Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
A társadalom a bűnözés megelőzéséért Csütörtökön este premier Egerben Szép Heléna A tőkés világban a bűnözés az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik. Napjainkban pedig már soha nem látott mértékű erőszak hulláma bontakozik ki. A szocialista országokban ettől merőben eltérő a helyzet. Ennek oka az, hogy a bűnözés léte és alakulása tükrözi a gazdasági-társadalmi viszonyokat, s azok változásait. Csupán a szocialista viszonyok teremtik meg a reális lehetőségét a bűnözés visszaszorításának. A szocializmus alapjainak lerakásával hazánkban is kezdetét vette a bűnözés törvényszerű csökkenésének folyamata. E tendencia jellegű törvényszerűség akkor is igaz, ha a bűnözés visszaszorításában alapvető változást nem is sikerült elérni. Az összbűnőzés alakulása az elmúlt 12 év alatt csak kismértékben csökkent. A bűnözés folyamatában anriak belső szerkezete azonban változik. A szándékos bűn- cselekmények 'köre két fő irányban rajzolódik ki. Egyik a nyereségvágyból elkövetett, a másik irány az erőszakos jellegű bűncselekmények köre. Nyereségvágyból főleg vagyon elleni bűn- cselekményeket követnek el, de a vesztegetések, a spekulációs, deviza- és vámcselekmények is ide tartoznak. Ennek ismerete azért szükséges, mert a bűnözés okai és a megelőzés intézkedései eltérő feladatokat állítanak elénk. Az okok A kérdés nálunk úgy vetődik fel, hogy miért nem tudunk a bűnözés visszaszorításában jelentősebben előbbre lépni? A bűnözés a szocialista viszonyok között sem szűnik meg önmagától. Most is hatnak a bűnözés alakulására a régi társadalom tudati maradványai, a kapitalista környezet és ellenséges idéo- lógia, továbbá az, hogy mindenféle fejlődés, így a szocialista is, szükségszerűen ellentmondással jár. Az egyes ellentmondások elhúzódása, viszonylagos élessége — amelyek bár mindig kibékíthetek — a kelleténél nagyobb feszültséget vált ki, amely a bűnözést, mint negatív jelenséget erősíti. A fejlett szocializmus építése útján már tapasztaljuk, hogy még a pozitív tartalmú gazdasági, társadalmi fejlődés is bizonyos körülmények, feltételek között jelentős bűnözést elősegítő mellékhatást vált ki. Ennek oka többek között az, hogy a termelőeszközök fejlődése változásokat idéz elő a társadalmi munkamegosztás rendjében (pl. az iparosodás. a női munka elterjedése stb.) s e változás a lakosság átrétegeződését eredményezi mind gazdasági, szociális, mind pedig kulturális területen. Az átréteg- ződés földrajzi vonatkozásban is érinti a lakosságot. Ezek gyökeresen változtatják meg a korábbi életmódot és a kapcsolatok megszokott rendjét. Az egyéneknek. családoknak, különböző rétegeknek az új viszonyokhoz kell alkalmazkodniuk. Mindez nem megy egyik napról a másikra, és ez különféle feszültségeket, súrlódásokat, konfliktusokat szül, amelyek bűncselekményekben is jelentkezhetnek. Az urbanizáció a fejlődésünk eredménye, melynek oka az iparosodás. Tapasztalataink szerint, negatív melléktermékként sajnos a városokban a bűnözés növekszik, a bűncselekmények többségét városokban követik el. Magyarországon 1976 évben városokban élt a lakosság 49,2 százaléka és az ismertté vált közvádas bűn- cselekmények 64,3 százalékát követték el a városokban. Ebből következik, hogy a városok bűnözésének megelőzésére még nagyobb gondot kell fordítanunk. Egerben különösen a vagyon elleni bűnözés növekedett meg. A gazdasági fejlődésünk csak fokozatosan hat a lakosság tudatára. A gazdasági építőmunkában, a létfeltételek fejlesztésében elért eredmények jelentős szerepet játszanak, de önmagukban nem pótolják az eszmei nevelést, önmagukban nem alakítanak ki szocialista tudatot. A tudat lemaradása a léttől a bűnözésben három összefüggésben is jelentkezik. A bűncselekmények elkövetői jelentős többségének alacsony a kulturális színvonala. Egyes társadalmi rétegeknél, egyéneknél a kulturális lemaradás nagy, ami az együttélésünk során egyre szembetűnőbbé válik. (Pl. még az iskolakötelesek 10 százaléka nem végzi el a 8 általánost. Vagy például a cigánylakosság jelentős része még képtelen megfelelően élni a megváltozott körülmények között vagy a megváltozott lehetőségekkel, akár azért, mert több keresethez jut, akár azért, mert nem szokott még a rendes munkához. A bűnözésben a cigány bűnözés egyre nagyobb szerepet kap. A cigány népesség létszámát messze és egyre jobban meghaladja a bűncselekményt elkövetők száma. A cigányság a megye összlakosságának 4,9 százalékát teszi ki, s pl. az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények elkövetői között arányuk 16,6 százalékos. Érdekellentétek Az is bizonyossá vált, hogy az életszínvonal emelkedése, ha megfelelő tudat- formálással nem párosul, harácsoló életszemléletet szül. Ez a magyarázata annak, hogy a vagyon elleni, főleg társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetői között sokan igen jó anyagi körülmények között élnek. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy nemcsak egyéni érdekből követnek el bűncselekményeket, hanem gyakran „csoportérdekre” hivatkozással is. Az ilyen okból történt elkövetéseknek társadalmi értékelése nem mindig elítélendő, egyesek „ügyeskedésnek” tekintik. Ezekből következik, hogy jobban kell tudatosítani és érvényre juttatni, hogy társadalmunk csak a reális szükséglet kielégítését támogatja megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzéssel. A kielégítés eszköze azonban mindig társadalmilag megengedett, elismert legyen. Jobb élet csak becsületes munkával érhető el. A szocialista értékrendünk alapvető követelményét — a társadalmi érdek elsőbbségét az ágazati, vállalati, csoport- érdekkel szemben — a gyakorlatban hatékonyabban kell érvényre juttatni. A csoportérdekből elkövetett bűncselekményeket nem tekintjük bocsánatos bűnnek, s ha a súlya olyan, a büntetőjogi felelősségre vonás sem marad el. Az alkoholizmus is terjed megyénkben is. A bűncselekmények majd 30 százalékát követik el alkoholos befolyásoltság állapotában. Az ittas állapotban való járművezetések száma évről évre növekszik. Az alkoholizmus terjedését aligha lehet már „öröklött” gondjaink között számon tartani. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében teendő intézkedésekről. Két síkon kell a küzdelmet, fokozni : a tudatok frontján és a megelőző rendszabályokkal. Többet kell tennünk a megelőzésre (pl. az ivási szokások megváltoztatására, a munkahelyi italozások megakadályozására). Nyilvánvaló, hogy az ittas vezetőkkel és az ittas állapotban balesetet okozókkal szemben még tovább kell szigorítani a felelősségre vonásokat is. Előtérben a család A család védelmére is sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Országosan a bíróságok évente minden negyedik házasságot felbontják: az elmúlt három év alatt ez félmillió kiskorút érintett. Az utóbbi két évben megyénkben is növekedett a házasságfelbontások száma, ezzel elértük az országos átlagot. Tendencia: a válások számának a növekedése, a házasságkötések számához viszonyítva. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy téves az a nézet — amivel itt-ott találkozunk —, hogy a házasság felbontásának az emelkedése eleve negatív hatású. Ez is példa lehet arra, hogy ebben pozitív objektív folyamatok is közrejátszanak. Az emelkedéshez a nagyarányú átrétegződés, a női munka elterjedése, a nők helyzetének a megváltozása is jelentősen közrehatott. A nők gazdasági függősége egyre inkább felszámolódik és ma már a kereső nők nem tűrik el azt a viselkedést, amit ezelőtt függőségi helyzetüknél fogva kénytelenek voltak lenyelni. Bizonyítja ezt az is, hogy a nők egyre nagyobb arányban kérik a házasságok felbontását, valamint az is, hogy a házasságok 40—50 százalékát a férj italozása, durva bánásmódja miatt kérik felbontani. Sajnos azonban, a bontóperek számának növekedésében szubjektív okok is közrejátszanak. Sokan hirtelen elhatározás alapján, rövid különélés, vagy jelentéktelen sérelem után kérik a házasságuk felbontását. A házasfelek egymáshoz való alkalmazkodásának a hiánya jelentkezik a bontóperek 30—40 százalékában. Ebből is következik, hogy a házasságkötő felek és a házastársak felelősségét nagyobb mértékben kell fokozni. A családi fészek széthullását a gyermekek megsínylik. De még ettől is több gyermek nő fel rendezetlen családi körülmények között. A házassági kötelék formailag fenn is áll, de tartalmában merőben nélkülözi a család harmonikus vonásait. A szomszédok, a környezet szeme láttára történnek a veszekedések, verekedések. Az ilyen légkörben felnövő gyermek szinte újratermeli a rendezetlen családi körülményeket. Ezt a környezet legtöbbször még családi ügynek tekinti és nem avatkozik be a gyermekek érdekében. A konfliktushelyzetek csökkentésében — tapintatos beavatkozással — a környezet, a_ munkahely sokat tehet. A valósághoz tartozik, hogy ilyen környezetből sokan gyermek- és fiatalkorú bűnözőkké válnak. Heves megyében a fiatalkorú bűnözés 1976-ban az országos átlagot meghaladta, a gyermekbűnözés is növekedett. Csupáií néhány társadalmi okot emeltem ki, de talán az elmondottak is elegendők annak bemutatására, hogy tovább kell fokozni erőfeszítéseinket a bűnözés társadalmi okainak korlátozására. Ha ezeken a területeken sikerülne csak egy jottányit is előbbre lépni, már sokat tennénk a bűnözés megelőzésére is. Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke Szép Heléna alakítója: Várhegyi Márta (Fotó: Jármay György) Előre veti, — nem árnyékát, fényét a siker. Az operett rendezője, Bor József így vélekedik: — A görög mitológia elevenedik meg Offenbach bűbájos dallamvilágú operettjében. Menelaosz király szép feleségét, Helénát az olympo- si istenek vetik a daliás pásztorfiú, Paris karjaiba. Mint tudjuk, ennek a pikáns történetnek az ókori históriában cseppet sem vidám következményei támadtak. Offenbach azonban az istenek és alattvalóik parodizálásával köny- nyed-vidám rajzát adja az egykori spártai eseményeknek. A szórakozást csak növeli, hogy színházunkban az eredeti szövegkönyvet még inkább megfűszereztük a modern időkre utaló, mulattató kortévesztésekkel; ám az offenbachi muzsika háborítatlanul szárnyal, éppen úgy, mint immár egy évszázada. ★ Á Szép Helénának is megvan a maga története. Mégpedig: Offenbach egyszerűen dühös volt az ókorra, mert mellőztetését a Come- die Francaise-nél egy Odüsz- szeuszról szóló drámának köszönhette (milyen vérbeli színházi ember volt, hogy ezért ilyen elszántan duzzog gott), detronizálta hát az isteneket és a hősöket. így, trónjuk vesztetten aztán olyan egyszerű volt komikus figurájukat kortársaival azonosítani, zenei „aláfestésként” pedig kigúnyolni m francia nagypolgárság fris-i sen felkapott kedves zenés műfaját, a nagyoperát. ★ Menelaost, a nagy királyi! Varga Gyula alakítja. — Menelaoszt, azért kapj tam meg, mert az volt az általános vélemény, hogy ez igazán nekem való szerep, és úgyis királyszériában vagyok; a Garabonciás burkus királyát is én játszom. Ezenkívül Menelaoszt, ha nem is terjedelmében, de épperi mert hatabárnak írták, nagy szerep. A töprengéseimet! sem érzem nagyobbnak; terhesebbnek, mint amekko-; rák: ebben a darabban ia megkínlódja a magáét mindenki, és őszintén szeretem az előadás társulatát. Korábban, amikor más felfogásban játszották az operettet; nemhogy megengedték ai nagy szólót, de a hajdani nagyok meg is követelték; nálunk csapatjáték van, vagyis akinél a labda, az ját-, szik. ★ A szereposztásból: Menelaosz, spártai király 1 Varga Gyula, Jászai-díjas, Heléna, a felesége: Várhegyi Márta és Csorba Ilona, Pá- ris, Trója hercege: Harmatié Albert — aki ez alkalommal mutatkozik be Egerben — Agamennón: Kanalas Lászlói Kalchas jövendőmondó: Somló Ferenc, Jászai-díjas —• Fehér Tibor Jászai-díjas. Ve-! zényel: Vettermann Péter — Kalmár Péter — Herédy Éva, Rendezte: Bor József. Premier csütörtökön este az egri színházban. (Gy) GERENCSÉR MIKLÓS : Ady Endre élettörténete — 19. Nincs közöm az úgynevezett magyar modernekhez, s az én állítólagos irodalmi lázadásom nem is lázadás. Ravasz, kicsi emberek belémkapasz- kodhatnak, mert türelmes vagyok és egy kicsit élhetetlen, de oka ennek sem vagyok. Melanéziában van egy duk-duk nevű társaság, afféle ősformájú szabadkőművesség, ahol a vezér ritkán tudja meg, hogy ő a vezér. Talán ilyen vezér lehetek én...” Hogyan kerülhetett sor Ady részéről erre a látványos, ésszerűtlen lépésre? Szüts azt beszélte be neki, hogy a városi liberálisok teljesen kisajátítják, sőt, kihasználják, márpedig Ady Endre zsenije az egész magyarságot illeti meg. Ha tehát szívesen látja őt az Űj Idők, amely ugyan konzervatív, de mégiscsak a nemzeti közvélemény tekintélyes része nevében beszél, akkor élnie kell a lehetőséggel, kiterjesztendő sikerét és népszerűségét a városi liberálisoknál sokkal szélesebb körökre. Ady beugrott az érveknek, és váratlan cikkével a Nyugat hívei mellett a nagyváradi Holnap tagjait is súlyosan megsértette. Jellemző a hatásra az alább idézendő levél, amely Fenyő Miksától, a Nyugat egyik vezetőjétől, a Gyáriparosok Országos Szövetsége akkori ügyvezető igazgatójától származik: „Igen tisztelt uram. Az ŰJ Idők-beli cikkét olvastam, s hiába titkolnám, be kell vallanom, egy kissé kényelmetlenül éreztem magamat. Ügy éreztem, hogy hibámon kívül neveségessé váltam, hogy egy kissé figura vagyok mindazok előtt, akiknek érdeklődését — akár rokonszenvesen, akár ellenszenvesen — fel tudtam kelteni az ön költészete iránt. Nem mintha az ön cikke jó cikk lett volna, tagadhatatlan hazug és ostoba cikk volt... hanem mert nem lehet vele vitatkozni. Mert az úgy van megírva, hogy az utolsó szó az öné. Csak nem állhatok oda és nem mondhatom, hogy én az ön csizmaszárára kapaszkodva igyekeztem magamat észrevétet- ni. Csak nem mondhatom, hogy te derék, baráti érzelmű Ady Endre, te tévedsz, te nem utálsz engemet, s nem keveredik a gyomrod a látásomra, amikor Ady Endre az ellenkezőjét állítja. De hát miért, uram?... Minden ok és okosság nélkül beugrani Herczeg Ferencnek, hogy ön bennünket Herczeg Ferencnél is jobban utál, hogy ez mit jelenthet önnek: nem igen tudom belátni. Versei nagyon szépek voltak; a most küldöttek még szebbek és én dacára az ön cikkének — nagyon tudok örülni neki. Szóval ön csak írjon szép verseket, s küldje a Nyugatnak: a szolidaritást elengedjük.” Mint látható, a megsértett liberális irodalmi tekintélyek egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy lemondjanak Ady- ról. A konzervatív Herczeg Ferenc pedig egy pillanatra sem gondolta komolyan, hogy megnyerje az Űj Időknek Ady Endrét. Taktikai okokból, az összeveszejtés céljából adott helyet a duk- duk cikknek és a szerző néhány versének, de mindjárt a következő számban, fő helyen közölte Szabolcska Mihály gúnyversét „a zagyva költészetről”, nem is olyan burkoltan épp Ady ellen. A költő a duk-duk affér idején az Erzsébet körúti Meteor szállóban lakott, de az általa kavart vihar hatása elől kénytelen volt Érmind- szentre menekülni egy kis nyugalomért. Otthon sem kímélték az izgalmak. Így írt öccsének: „Az Űj Idők cikke miatt az egész világ becsapta az ajtót... előttem. Rémes levelek jönnek, se aludni, se dolgozni nem tudok.” Nyomuk veszett a „rémes” leveleknek, mert a fennmaradtak szerint leg- dorgálóbban a már idézett Fenyő Miksa tett neki szemrehányást. Mecénása, Hatvány Lajos Berlinben értesült a kellemetlen fejleményekről, s a német fővárosból emelt panaszt Ady viselkedése ellen egy erősen személyes hangú, mély szeretettől áthatott levélben. Ignotus pedig egyenesen angyali elnézéssel szólt hozzá Érmind- szentre küldött levelében: „Báthory-utca 3. 1908. november 26. Drága Bandim, hagyd már a fenébe ezt a duk-duk affért... Ha szabad a nagy szimpátia jogán, mellyel irántad kezdettől fogva vagyok, valamit tanácsolnom, azt szeretném, ha érzéseidet, idegzetedet, kivétel nélküli mindenki iránt való viselkedésedet arra állítanád be, hogy nem történt semmi... ne törődj egyébbel, minthogy ,írj. Ez a legfontosabb és egyedül fontos.” Kétségtelen: a butábbak is azok voltak, akik lelketlenek iránta; viszont azok viselkedtek okosabban, akik valóban szerették. Bebizonyosodott ez a decemberben megjelent Az Illés szekerén című verskötetével is. Ezúttal az Űj Időket gondozó Singer és Wolfner cég volt a kiadó. Ady mindössze kétszáz korona honoráriumot kapott. Semmi tekintettel nem voltak hírére, tehetségére, jelentőségére, ráadásul gyarló kivitelben jelentették meg kötetét. Annyira felbőszült ezen, hogy a Szocializmusba, a Szociáldemokrata Párt folyóiratába támadó cikket írt Herczeg Ferenc ellen, aki1 továbbra is Pósa Lajos és Szabolcska Mihályt tekintette az Űj Idők vezérköltőjének. Ady nagyon kíméletlenül tudott támadni. Ezúttal sem fékezte tollát. Kacérkodását Herczeg Ferencékkel maga szüntette meg, elvágva a további közeledés minden lehetőségét. Ezzel egyidőben mind szorosabbra fűződött barátsága Hatvány Lajossal. Személyesen alig-alig találkoztak, de levelet, táviratot állandó jelleggel váltottak. A duk-duk affért követő hetekben szinte naponta érintkeztek postai úton. Nagy volt a forgalom Berlin és Érmindszent között, aminek az lett az eredménye, hogy Ady apró adagolásban teljes bűnbánatot tartott, Hatvány pedig teljesen ki- engesztelődött. A Nyugattal eleve megszakítatlan maradt főmunkatársi viszonya. Ily- képpen 1908 utolsó napjaira nagyjából elcsitultak az izgalmak, jó hangulatban szilveszterezhetett a Szilágyság-; bán. Különösen vidámmá tét»' te kedvét, hogy Bölöni is ott-' hon tartózkodott, így felváltva vigadozhattak hol Szi- lágysomlyón, hol Érmind- szenten. t (Folytatjukl fü.UWWM 1977. október 19., szerda
