Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
Műemlékeink nyomában A Valide Szultáné török női fürdő Egerben Valóban csak a beavatottak tudják, hogy Egerben, a Dózsa György tér 1. számú ház udvarán egy, régészeti unikum rejtőzik: a török hódoltság korából fennmaradt Validé Szultána török női gőzfürdő feltárt maradványai. A törökök magas fürdőkultúrája nyomán három fürdő is létesült Egerben, a pasa székhelyén: két meleg vizű fürdő, úgynevezett ili- dzsa, s egy speciális gőzfürdő, úgynevezett hamam, a mohamedán nők számára. Bulid Cselebi így ír az utóbbiról: „...a belső vár kapuja alatt a hídfőnél (azaz, közel az Eger-patakon átívelt hídhoz), ez a Valide Szultána fürdője, mely nagyon szép, kellemes vizű, hatkamrájú fürdő, egész kupoláját vörös keramit fedi...” E fürdőre először a XIX. század ötvenes éveiben terelődik a figyelem, amikor a kérdéses telket Urmenyi Antal állatorvos vásárolja meg, s néhány esztendő múltán, az útjában levő, még fennálló négy fürdőkamrát is lebontatja. A nagy régész, Römer Máris már csak e bontások után figyel fel az építményre, s méri és 6kicceli fel a falmaradványokat. A sors mostoha grimasza, hogy a fennmaradt épületrészben illemhelyet rendeznek be, a később leírandó föld alatti futófolyosókba kapcsolva be a W. C. űrgödrét. A fürdő feltárása a jéles turkologus, Gerd Győző irányítása alatt, még 1958-ban kezdetét vette, majd 1962- ben folytatódtak, de sajnálatos módon félbeszakadt, hogy időt és lehetőséget adjon a feltárt íalmaradványok lassú, de biztos pusztulásának... Mielőtt röviden ismertet, nénk a Valide Szultána fürdőt, el kell mesélnünk, hogy milyen is volt a török, hamam rendszerű fürdők felépítése, technikai berendezése. Az épület köpadlózata alatt sűrű rácsozatszerűen. futófolyosók húzódtak, melyek a jókora és éjjel-nappal dolgozó fűtőkemencéből kapták a forró levegőt. így biztosították a belső tér állandó meleget, mely a kiömlő víz folytan erősen gőzös volt. A kemence fölötti víztartályban melegítették fel a fürdő vizét. A téglalap alaprajzú épület nyugati, patak felé eső végében feltárásra került a mélyben a fürdő 2,38 méter átmérőjű fűtőkemencéjének maradványa, melyből sugarasan indultak ki a fűtőcsatornák. A fürdő járószintje, azaz padlózata 4 méterrel a jelenlegi udvarszint alól került elő. A fürdő bejárati része még ismeretlen, mert feltáratlanul hever, de az alaprajzi elrendezés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hamamot látogató török asszonyok és leányok a mai Dózsa György tér felől, szemben a mai borkóstolóval léptek az épületbe. A fürdő centrális részét egy négyzetes alaprajzú tér alkotja, melynek sarkain úgy épült meg a négy fürdőkamra, hogy a bejárata a kereszt alakú, de középen nyolcszögletűnek kialakított térből nyílik. Egy nagyobb kupola fedte ezt a centrális nyolcszögletű fürdőteret, de a négy sarki kamra fölé is egy-egy kis kupola borult. A középső, nyolcszögletű tér volt a tulajdonképpeni gőzfürdő helyisége, ahol egy kőépítményen, az úgynevezett köldökkövön hevertek a fürdő vendégei. Az oldalkamrákban kőből faragott mosdómedencék állottak a hölgyek rendelkezésére, melyekbe a fölöttük nyíló falikúiból csordogált állandóan a víz. Egy egri török fürdőből származó ép mosdómedence látható a Dobó István Vármúzeum történeti kiállításán, a középkori püspp- ki palota egyik emeleti helyi, ségében Ma még ismeretlen helyről táplálták e fürdő szakadatlanul foiydogáló falikút- jait. A régészeti kutatás során előkerültek a falikutat tápláló, vizet vezető agyag vizvezetékcső-maradványok is. A fürdőben állandóan misztikus, gőzös félhomály uralkodott, mint általánosságban minden török fürdőben. Csak a középső, nyolcszögletű gőzfürdőtér fölé boruló kupolán nyíltak aprócska kis ablakok, melyen valamelyes világosság szivárgott a hamam belső terébe. A hódoltság bukása után. császári kézbe került város kamarai biztosa elrendelte, hogy gazdasági hasznossága miatt, fenn kell tartani a török fürdőt továbbra is. A fennmaradt Edelspacher-féle összeírás gondosan számba is ves2i „a török női fürdő”-1. Rövid eletú lehetett azonban ekkor a működése, mert 1695-ben már mint „volt török fürdőről” beszélnek az iratok. A XVIII. század első felében, mint „száraz fürdő”-t emlegetik. Mellette emelkedett a török iskola, a mestrup. Jelentkezni lehet a motívum- filateliai szakosztály címére (1387 Budapest Pf: 4.) küldött közönséges postai levelezőlapon vagy levélben. Fel kell tüntetni: a kiállító nevét, pontos lakcímét, a gyűjtemény címét és a kiállításra szánt albumlapok számát. Jelentkezési határidő: 1977. november 30. A szeptember 20-án kibocsátásra került 13 forint névértékű bélyegsorozatot 1978. december 31-ig, míg a 20 forint névértékű blokkot 1978. február 28-ig árusítják. A kibocsátás napján a Budapest 4. sz. postahivatal első napi bélyegzőt használt. Október 3-án jelenik meg a már jelzett és ismertetett 20 forintos blokk, amely az európai biztonság) és együttműködési belgrádi értekezlet tiszteletére kerül kibocsátásra. A blokk 302 300 fogazott és 22 700 sorszámozott íogazatlan példányban jelenik meg. 1978. február 28-ig árusítják. A kibocsátás napján a Budapest 4. sz. postahivatal elsőnapi bélyegzőt használ. Két új postai levelezőlap került forgalomba: az EÜ. Minisztérium egészségügyi felvilágosítási központja javaslatára az egészséges életmódra nevelés propagálására alkalmi postai levelezőlap 60 fillér értéknyomással 70 filléres áron, valamint az 50. magyar bélyegnap és a MABÉOSZ negyedszázados jubileumára 60 fillér értéknyomással 70 filléres áron ugyancsak alkalmi levelezőlap készült. • ♦ A mabEOSZ motívum illaténál szakosztályának vezetősége elhatározta, hogy 1978 őszén rendezi meg az V. Országos Motí- vumfilateliai Kiállítást. A kiállításon tematikai és dokumentáló gyűjtemények kerülnek bemutatásra. A kiállításon részt vehet minden szervezett gyűjtő, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a motlvurhlllatellai szak- WMtályaak, vagy sem. Bélyegújdonságok: Argentína: Kiadták az 1978. évi labdarúgó- világbajnokság 30 és 70 peso névértékű propagandabélyegét. Bahrain: 8 értéken egyenként 80 fcankos bélyegen saíuki kutyákat mutatnak be. Bermuda: Száz éve tagja az ország az UPU-nak, a nemzetközi postaügyi szervezetnek, öt bélyegből álló sorozat köszöntötte a centenáriumot. XVII.—XIX. századbeli hajókat és mentőcsónakokat mutatnak be ugyancsak öt bélyegen. Brazília: Négy festménybélyeggel köszöntik az UPU tagsága centenáriumát. A fest- ménybélyegek Porto Seguro városrészleteit ábrázolják. 1,10 cr. névértékű bélyeg jelent meg a Diário de Porto Alegre c. újság megjelenésének 150. évfordulóján. Egyesült Államok: Kanada és az USA között 50 éve áll a Béke-hid, az alkalomból 13 centes bélyeg került kiadásra. Ga- bon: Beethoven légipostái em- léebélyeg 260 frankos címletben. Kanada: Különböző faleveleket és lombokat ábrázolnak a forgalmi sorozat 15, 20 és 25 centés bélyegén. Kuba: Virágokat ábrázoló sorozatta! emlékeznek Dr. Juan Thomas Rolg híres botanikus születésének századik évfordulójáról. A botanikust 50 c. névértékű légipostái bélveg örökíti meg, a sorozat címletei 5, 10, 13 és 30 c. Mongólia: Hét bélyeg történelem előtti állatok kénét ábrázolja. Niue: n. Erzsébet negyedszázados trOnra'eoÄ- sének évfordulóját két bélyeggel és egy blokkal köszöntötték. Németi V. A hódoltság korában egyébként a várfeljárat előtti teret apró árusítóbódék bazársora töltötte meg. A püspök ugyan megkapja a város felszabadulása után a fürdő és a török iskola épületét, de a Rákóczi- szabadságharc viszontagságai kisodorják kezéből, s csak 1752-ben, Barkóczynak adja vissza az uralkodó. Közben az épületet raktárnak és városi koldusok szálláshelyéül használják. Rövid időre egy harangöntőmester telepszik meg a fürdőben, ércolvasztásra hasznosítva a gőzfürdő egykori kemencéjét. Püspöki kézből magántulajdonba kerül a fürdő épülete, ahol természetesen lakóház épül. A török iskola sorsa a lassú pusztulás lett. A fürdő kapcsán érdemes felfigyelni tehát dr. Soós Imre levéltárigazgató kutatásaira, aki megállapította, h»,gy a török iskola nem a Galla- sy-házban volt, ahol ma a borkóstoló üzemel, s ahol müemléktábla hívja fel arra a. figyelmet, hátiam n Valide Szultána női gőzfürdő keleti szomszédságában kell keresnünk, mégpedig vele közös telken. Időszerű lenne tehát ezt az álromantikát tükröző, hibás táblát eltávolítani. . Teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon szakadt félbe a becses török épületmaradványok feltárása. Rendkívül sajnálatos, hogy az azóta eltelt hosszú idő alatt a feltárt maradványok zöme megsemmisült. Aki bátorságot vesz magának e cikk nyomán, és megtekinti a fényes múltú török épület maradványait, az jóformán csak egy nagy, formátlan üreget talál, melyet alkalmi szemétdombnak hasznosítanak. Az OMF által fölé emelt deszka védőtetőzet beomlott. S bízvást állíthat- juk, hogy ma már csak a Valide Szultána török női gőzfürdő maradványainak is a maradványai láthatók, elszomorító környezetben! SUGÁR ISTVÁN Műszakpótlék a kereskedelemben A cím meglehetősen pontatlan, hiszen távolról sem az egész kereskedelemben, hanem annak csupán egy ágában — az élelmiszer-kiskereskedelemben — valamint a vendéglátásban és a szálloda- iparban vezették be a közelmúltban a műszakpótlékot. Az intézkedés így is, országosan mintegy 130 000, Heves megyében pedig 4800 dol_ gozót érint kedvezően; átlagosan 160—180 forinttal nőtt a több műszakban foglalkoztatottak havi jövedelme. A műszakpótlék, a már korábban bevezetett munkahelyi pótlékkal együtt, jelentősen javítja az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók helyzetét, ami annál is inkább örvendetes, mivel ebben a szakmában túlnyomó többségben, 80 százalékban, nők dolgoznak, méghozzá keményen, mondhatni íérfimód- ra. Hiszen mindenki tudja, naponta láthatja, mint birkóznak a n^héz sörös-, colás-, tejesrekeszekkel, emelgetik a súlyos csomagokat létrán állva a raktár magas polcaira, vagy hordják ki az eladótérbe. Ezt, a nőknek igencsak megerőltető munkát kevesen vállalják; kevesebben, mint amennyi eladóra szükség lenne. Miközben az élelmiszerboltok forgalma állandóan nőtt, az elárusítók létszáma — elsősorban a nagy városokban — folyvást csők. kent. Megesett, hogy boltokat kellett bezárni a munkaerőhiány miatt. A bérintézkedések remélhetőleg nemcsak csökkentik az elvándorlást a kereskedelemből, hanem — egyéb szociális és más gondoskodással, így például a gépesítés fokozásával együtt — talán glőbb-utóbb növelik is a létszámot, vonzóvá teszik az eladói szakmát. Az eladóit? Legalábbis az élelmiszereladóit. Hiszen az iparcikk-kereskedelem dolgozói nem kapnak műszakpótlékot, holott az áruházakban, a TÜZÉP-telepeken, a nagyobb üzletekben ők is két műszakban dolgoznak. Nem valamiféle elvi álláspont tett, különbséget a két szakma munkásai között, hanem a lehetőség és a kényszerűség. A lehetőség, amennyiben pillanatnyilag ennyire telt az anyagi erőből, az állami támogatásból. A kényszerűség, amennyiben az élelmiszerkereskedelemben tapasztalt munkaerőhiány helyenként már-már veszélyeztette a lakosság alapvető áruellátását. Ha nem is mindenütt az említett szélsőséges módon, hogy eladók hiányában be kellett zárni élelmiszer- boltokat, de úgy szinte mindenütt, hogy hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt,, piszkos kosarakat kényszerültünk használni, mert nem volt. aki tisztán tartásukról gondoskodjék, vagy sűrűn voltak vitáink az elárusítókkal, elvégre ahol kevés a dolgozó, ott nehéz fegyelmet tartani. Az élelmiszer-áruházak, az éttermek, a szállodák, de a legkisebb tej- vagy pékboltok is állóeszközt képviselnek, olyan értéket, amilyenből újat létrehozni nagyon sok pénzbe kerül. Ha az üzlethelyiségeket, a hűtőgépeket, a pénztárgépeket és egyéb, értékes berendezéseket a több műszak révén — amelyet most már szívesebben vállalnak a dolgozók — jobban kihasználják, akkora vállalatok megközelítően azonos eredményre jutnak, mintha súlyos milliókért beruháznának. A műszakpótlék természetesen így sem helyettesítheti az új kereskedelmi egységek építését — a hálózatot nemcsak elmaradottsága, hanem a vásárlói igények folytonos növekedése miatt is állandóan fejleszteni, bővíteni kell. De a műszakpótlék bevezetése olyan intézkedés, amely úgy növeli az eladók jövedelmét, hogy közben jobb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat is. És ugyanakkor — ha közvetve is — mindenkinek juttat, aki vásárol, vendéglőben vagy munkahelyén étkezik. G. Zs. Keresztrejtvény kozat. 56. Olasz névelő. 57. .. .nd, Bermudák egyik szigete. 59. Kijut. 61. LovasnaMottó: Weöres Sándor által összeállított — Három veréb hat szemmel — című antológiából idézünk a feljegyzések (szemelvények) közül. Vízszintes: i. Az idézet második része (zárt betűk: F, S, H, Z. N, E). 14. A labda játékostárshoz való továbbítása. 15. Afrika legnépesebb állama. 16. Belgrád hegye. 17. A német ábécé utolsó betűje, kiejtve. 19. Háztartási eszköz, ford. 20. Törvénytudó (bíró) a mohamedánoknál. 21. Távolodik. 23. 'Mindent pótló szó, 24. Szellemi munkás. 25. Homlokzati falon díszes párkány. 27. Vén betűi. 28. Ügyességi játék fele. 29. Tallium vegy- jele. 30. Portugál, osztrák, olasz gépkocsik jelzése. 31. Amerlcium vegyjele.- 33. Tetejébe. 34. Nyolcelektródús elektroncső. 37. Táplálék. 39. Megvehető, vagy használatra átvehető. 40. Népszerű nagyáruház. 41. Önműködően átkapcsolódik. 44. Joga van hoz?á, jár neki. 46. Kettőzve dunántúli város. 47. Lobogó eleje. 48. EPA. 50. Idegen kettős magánhangzó. 51. Oxfordegység röv. . 52. Csákó része. 54 A legfontosabb ólomérc. 57. A közepén billeg. 58. A dolgozók egészségvédelméről gondoskodik. 60. Rövid időre lefekszik pihenni. 61. Szovjetunió nagy tava. 62. Meghatározott egészségügyi célokat szolgáló étrend, ford. 64. A Visztula mellékfolyója. 65. A hal ikrája is ez névelővel. 66. Ez a törés régi kivégzési mód. 68. Miskolc közeli községben. Függőleges: 2. Igényt támasztok. 3. A rádiózás része. 4. .. .sco, szövetségi állam Mexikóban. 5. Arra a helyi 2 3 ¥ 5 6 i 1 9 fO // a /} 7“ TL, $ 9 a i e t ff // 9 f9 r 30 # H ” » + AS " # 2f £9 # ÍJ % 30 L # J/ 53 34 3S 31 9 W 7r ♦ 93 áfa i. 9 W *2 ... ** ‘S # 1 M n # * 33 # * r « 9 r 11 a # r 9 " fi # ti # ti fi— 1 1 JL— __ re. 6. Libahang. 7. Építészeti elem. 8. Fogiulkozik vele. 9. Személyes névmás. 10. Részben megad. 11. Széna jelzője. 12. vigyázá, megtartá. 13. Egy évtizedre. 16. Az idézet első része (zárt betűk: G, E, A). 18. Elüldöz. 21. Mássalhangzó kiejtve. 22. Kettőzve a szülő legbizalmasabb megszólítása. 25. Sompolyog. 26. Lövedék célba érése. 29. Egészen, teljesen. 32. Közvetlen közelébe. 35. A megteendő út. 36. Félig adtak. 37. Nem egészen neki. 38. Német, osztrák és spanyol gépkocsik jelzése. 42. Nyomdai szedőgép billentyűzete. 43. Acéldrótból készült rugózás. 45. Mozdonyfajta. 48. Elterülsz a földön. 49. Március 8-án van, névelővel. 53. Keresztül jutó, 55. Rangfopokról híres pusztai gazdaság. 63. Német, kambodzsai, spanyol gépkocsik jelzése. 65. Rágós mutató névmás. 67. Helyhatározó rag. 69. Téli sporteszköz. Beküldendő: függőleges 16. és vízszintes 1. számú sorok megfejtése. ★ Szeptember 23-i kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: „Két és fél ezer éve; Magdolna-kápolna; A Fab- ricius-ház; A Patikamúzeum; Harmincöt”. A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Nagy Istvánná Gyöngyös, Farkas Tünde Eger, Kékesi Ferenc Hatvan, Balogh Józsefné Tarnaörs, Tóth Károly, Bükkszék. A könyveket poétán küldjük el. MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27; Kócsagblícsűztató. 8.37; Rossini operáiból. 9.34; Tolna megyei óvodások ónekeinek. 9.53: Vonós miniatúrák. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Az én lakásom. 10.40: Tusa Erzsébet zongorázik. 11.00: Barokk muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Színes népi muzsika. 14.07; Az Alekszandrov-együt- tes műsorából. 14.25: „Nyi+ni- kék”. 15.10: Meyerbeer: A hugenották. 15.26: Kamarazene. 16.05: Kilencedik emelet. 17J0: A 14-es tanteremben. 17.52: Dzsesszfelvételek. 18.30: Esti maeazin. 19.15: Versszínoad. 20.10: Slágermúzeum. 20.57: Láttuk, hallottuk. 21.12: Szv.ia- tószláv Richter magyarországi hangversenyei. 23.27: Nóták. PETŐFI 8.33: Verbunkosok. 9.10: Miért lépnek ki? 9.33: Zenés játékokból. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.40: Napló a „Naplódról. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Olasz dallamok 12.33: Szimfonikus táncok. 13.00: Nőkről, nőknek. 13.33: Goossens: Kaleidoszkóp. 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.00: ötödik sebesség. 17.57: Tizenkét szék. 18.33: A rádió dalszínháza. 19.27: Szervusz Budapest! 19.30: Népdalfeldolgozások. 20.10: Mit üzen a múlt a jövőnek? 20.33: Merre jártunk? 22.15: Peter Nero zongorázik. 22.33: Kellemes pihenést! Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Gyalogos hegyek. Gyurkó Géza írása — Részletek Kodály Háry János című dal.iátékából — Az Egri Szimfonikus Zenekart Farkas István vezényli — Vendégségben a brigádnál — Könnyűzene Franciaországból — Hol töltsük a hét végét? — Túrajavaslatok, sportprogramok, kiállítások. 18.00: Észak- magyarországi krónika. — Környezetvédelmi tanácskozás. Eger város tanácsa' tárgyalta*. — Magyar—szovjet barátsági találkozó Hevesben — Ülésezett a közművelődési bizottság — A dzsessz kedvelőinek — Hírösszefoglaló, lap- és tnű- sorelőzetes... Szolnoki rádió 17.00-tól 18.30-ig. TÓI MAGYAR 8.00. Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 10.00: Lottósorsolás. 10 20: Iskolatévé. 12.45; Síppal, dobbal... 14.50: Iskolatévé. 16.35: Zene mindenek felett. 16.45: Tatabányai Bányász—Honvéd Szondy SE bajnoki férfi kézilabda-mérkőzés. 18.00: Természetbarát. 18.20: Öt perc meteorológia. 18.25: Falujárás. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hí- radó. 20.00: Budapesti művészeti hetek. 22.00: Delta. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Világszínpad. 23.30: Képtelen képes történelem. 2. műsor 20.01: Üj hanglemezek. 20.35: Túl a homokdűnéken. 21.30: A savanyú Jones (amerikai film). EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és este 3 órakor: Riasztólövés Színes magyar film FILMMÚZEUM Este 10 órakor: Máté evangéliuma Olasz film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél 6 ' és este fél 8 órakor: Aladdin és a csodalámpa Színes, szinkronizált francia rajzfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor: " Te vagy a dalom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Suttogó fantom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 és fél 6 órakor: Fedőneve: Lukács HATVANI KOSSUTH Gyilkos szenvedély HEVES A taxi utasai FÜZESABONY Robin Hood nyila LŐRINCI Kaland a sziget er PÉTERVASARA Tilos a szerelem
