Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

4 Ä­H ódító lőerók Első: a Törekvés brigád A mezőgazdaság szíve Ha a világgazdaság nagy vérkeringését időben és tér­ben összesűrítve lehetne vizsgálóasztalra helyezni, ér­dekes körforgást venne ész­re a képzeletbeli orvos. A mezőgazdaság, miDt a világ- gazdaság szíve, éltető vér­rel látja el az ipart, meg­termeli azt a többletet, amelyből fejlődhet, kibonta­kozhat az ipar s a kapcso­lódó ágazatok szervezte, majd amikor ez a szervezet megerősödött, többletét visz- szaszállítja a mezőgazdaság­nak. Ha kissé erőltetettnek és leegyszerűsítettnek is hat a hasonlat, arra mindenkép­pen jó, hogy magyarázatot adjon arra a jelenségre, hogy miért éppen az ipari­lag legfejlettebb országok­ban a legmagasabb szintű a mezőgazdasági termelés. A magas ipari kultúrával ren­delkező országokban ugyan­is már visszafelé fordult a jelképes véráram iránya. A megerősödött ipar segíti a mezőgazdaságot. A mezőgaz­dasági termelésben ugyan továbbra is lényeges és na­gyon fontos szerepet játszik az ipartól teljesen független tényező, az időjárás, de a gazdálkodás minőségét még­is alapvetően az ipar hatá­rozza meg. Az, hogy meny­nyi és milyen minőségű mű­trágyát tudnak a kémiai üzemek előállítani, milyen nagy hatású növényvédő szert, gyomirtót és ami talán a legfontosabb; milyen gé­peket adnak a gyárak a földekre. FORRADALOM A SZÁNTÓFÖLDÖN Érdemes volna külön ta­nulmányt szentelni a gépek térhódításának, megvizsgál­ni, hogyan forgatta föl a gép megjelenése az évszá­zados, sőt évezredes ter­mesztési hagyományokat, a megrögzött gazdasági min­tát. Hogy milyen gyors for­radalom zajlott le a mező- gazdaságban, arra talán a legjobb példa, hogy időszá­mításunk előtt már 2700 esztendővel ezelőtt termel­tek búzát, s gyakorlatilag csupán a második világhá­ború után változott meg tö­megméretekben az akkori termesztési technológia. A gépek betörtek a szán­tóföldekre, s ez nem csu­pán az emberek munkájá­ban jelentett gyakorlati vál­tozást, hanem új fajták meg­jelenését is hozta. Hogy mit jelent a mezőgazdaságban az ipar betörése, arra hazánk s kiváló példa. Az utóbbi 12 esztendőben megduplázódott a, gabona és a kukorica ter­mésátlaga. Az természetes, hogy ez alatt a 12 esztendő alatt Magyarország időjárá­sában nem történt olyan mélyreható változás, amely ezt a termésnövekedést in­dokolná. A szocialista mező- gazdaság szervezeti rendsze­re és műszaki-technikai szín­vonala igen látványos ered­ményt produkált. Az ipar által rendelkezésre bocsá­tott műtrágya, vegyszer, erő- és munkagép agrotechnikai minőségi ugrással párosulva megtette a magáét. KÉZ HELYETT GÉP Ha a mezőgazdaság gépe­sítéséről beszélünk, akkor föltétlenül érinteni kell a kézi és gépi munkaerő ha­tékonyságának kérdését. Azt a legendát ugyanis végleg el kell oszlatni, hogy a gépi erő olcsóbb, mint az embe­ri. Bármennyivel nagyobb hatékonysággal is termelnek a gépek, az embernél ol­csóbb munkaerő nincs. A társadalmi fejlődés, a nö­vekvő fogyasztási igények, a rendkívül bonyolult munka­erőmérleg azonban nem en­gedhet meg más kibontako­zási irányt, csakis a gépesí­tést. A speciális magyar helyzet a mezőgazdaságban még bonyolultabb volt, mint más országokban. Nálunk ugyanis tömegével vándorolt át — különösen az ötvenes és a hatvanas években — a munkaerő áz iparba a me­zőgazdaságból, s a munka­erőhiány erőltetett ütemű gépesítési folyamatot köve­telt meg. A gépesítés első foka tehát a kézi munka­erő pótlása volt, s a máso­dik lépcsőben történt meg a minőségi gépesítés kifejlesz­tése. Itt mint újabb érdekessé­get kell megemlíteni, hogy a gépesítés, a gépek telje­sítményének növekedése kényszerítette ki hazánkban az újabb lépést, a kisebb mezőgazdasági termelőszö- szövetkezetek egyesülését. A nagy teljesítményű gépek­nek megfelelő lehetőség kel­lett. GONDOLKODÁS A SZÁMOK FELETT Hogy mennyire megnőtt a nagy teljesítményű gépek iránti kereslet, azt jól bizo­nyítja, hogy például a He­ves megyei AGROKER az idén RÁBA-STEIGER trak­torból 14 darabot adott el. A termelőszövetkezetek 10 K—700-as erőgépet vásárol­tak, s összesen 53 száz ló­erőn felüli traktor talált gazdára. Tovább folytató­dott ebben az esztendőben a műszaki színvonal emelése. A mezőgazdasági nagyüzemek 50 millió forinttal költöttek többet gépekre, mint az el­múlt esztendő hasonló idő­szakában. Ez a többlet nem áremelkedésből származik, hanem ténylegesen több gé­pet jelent. A termelőszövet­kezetek tehát nagyon is tisz­tán látják a fejlődés vona­lát. Az elmúlt évben példá­ul 32 százalékkal növeked­tek a gépi beruházások az 1975-ös szinthez képest. Az idén 70 új kombájn kapcso­lódott be az aratásba, s kö­zülük 26 volt a nagy telje­sítményű E—5 12-es kom­bájn. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy jó úton halad megyénk mezőgazda­sága, hiszen a termelést döntően meghatározó gépek beszerzése alapvető prog­ram. Ma 1 százalékos me­zőgazdasági termelésnöveke­déshez 3 százalékos eszköz­növekedés szükséges, a ha­zai termelési-közgazdasági viszonyok mellett. Itt azon­ban rögtön egy megjegyzés kívánkozik. Mégpedig az, hogy megyénk állami gazda­ságaiban tavaly 100 hektárra 7.7 millió forint értékű esz­köz jutott. A termelőszövet­kezetekben ugyancsak 100 hektárra 3,9 millió forint ér­tékű eszköz jut. De 100 fo­rint értékű eszközzel áz ál­lami gazdaságok 56 forint, a termelőszövetkezetek 63 forint halmozott termelési értéket állítottak elő. » ELÉG LESZ-E? A nagy teljesítményű erő- és munkagépek több csa­tornán jutnak be a mező­gazdasági termelés vérke­ringésébe. A legegyszerűbb módja, a közvetlen vásárlás. Az ellátás azonban áz utób­bi esztendők nagy javulása ellenére sem mondható ki­elégítőnek. Az, hogy • a‘ ter­melőszövetkezetek erőgép­állománya néha a különbö­ző géptípusok kiállítása le­hetne. legkevésbé sem a gazdaságok hibája. Mindig olyan gépeket vásároltak, amilyen éppen volt. A tipi­zálás a termelési rendszerek bevezetésével, tehát a 70-es évek eleiével vett nagy len­dületet. A termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok az IKR-hez, a KITE-hez csat­lakozva. speciális gépparkot alakítottak ki. amely egy­szerűsítette az anyagbeszer­zést és a javítást. A közel­múltban megalakult bajai iparszerű rendszer előnye az. hogy ez az első. Amely szocialista gépparkra épül. Heves megyéből az . átányi termelőszövetkezet máé tag­ja is a társulásnak. Az erőgépek sokasága kö­zül úgy tűnik, az utóbbi esztendőkben a nagyok fo­kozatosan háttérbe szorítják a gyengébbeket, s ez önma­gában véve is kevesebb tí­pust tesz szükségessé. MINŐSÉGI UGRÁS Ma már természetesnek tartjuk, hogy a gabonafélék termelésében nincs szükség az emberi kéz közvetlen fi­zikai erejére. Hogy a kuko­ricatermelésből napjainkban szorul ki végleg a kapa, hogy hatszáz hektárnyi te­rületet hat ember művel meg — vetéstől a betakarításig. Az ipar, amely a tudo­mánnyal karöltve a mező- gazdaság többletén nevelke­dett fel, az egyetlen bizto­sítéka annak, hogy a — ha­zai és nemzetközi viszony­latban — növekvő lakosság mind nagyobb igényét ki tudja elégíteni. A gépesítés napjainkban két fázisban folytatódik tovább. Az egyik egy minőségileg magasabb kategóriát fémjelez. A búza- és a kukoricatermesztésben például már nem a kézi erő kicserélése, leváltása hatá­rozza meg a gépek milyen­ségét, hanem az egyre na­gyobb termésmennyiséghez való minőségi alkalmazko­dás. Ugyanakkor tovább folytatódik a kézi munka­erő kiváltása is, és a gépek előretörése olyan hagyomá­nyosan munkaigényes — emberi fizikai munkát ért­ve ezalatt — termesztési kultúrákban, mint például a dohányszedés vagy a szüret. Megyénkben például tavaly 8 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma a tavalyelőt­ti 1 százalékkal szemben. Tehát a munkaerőpótlás ma még mindig egyik fontos szempont a gépesítésben. Ez azonban már újabb témakörbe vezetne át. Tör­ténetesen abba, hogy meny­nyire felel meg a meglehe­tősen rugalmatlan mezőgaz­dasági árrendszer a gépesí­tés miatt egyre dráguló me­zőgazdasági termelésnek. Lóerő nélkül pedig ma már nem megy. Nemcsak a Forma I-es világbajnoki fu-, tárnok csodaautója, de a mezőgazdaság sem halad előre, ha hiányzik egy-két lóerő. Megyénk mezőgazda­sága elé igen nagy tervszá­mokat tűztek ki 1980-ig. En­nek a tervnek teljesítése minden jobban élni akaró embernek közügye kell hogy legyen. A jövő esztendő egyik mezőgazdasági kulcs­szava tehát újra a gépellá­tottság, a technikai-műszaki színvonal növelése lesz. A fentiekben kíséretük meg bemutatni, hogy miért. Szigethy András A detld Bolgár—Magyar Barátság Termelőszövetke­zetben a közelmúltban ér­tékelték a szocialista bri­gádoknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásait. A vállalások között szerepelt, hogy a tejtermelést három száza­lékkal fokozzák. Az érté­kelés szerint eddig húsz százalékkal több tejet ter­meltek. Elhatározták, hogy kukoricából tíz százalékkal többet takarítanak be, mint amennyit terveztek. Ezt várhatóan 15—16 százalék­ra teljesítik. A szőlészek kétezer má­zsa étkezési szqlőt biztosí­tanak a piacokra, a gép­műhely dolgozói pedig vál­lalták, hogy üzemanyagból 116 ezer, egyéb anyagból 73 ezer, kenőanyagból pe­dig 250—300 ezer forintot takarítanak megr Vala­mennyi brigád részt vett a „Ki tud többet a Szovjet­unióról?’’ címmel megren­dezett közművelődési ve­télkedőn. A Törekvés szo­cialista brigád itt is bizo­nyított és az első helyen végzett. A nyertesek. Szabó János brigádvezető és Katona József a K—700-as traktor javításán dolgozik. Szabó Dezső és Kiss János munka közben. (Fotó: Perl Márton) Az évforduló tiszteletére Előbb teljesíti vállalását a Csepel Autó egri gyára Mit tudnak többletként vállalni egy ilyen gyárban, ahol csak pótalkatrészek ké­szülnek, s készterméknek is csak egy részegység, az autó­buszok itt összeszerelt padló­váza számít? A Csepel Autó egri gyárának kollektívája a Mogürt Külkereskedelmi Vállalattal együttműködve mégis megtalálta a módot, hogy a csepeli felhíváshoz csatlakozva méltóképpen hozzájáruljon a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jubileumának megünneplé­séhez. Vállalták, hogy az idén a Szovjetunióba szállítandó autóbusz-sebességváltó pót- alkatrészek gyártásával az év vége helyett már október 30-ra készen lesznek. Össze- sen 43 féle pótalkatrészről van szó, mintegy négy és fél millió forint, értékben. Ennek értékét különösen akkor lát­hatjuk, ha figyelembe vesz- szük: a gyárnak igen szigorú programok határozzák meg a munkáját. A magyar autó­buszok exportja ugyanis at­tól is függ, mennyi pótalkat­részt adnak hozzá a gyártó vállalatok, közöttük a sebes­ségváltókra specializálódott egri gyár. így egy sor szer­vezési intézkedést is meg kel­lett valósítani ahhoz, hogy ez a vállalás teljesüljön, a kol­lektíva helytállhasson e na­gyobb feladat végrehajtásá­ban. Mint megtudtuk, a teljesít­ményeivel magának már ko­rábban rangot kivívott gárda ezúttal is tartotta szavát. Ok­tóber 30-ra ígérték a szov­jet exportra szállítandó pót- alkatrészek gyártását, s ezzel néhány nap múlva, október 20-ra már készen lesznek. Különösebb akadály már nem jöhet közbe, ami miatt a hátralevő napokban ez a ráadás ne sikerülhetne. Szep­tember végére a 43-ból 30 féle alkatrésszel már végez­tek, azokat, külön megjelölés­sel el is küldték. Ez a meg­különböztető jel utal a szov­jet exportra. de ugyanakkor a minőség garanciájára is. Mert a másik fontos ténye­ző, amivel itt, az egri gyár­ban többletet lehet adni, az a minőség. Demeter Pál igaz­gató nem kis büszkeséggel mutatta a selejt alakulásáról készített és havonként kiegé­szített grafikont. A tavalyi hónapoknál általában csök­kenő irányt mutatnak a mun­kából és anyaghibából szár­mazó selejt oszlopai. Az idén , viszonylagos állandóságot tükröz a selejtszázalék ala­kulása, de a tavalyi átlaghoz hasonlítva több mint 40 szá­zalékkal alacsonyabb szintenl Mindjárt hozzá kell tennünk, hogy a> vállalat átlagánál a tavalyi minőségi mutatók sem voltak rosszabbak, s az idei év eredményei különö­sen kiugróak. A jubileumi munkaverseny-vállalásnak egyébként ez része is volt. Az természetes, hogy a ter­vet mennyiségében teljesíte­ni kell, a magasabb minősé­gű színvonallal viszont költ­ségekben, tervszerűbb mun­kában tudnak többletet adni. A jobb minőség persze nem lehet csupán elhatározás kér­dése. Hosszú évek munkájá­nak eredményét is látják ebben az idei sikerben a gyar vezetői. Számítógépes elem­zéseket készíttetnek immár öt éve a veszteségek pontos felmérésére, ellenőrzésére, s a sokoldalú előkészítés mint­egy betetőzése volt tavaly július 1-én a minőségre ösz­tönző bérezés bevezetése. A bérekben a mennyiségi telje­sítményekre ösztönző részt 5,2 százalékkal, a minőségért adott pénzt pedig 75 század lékkai emelték! Ez mutatko­zik meg aztán a grafikonokon is jól látható eredményben. A gyár közösen készít al­katrészeket, a Csepel Autó 2- es számú pesterzsébeti gyá­rával. A jubileumi évfordu­lóra tett felajánlásaik is rész­ben közösek, hiszen az egri­ek szállítanak összeszerelen­dő részegységeket a pester­zsébetieknek. A jó kapcsola­tok bizonyítéka, hogy a má­sik hibájából egyijt gyárban sem maradtak le felajánlása­ik teljesítésével. A megyé­ben dolgozó többi partner­cég közül pontos szállításai­val az apci Qualitál tett a legtöbbet azért, hogy sikerül­jön az egriek elhatározása. A magyar autóbuszokat vásárló külföldi partnerek pótalkatrészekkel való ellá­tását minden különösebb vál­lalás nélkül is pontosan kell megszervezni. Ha nem előbb, akkor később, de ki kell kül­deni a szükséges anyagokat Ám az, ha előbb történik a szállítás és nem később, min­denképpen a jobb üzleti le­hetőségek megteremtője: így lesz megbízható partner a magyar szállító fél, amelytől később is érdemes lesz vásá­rolni.- „Mindössze” ennyi a jelen­tősége az egri gyárban dol­gozók vállalásának... (hekeli) . MinuLtün 1977. október 16., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents