Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
I A következő hetekben mintegy 30 ezer diák dolgozik majd megyénk gazdaságaiban, segítve az őszi betakarítási munkákat. „Kezük nyomán a termés kétharmada...” Szüreti színt olt.. Borongós, hideg őszi reggel. A kezek a zsebek mélyére csúsznak, a gyerekek borzongásukban magukkal hozzák az éjszaka melegét Fázósan húzzák össze magukon a pulóvert, melegítőt, üres, még kissé álmos arccal néznek ki a párás üvegen. Csendesek a buszok is, senk'nek nincs kedve még beszélgetni, énekelni. Kiérve a szőlőtáblák közé, fölfog mindenki két-három ragacsos ládát, beáll egy-egy sorba. Előkerülnek a kések, ollók, s tompán koppannak az első fürtök a láda alján. Délre már ragad a cukros létől könyék- ig a pulóver. Ahogy száll fel a pára, a nap melegét ugyan még nem érezni, de lassan javul a hangulat is. Már felcsa+tan itt-ott egy harsány nevetés is, gyorsabban mozognak a kezek, telnék a kádak ... Példamutató kapcsolat Az ostorosi tsz központjában nem találni egy teremtett lelket sem, most mindenki a szőlőben található. Az irodisták, agronómusok csakúgy, mint a nélkülözhető traktorosok, a kertészek és minden más ágazat dolgozói. — így még a diákjaink is szívesebben dolgoznak — mondja Csathó Zoltán, a Gárdonyi Gimnázium tanára. — Látják mennyire fontos a szövetkezet minden tagjának a termés sorsa. így azután nekünk, tanároknak sem kell hajcsárkodni, valamennyi gyerek végzi a dolgát. Jobbára városiak, nem szoktak az ilyen munkához, némelyik teljesítménye azonban egyik-másik tsz-tagnak is becsületére válna. Cserébe a gazdaság nemcsak pontosan szállítja ki a gyerekeket dolgozni, hanem mire végeznek, már várnak a buszok. Van elegendő láda, ha egy kicsit hűvösebb a reggel, ott a forró tea, egyszóval szinte tökéletes a szervezés. Vályi Katalin és Macsinka Mária harmadikosok. Gumikesztyűt húznak ki a zsebükből, abban kezdik szedni a szőlőt. — így legalább azt vágjuk el a kezünk helyett. Évek óta járunk szüretre, van hát ta- tapasztalatunk — mondja Macsinka Mária. — Otthon is van hobbikertünk, tele szőlővel. Régebben összevissza vagdaltam a kezem, most már ideje volt „korszerűsíteni”. — Annak, aki egész évben iskolapadban ül, mégiscsak szokatlan lehet ez a munka, — Szokatlan persze, de azért szívesen jövünk. Más itt a hangulat, mint az iskolában, jókat dumálunk, no meg ezt sem árt kipróbálni — mondja Vályi Katalin. Szigili Gyuláné ágazatvezetőnek még az arcán is látszik, hogy jó a termés, elégedett. \ — Ha nem szól közbe az idő, rekordtermést takarítunk be — mondja. — Átlagosan 120—130 mázsás hozamok, 16—17 fokos cukortartalom: így van ok az elégedettségre. Ami a gyerekek munkáját illeti, még ilyen rendes társasággal nem találkoztam. Egy-egy diák legkevesebb másfél mázsát leszed, de akad olyan is, akinek a dupláját kell elkönyvelnünk. Ma szüretelnek utoljára, a jövő héten mái a helyi iskola tanulói is jönnek. Ezekkel a gárdonyii gyerekekkel szívesen dolgoztunk együtt. 1 kis rekorderek az egri „ötösből“ A kerecsendi út felett az Egri Csillagok Termelőszövetkezet szőlőtáblájában áll meg a kocsink. Egy gárdo- nyis osztály éppen most fejezte be a munkát, az utolsó ládákat cipelik az út mellé. Mögöttük, hosszú sorban indulnak haza a kereskedelmi szakközépiskola diákjai. A másik oldalon ugyanakkor még javában dolgoznak az egri ötös számú általános iskola tanulói. Igaz, ők később is kezdtek. A sor szélén két kislány: Lehóczky Júlia és Nagy Csilla szedi a szőlőt. Néhány métert haladnak előre, azután húzzák ■ maguk után a félig telt ládát is. Kiérnek a sor végére, és befejeződik számukra a szüret. Időközben, tekintélyes kis csoport verődött össze körülöttünk. Akik végeztek a saját sorukkal, besegítenek a többieknek, vagy egymás szavába vágva a szüretről beszélnek. Felszabadultan teszik ezt, hiszen a tíznapos munka utolsó percei ezek. Egy fülig maszatos kissrác mondja: — Az első napok voltak csak rosszak. Azután megszoktuk már a gumicsizmát, hogy örökké ragad a kezünk, meg a késsel sem tudtunk még rendesen bánni. Fázni is csak egyszer fáztunk, mikor esőben kellett a szőlőt szedni. — Ki mondta, hogy kell? — A tanárok. —Nem árulkodik, csak megállapít a maga egyszerű őszinteségével. A kocsi tetején az erősebb fiúk öntögetik ki a ládákból a szőlőt. Alig fér a hatalmas, fehér kádakba. Két kislányt állít elénk az egyik tanárnő. Burai Ildikó és Dom- boróczki Mária az idei szüret legnépszerűbb „munkásai” voltak. Az egyik napon csaknem hét és fél mázsa szőlőt szedtek. Büszke is rajuk az iskola, a tsz, csak éppen Ők hallgatnak szerényen. Az egészről csak annyit mondanak: — Reggel úgy egyeztünk meg, hogy ketten hatvan ládával szedünk. Amikor megvolt ez a hat mázsa, maradt egy kis időnk, hát szedtünk még 13-mal. Az, hogy menynyit tudtunk szedni, az függött a szőlőtől is. Ahol sűrű, nagy fürtökben lógtak a fürtök, ott a ládák is gyorsabban teltek. — Ma mennyit szedtetek? — Csak ötven ládával, de ez már mégiscsak az utolsó nap. Csak zárójelben, hogy a többiek páronként 20—25 ládával szedtek általában, de így is elégedettek voltak, a munkájukkal. Tóth István tsz-elnök is dicséri az ötös iskolásokat: __ Az elmúlt napokban m integy 2200—2400 tanuló szüretelt a szövetkezetünkben. A gimnazisták mellett hat általános iskola diákjai is itt dolgoztak, s kezük nyomán a termés kétharmada került pincéinkbe. Tíz napon át szedték a szőlőt, nagyon lelkiismeretesen. A felnőttek is tanulhatnának tőlük dolgozni... Cziráki Péter Vályi Katalin és Macsinka Mária az ostorosi termelőszövetkezetben szüretel. Ilyen hűvös reggelen jólesik egy kis forró tea. A HARMADIK negyedév ért véget az elmúlt héttel, s az örök folyamatosság jegyében mindjárt meg is kezdtük az idei utolsót. Benne járunk az őszben, mind többet gondolunk a télre, és lassanként a számvetések ideje is elérkezik ezzel. Körvonalat kezd ölteni a kép arról, hogyan dolgoztunk: ebben az esztendőben, melyek azok a területek, ahol igazán jó eredményekről adhatunk majd számot, és melyek azok, ahol bizony erőstíeni szükséges... Mint tengert a vízcsepp, kicsit ezt a képet mutatja elmúlt hetünk is, melynek során számos figyelemre méltó, szamun.ua igen jelentős esemény történt Kezdte a sort a népeink történelmében gyökeredző, kipróbált kapcsolat továbberösítése, továbbmélyítése a hétfő „öl szerdáig tartó megyei magyar-lengyel barátsági napokkal, és a KGST Egerben megtartott szekcióülésével. Utóbbi egész héten át tartott, és jelentőségét fokozza az ezen elhangzott bejelentés, mely szerint a magyar vaskohászat történetében először lépte túl a hárommillió tonnás meny- nyiséget, és tovább nfttt kohászati termékeink exportja is. A MA TEA VIDÉKI Fém- műveknél a munkavédelmi szakemberek kétnapos tanácskozása, Hatvanban és a gyöngyösi járásban pedig a megyei párt-vb-ta- gok látogatása jelentett a hét elején eseményt. Hatvanban arról a fontos hírről tájékoztatták részletesen a vezetőket, hogy az idei, 12 ágyas bővülés után, melyben az intenz.v osztály részesült, jövőre megoldódik a traumatológiai osztály végleges elhelyezése is. Megyeszerte — és az egész országban — az elmúlt héten ünnepeltük * Fegyveres Erők Napját Ennek során több ünnepi beszéd hangzott el arróL, hogyan mutatnak példát helytállásról honvédségünk, rendőrségünk és a fegyveres erők egyéb testületéihez tartozó MHSZ- dolgozók és munkásőrök. Ennek elismeréseként közülük számosán részesültek kitüntetésben, előléptetésben, különböző jutalmakban. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az üunep idején értesültünk arról, hogy a honvédség építő egységei milyen derekasan veszik ki részüket Füzesabonynál a vasútfelújítás nehéz munkálataiból. SZOVJET KATONABA- RÁTAINK szintén igen békés „hadműveletbe*' kezdtek, és mint sok más helyen, mostanában a diákok, ők is beálltak a szú- retelők sorába. A detki termelőszövetkezetnek segítenek, hogy mielőbb présházakba kerülhessen a termés. Igyekszik kihasználni a kedvező időjárást más területeken is a mezőgazdaság. A talajelőkészítést nagyon sok helyen befejezték már, kezdődhet tehát a búzavetés, két gyöngyösi szocialista brigád éppen ezzel kapcsolatban hozta nyilvánosságra versenyfelhívását, melynek értelmében október 25-ig területükön — 620 hektáron — akár esik, akár fúj — elvetik a búzát. Kenyeret érő, dicséretes vállalkozás ez, s bizonyára további követőkre talál. Végezetül a sok fontos hír között ide kívánkozik Eger Város Tanácsának pénteken megtartott ülése, melyen bejelentették, hogy évente másfél millió vendég keresi fel a me«rc- székhelyel. Ez a tény részben nagy öröm számunkra, részben — igen nagy feladat Szeretnénk bizonyítani, hogy a város méltó a feladatához. (ku-ti)
