Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
Jó volt a termés, de... Kinek keli elszállítania? AZ IS GOND, ha kevés, de az' is gond, ha sok az áru, ha bőséges a termés. Sőt. tulajdonképpen akkor van a legtöbb gondunk, ha sok termett a földeken, ha bőségesen fizet a zöldség a gyümölcs. Mert ha nincs; legfeljebb sóhajtunk egyet. De ha van: tárolni, szállítani, eladni kell. Sok munka van vele. De ne legyünk cinikusak; valóban nagy a felelősségük a' szállítással, eladással foglalkozóknak. Nagy értékek veszhetnek kárba, ha rossz a szervezés, ha csak napokra kihagy is az előre programozott gépezet. Ez érződött többek között a me. gyei szállítási bizottság legutóbbi ülésén ahol a csúcsszezonra való felkészülés felelősei vitatkoztak egymással arról: hogyan lehetne egyszerűbben, gyorsabban, jobban megszervezni az őszi fuvarozásokat. A mostani becslések szerint csaknem 11 ezer vagon zöldségféle elszállítása a feladat a tavalyi 7500 vagonnal szemben. Egész szeptemberben csúcsszezonra, rendkívüli munkára kell számítaniuk a szállítóknak: 22 százalékkal nőtt a megyében a zöldségfélék termőterülete, s felével több a termés, mint tavaly. Az történt, amire egyébként két-három éve vágytunk: legyen elegendő áru a piacokon. ne menjenek a csillagokig az árak. Egyedül a szőlő nem okoz majd „gondot”, mert augusztusban elverte a jég a csemegetőkéket a Mátra alján, néhol bizony alig maradt elszállítanivaló. A zöldségféléknek ezt a nagy tömegét valahová el kell helyezni. Mégpedig minisztertanácsi rendelet szabja meg, hogy minden megtermett árut fel kell vásárolni a feldolgozóipar részére, exportra. illetve a hazai fogyasztók ellátására. RENDKÍVÜLI műszakokat szerveznek, mindenkit mozgósítanak a fuvarozóknál. A Volán vállalat, s a MÁV ereje azonban kevés mindehhez. Ahogy a korábbi esztendőkben. több-kevesebb sikerrel megszervezték, úgy az idén ig sor kerül szeptember 15-től a nélkülözhető közületi járművek bevonására, a szállítás nagy munkájára. Mindén eszközt igénybe kell venni, hogy különösebb károk nélkül, időben a tárolóhelyekre, piacra kerülhessen az áru. De van egy dolog, ami legalább ugyanilyen fontos. Az elmúlt évekénél sokkal összehangoltabb munkára van szükség, a termelők, a felvásárlók, a szállítók között. Ilyenkor amikor a legjobb feltételek mellett is különleges feladat ilyen nagy tömegű termés elszállításának pontos megszervezése, az együttműködés kisebb hibái is jobban szembetűnnek. Hát még a nagyobbak... Nincs elég tehergépkocsi, ez okoz gondot a ZÖLDÉRT- nek, amely mint legilletékesebb. köteles felvásárolni a közös gazdaságok és a háztáji kertek / terményeit. Segítsék ki több gépkocsival, akkor majd menni fog a dolog. A termelő leszedi az árut a neki legkedvezőbb időpontban, s utána már csak ezt kérdezi: miért nem szállítják már el? A Volán a szerződésben vállalt gépkocsikat időben biztosította ugyan de ezen felül többletként csak pontosan meghatározott feladatokra tud kocsit irányítani. Hogy ki legyenek használva a járművei. Mert hiába fizeti ki neki a megrendelő egész napra az autót — magát biztosítva ezzel —, ha az fél napig áll az udvaron, s közben a fuvarozó vállalatot más tennivalók elmaradása miatt, mások szorongatják. Ne szám szerint rendeljék tehát tőle a kocsikat, hanem az -elszállítandó tonnákat határozzák meg a partnerek. EGYSZÓVAL: a saját érdekeit tekintve mindenkinek igaza van. De ha ezeket az érdekeket nem hangolják össze időben, akkor bizony nem lesz zökkenőmentes az áruszállítás. Persze mindez sokszor elhangzott már, jóval az őszi csúcsszezon előtt, de ilyen sok termésre mégsem számítottak. Eddig ugyan még nagyobb problémák nélkül, kisebb veszteségek árán történtek a szállítások, de a termények tömege napról napra nő. S legnagyobb részüknél a minőség rovására megy a késedelmes elszállítás. Ezért most menet közben is kellenek új intézkedések, kell a gyors átszervezés. Vannak üzemek, termelőszövetkezetek — példákkal a szállítási bizottság tud szolgálni —, ahol már most, szeptember 15-e előtt igénybe vehetők a nélkülözhető fuvareszközök. Akkortól ugyanis központi intézkedés nyomán megkezdődik a „kötelező kiközvetítés”. A Volánnak a hétvégeken általában nagyobb a szabad gépkocsi- parkja. Erre is támaszkodni kell, s megtalálni a módját, hogy tudják hasznosítani ezeket is a mezőgazdasági termények szállítására. A megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak birtokában 824 gépkocsi van, nagyszámú pótkocsival. Önmagában is elég tekintélyes szállítópark ez, s ha jobban igénybe lehetne venni a termények fuvarozására, sokat segíthetne. Más napi feladatok is vannak természetesen, műtrágya, alkatrész, s egyéb, a szövetkezet fontos ügyeit szolgáló fuvarozás. Működjenek jobban együtt a közlekedési vállalattal: hátha el tud vállalni a hét végén valamit ezekből a feladatokból, s megmarad a gyors fuvarnak a saját kocsi. Egyébként csupán a 30 százaléka van a Volán birtokában a megyében található szállítóeszközöknek, de ha minden kötél szakad. a tröszt átcsoportosításokkal rendkívüli esetben még segíthet. A MÄV Vasútigazgatósága szeptember 15-től december 15-ig áruforgalmi korlátozást vezet be a terményszát- lítás javára. Közútra terelnek olyan ipari szállításokat, amelyek nem feltétlenül vasúthoz kötöttek. A zöldáruk, s más termény minden esetben előnyt élvez a tüzelőszállítás mellett a vasút fuvarvállalásában. Ennél többet ott már nem tudnak tenni; s az már a jövőnek szól. hogy a kál-kápol- nai csomópont feltétlenül korszerűsítésre, bővítésre szorul. A megnövekedett feladatoknak csak így tud eleget tenni, hiszen az úgynevezett zöldáruból már most 30—40 vagonnal érkezik ide naponta. NEM 10—15 NAPOS lesz a csúcs az idén, ez már biztos. Egész szeptember s október egy része is ennek jegyében telik majd el. Soha nem volt ennyire szükség a termelők, fuvarozók, felvásárlók munkájának jó összhangjára, mint most. S nemcsak a mostani feladatok miatt. Az idei szezon jó felkészülés lehét a jövőre, hiszen akkorra már a tervek szerint kell majd annyi terményt fogadni, mint amennyi most a tervektől eltérően megtermett. Hekeli Sándor A kölcsönös előnyök alapján Prága — Budapest Az együttműködés útján A napokban, jelent meg a hír: a magyar Ikarus és a csehszlovák Avia gyár koo- perációs szerződést kötött új típusú mini-autóbuszok gyártására. Az alvázat Csehszlovákiában, a karosszériát pedig nálunk fogják készíteni. Ez a megállapodás természetesen nem az első és minden bizonnyal nem is az utolsó a két ország járműgyártói közöt. Hiszen az Ikarus autóbuszok hidraulikus sebességváltóit máris Csehszlovákiában készítik' a nálunk is népszerű Skoda buszok mellső- és hátsóhidait pedig mi gyártjuk. Ez persze csak egy példa a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok sokféleségére. Mégis az Ikarus— Avia kooperáció jelzi azt az örvendetes tényt, hogy a kölcsönös áruszállításokban a szakosításban és termelési együttműködésben készült termékek aránya milyen figyelemre méltó. Az. pedig közismert tény, hogy a szakosítás és a termelési kooperáció a nemzetközi munkamegosztás legfejlettebb formája, a két- és több oldalú együttműködés kölcsönösen hasznot hozó eleme. Nos, Csehszlovákiával — hogy csak néhány területet említsünk — a közúti járművek és a mezőgazdasági gépek, az olaj- és gázvezetékek szivattyúállomásainak gyártásában, valamint a vegyiparban a legszembetűnőbb a kapcsolatok bővülése. A gyorsan fejlődő együttműködés mélységét bizonyítja, hogy csehszlovák és magyar dolgozók sok építkezésen közösen tevékenykednek. A szomszédos ország szakemberei segítséget nyújtottak a Dunamenti Hőerőmű építésében, s most is részt vesznek a Tiszai Hőerőmű munkálataiban, valamint hazánk vasútvonalainak villamosításában. Ugyanígy Csehszlovákiában is számos létesítmény dicséri a magyarok keze munkáját. Az ország legnagyobb szállodája, a Hotel Bratislava Pozsonyiban vagy az ugyancsak ott található két, egyenként ötszáz személyes, munkásszálló és kollégium. Az elismerést, amelyet a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói vívtak ki maguknak, csak fokozza az újabb megrendelés, amely Pozsonyban egy toronyszálló és a brnói vásárközpont tő- szomszédságában egy szálloda építésére szól. ; Közös folyónk. a Duna hasznosítása a célja a Gab- cikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének, amelynek előkészületi munkálatai most fejeződtek be. Csehszlovákia és Magyarország együttműködésének az elkövetkező években igen jelentős állomása lesz még az Adria-kőolajvezeték, vagy a KGST-országok közös beruházásában épülő 750 kilovoltos távvezetéket északi szomszédságukkal összekötő 400 kilovoltos szakasz elkészítése is. Ezek alapján már egyáltalán nem meglepő, hogy a Szovjetunió és az NDK után Csehszlovákia hazánk harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere. A kölcsönös árucsere-forgalom a negyedik ötéves terv időszakában csaknem megkétszereződött, s 1980 végéig újabb 50 százalékos fejlődésre számíthatunk. Csehszlovákia elsősorban szerszámgépeket, építőipari. mezőgazdasági, emelő- és szállítóberendezéseket, energiahordozókat és alapanyagokat ' biztosít hazánknak. Ezekért cserében finommechanikai, elektro-. híradás- és számítástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, bauxitot, Műanyagok é A több mint félmilliárd forintos költséggel épülő barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyár termelőegységei közül egy — a bitumenüzem — novemberben megkezdi a próbaüzemeltetést. A másik két üzemben jövőre 10 millió forint értékű műanyagkötésű színes homlokzatbevonatot, vakolat- és betonalapozót, papírtapéta-ragasztót és egyéb, építkezéshez szükséges műanyagot gyártanak majd. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) A norma és a környéke Sokat panaszkodnak napjainkban a munkaerőhiányra, itt is ott is létszámgondokkal próbálják magyarázni a vártnál kisebb teljesítményeket, a lemarado- d ásókat. Kétségkívül van valami igazság az állításokban, ám valójában inkább más okokról kellene beszélni vállalatainknál. Olyanokról, amelyekről — tapasztalataik alapján — nemrégiben a szakszervezetek képviselői is szót ejtettek az SZMT elnökségi ülésén. A megyei testület elé került beszámolóban ugyanis egyértelműen megfogalmazódott, hogy például építő- és bútoripari vállalatainknál, üzemeinknél ma sem megfelelő a munka- és üzem- szervezés anyaghiányok, timföldet, alumíniumot, és hogy előbbi példánkról is szóljunk. Ikarus autóbuszokat — az idén összesen kétszázat — szállítunk a szomszédos országba. A kölcsönös árucsereforgalomban természetesen fontos helyet foglalnak el a fogyasztási cikkek. A csehszlovák behozatalban 24, a magyar kivitelben pedig 37 százalék az ilyen termékek aránya. Ezek legkézzelfoghatóbban a határmenti területeken érzékelhetők: Győr- Sopron. Komárom, Borsod, és Szabolcs-Szatmár megye és a szomszédos csehszlovák területek árucsere-forgalma csupán az idén húsz százalékkal bővül. ' A határmenti területeken — és ezt ki ne tudná jobban, mint az ott lakók — szinte mindennaposak a kölcsönös áruházi, szövetkezeti és szakmai bemutatók. Az utakon, bármerre is megyünk az országban, lépten- nyomon Skoda személygépkocsikat látunk, ezeknek a száma az idén újabb tízezerrel gyarapszik. Jelentős mennyiségű élelmiszert, konzervet szállít a magyar mezőgazdaság Csehszlovákiának, s ugyanígy az élelmiszerüzletekben mi is szívesen vásároljuk a finom cseh- és szlovák sört, azt talán már kevesen tudják, hogy hazánk a szomszédos ország söriparának legnagyobb külföldi megrendelője. K. M. géphibák, nem utolsósorban pedig a kevésbé szerencsésen irányított munkásszállítások miatt számottevő idő- veszteségek történnek. Nem eléggé szigorúak a követelményekben, az alkalmazott normák elsősorban csak bérezési célokat szolgálnak. A napirendre került témában az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága öt helyütt — a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az Egri Közúti Építő Vállalatnál, az Agria. Bútorgyárnál. illetve a BUBIV egri gyáregységénél — folytatott vizsgálatot. S mint ennek során — egyebek mellett — mégállapította: a IV. ötéves terv utolsó esztendejének második felétől nő ugyan a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya. de a javulás meglehetősen lassú ütemű. Másrészt a pozitívnak tűnő változások is csak kevésbé tükrözik a célt. Ugyanis a HÁÉV-nél, a dolgozóknak 86,3; az Agria Bútorgyárnál 39,6; a BUBIV-nál 39, a HTÉV-nél pedig 25 százaléka éri el a 115 százalékos vagy magasabb teljesítményt (?!). Ami arra enged következtetni, hogy a normák eléggé lazák. Hiszen ellenkező esetben aligha lehetne ilyen eredményeket felmutatni. Különösen a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál tűnik a teljesítménybér is — időbérnek. S ennek minden bizonnyál nem is csak a laza norma lehet az oka hanem talán az. hogy a munkák kiadását és átvételét végző termelés- irányítók nem minden esetben állnak hivatásuk magaslatán, túlzottan elnézőek, megértőek. Valamiféle nem kívánatos „jó haversággal” próbálják ilyenféleképpen megemelni az alacsonyabb alapbéreket. Egyébként ennél a vállalatnál is törekszenek a normakarbantartásra. Ahogyan a szakszervezeti beszámolóból kiderült: tavaly a béfo- nozóknál és kubikosoknál módosították a követelményeket, jelenleg pedig az ácsoknál végeznek hasonlót. Jó tapasztalatokat hozott, máris az egri kórházépítésnél idén bevezetett új elszámolási rendszer. A változ- • — - tatást mindössze néhányan kifogásolták az érintettek közül, a bérezés kedvezően hatott a munkák ütemére, s nyereségessé tette a vállalkozást. A. közúti építőknél a hídépítési és aszfaltozási munkáknál került sor hasonló intézkedésekre. Elérték, hogy az idén a teljesítménybéreseknek már csak 8,9 százaléka teljesíti feladatait 115 százalékra vagy nagyobb mértékben. Az Agria Bútorgyárban 10 terméknél 25 esetben módosították a normát, ami 21232 órás, illetve 93,05 ezer forintos megtakarításhoz vezetett. A veszteségidők felmérésére az építőknél általában rendszeresek a „munkanapfényképezések”, míg a bútoriparban már csak szórványosak. Jellemző ez utóbbira, hogy például a BUBIV gyáregységében legutóbb 1975. utolsó negyedében végeztek ilyen ellenőrzést. Pedig — mint a jó tapasztalatok bizonyítják — érdemes időről időre alaposabban is szemügyre venni a termelő- fplyamatot, mert hasznosítható megállapítások egész sorához vezet. A „munkanap-fényképezés”, a jobb munka- és üzemszervezés, a következetes, szigorú normakarbantartás — a teljesítményeknek a követelményekhez való tökéletesebb igazítása — lényegesen javíthatja a termelékenységet, a korábbinál hatékonyabbá teheti a feladatok végzését. Éppen ezért — mint az SZMT elnöksége a szakmai szakszervezet megyei bizottságával együtt javasolta — a jövőben az eddiginél határozottabb, 'komolyabb törekvésekre van szükség. Sokat javíthat a jelenlegi helyzeten ha több figyelmet fordítanak a „normások” — a munkaügyi területeken dolgozók — képzésére, s a szakszervezeti bizalmiak, az szb-k is legjobb akaratukkal, legigyekvőbb közreműködésükkel segítenek a tennivalókban. Ami végeredményben valamennyiünk érdeke. Gy. Gy, MmismCí 1977. szeptember 13., kedd
