Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk: il mogadishui megoldás Az utolsó órákban a feszültség nemcsak a közvetlen érdekeltek számára, hanem a világ számára is elviselhetetlen volt. A megoldás — legalábbis ebben az esetben — jórészt megtörtént, öt kontinensen százmilliók lélegeztek fel a hír hallatára. Nem nehéz megjósolni, hogy az esetet, a körülményeket, a részleteket és a tanulságokat még sokáig tag' ’iák-elemzik majd a megfigyelők. Néhány alapvető konzekvencia azonban talán már most levonható. Kezdjük a kevésbé fontos tanulsággal. Már régebben várható volt, hogy a különböző országok kabinetjei 1. egyre kevésbé lesznek engedékenyek a terroristák követeléseivel szemben, és 2. a szakemberek előbb-ut<j£>b megteremtik azokat az eszközöket, amelyek segítségével legalábbis megnehezíthető a bűnözés e sajátos fajtájának további terjedése. Első pillantásra úgy tűnik, a Mogadishuban támadó különleges határőrkommandó úgynevezett vakí tógránát ja ilyen eszköz. De ismételjük: nem ez az igazán érdekes és nem is az, hogy például milyen körülmények között történt a négy terrorista elképesztően időzített öngyilkossága az állítólag szuperbiztonságos cellákban. Az igazán fontos ezúttal is a tömény politikai tanulság. A nyugatnémet Baader-Meinhof bandára — nem egy más terrorszervezethez hasonlóan — az volt a jellemző, hogy közönséges bűncselekmények egész sorát hajtották végre, mindig és mindenkor politikai jelszavak kíséretében. Részletkérdés, ők maguk mennyire hittek ultrabaloldali frázisaikban, a lényeg az, kinek használt ez a tevékenységük. A válasz egyértelmű és világos: egyedül és kizárólag a jobboldalnak! Miért? Egyrészt azért, mert a politikailag iskolázatlan emberek egy része valóban összekapcsolta az effajta bűnözést a baloldallal — másrészt azért, mert a terrorhullám egyenes következménye az „erős kéz” követelése. Hogy ez mit jelent az igazi, a valóban politikai baloldal számára német földön, azt megtanulhatta a világ. A marxizmus klasszikusai mindig is elítélték az anarchista egyéni terrort, a múlt századi Oroszországban éppúgy, mint másutt. Jelképes megállapítássá vált az az igazság, hogy „II. Sándor cár megölése után III. Sándor következett”. Most hatvan esztendeje megtanulhatta a világ, hogy a zsarnokság ellen mi a valóban célravezető módszer — a tömegeket mozgósító politikai küzdelem. Ebben a küzdelemben bizonyosodott be újra a terrorizmus tarthatatlansága. A mogadishui fejleményeket természetesen a nyugatnémet jobboldal is üdvözli — egyszerűen nem tehet mást. A CSU és egyéb ultrareakciós szervezetek vezetői azonban jól tudják, hogy a történtek a jelenlegi — szociáldemokrata—szabad- demokrata — kabinet esélyeit erősítik. Márpedig ez is a nem lebecsülendő tanulságokhoz tartozik. Egy különleges akciócsoport kiszabadította az elrabolt Lufthansa-gép utasait Visszaérkeztek Frankfurtba a Lufthansa-gép kiszabadított utasai (Népújság - telefotó — AP—MTI—KS) A nyugatnémet határőrség antiterrorista akciócsoportja kedden hajnalban kiszabadította az elrabolt Lufthansa- gép utasait. A mogadishui repülőtéren lezajlott — alig hétperces — villámakció nyomán valamennyi utas életben maradt, egy légikf- sérő megsebesült, egy idősebb férfit vérkeringési zavarokkal kórházba szállítottak. A négy légikalóz közül három tűzharcban halálos sebet kapott, negyedik társuk — egy nő — a hatóságok őrizetébe került, ugyancsak sebesülten. Néhány perccel éjfél után a nyugatnémet határőrség GSG—9 nevű különlegesen kiképzett alakulatának harminc embere megközelítette a Boeing 737-es gépét. A katonák felrobbantották a gép ajtaját, majd vakító gránátokat dobtak be. Lövések hallatszottak, majd az első Utasok megjelentek a gép kijáratánál. A készenlétbe helyezett csúszdákon pillanatok alatt elhagyták a fedélzetet, a katonák a közelben várakozó autókhoz vezették őket. Az akció során a különleges kommandó egyik tagja megsebesült. Kedden reggel újabb és újabb részletek kerültek nyilvánosságra az éjszakai sikeres kiszabadítási akcióról: mint kiderült, Hans- Jürgenn Wischnewski nyugatnémet államminiszter társaságában már hétfőn a Szomáliái fővárosba érkezett a bűnügyi rendőrség terrorizmus elleni különleges osztályának vezetője, valamint a GSG—9 csoport pa-- rancsnoka. Az esti órákban — Kréta szigetéről — a Lufthansa különgépe vitte az Öngyilkosságot követett el a Baader- csoport négy tagja A stuttgarti tartományi igazságügy-minisztérium, Kurt Rebmann szövetségi fő- államügyésszel egyetértésben, kedden délben bejelentette, hogy az öngyilkosságot elkövetett Andreas Baader és Jan-Carl Raspee „az első vizsgálatok szerint” pisztollyal vetett véget életének. Gudrun Ensslin felakasztotta magát. A közvetlen életveszélyen Időközben túljutott Möller pedig felvágta nyaki ütőerét. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Baader és Raspee egyaránt egy egy 7,65 milliméteres pisztollyal lőtte agyon magát. Az államügyészség azonnal vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogyan juthatott az NSZK legjobban őrzött börtönébe és különösen a két terrorista cellájába a két fegyver. Annyi ismeretessé vált, hogy ez a fegyver nem tartozik a börtönben bevezetett szolgálati fegyverek közé, hanem katonai. A kölcsönös bizalom értéke Széljegyzet a belgrádi tanácskozásokhoz A belgrádi Száva-palotá- ban, ahol a helsinki záródokumentumot aláíró 35 állam magas szintű diplomáciai képviselői tanácskoznak, megint gyakran esik szó az úgynevezett bizalomerősítő intézkedésekről. Ez éppenséggel nem is lenne baj, ha valamennyi küldöttség — az „európai chartában” megfogalmazott alapelveket egységes egésznek tekintve — valóságos jelentőségének megfelelően foglalkozna a témával. Senki sem tagadhatja: a politikai klímaváltozást kiegészítő katonai enyhülésnek az európai földrészen rendkívüli jelentősége lenne. A megközelítés módjában azonban az a fő kérdés, vajon a részt az egész rangjára lehet-e emelni, járulékos intézkedéseket elegendőnek tarthatunk-e? Az út A bizalmi intézkedésekről szóló helsinki ajánlások sze1977. október 19, szerda rint a fődokumentumot jóváhagyó államok javasolták, hogy minden olyan hadgyakorlatot, amelyen legalább 25 ezer katona vesz részt, három héttel korábban előre jelezzék. Attól azonban, hogy mindkét fél egyaránt eleget tett az egyébként fakultatív ajánlásnak, nem csökkent a Nyugaton szított fegyverkezési verseny és a katonai konfrontáció. Hozzá kell tennünk: nem a Szovjetunió, nem a szocialista országok hibájából. Belgrád- ban is elhangzott az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt évi ülésén fogalmaztak meg: ne bővítsék tovább sem a szocialista védelmi szervezet, sem pedig a NATO tagállamainak számát, ezen felül az összeurópai tanácskozáson részt vett államok nemzetközi szerződésben vállaljanak kötelezettséget arra, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket. A tömegpusztító eszközök felhasználásának kölcsönösen elfogadott tilalma minden másnál jobban szolgálná az államok közti bizalom további erősítését. Becsületesen teljesíteni A belgrádi találkozó legfontosabb feladata, hogy a Helsinki óta eltelt több mint két esztendő tapasztalatai alapján kijelölje a továbbhaladás útját. A jugoszláv fővárosban tárgyaló delegációknak erre kell összpontosítaniuk figyelmüket, annál is inkább, mert Európában a politikai légkör összességében véve egészségesebb lett. Ez pedig lehetőséget nyújt az államközi kapcsolatok további javításához, és a szavatolt biztonság sokoldalú intézményesítéséhez. Anélkül, hogy a bizalom- erősítő intézkedések tényleges szerepét kisebbítenénk, sokkal célravezetőbbnek tartjuk becsületesen teljesíteni mindazt, amit már tervbe vettek. Nem helyes például arról vitatkozni, nem kelle- ne-e módosítani az értesítési kötelezettség alá eső hadgyakorlatok paramétereit. Mint ismeretes, ez a probléma az összeurópai tanácskozás előkészítésének második genfi szakaszában felesleges nehézségeket okozott. Minden olyan kísérlet, amely a régi lemez újrajátszására irányul, csak nehezíti a konstruktív véleménycseréket. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó A. Valentyinov- nak, a Szovjetunió külügyminisztériuma munkatársának megjegyzése: „Ha ezek a hadgyakorlatok — mint mondani szokás — kihívóak, politikai demonstráció jellegűek, akkor nyilván nem logikus az olyan államok képviselőit oda küldeni, amelyekkel szemben a kihívás történt.” Mellékvágányon Nyugaton, persze, voltak és vannak olyan erők, amelyektől távol áll a Helsinkiben közösen szentesített elvek tiszteletben tartása és érvényesítése a gyakorlati politikában. Ezek az erők bizonyára megpróbálják mellékvágányra terelni az európai biztonság ügyét. A szocialista országok* diplomatái azonban — és ebben nincsenek egyedül — arra törekednek, hogy becsületes szándékkal, összeegyeztetett ajánlásokkal egyengessék a békés egymás mellett élés és különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének járható útját. Serfőző László afrikai fővárosba az antiterrorista kommandó tagjait. Röviddel éjfél előtt Wischnewski államminiszter telefonon felhívta a kancellárt: „Tíz perc múlva kezdődik." „Életem legnehezebb tíz perce volt" — mondta a nagy válságcsoport egyik irányítója később. Negyed egy után három perccel ismét megcsörrent a telefon a kormányfő asztalán: „A munkát elvégeztük, három terrorista halott, egy GSG-katona megsebesült, a többiek már a jármüvekben vannak.” A bonni kormány reggel újabb felhívással fordult Hans Martin Schleyer elrablóihoz : • „Engedjék szabadon foglyukat, értsék meg végre, hogy a terrorizmus útja az önpusztításba vezet" — hangzik a felhívás, amely megerősíti, hogy a hatóságok továbbra is mindent elkövetnek a gazdasági vezető életének megmentéséért. Kedden délután, néhány perccel két óra előtt megérkezett Frankfurtba a Lufthansa különgépe, fedélzetén a csütörtökön eltérített és kedd hajnalban kiszabadított utasokkal. A repülőtéren nagy tömeg várta a Mogadishuból érkezett nyolcvan, sértetlenül megmenekült volt túszt. (A gép korábbi utasai közül hatot kórházi ápolásra Szomáliában tartottak.) A takarókba burkolt, rendkívül kimerült, de boldog utasokat Hoí- ger Börner, hesseni tartományi miniszterelnök és a szövetségi kormány öt tagja fogadta. (MTI) Gromiko Varsóban A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága és a lengyel kormány meghívására egynapos hivatalos látogatásra kedden Lengyelországba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Andrej Gromiko kedden a délutáni órákban befejezte lengyelországi látogatását és hazautazott Varsóból. A PAP lengyel hírügynökség közleménye szerint Gromiko találkozott Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával. (MTI) A földközi-tengeri együttműködésről tárgyal a belgrádi találkozó A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedden délelőtt zárt ajtók mögött, plenáris ülésen a földközi-tengeri térség együttműködési kérdéseiről tárgyalt. A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselői találkozójának munkájába ezúttal először kapcsolódtak be a meghívott földközi-tengeri államok küldöttei, akik közül a kedd délelőtti tanácskozáson Egyiptom, Algéria, Izrael és Libanon képviselője szólalt fel. A találkozó délután mun- kapcsolatokban folytatta munkáját. (MTI) Kik voltak Baader és társai? Milyen is a különleges akciócsoport? Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspee keddi és Ulrike Meinhof tavalyi öngyilkosságával a Baader-Meinhof csoport „kemény magva” önmagát számolta fel. Andreas Baader 1943-ban született, apja történészprofesszor. Neve 1968-ban vált ismertté, ekkor Ensslinnel t együtt részt vett frankfurti áruházak felgyújtásában. Ezért háromévi börtönbüntetésre ítélték. Társai 1970-ben erőszakkal kiszabadították. Ezt követően alakította meg a „Vörös Hadsereg Frakciót”, amelynek vezetője lett. Kiszabadítása után külföldön, feltehetőleg terrorista-kiképző táborokban tartózkodott. 1972-ben Frankfurtban a rendőrséggel vívott tűzharc után ismét őrizetbe vették. Közel két évig tartó tárgyalássorozat után a stuttgarti tartományi bíróság Ensslinnel és Raspeeval együtt — ötrendbeli gyilkosságért, 59 rendbeli gyilkossági kísérletért, bűncselekmények elkövetésére történt szövetkezésért és robbantásokért — életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. (Az NSZK-ban nincs halálbüntetés). Baader a stuttgart-stammheimi börtönben töltötte büntetését. Közvetítéssel — feltehetőleg ügyvédei útján — cellájából igyekezett irányítani szervezete szabadlábon levő . tagjainak akcióit. Gudrun Ensslin 1940-ben született lelkészcsaládban. Germanisztikát és filozófiát tanult az egyetemen, tanári dimplomát szerzett. Neve egy atombomba-ellenes könyv szerzőjeként vált ismertté. A hatvanas évek közepén csatlakozott az anarchistákhoz. Baaderrel együtt ítélték el áruházgyújtogatásért, ám 1969-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Amikor az ellene hozott ítélet jogerőre emelkedett, Ensslin eltűnt a hatóságok szeme elől. 1972. júniusában egy hamburgi divatüzletben vették őrizetbe, fegyvert találtak nála. Jan-Carl Raspee 1944-ben született. Szociológia szakon szerzett diplomát. Egy nyugat-berlini szfSSőbaloldali kommuna tagja, több filoző- fikus röplap szerzője. Neve 1970-ben vált ismertté. 1972- ben Baaderrel és egy másik terroristával, Holger Meins- sel együtt tűzharcban fogták el. Ö volt az egyetlen büntetlen előéletű a csoport tagjai közül. A különböző akciócsoportokhoz tartozó nyugatnémet terroristák számlájára az NSZK hatóságai az elmúlt hat esztendőben összesen 24> gyilkosságot írtak. Az őrizetben levő terroristák az NSZK öt különböző börtönében találhatók, ezek közül a legjobban őrzöttnek a stutt- gart-stammheimi számít. A mogadishui sikeres kiszabadítási akciót végrehajtó különleges akciócsoport a nyugatnémet határőrség kötelékébe tartozó „GSG—9 . Hans-Dietrich Genscher akkori belügyminiszter utasítására 1972-ben, a müncheni olimpia idején lezajlott palesztin terrorakció után alakították. Létszáma 170— 180 között mozog. Tagjai ötéves különleges kiképzést kaptak a terroristák elleni egyéni és csoportos harcra. A legkorszerűbb fegyverekkel, járművekkel és hírközlő eszközökkel látták el őket, különleges lélektani kiképzésen is részt vettek az em- berrablókkal való tárgyaláKözvetlenül a belügyminiszter irányítása alatt állnak, bevetésükről csak o dönthet. Első „éles lövéses ’ akciójukra most, Szomáliában került sor. Eddig alkalmanként vezető nyugatnémet politikusok — legutóbb Walter Scheel államfő — személyes őrizetét látták el A mogadishui bevetésre a „GSG—9” 60 tagját szállította a Bundeswehr különgépe — krétai leszállással — Szomáliába. A csoportot több technikai szakember is elkísérte. Az utóbbi napokban a csoport több alkalommal gyakorolta az akciót a Lufthansa által rendelkezésre bocsátott, az eltérítette' azonos típusú Boeing 737-es gépen. (MTQ , I
