Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-02 / 206. szám
Honnan vegyük a munkaerőt? A kérdésre a szakemberek egy részé azt a választ adja: onnan, ahol van. Sok poszt akad ugyanis a gazdaságban, ahonnan eivehetők, felszabadíthatok, elhívhatok, áthelyezhetek az emberek és úgy, hogy az nem okoz fennakadást. A szakemberek szerint, aogy az ilyen munkahelyet tévedés nélkül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, valójában nem kell más, mint a megszokottól, a beidegzet- től eltérő módon körültekinteni minden vezetőnek a saját portáján, a gondjaira bí-' zott gazdasági egységben. Elemzőbben, kritikusabban kellene szemügyre vennie áz egyes munkafolyamatokat, az egyes emberek, vagy akár egész szakmák, gyárrészlegek napi feladatát, teendőit — funkcióit. FIZETÉS A PULTNÁL Vegyünk szemügyre , egy bisztrót. Ez a bolttípus eléggé általános módon szervezett az egész országban. Főként persze a nagy forgalmú. főutcákon, főtereken működőket érdemes szemügyre venni. Nos, a bisztrókban. csúcsforgalom esetén megszokott a kép, hogy az égy, legfeljebb két .pénztár előtt hosszú sor kanyarog. Az italos, a süteményes, a tej- termékes, a grillcsirkés, stb. pultok mögött pedig álldogálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percenként egy-egy vevő odaérjen hozzájuk. Csak a pénztárosnak van dolga mindenkivel, utána már szétoszlik a vásárlók serege. Dolgoznak is az ilyen üzletekben a pénztárosok serényen. Ha e helyzetet valaki szóvá teszi, rögtön kész a válasz: nincs elég pénztáros. No, de vajon az ilyen rendszerű üzletekben kell-e egyetlenegy is? Nem az lenne-e a célszerűbb, ha a pénztár helyett a pultoknál lehetne fizetni — az eladóknak. Azonnal. Uram boasá’: hoci- nesze. Az eladók felnőtt emberek, ismerik a pénzt. Tudnak számolni Elszámolni is a műszak után, hiszen vagy az árut. vagy a pénzt le kell tenniük az asztalra. Most is: vagy az árut, vagy a blokkot. Lehet, hogy itt vagy amott a pénztárosokról nem mondhatnak le. Például a nagy alapterületű, önkiszolgáló rendszerű áruházakban bizonyosan nem. Hiszen ott épp az adja a munkaerő-megtakarítás lehetőségét, hogy nincsenek eladók — csak pénztárosok. De ahol a pultoknál eladók is vannak, ott ma már valószínűleg luxusnak tekinthető a külön pénztáros. Ott az a célszerű, ha a pultnál lehet fizetni. E gondolat- menet szerint viszont- nincs is pénztároshiány, inkább felesleg van. KARBANTARTÁS — MEGRENDELÉSRE Vagy nézzünk egy-két ipari példát. A legtöbb ágazatban a legtöbb gyár saját, nagy létszámú karbantartó gárdával rendelkezik: szerelők, különféle szakmunkások - sokaságával. Számítások sora figyelmeztet arra, hogy a gyárak karbantartó részlegeiben foglalkoztatott létszám kihasználtsága jelentősen elmarad attól a szinttől, amit ezek az emberek a közvetlen termelésben foglalkoztatva nyújthatnának. Az itt dolgozó szakmunkások egyötöde- egynegyede jobb szervezéssel és ösztönzéssel felszabadítható lenne. Sőt: sok külföldi példa bizonyítja, hogy a legtöbb helyen nincs is szükség gyáran- kénti karbantartó részlegekre. Sok országban, ágazatonként szakosodva, önálló karbantartó vállalatok végzik az effajta munkát. Jobb hatásfokkal és minőséggel — megrendelésre. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyarak nagy része önálló szerszámkészítő műhellyel, üzemmel rendelkezik. A paplangyártól, a gyógyszergyárig drágán, korszerűtlenül „bütykölgetik” saját maguknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20—25 évvel ezelőtt még valóban nehéz létt volna szakosodott szerszámgyárakat és jó hatásfokú szerszámellátást nyújtó kereskedelmet szervezni .megfelelő importlehetőségekkel. Ma már azonban ehhez minden feltétel lényegében megvan. Ily módon pedig újabb 10—20 ezer szakmunkás kerülhetne át a termelő üzemrészekbe. VÁLLALATI KEZDEMÉNYEZÉSSEL Az itt említett szervezési intézkedésekhez nincs szükség központi rendelkezésekre. Az azonos 'profilú gyárak minden további nélkül máris létrehozhatnának közös karbantartó egységeket. Mindegyik gyárnak joga és lehetősége van szerszámellátását a mainál másképp alakítani. Az említett pénztárosügy is, legfeljebb a Belkereskedelmi Minisztériumra tartozik. de ebben az egyes kereskedelmi vállalatok is sokat tehetnek — már akár holnap. Számos, az említett példákhoz hasonlót lehetne még említeni — és főként találni. Bizonyosra vehető, hogy nálunk a legtöbb helyen még korai valóságos munkaerő- hiányról beszélni, sokkal inkább a munkaerőt pazarló gyakorlatról van szó. F. \ Automata- gyártás A Finommechanikai és Elektronikai Műszergy-Í. ó Szövetkezetnél készülnek a postai bélyegautomaták, valamint a BKV jegyárusító automatái. A magyar automatákat megkedvelték az NDK-ban és Lengyelországban is. § (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Tovább kell javítani a közlekedők fegyelmét A közlekedésbiztonsági tanács hat hónapját értékelték Egerben Tavaly országosan is elismert mértékben javult megyénk közútjain a fegyelem, az idén már kevésnek bizonyult a megelőzés gátja, hogy a növekvő motorizáció kellemetlen jelensége, a baleseti hullám ne érje el szűkebb környezetünket is. Mint Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, a Heves megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöke a testület csütörtöki kibővített elnökségi ülésén a tanulságot összegezve elmondta a propaganda-nevelő munka mellett mind nagyobb szigorra van szükség a szabálysértőkkel szemben, csak így garantálhatjuk a közlekedők nagyobb biztonságát. Sok még a tennivaló, állapították meg az ülés résztvevői, annak ellenére, hogy az év eddigi részében mind a választott testületek, mind--a szakbizottságok teljesítették vállalt feladataikat. így már Fél évtized nem nagy idő, ez alatt mégis jelentős változás történt: átszerveződött a hazai mezőgazdaság. A nagyüzemek egyesülésével új szakasz kezdődött. Méreteiben is kitágult a határ, megváltozott az üzemnagyság és mind gyakoribb ma már az öt, nyolc, sőt nem kevés a 10 ezer hektáros gazdaság sem. Új traktorok, kombájnok A technikai forradalom vívmányai a mezőgazdaságban a legifjabbak, az óvodások körében folyt játékos KRESZ-oktatás, a kisiskolásoknál mind többet vállalnak a közlekedési úttörők, vetélkedők és versenyek ösztönzik a fiatalokat a helyes közlekedésre. A felnőtteknél csupán a gyalogosok részére háromszáz előadást tartottak, amelyen majdnem tizenháromezren vettek részt, hasonló létszámmal tartottak előadásokat, 216-ot a járművezetőknek. Az előadásokat dia- és filmvetítéssel illusztrálták. A nagyon sok bajt okozó kerékpárosok körében fokozták az ellenőrzéseket, mintegy tízezer kerékpárt vizsgáltak meg a közlekedési rendőrök és egyharmaduknál intézkedtek is a felszerelések mielőbbi pótlására. A közlekedés- biztonsági hét változatos rendezvénysorozata újabb ezreket ösztönzött arra, hogy a közutakon tartsák be a szabályokat, figyelmeztettek . a felelőtlen száguldozok, notórius KRESZ-szegők magatartásának társadalmi veszélyességére. E tevékenységben nagyra értékelték lapunk, a Népújság segítségét, fél év alatt száznál több kisebb-na- gyobb írásban fényképes riportokban tájékoztattuk az olvasókat az új forgalmi változásokról, a balesetek tanulságaira hívtuk fel a figyelmet, helyt adtunk közlekedési szakemberek írásainak is. Az elmúlt félév balesete! alkalmával feltűnően sok gyalogos szenvedett sérülést, ezért e téren kell fokozni a megelőző munkát. Figyelmeztet egy másik adat is, tizenhat százalékkal több olyan baleset történt, ahol ittas volt a vezető. A kibővített elnökségi ülésen külön tájékoztató hangzott el a Volán 4. számú Vállalatának közlekedésbiztonsági tevékenységéről. Balogh Tibor igazgató a megye legtöbb gépjárművezetőjét alkalmazó vállalat balesetmegelőző tevékenységének sokszínű változatát sorolta fel, s számot adott mindarról az igyekezetről, amely a megye közlekedésbiztonságának kedvező változásában nagy jelentőséggel bír. Berecz István, az MKBT elnökhelyettese egy egri küldöttséggel a finnországi testvérvárosban, Poriban járt, hogy a hasonló nagyságú svéd, dán, holland, szovjet, NDK és NSZK városok forgalomszervezési gondjairól, a jövő terveiről folytasson eszmecserét. A hasznos találkozóról tájékoztatta az ülés résztvevőit, majd bejelentette, hogy széles körben publikálni kívánják a látottakat, ezzel is segítve a megyei szakembereket a jobb megoldások kidolgozásában. pc. Fejlesztik a tehenészeteket - az állami gazdaságok A változás szükségszerű volt, hiszen évről évre csökken a munkaerő a mezőgazdaságban. A dolgos kezeket gépek, gépsorok váltják fel. Főleg gépsorok, mert üzemeink csak ezekkel képesek nagy területen gyorsan és gazdaságosan eredményt elírni. Űj gépek egész soraje- erit meg az utóbbi öt évben ?s a technikai forradalom vívmányai bevonultak a mezőgazdaságba is. 12 cs (él milliárd gépekre A nyolcvanas évek felé közeledve. tovább csökken az egy főre eső művelhető terület, ugyanakkor növekszik az élelmiszer-fogyasztási igény, sőt ezek exportja is. Különös jelentőséget kap mindez most, az V. ötéves tervben, amikor a mezőgazdasági termeléstechnológiák további fejlődésen mennek keresztül. i A technika fejlődésével megváltozik a szántóföldi gépesítés arculata. A termelés specializálódásával és a korszerű módszerek elterjedésével mind inkább a nagyobb teljesítményű, 120—300 lóerős traktorok, az önjáró betakarítógépek és a korszerű szállítóeszközök alkalmazása válik lehetővé. Folytatódik a rakodás, az anyagmozgatás gépesítése is. A tervidőszakban jelentkező feladatok megoldását kedvezően befolyásolja, hogy a mezőgazdaságban már a korábbi években kialakultak a főbb termelési rendszerek, melyek a legfeilettebb eljárásokat valósítják meg. Amint Nacsády Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály- vezetője. legutóbbi sajtótájékoztatóján bejelentette, az V. ötéves terv első két esztendejében a gépberuházások megvalósulnak. Tavaly például az üzemek 12,4 milliárd, az idén pedig várhatóan 12 és fél milliárd forintot költenek különböző gépek és berendezések vásárlására. Az ötéves terv a traktorál- lomány felújítását és továbbfejlesztését irányozza elő. Tavaly 6100 új traktor került a gazdaságokba, amely kevésnek bizonyult. Különböző beszerzési problémák miatt, különösen a 120—160 lóerős traktorok száma volt kevesebb a vártnál. Az idén, év végéig, jobb ellátással importból és a hazai gépipar termékeiből, 8220 traktor kerül az üzemekbe. A Rába—180 és a munkagépek Újdonságként még az idén megjelenik a Rába—180-as traktor, melynek sikeres üzemi próbáit már befejezték. A nagy teljesítményű traktorokhoz a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban megkezdik az űj talajművelő gépek, ekék és tárcsák sorozatgyártását is. A hazai kombájnpark fejlesztése kiemelt feladat, mert a betakarításban jelentkező, minden napos késedelem mind a gabonák béltartalmának csökkenésében, mind pedig pergési veszteségben jelentkezik. Üzemeink ma már mindinkább a nagy teljesítményű kombájnokat igénylik, melyek beszerzésére fokozott erőfeszítéseket tesznek a hazai külkereskedelmi vállalatok. Jövőre 1850, főleg NDK és lengyel gabonakombájnt importál államunk a mező- gazdaság ellátására. Több önjáró szálastakarmány és cu- korrépa-betakarító gép is kerül az üzemekbe. Az elmúlt öt évben komplex gépsorokat alakítottak ki a zöldborsó-, a hagyma-, a fűszerpaprika-, a paradi_ csőm-, a káposzta-, a zöldbab- és a gyökérzöldség-ter- meléshez. Ezek elterjedése 1980-ig fontos feladat. A zöldségtermelésben alapvetően a hazai gyártmányú gépsorok vásárlása várható, de kedvező fejlesztés és gyártás kezdődött a szőlő, és gyümölcstermelő gépekből is, az AGROMAS nemzetközi társaságban részt vevő országok — közöttük hazánk — egyeztetett programja alapján. Ezek közül főleg a nagy teljesítményű szőlőkombájnok megjelenésére számítanak. Javuló alkatrészellátás A nagy területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek a gépek és gépsorok mellett évről évre több műtrágyát és növényvédő szert használnak. Műtrágyából például 1961- hez viszonyítva 12-szeres, növényvédő szerből pedig kilencszeresére nőtt a felhasználás. Számítások szerint, jövőre a gazdáságok már mintegy kétmillió tonna műtrágyát és megközelítőleg négy- milliárd forint 1 értékű növényvédő szert használnak fel a gabona-, a zöldség- és gyümölcstermeléshez. A közös gazdaságokban levő, nagy értékű gépek és berendezések biztonságos használatának egyik fontos feltétele a folyamatos alkatrészellátás. A javítások, felújítások mind nagyobb szakmai ismereteket és szervezettséget igényelnek. Az idei nyári aratásnál nem volt nagyobb fennakadás alkatrész- hiány miatt és kellő szervezettséggel várhatóan az őszi betakarítási munkacsúcsnál sem lesz. A jövő évi alkatr részbeszerzésre már megtették a szükséges intézkedéseket és további javuló ellátást ígér a kereskedelem. Összességében tehát az 1980-ig előirányzott termelés- fejlesztési feladatok megvalósításában meghatározó szerep jut a gépesítésnek, az ipari anyagok alkalmazásának a mezőgazdaságban. A termékek iránt növekvő hazai és külföldi igények ma már tömegesen nem biztosíthatók a korábban használt gépekkel. A termelés igényli, sőt egyre inkább sürgeti az újabb, nagy teljesítményű gépeket, berendezéseket. Éhhez meg is vannak a feltételek. A technikai fejlesztés, az észerűbb energiagazdálkodás azonban nem csupán a mezőgazdaságnak jelent jelentős feladatot, hanem igényli a kohó- és gépiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban dolgozók közreműködését is. Csakis ezzel az együttműködéssel valósulhatnak meg a mezőgazdaság előtt álló ötéves tervi célkitűzések, s erre megvan minden remény. Mentusz Károly Az állami gazdaságok kihasználják a szarvasmarhatartás elsősorban a tejtermelés ösztönzésére tavaly és az idén hozott új központi intézkedéseket. Az előnyös lehetőségekkel élve egész sor üzem bővíti már meglevő telepét, Illetve új telepek építését határozta el. A vállalkozási kedv nagy, ezt jelzi, hogy amíg az ötödik ötéves tervben eredetileg 35 ezer tehén elhelyezésére irányoztak elő új épületeket, addig a jelenlegi összesítés szerint 39 ezer tehenet lehet majd elhelyezni az új istállókban. A beruházási programok jól haladnak. 27 ezer tehén részben már új helyére került, illetve most épül számukra korszerű, új létesítmény. Hozzávetőleg 13—14 ezer tehén népesíti már be az új tehenészeteket. 1980-ig további létesítményeket adnak át. Jelenleg 12 ezer teljén elhelyezésére alkalmas telepek vannak tervezés. illetve engedélyezési eljárás alatt. Ezek a telepek állami támogatással épülnek. A gazdaságok nem tudnak saját erőből biztosítani ilyen nagy összeget, mert minden esetben korszerű új szociális épületeket és más járulékos beruházásokat is felépítenek. A gazdaságok igyekeznek szűkebbre fogni a beruházási összegeket, enpek a törekvésnek azonban határt szab, hogy eléggé drágák az építkezésnél felhasznált ipari anyagok. A legtöbb üzemben korszerű műszaki megoldásokat alkalmaznak. A pavilonokat betonfödémmel építhetik fel, de lehetőség van az AGRO- KOMPLEX fafödémjének alkalmazására is. Az istállókban az állatokat nem tartják lekötve, lényegében szabadon mozoghatnak, és úgynevezett pihenőboxokban különülhetnek el egymástól. Etetésükre speciális takarmány- és keverőkocsikat, alkalmaznak, ily módon sikerül csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Az állatokat központi épületben fejik, ebben a fejőházban higiénikus feltételeket teremtenek, s ezzel megelőzheti^ a fertőzéseket. Miután a beruházási költség eléggé magas, a szakemberek szerint ezek az új telepek csakis akkor működhetnek gazdaságosan, ha a bennük ‘ tartott tehenek évente legalább ötezer liter tejet adnak. Erre alkalmasak a Holstein-frizek, valamint a vele keresztezett egyéb fajták. (MTI) Mmisäß 1977. szeptember 2,, péntek
