Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

Honnan vegyük a munkaerőt? A kérdésre a szakemberek egy részé azt a választ adja: onnan, ahol van. Sok poszt akad ugyanis a gazdaságban, ahonnan eivehetők, felszaba­díthatok, elhívhatok, áthe­lyezhetek az emberek és úgy, hogy az nem okoz fennaka­dást. A szakemberek szerint, aogy az ilyen munkahelyet tévedés nélkül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, va­lójában nem kell más, mint a megszokottól, a beidegzet- től eltérő módon körültekin­teni minden vezetőnek a sa­ját portáján, a gondjaira bí-' zott gazdasági egységben. Elemzőbben, kritikusabban kellene szemügyre vennie áz egyes munkafolyamatokat, az egyes emberek, vagy akár egész szakmák, gyárrészlegek napi feladatát, teendőit — funkcióit. FIZETÉS A PULTNÁL Vegyünk szemügyre , egy bisztrót. Ez a bolttípus elég­gé általános módon szerve­zett az egész országban. Fő­ként persze a nagy forgal­mú. főutcákon, főtereken működőket érdemes szem­ügyre venni. Nos, a bisztrók­ban. csúcsforgalom esetén megszokott a kép, hogy az égy, legfeljebb két .pénztár előtt hosszú sor kanyarog. Az italos, a süteményes, a tej- termékes, a grillcsirkés, stb. pultok mögött pedig álldo­gálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percenként egy-egy vevő odaérjen hoz­zájuk. Csak a pénztárosnak van dolga mindenkivel, utá­na már szétoszlik a vásárlók serege. Dolgoznak is az ilyen üzletekben a pénztárosok se­rényen. Ha e helyzetet valaki szó­vá teszi, rögtön kész a vá­lasz: nincs elég pénztáros. No, de vajon az ilyen rend­szerű üzletekben kell-e egyet­lenegy is? Nem az lenne-e a célszerűbb, ha a pénztár helyett a pultoknál lehetne fizetni — az eladóknak. Azonnal. Uram boasá’: hoci- nesze. Az eladók felnőtt emberek, ismerik a pénzt. Tudnak szá­molni Elszámolni is a mű­szak után, hiszen vagy az árut. vagy a pénzt le kell tenniük az asztalra. Most is: vagy az árut, vagy a blokkot. Lehet, hogy itt vagy amott a pénztárosokról nem mond­hatnak le. Például a nagy alapterületű, önkiszolgáló rendszerű áruházakban bizo­nyosan nem. Hiszen ott épp az adja a munkaerő-megta­karítás lehetőségét, hogy nin­csenek eladók — csak pénz­tárosok. De ahol a pultoknál eladók is vannak, ott ma már valószínűleg luxusnak tekinthető a külön pénztáros. Ott az a célszerű, ha a pult­nál lehet fizetni. E gondolat- menet szerint viszont- nincs is pénztároshiány, inkább fe­lesleg van. KARBANTARTÁS — MEGRENDELÉSRE Vagy nézzünk egy-két ipa­ri példát. A legtöbb ágazat­ban a legtöbb gyár saját, nagy létszámú karbantartó gárdával rendelkezik: szere­lők, különféle szakmunkások - sokaságával. Számítások so­ra figyelmeztet arra, hogy a gyárak karbantartó részlegei­ben foglalkoztatott létszám kihasználtsága jelentősen el­marad attól a szinttől, amit ezek az emberek a közvetlen termelésben foglalkoztatva nyújthatnának. Az itt dolgo­zó szakmunkások egyötöde- egynegyede jobb szervezéssel és ösztönzéssel felszabadít­ható lenne. Sőt: sok külföldi példa bi­zonyítja, hogy a legtöbb he­lyen nincs is szükség gyáran- kénti karbantartó részlegek­re. Sok országban, ágazaton­ként szakosodva, önálló kar­bantartó vállalatok végzik az effajta munkát. Jobb hatás­fokkal és minőséggel — meg­rendelésre. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyarak nagy része önálló szerszámkészítő mű­hellyel, üzemmel rendelkezik. A paplangyártól, a gyógy­szergyárig drágán, korszerűt­lenül „bütykölgetik” saját maguknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20—25 évvel ezelőtt még va­lóban nehéz létt volna szako­sodott szerszámgyárakat és jó hatásfokú szerszámellátást nyújtó kereskedelmet szer­vezni .megfelelő importlehe­tőségekkel. Ma már azonban ehhez minden feltétel lénye­gében megvan. Ily módon pedig újabb 10—20 ezer szak­munkás kerülhetne át a ter­melő üzemrészekbe. VÁLLALATI KEZDEMÉNYEZÉSSEL Az itt említett szervezési intézkedésekhez nincs szük­ség központi rendelkezésekre. Az azonos 'profilú gyárak minden további nélkül máris létrehozhatnának közös kar­bantartó egységeket. Mindegyik gyárnak joga és lehetősége van szerszámellá­tását a mainál másképp ala­kítani. Az említett pénztáros­ügy is, legfeljebb a Belkeres­kedelmi Minisztériumra tar­tozik. de ebben az egyes ke­reskedelmi vállalatok is so­kat tehetnek — már akár holnap. Számos, az említett példák­hoz hasonlót lehetne még említeni — és főként találni. Bizonyosra vehető, hogy ná­lunk a legtöbb helyen még korai valóságos munkaerő- hiányról beszélni, sokkal in­kább a munkaerőt pazarló gyakorlatról van szó. F. \ Automata- gyártás A Finommechanikai és Elektronikai Műszergy-Í. ó Szövetkezetnél készülnek a postai bélyegautomaták, va­lamint a BKV jegyárusító automatái. A magyar automatákat meg­kedvelték az NDK-ban és Lengyelországban is. § (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Tovább kell javítani a közlekedők fegyelmét A közlekedésbiztonsági tanács hat hónapját értékelték Egerben Tavaly országosan is elis­mert mértékben javult me­gyénk közútjain a fegyelem, az idén már kevésnek bizo­nyult a megelőzés gátja, hogy a növekvő motorizáció kelle­metlen jelensége, a baleseti hullám ne érje el szűkebb környezetünket is. Mint Pá­linkás Ferenc r. vezérőrnagy, a Heves megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöke a testület csütörtöki kibővített elnökségi ülésén a tanulságot összegezve elmondta a propa­ganda-nevelő munka mellett mind nagyobb szigorra van szükség a szabálysértőkkel szemben, csak így garantál­hatjuk a közlekedők nagyobb biztonságát. Sok még a tennivaló, álla­pították meg az ülés részt­vevői, annak ellenére, hogy az év eddigi részében mind a választott testületek, mind--a szakbizottságok teljesítették vállalt feladataikat. így már Fél évtized nem nagy idő, ez alatt mégis jelentős vál­tozás történt: átszerveződött a hazai mezőgazdaság. A nagyüzemek egyesülésével új szakasz kezdődött. Méretei­ben is kitágult a határ, meg­változott az üzemnagyság és mind gyakoribb ma már az öt, nyolc, sőt nem kevés a 10 ezer hektáros gazdaság sem. Új traktorok, kombájnok A technikai forradalom vívmányai a mezőgazdaságban a legifjabbak, az óvodások körében folyt játékos KRESZ-oktatás, a kisiskolá­soknál mind többet vállalnak a közlekedési úttörők, vetél­kedők és versenyek ösztön­zik a fiatalokat a helyes köz­lekedésre. A felnőtteknél csupán a gyalogosok részére háromszáz előadást tartottak, amelyen majdnem tizenhá­romezren vettek részt, hason­ló létszámmal tartottak elő­adásokat, 216-ot a járműve­zetőknek. Az előadásokat dia- és filmvetítéssel illusztrálták. A nagyon sok bajt okozó ke­rékpárosok körében fokozták az ellenőrzéseket, mintegy tízezer kerékpárt vizsgáltak meg a közlekedési rendőrök és egyharmaduknál intézked­tek is a felszerelések mielőb­bi pótlására. A közlekedés- biztonsági hét változatos ren­dezvénysorozata újabb ezre­ket ösztönzött arra, hogy a közutakon tartsák be a sza­bályokat, figyelmeztettek . a felelőtlen száguldozok, notó­rius KRESZ-szegők maga­tartásának társadalmi veszé­lyességére. E tevékenységben nagyra értékelték lapunk, a Népújság segítségét, fél év alatt száznál több kisebb-na- gyobb írásban fényképes ri­portokban tájékoztattuk az olvasókat az új forgalmi vál­tozásokról, a balesetek tanul­ságaira hívtuk fel a figyelmet, helyt adtunk közlekedési szakemberek írásainak is. Az elmúlt félév balesete! alkalmával feltűnően sok gyalogos szenvedett sérülést, ezért e téren kell fokozni a megelőző munkát. Figyelmez­tet egy másik adat is, tizen­hat százalékkal több olyan baleset történt, ahol ittas volt a vezető. A kibővített elnökségi ülé­sen külön tájékoztató hang­zott el a Volán 4. számú Vál­lalatának közlekedésbizton­sági tevékenységéről. Balogh Tibor igazgató a megye leg­több gépjárművezetőjét al­kalmazó vállalat baleset­megelőző tevékenységének sokszínű változatát sorolta fel, s számot adott mindar­ról az igyekezetről, amely a megye közlekedésbiztonságá­nak kedvező változásában nagy jelentőséggel bír. Berecz István, az MKBT elnökhelyettese egy egri kül­döttséggel a finnországi test­vérvárosban, Poriban járt, hogy a hasonló nagyságú svéd, dán, holland, szovjet, NDK és NSZK városok for­galomszervezési gondjairól, a jövő terveiről folytasson esz­mecserét. A hasznos találko­zóról tájékoztatta az ülés résztvevőit, majd bejelentet­te, hogy széles körben publi­kálni kívánják a látottakat, ezzel is segítve a megyei szakembereket a jobb megol­dások kidolgozásában. pc. Fejlesztik a tehenészeteket - az állami gazdaságok A változás szükségszerű volt, hiszen évről évre csök­ken a munkaerő a mezőgaz­daságban. A dolgos kezeket gépek, gépsorok váltják fel. Főleg gépsorok, mert üzeme­ink csak ezekkel képesek nagy területen gyorsan és gazdaságosan eredményt el­írni. Űj gépek egész soraje- erit meg az utóbbi öt évben ?s a technikai forradalom vívmányai bevonultak a me­zőgazdaságba is. 12 cs (él milliárd gépekre A nyolcvanas évek felé kö­zeledve. tovább csökken az egy főre eső művelhető terü­let, ugyanakkor növekszik az élelmiszer-fogyasztási igény, sőt ezek exportja is. Külö­nös jelentőséget kap mindez most, az V. ötéves tervben, amikor a mezőgazdasági ter­meléstechnológiák további fejlődésen mennek keresz­tül. i A technika fejlődésével megváltozik a szántóföldi gé­pesítés arculata. A termelés specializálódásával és a kor­szerű módszerek elterjedésé­vel mind inkább a nagyobb teljesítményű, 120—300 ló­erős traktorok, az önjáró be­takarítógépek és a korszerű szállítóeszközök alkalmazása válik lehetővé. Folytatódik a rakodás, az anyagmozgatás gépesítése is. A tervidőszak­ban jelentkező feladatok megoldását kedvezően befo­lyásolja, hogy a mezőgazda­ságban már a korábbi évek­ben kialakultak a főbb ter­melési rendszerek, melyek a legfeilettebb eljárásokat va­lósítják meg. Amint Nacsády Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztály- vezetője. legutóbbi sajtótájé­koztatóján bejelentette, az V. ötéves terv első két eszten­dejében a gépberuházások megvalósulnak. Tavaly pél­dául az üzemek 12,4 milliárd, az idén pedig várhatóan 12 és fél milliárd forintot költe­nek különböző gépek és be­rendezések vásárlására. Az ötéves terv a traktorál- lomány felújítását és tovább­fejlesztését irányozza elő. Ta­valy 6100 új traktor került a gazdaságokba, amely ke­vésnek bizonyult. Különböző beszerzési problémák miatt, különösen a 120—160 lóerős traktorok száma volt keve­sebb a vártnál. Az idén, év végéig, jobb ellátással im­portból és a hazai gépipar termékeiből, 8220 traktor ke­rül az üzemekbe. A Rába—180 és a munkagépek Újdonságként még az idén megjelenik a Rába—180-as traktor, melynek sikeres üze­mi próbáit már befejezték. A nagy teljesítményű trak­torokhoz a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban megkez­dik az űj talajművelő gépek, ekék és tárcsák sorozatgyár­tását is. A hazai kombájnpark fej­lesztése kiemelt feladat, mert a betakarításban jelentkező, minden napos késedelem mind a gabonák béltartalmá­nak csökkenésében, mind pe­dig pergési veszteségben je­lentkezik. Üzemeink ma már mindinkább a nagy teljesít­ményű kombájnokat igénylik, melyek beszerzésére fokozott erőfeszítéseket tesznek a ha­zai külkereskedelmi vállala­tok. Jövőre 1850, főleg NDK és lengyel gabonakombájnt importál államunk a mező- gazdaság ellátására. Több ön­járó szálastakarmány és cu- korrépa-betakarító gép is ke­rül az üzemekbe. Az elmúlt öt évben komp­lex gépsorokat alakítottak ki a zöldborsó-, a hagyma-, a fűszerpaprika-, a paradi_ csőm-, a káposzta-, a zöld­bab- és a gyökérzöldség-ter- meléshez. Ezek elterjedése 1980-ig fontos feladat. A zöldségtermelésben alapvető­en a hazai gyártmányú gép­sorok vásárlása várható, de kedvező fejlesztés és gyártás kezdődött a szőlő, és gyü­mölcstermelő gépekből is, az AGROMAS nemzetközi társaságban részt vevő or­szágok — közöttük hazánk — egyeztetett programja alapján. Ezek közül főleg a nagy teljesítményű szőlőkom­bájnok megjelenésére számí­tanak. Javuló alkatrészellátás A nagy területen gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek a gépek és gépsorok mellett évről évre több műtrágyát és növényvédő szert használnak. Műtrágyából például 1961- hez viszonyítva 12-szeres, nö­vényvédő szerből pedig ki­lencszeresére nőtt a felhasz­nálás. Számítások szerint, jö­vőre a gazdáságok már mint­egy kétmillió tonna műtrá­gyát és megközelítőleg négy- milliárd forint 1 értékű nö­vényvédő szert használnak fel a gabona-, a zöldség- és gyümölcstermeléshez. A közös gazdaságokban le­vő, nagy értékű gépek és be­rendezések biztonságos hasz­nálatának egyik fontos fel­tétele a folyamatos alkat­részellátás. A javítások, fel­újítások mind nagyobb szak­mai ismereteket és szervezett­séget igényelnek. Az idei nyá­ri aratásnál nem volt na­gyobb fennakadás alkatrész- hiány miatt és kellő szerve­zettséggel várhatóan az őszi betakarítási munkacsúcsnál sem lesz. A jövő évi alkatr részbeszerzésre már megtet­ték a szükséges intézkedése­ket és további javuló ellátást ígér a kereskedelem. Összességében tehát az 1980-ig előirányzott termelés- fejlesztési feladatok megva­lósításában meghatározó sze­rep jut a gépesítésnek, az ipari anyagok alkalmazásá­nak a mezőgazdaságban. A termékek iránt növekvő ha­zai és külföldi igények ma már tömegesen nem biztosít­hatók a korábban használt gépekkel. A termelés igényli, sőt egy­re inkább sürgeti az újabb, nagy teljesítményű gépeket, berendezéseket. Éhhez meg is vannak a feltételek. A tech­nikai fejlesztés, az észerűbb energiagazdálkodás azonban nem csupán a mezőgazda­ságnak jelent jelentős fel­adatot, hanem igényli a ko­hó- és gépiparban, a vegy­iparban és a könnyűiparban dolgozók közreműködését is. Csakis ezzel az együttműkö­déssel valósulhatnak meg a mezőgazdaság előtt álló öt­éves tervi célkitűzések, s erre megvan minden re­mény. Mentusz Károly Az állami gazdaságok ki­használják a szarvasmarha­tartás elsősorban a tejter­melés ösztönzésére tavaly és az idén hozott új központi intézkedéseket. Az előnyös lehetőségekkel élve egész sor üzem bővíti már meglevő te­lepét, Illetve új telepek épí­tését határozta el. A vállal­kozási kedv nagy, ezt jelzi, hogy amíg az ötödik ötéves tervben eredetileg 35 ezer tehén elhelyezésére irányoz­tak elő új épületeket, addig a jelenlegi összesítés szerint 39 ezer tehenet lehet majd elhelyezni az új istállókban. A beruházási programok jól haladnak. 27 ezer tehén részben már új helyére ke­rült, illetve most épül szá­mukra korszerű, új létesít­mény. Hozzávetőleg 13—14 ezer tehén népesíti már be az új tehenészeteket. 1980-ig további létesítmé­nyeket adnak át. Jelenleg 12 ezer teljén elhelyezésére al­kalmas telepek vannak ter­vezés. illetve engedélyezési eljárás alatt. Ezek a telepek állami támogatással épülnek. A gazdaságok nem tudnak saját erőből biztosítani ilyen nagy összeget, mert minden esetben korszerű új szociá­lis épületeket és más járulé­kos beruházásokat is felépí­tenek. A gazdaságok igye­keznek szűkebbre fogni a beruházási összegeket, enpek a törekvésnek azonban ha­tárt szab, hogy eléggé drá­gák az építkezésnél felhasz­nált ipari anyagok. A legtöbb üzemben kor­szerű műszaki megoldásokat alkalmaznak. A pavilonokat betonfödémmel építhetik fel, de lehetőség van az AGRO- KOMPLEX fafödémjének al­kalmazására is. Az istállók­ban az állatokat nem tartják lekötve, lényegében szaba­don mozoghatnak, és úgy­nevezett pihenőboxokban kü­lönülhetnek el egymástól. Etetésükre speciális takar­mány- és keverőkocsikat, al­kalmaznak, ily módon sike­rül csökkenteni a nehéz fi­zikai munkát. Az állatokat központi épületben fejik, eb­ben a fejőházban higiénikus feltételeket teremtenek, s ez­zel megelőzheti^ a fertőzése­ket. Miután a beruházási költ­ség eléggé magas, a szak­emberek szerint ezek az új telepek csakis akkor működ­hetnek gazdaságosan, ha a bennük ‘ tartott tehenek évente legalább ötezer liter tejet adnak. Erre alkalmasak a Holstein-frizek, valamint a vele keresztezett egyéb faj­ták. (MTI) Mmisäß 1977. szeptember 2,, péntek

Next

/
Thumbnails
Contents