Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
WEGNYITÓ OKTÓBER 2-ÁN — ÚTTÖRŐK VETÉLKEDŐJE — ADY-EMLÉKKIÁLLÍTÁS — ÓVODÁSOK A GÓTIKUS PALOTÁBAN Múzeumi hónap megyénkben A múzeumi és műemléki hónap megyei rendezvénysorozata október 2-án, vasárnap délután kezdődik az egri Képtárban. A megnyitón dr. Entz Géza művészettörténész tart előadást a százhetvenöt éves magyar múzeum- ügyről. Majthenyi Júlia Eger Vára Baráti Körének elmúlt évi tevékenységéről számol be. Ezt követően a régi magyar muzsika rangos alkotásaiból ad ízelítőt Béres Ferenc, Bige József és Proko- piusz Imre. A következő napon ugyanitt adnak nangver- senyt az Egri Zeneiskola tanárai. Október 7-én alakul meg a Tájak — korok — múzeumok mozgalom megyei bizottsága. Éhnek célja természeti értékeink, műemlékeink megismertetése, népszerűsítése, s az ezzel kapcsolatos szervezési és propaganda- munka ellátása. Október 16-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére meghirdetett pályázatra beérkezett alkotásokból rendezett képzőművészeti kiállítást nyitnak meg a Gárdonyi Géza Színházban. Ezután a díjazott művészek és a szocialista brigádok képviselői találkoznak. Október 20-án — a várostrom négyszázhuszonötödik évfordulója alkalmából — a megyeszékhely úttörői szellemi és ügyességi versengés keretében bizonyíthatják fel- készültségüket, történelmi ismereteiket. Október 21-én — a Gótikus palota klubtermében — Ady-emlékkiállításra kerül sor. A nyitva tartás időtartama alatt a középiskolák harmadik és negyedik osztályosainak filmvetítéssel egybekötött irodalom órákat tartanak. Október 24-től 28-ig — a Vármúzeumban — délelőtt az óvodásoknak, délután a napközis diákoknak szerveznek foglalkozásokat. A fiatalok arról kapnak tájékoztatást, hogy miként dolgoztak elődeink. Október 30-án a hagyományos gyermekrajz pályázat ünnepélyes eredményhirdetését rendezik meg Egerben. A gyöngyösi Mátra Múzeum rendezésében Abasáron, Gyöngyössoly moson, Nagy- rédén és Györgyöspatán lesznek vetélkedők. Készülnek a csapatok Vetélkedő a NOSZF tiszteletére Gyöngyösön A MÁV Kitérőgyártó Vállalat felkérésére a Városi— Járási Művelődési Központ vetélkedőt hirdetett ez év márciusában a város szocialista' vállalatai, üzemei részére. A vetélkedő célkitűzése, hogy a benevezett brigádok bővítsék ismereteiket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetéből, közelebb kerüljenek Lenin alakjához, megértsék a nagy politikus világtörténeti jelentőségét. A Szovjetunió mai gazdasági, tudományos, politikai eredményeinek áttekintésével érzékeljék azt a hatalmas fejlődést, amelyet 60 év alatt tett meg az ország. A Városi—Járási Művelődési Központ és a Városi- Járási Könyvtár különböző programokkal segít a felkészülésben. Az elődöntőkhöz — amelyet a vállalatok maguk szerveztek —, két központi rendezvény csatlakozott: a szovjet űrkutatási kiállítás és a szovjet irodalmi est, még májusban. A középdöntőt és a döntőt a művelődési központ szervezi és bonyolítja le. Időpontja: a középdöntő október 14-én, a döntő október 28-án. A felkészítést segítő programok közül az elsőt a könyvtár rendezte. Első lépések egy új világrendszer megteremtéséhez címmel Vadász Sándor, az Eötvös I.orand Tudományegyetem docense tartott előadást szeptember 16-án. Szeptember 19-én és 21-én film segítségével ismerkedhettek meg a brigádok a Kaukázus tájaival, embereivel, Moszkvával, az 1980-as olimpia városával. Láthatták Lenin életét, forradalmi tevékenységét, valamint a Szállnak a darvak című játékfilmet. Októberben újabb három rendezvény segíti a felkészülést: a Szabadság Moziban a Patyomkin című film. majd a Szovjet irodalmi est október 12-én a jnűvelődési központ nagytermében. Koncz Gábor, Jászai-díjas színművész, a Vígszínház tagja, Maros Gábor, a József Attila Színház művésze, Lelkes Ágnes, a Madách Színház tagja, valamint Nyerges Ferenc színész tolmácsolják majd a OäMMM 1911. szeptember 30., péntek szovjet irodalom gyöngyszemeit. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házába tervezett kirándulás zárja a rendezvények sorát október 21-én, illetve ugyanezen a napon a Munkásmozgalmi Múzeum Október fényei című kiállítása szerepel még a programban. A vetélkedőn vállalatok 3 —3 brigáddal képviseltetik magukat: a MÁV Kitérő3. Kamasz? — hiszen alig hagyta maga mögött tizedik életévét. Jogosan mondjuk, mert az érmindszenti vékonyka gyermek viharos tempóban kezdett erősödni kosztos diákként. Harmadikos gimnazista korában már rendszeresen látogatta a korzót, fesztelenül kísérgette a lányokat, bátorságot öntve félszegebb társaiba is. A csúnya kisgyermekből jóképű, kellemes termetű, érdekesen I egyéni fiatalember-palánta lett. Választékos modorát, komoly fellépését a mamák is értékelték, mert a lányos házaknál tartott zsúrokon mindig szívesen látták. De persze, mégsem zsúroz- ni küldték őt Nagykárolyba, és ő ezt szülőszerető kötelességtudattal számon is tartotta. Iparkodott megszolgálni a taníttatásáért járó, nehezen előteremtett költségeket. Amilyen könnyedén viselkedett, olyan gyorsan tanult. Ennek ellenére sohasem tudott kiharcolni Nagykároly bán szín jeles bizonyítványt. Lebírhatatlan undort érzett a német nyelv és a matematika iránt, ezért az ominózus tantárgyakból mindig mérsékelt osztályzatokat kapott. Sőt. diák pályafutása alatt egyetlenegyszer, éppen a nagy károlyi piaristáknál elégségest jegyeztek bizonyítványába német nyelvből. Kigyártó Vállalat, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Mátvavidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, a Heves megyei Állami- Építőipari Vállalat, a KAEV 4. sz. gyára, a Volán 4. sz. gyöngyösi üzemegysége, az EIVRT Félvezető- és Gépgyára és az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat Mátrai " Művei Gyöngyösoroszivételesen nem csinált ebből hiúsági kérdést, noha egyébként sokat adott arra, hogy mindig a legjobbak közt, de ha lehet, elsőnek tartsák számon. „Hírnévbe, templomba, női szüzességbe elsőként akartam belépni” — vallotta később. Az iskolában kapott tudással soha nem érte be. Miközben oktatgatták a „nagyon derék kegyes atyák”, valóságos olvasási düh kerítette hatalmába. Válogatás nélkül falta a kezeügyébe került könyveket. Kétségtelen, nemcsak testi értelemben változtatták meg a korai érettség jegyei, önértékelését éppen az különböztette meg a közönséges hiúságtól, hogy szellemi igények szerint is magas mércét parancsolt magára. Akár tudatosan, akár ösztönösen, de tisztába jött vele: nem állt mögötte kivételes tekintély sem rangban, sem vagyonban, így hát a kispolgáriasan úri külsőségek mellé meg kellett szereznie a tudásnak kijáró res- pektet. Talán túlzottnak vélhetnénk ekkora valóságérzéket egy kamasztól, de tudni kell, hogy Ady Endre soha, rövid nadrágos kisdiák korában sem volt naív, szellemileg pedig a legkevésbé gyermekes. A társasághoz módfelett vonzódó fiú semmiképp nem érhette be az idétlen, felszínes fecsegésekkel. Lénye legmélyéről fakadón ereFelgördült a fiiggönj — Én holnap hallgatok. De ma nekem is volna néhány szavam magához .. Al- vingné — Kovács Mária Já- szai-díjas érdemes művész — szavai a Gárdonyi Géza Színház tegnap esti évadnyitó előadásán hangottak el, Ibsen Kísértetek című drámájának egri bemutatóján. (Fotó: Tóth Gizella) dendő hajlammal viseltetett a tartalmi értékek iránt. Természetesen, oktalanság lenne bölcseleti magasröptűséget tulajdonítani az alsós gimnazistának, de életkorához méretezetten megszokott erénye lett a nívós társalkodás, ehhez pedig elengedhetetlen volt az olvasottság, lévén az- időben a kisvárosi műveltség szinte kizárólagos forrása az irodalom. Mint láthattuk, mégsem vált belőle fakó könyvmoly, hanem túláradó életszeretettel vette ki részét a serdülőkor mulatságaiból. Akkoriban még a természetet is szerette, jófajta kirándulásokat rendeztek Nagykároly környékére. Negyedikes korában, február végén az Ecsedi lápra mentek csónakázni. Pórul jártak, a csónak felborult. Ady hetekig nyomta az ágyat hülés miatt, Ízületei súlyosan átfáztak. Azért érdemes megemlíteni ezt a majdnem végzetes epizódot, mert lábai sohasem heverték ki a károsodást. Megvékonyodtak, elgyengültek, nem b/rták a gyaloglást. Innen az ok, miért volt örökké szüksége konflisra, fiakerre. Nagykárolyról szólván sorsszerű jelentősége van annak, hogy itt ismerkedett meg és kötött barátságot a polgári radikalizmus későbbi hírneves alakjával, Jászi Oszkárral, és a majdani kommunista mozgalom nagyszerű személyiségével, Madzsar Józseffel. Kellett tehát ott Nagykárolyban valami fontosnak történnie, valami mélyről fakadó összhangnak léteznie, hogy éppen ez a három fiú maradt meg az egymás iránti töretlen, felhőtlen hűségben. Ady jó pajtás volt általában, szívélyes, szeretetre méltó tudott lenni valamennyi iskolatársához. Haragról, gyűlölködésről soha nem beszélt sem ő, sem más életének alaposabb ismerői közül. Nem véletlen tehát, hogy éppen Pászi és Madzsar emelkedbol. Patkós Magdolna — Ady Endre élettörténete — Játékvásár Az idei BNV egyik fő látványossága és érdekessége volt a nemzetközi játékkiállítás. Különböző országok, különböző játékok! Egyben azonban megegyeztek ezek az ötletes tárgyak, abban, hogy a gyermekek örömét szolgálták. Van egy közmondás: Marad a gyermek, ha játszik. Bevallom, régóta nem láttam annyi derűs, mosolygós felnőttet, apukát, anyukát, nagymamát, mint éppen ezen a játékkiállításon. Némelyikük negyedórákat álldogált a nyújtón tornászó majom előtt, mások a „játékgépeket” nézegették, tanulmányozták árgus szemekkel. — Mennyi idős a fia? — Ötödik éves. — Mi tetszik neki legjobban? — Ez a majom, meg a kirakós kocka. — És önnek? — Én kérem, csak a számat tátom! Honnan jött össze ennyi ötlet, ennyi érdekesség? Nekem a gépek, a vonatok tetszenek a legjobban. A távirányíthatós játékok. Pár perc múlva — a véletlen folytán — a papát és fiát a játékteremben találom. Itt ugyanis szabadjára játszhatnak az apróságok. — iMi tetszik neked a legjobban a játékok közül Csa-bika? — Ez a szétszedhető6... — És a vonat, meg az alagút? — Az csak apunak tetszik! — És neked miért nem? — Mert azt csak nézni lehet. A pedagógusok és pszichológusok szinte hemzsegnek m gyerekek között. — Mit mondott a kicsi? — kérdi egyikük a papát. — Azt, hogy neki a szétszedhetős játék tetszik a legjobban. — Igen, igen, de halottam még, hogy mondott valamit! — Azt, hogy neki a vonat azért nem tetszik, mert csald nézni lehet. Gyűlnek a vélemények, a tapasztalatok. Nem állom meg, hogy egy-két szakemberrel ne beszéljek: — Mi a tapasztalat? ( — Gyönyörűek, ötletesek ezek a kis „csodák”! Csupán egy a baj. Egyikük, másikuk ugyan remekmű, de nem játék, — Hogyan érti? — Hallotta mit mondott a Csabika? — Neki nem tetszik a vonat meg az alagút, mert csak nézni lehet. Ugyanakkor figyelte az édesapját? Szemét, száját tátotta. ( — Pedig ez a vonat itt valóban egy csodaszerkezet. | — Az lehet, kérem! Sőt az is! De már nem játék. Tud-! ja, meddig kell ez egy gyereknek? Tíz percig. Utána megunja lesni, és vagy otthagyja, vagy szétszedi. Csupa tanulságokkal záródott tehát a játékvásár. Egyik fő tanulsága: Nem remekművek kellenek a gyerekeknek, hanem játékok, amelyeket a sajátjuknak tartanak... , Szalay István J aknázta ki a fiatalság kínál-’ ta összes életlehetőséget. Szorgalma e tekintetben messze meghaladta az átlagot. Ennek köszönhetően kevéssel Zilahra kerülése után — tehát 1892 szeptemberétől — a város legismertebb fiatalemberei közt tartották számon. Gyorsan és talpraesetten barátkozott, tekintélytartó nyájassága a felnőttség korai vonásaival iu- házta fel, így a nálánál korban idősebbek is szívesen fogadták egyenrangú legénytársukká, sőt mérvadónak ismerték el akaratát. Csodálatos, hogy a minden heccet, murit, legényeskedő virtust! kihasználó Ady soha nem keveredett közönséges bonyodalmakba, habár későbbi prűd bírálói szerint Zilahon szokott rá a lump életmódra. Nézőpont kérdése. Márpedig a kollégium tanárai — Kincs Gyula, Nagy Sándor, Both István, Fóris Miklós, Kapus Samu, akiket Ady élete végéig gyengéd szeretettel dicsőített — szabadelvű szellemben hagyták élni diákjaikat. Mindössze egyszer fordult komolyra a dolog a megengedhetőnél nagyobb mértékű kocsmázás miatt. Ekkor kiesapatással ijesztettek rá Adyra, aki válaszképpen levelet írt a kalocsai érseki gimnáziumba, hogy fölvennék-e noviciusnak, azaz olyan felsős diáknak, aki később pappá óhajtja magái! szenteltetni. Logikátlan és szükségtelen lépés volt, szerencsére következmények nélkül. Kalocsáról választ nem kapott. Ami a tanulási szorgalmat illeti, lehet, hogy kevesellette a különös egyéniségű diák, de könnyedén állta a versenyt társaival. Amit nyújtJ hatott a gimnáziuma, az9 mind elsajátította, márpedig Zilahon nem volt alacsony <$ mérce (Folytatjuk Jff tek ki Ady mellett a nagykárolyi népes diákrajból. Lírai véletlen viszont, hogy ugyanebben az időben velük nevelkedett a szatmári városban Kaffka Margit, a mindmáig legnagyobb magyar asszonyíró. Nem tudtak egymásról. Jóval később, már a befutottak szintjén köthettek fajsúlyos, irodalomtörténeti barátságot. Zilah. a felejthetetlen „Talán — s ha igen, alaptalanul — katolikus hatásoktól féltettek otthon, amikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegye ősi kálvinista kollégiumába. Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom, s magaviseletem pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség.” Zilah, a hepehupás Szilágyság székhelye maga is dombokra, lankákra épült Város: hátát a magasodó hegyeknek veti, s nyugati széle már egészen lapos. Kicsi város. Különösen a vármegye nagyságához képest. De ha körbe is lehetett sétálni egy rövid óra alatt, kurta utcáiban, dísztelen, jobbára földszintes házaiban élénk, vidám, felvilágosult élet zajlott. A város közepén, a néhány tekintélyesebb középület egyikeként emelkedett a Wesselényi Kollégium, amely alapítóiról, patrónusairól kapta nevét, s amelynek falai között kiváló tanárok egész sora őrizte a minden tekintetben tiszteletet érdemlő Wesselényi Miklós haladást szolgáló szellemét. A lomhább vérkeringésű Nagykároly után gyorsan föltalálta magát Ady a mozgékonyabb szilágysági megyeszékhelyen. Hiába állítja magáról a költő, hogy „a szorgalom akkor se volt sajátságom", zilahi diákéletének fordulatos zsúfoltsága azt bizonyítja, hogy igenis csillapíthatatlan tettvággyal J
