmazni azokat a mai társadalmi problémák meg­értésében és megoldásában. Az oktatás résztvevői kö­zül idén is nagyon sokan ta­nulmányoznak gazdaságpoli­tikai témákat. Itt a fő célunk a gazdasági folyamatok reá­lis és komplex szemléletének erősítése. A foglalkozásokon arra kell törekedni, hogy a hallgatók képesek legyenek a gazdasági problémákat min­den szélsőségtől mentesen megítélni, s levonni belőlük a következtetéseket saját te­endőikre vonatkozóan. Nem kevésbé fontos, hogy az egyes folyamatokat képesek le­gyenek összetettségükben látni, beleértve ebbe nép­gazdaságunk sokszálú kül­gazdasági kapcsolódásait. Számos tanfolyamon érin­tik majd valamilyen össze­függésben a szocialista élet­mód problémáit. Ismeretes, hogy ez napjainkban mind­inkább a fejlődés egyik kulcskérdésévé válik, s ezért a pártoktatásban is sokszí­nűén kell foglalkoznunk ve­le. A bontakozó új életforma elemeit, jelenségeit a propa­ganda eszközeivel is támo­gatnunk kell, óvakodva ugyanakkor mindenféle me­revségtől, sematikus leegy­szerűsítéstől. — A pártszervezetek irá­nyító munkájában milyen kérdéseken legyen a hangsúly az új oktatási év folyamán? — Feltétlenül meg kell em­lítenem, hogy a pártszerveze­tek nagyon gondosan, alapo­san készítették elő a most kezdődő tanévet. Azt kérjük az alapszervezeti vezetősé­gektől, hogy az egész év fo­lyamán hasonló gonddal tö­rődjenek az oktatással. Kü­lönösen fontos, hogy folya­matosan szenteljenek figyel­met a propagandisták mun­kájának, hiszen ők kulcssze­repet játszanak az oktatás sikerében. Érezze minden pártszervezet felelősségteljes feladatának gondos tájékoz­tatásukat, felkészítésüket. Szerezzenek következetesen érvényt annak az elvnek, hogy minden vezetőnek kö­telessége a propagandisták jó informálása a helyi kérdések­ről. Kísérjék figyelemmel, gyűjtsék össze és elemezzék a foglalkozások politikai, tar­talmi tapasztalatait, haszno­sítsák ezeket a pártmunka többi területén is. Így elér­hető, hogy a pártoktatás a következő tanévben még in­kább beépüljön a pártszer­vezetek politikai tevékenysé­gének egész folyamatába — fejezte be nyilatkozatát dr. Mona Gyula. Gyenes László Szőnyeg faltól falig Az országban csupán a Sop­roni Szőnyeggyár készít fal­tól falig szőnyegeket. A gyár tíz évvel ezelőtt kezdte meg a tűzött szőnyegek gyártását. Ez idő alatt mintegy tizen- négyszeresére emelkedett a termelés. Az új technikai berendezések tették lehetővé a jelentős termelésnöveke­dést és azt, hogy szigetelt habhátas szőnyegeket is elő­állítsanak a házgyárak ré­szére. (MTI fotó — Hajas János) Tíz év mérlege flz orosz nyelvtudás biztosítéka egy nép ___ •_____ r r a »I _ _ _ _ ■■■ Bizonyára ismert tény, hogy a világon a Szovjetu­nió rendelkezik az egyik leg­jobb idegen nyelvű fordító­gárdával. Ez azt jelenti, hogy a tudomány, a különféle szakterületek, a közélet pub­likációi szinte a megjelené­sük „pillanatában” olvasha­tók orosz nyelven. Nem tű­nik nát reklámnak, ha leír­juk: érdemes oroszul tanulni. A nyelvtanulásra sok lehe­tőség nyílik, de kihasznál- juk-e ezeket az adottságo­kat. Erről beszélgettünk Uracs Istvánnal, az MSZBT Központi Gorkij Nyelvisko­la Heves megyei tagozatá­nak vezetőjével abból az al­kalomból, hogy az idén kezdte meg a helyi nyelvis­kola a tizedik évfolyamát. — Egy évtizede éppúgy jubileumi ünnepségekre ké­szültünk, mint most. Az 50. évforduló alkalmából esett szó az MSZBT megyei el­nökségének ülésén a nyelv- oktatás helyzetéről, szüksé­gességéről. Oroszul termé­szetesen addig is sokan ta­nultak, de a tanfolyamok •nem voltak rendszeresek. Annak idején úgy döntött a megyei elnökség, hogy az MSZBT vegye a kezébe és központilag irányítsa a helyi­leg szervezett orosz nyelv- tanfolyamokat. Ma is jól emlékszem, hogy az 1967— 68-as tanfolyamon 24 nyelvi csoportban, 16 tanár irányí­tásával több mint háromszá­zan tanultak oroszul. — Azóta bizonyára más­képp alakultak ezek az ada­tok. — Az utóbbi években 50 —52 csoport kezdte meg a tanulást a Gorkij nyelviskola megyei tagozatán. A tanárok száma is emelkedett, ma 37- en oktatják a nyelvi struk­túrára, a helyes kiejtésre a több mint nyolcszáz hallga­tót, akiknek a jelentős része a fiatal korosztályhoz tarto­zik. Ez egyébként egy kis gondot okoz nekünk, mivel a fiatalok az iskolában is ta­nulják az orosz nyelvet. Sze­retnénk viszont minél több felnőttet bevonni a nyelvta­nulásba. Ehhez sok segítséget kaptunk a párt- és tömeg­szervezetektől, az üzemek­től, a tanácsoktól. A megyé­ben szinte mindenütt jól ta­nuló, dolgozó csoportjaink vannak. Ezek közül is ki­emelkedik például a bélapát­falvi, az apci, a vámosgyör- ki, a hevesi, valamint a hat­vani csoport munkája. Ha Bányászok, mondják ma­gukról, pedig dózerek nyer­gében ülnek, ott „téblábol- nak” a nagy marógépek kö­rül, vagy éppen árkot készí­tenek, esetleg a szállító gu­miszalagot „rukkolják”, von­tatják arrébb. A szénhez pe­dig annyi a közük, hogy ál­landóan azt látják maguk körül. Mégis — bányászok, ebből nem engednek. A visontai külfejtés egyik váltóműszakjában ők a se­gédgépek irányítói, a No­vember 7. brigád tagjai. AKI BÁNYÁSZNÁK „SZÜLETETT” Akárha az ősi orosz sztyep­pékról indultak volna ősei annak idején, ezeregynéhány- száz esztendeje, ma is rájuk emlékeztet mongolos vágású szemével, kissé lefelé konyu- ló, keskeny bajuszával Szé- csényi Zoltán, a brigádveze­tő. Fiatal ember még, szi­kár, ijhajlékon.vságú alakja is azt példázza, hogy nehezen hízik el. valaki, ha télen- nyáron kint van a „gödör­ben”, és mindig csak azt né­zi. mit kell még megcsinál­nia. Az a sors tréfájának is tetszhet, hogy Adácsra való, ott is lakik, jócskán az Al­földön, de ő büszkén vallja, hogy bányásznak született. Apjától tanulta szeretni a bányát, még a hajdanvolt gyöngyösi XH-es akna ide­jén, amikor aknász apját kü­lön engedéllyel le-lekísérte a ropogó ácsolatúk, a széles frontok karbidlámpák által világított titokzatos világába. Siheder. volt még akkor, de a szeme mindent látni akart, a bőre ugyán borzon gott. a különös érzésektől, mégis úgy vonzotta mindez, mint a vas­reszeléket. a mágnes, A külfejtés ugyan egészen más, de bánya, a szénért itt is kemény munka folyik, nem is akármilyen. A November 7. brigád Férfinak való, szokták mondani. EGY KIS KERÜLŐVEL Még otthonról is elszökött, hogy hallhassa az öreg Hof- fer fülrepesztő hangját, aho­gyan birkózott a földdel, az ekét vontatva maga után. Ez a kép él elevenen még ma is Kerekes Bélában, aki Gyön- gyöstarjánból indult el a gé­pek iránti vonzalmával a szívében, hogy „pilótaként” eljusson Visontára, ahol vi­szont megfogta a bánya lát­ványa. Nem sokáig kellett vívód­nia, hogy eldöntse, a külfej­téshez megy dolgozni ő is. Bevallja, ebben az elhatáro­zásában közrejátszott az is, hogy az új munkakör jobb fizetést, több forintot ígért. Es ha a gép meg a vastagabb boríték így egybeesik, kötöz­ni való lett volna, ha nem lép egyet. Aztán 1972. októberében már annyian lettek együtt, hogy valaki megpendítette: jó volna brigádot alakítani­uk. összesen tizenöt „gépes” tartozott a csoporthoz, éppen elég egy brigádhoz. — Akkor már készülődtünk a 17-es forradalom évfordu­lójára, plakátok vettek körül bennünket, egyre gyakrabban hangzott el az ismert dátum, igv kínálkozott a lehetőség, hogy a brigádunk neve le­gyen November 7.. minden­képpen jól hangzik az így. Aztán még hozzáteszi kis gondolkodás után, minlha óvakodna nagy szavakat mondani, kicsit visszafogot­tan: —■ Ez a név kötelez is ben­nünket, tudtuk jól. kemény munkára is, helytállásra is, de hát kemény munka a mi­énk. és akármilyen keserves is a feladat végrehajtása oly­kor-olykor, mindig helyt kell állnunk. Már nem meglepő az elő­zőek után, amikor Király János is arra hivatkozik, hogy őt is „megfertőzte” a bányászat, mivel náluk, Tú­rán sokan jártak el a front­fejtésekre. Ügy beszél erről, mintha ez a község valami régi bányakolónia lenne. TÁVIRATOT kézbesített Pedig az ecsédi külfejtés előtt még néhány évet a fő­városban „cifrálkodott” — vitte a táviratokat a körzet lakásaiba, és még most is mosolyog, ha arra gondol, hogy esetenként nagyon jó szívvel fogadták az ifjú pos­táslegényt. Volt is mit törnie magát, hogy az elvesztett per­ceket a következő címnél be­hozza. Hol van már mindez, hol van Túra, de Ecséd is, hi­szen egészen új élete kezdő­dött azzal, hogy Visontára betette a lábát. Innen akar nyugdíjba menni, bár az még ugyancsak odább van, az évek szerint is. Most csoportvezető, neki a dolga, hogy a segédgépek te­vékenységét összefogja, irá­nyítsa, ő felel értük. Gyor­san elmond egy esetet, ami­kor az történt, hogy az előre­látása legalább két óra mun­kaidőt takarított meg a sza­lag „rukkolásánál”. — Az embernek számítania kell arra, hogy mikor mi tör­ténhet:, különben nem teszi zsebre, amit kap — és sza­vai nyomán felcsillan a sze­me, láthatóan büszke arra, hogy , nemcsak a szíve, ha­nem a esze is a „helyén van”. OK IS KÉSZÜLNEK A hatvanadik évforduló az ő számukra egy kicsit má- sabb, az a véleményük. Mint­ha nekik „több közük” lenne hozzá, éppen a brigád neve miatt. Szépen papírra is tették a pótvállalásaikat is, amiknek a lényege az, hogy a brigád mind a huszonnyolc tagja önmaga ellenőre és műveze­tője is. Soha nem várnak ar­ra, hogy bárki szóljon nekik: ezt vagy azt a munkát kelle­ne elvégezni. Nyitott szem­mel járnak, minden percet kihasználnak, a nagy gépek kezelőinek a gondolatát is el­lesik szinte. Egy perc kárba ne vesszék miattuk, sem elő nem készített munkaterület, sem gépi hiba miatt. De ennek a brigádnak van „magánélete” is, mint akár­melyik más brigádnak. Leg­utóbb Pestre kirándultak, asszonyostól, gyerekestől. Se­gítettek társuknak. Hartyáni Józsefnek a házát megújítani. Ahogy az szokás náluk, mi­kor kinek van szüksége a se­gítő kézre. Kerekes Béla elvégezte az 520 órás nehézképkezelői tan­folyamot, aztán más is ta­nulhat majd, ha sorra kerül. Mintha valamennyien egy- korúak lennének, pedig Alács János ugyancsak lemorzsolt már jó néhány évet. ő a leg­idősebb közöttük, de a kitű­nő japán masina, a Komatsu hamarabb kiöregedett alatta, mint ahogy meglátszana az idő a gép kezelőjén. A kato­naság előtt áll a legfiatalabb brigádtag, Kiss Zoltán, akit visszavárnak majd, ha eleget tett kötelességének. Ez a November 7. brigád, a visontai külfejtés segédgépes szakágának dózervezető cso­portjában az F—1-es szak. Ilyen kacifántos a pontos meghatározásuk, amit csak a kívülállók kedvéért írtunk le — ezt is hadd tudják. A brigád élete, munkája, szándéka és célja azonban nagyon természetes, nagyon emberi, mindenben a mi vál­tozó világunk mozgását pél­dázza. „ G. Mólnál Ferenc még több segítséget kapunk a szervezéskor az illetékesek­től, akkor a mainál is jobb eredményeket érhetünk el az orosz nyelv oktatásában. Bár nem tartozik a rossz eredmé­nyek közé az, hogy a nyelv­vizsgára jelentkezők többsé­ge az első nekifutásra „ve­szi az akadályt”, s hogy évente egyre több hallga­tónk jut el arra a szintre, amellyel nyelvi versenyt le­het nyerni, azaz: szovjetu­nióbeli utazást, helyi nyelv­gyakorlási lehetőséget. — Milyen feladatok előtt áll a tíz esztendős megyei nyelviskola, s miként készül­nek a hallgatók a 60. évfor­duló megünneplésére? — Szeretnénk úgynevezett szakmai, vagy szakági tanfo­lyamokat szervezni. Me­gyénkbe egyre több szovjet turista érkezik, nem ért, ha az anyanyelvükön tudjuk kínálni őket a magyar kony­ha remekeivel, vagy kalau­zolni őket a legszebb kirán­dulóhelyeinken. Tulajdonkép­pen erre, illetve az elmúlt tíz év eseményeire készülünk most a nyelviskola megyei tagozatán. És természetesen a sikeres vizsgákra, mert a tanuláshoz ez is hozzátarto­zik, mi több: szerepel a ju­bileumi felajánlásaink között is ... — mondta befejezésül Uracs István. (szilvás) Legkeresettebb: az eke vas ü Szervezett alkatrészügyelet megyénkben A szervezett munkát á nyári betakarításhoz hason­lóan most is jól segíti a He­ves megyei Agroker Válla­lat ügyeleti szolgálata. Mind­ez főként az alkatrész­szolgáltatásra terjed ki. A vállalat még augusztusban hozzálátott ennek megszer­vezéséhez és szeptember 26-a óta hétköznap, vasárnap is folyamatosan biztosítanak pótalkatrészeket a meghibá­sodott gépekhez a közös gaz­daságoknak. Köles Mihály osztályveze­tő arról tájékoztatta lapun­kat. hogy az elmúlt három hétben csaknem 150 alka­lommal kérték a vállalat se­gítségét a különböző pótal­katrészek beszerzéséhez. Egyedül az R—15 típusú eke­vas hiánycikk, ebből az utóbbi időben nem szállított a Salgótarjáni Kohászati Üzem. Az ügyeletet az Agroker az elmúlt évektől eltérően az idén addig tartja, míg a gazdaságok be nem fejezik az őszi vetést, valamint a betakarítást és igényelnek alkatrészeket. 1977. október 19« szerda

Next

/
Thumbnails
Contents