Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

Jól címzett

büntetést

A PM. Bevételi Főigazgatóság információja szerint 1976-ban a vállalatok 70,5 millió forint gazdasági bírságot fizettek, elsősorban a jogtalanul szerzett nyereség miatt. Ez az összeg figyelembe véve a szocialista ipar termelési értékét, elenyésző.

A gazdasági bírság célja, hogy azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a szabályozókban előírt nyereségszerzési normákat, kollektiven büntesse, ezzel csökkentve a felosztható nyereség összegét. Ez az elgondolás a vállalati önállóság egyik következménye, hiszen a jogtalanul szerzett előnyök, miatt felelnie kell.

A gazdasági bírság összege látszólag jelentéktelen, mert csak a tetten ért és a bíróság által jogerőre emelt büntetéseket tükrözi. A különböző ellenőrző szervek nem képesek minden vállalatot és minden jogtalan nyereségszerzési trükköt feltárni és büntetésükre javaslatot tenni. A tényleges visszaélés valószínűleg sokkal nagyobb, mint amennyiről a statisztika tájékoztat.

A kollektíva büntetése önmagában morális szempontból vitatható, mert a vállalaton belül azonos elbírálás alá helyezi a döntésekben jelentős szerepet játszó vezetőket és azokat a kétkezi dolgozókat, akik vajmi kevés szerepet játszhatnak az értékesítési stb. vállalati politika kialakításában.

Nagyon gyakran azt lehet tapasztalni, hogy a vállalati bírság nem jár a vezetők prémiumának csökkenésével, mert a bírság kivetése és jogerőre emelkedése elhúzódik és az utólagos prémium-visszafizetésre gyakorlatilag nincs példa. A vállalatvezetők egy része ezért a várható bírságot előre bekalkulálja és ha az ügyeskedés lelepleződik, akkor sincs baj, mert a jövedelmeket végső soron nem befolyásolja a vállalatnál.

A vállalatok szabadon gazdálkodnak az érdekeltségi alapokkal és ha azok bizonyos fejlesztésre nem elegendők, akkor azt hitellel, vagy támogatással pótolják, pontosabban valamilyen jogcímen „kisírják” a felügyeleti szervüktől. így félő, hogy a gazdasági bírság yisszatartó hatása nem olyan mértékű, mint ahogy azt eredetileg tervezték.

Külön kérdés, hogy a gazdasági bírságolás nem jelenti a fogyasztók kártalanítását, s így a felhasználók nem érzékelik, hogy ez az intézkedés az ő védelmüket szolgálja.

Sok példa van arra, hogy

a vállalatok tudatosan sértik meg a környezetvédelem előírásait; a bírságokat kalkulációjukban előre

számba veszik, mert ez számukra gazdaságosabb, mint a különböző védőberendezésekkel járó beruházás. Például a vállalatok 1976- ban a szennyvizek előírástól eltérő elvezetése miatt 335 millió forint bírságot fizettek. Bizonyos, hogy a természeti környezetben okozott kár ennek sokszorosa, s ez már túlnő a vállalati érdekeltségen.

Elvben híve vagyok annak, hogy a vállalatok, ha megsértik a különböző előírásokat, akkor azt gazdaságilag is büntessék. De e i kellene érni, hogy a büntetést jó helyre címezzék, tehát azokat sújtsa, akik a visszaélésekért valóban felelősséggel tartoznak. (W. I.)

Szelíden kanyarog ezen a vidéken a patak, Tarnamé- ránál már aligha emlékszik a hegyekre, és úgy fut tovább Zaránk, Erk. Tarnaörs felé, hogy körülötte mindinkább jászságivá válik a táj. A lakók is jászok inkább, akik erre élnek, s ha úgy hozza a helyzet, hogy komolyabb vásárlásra indul a család, az úticél nem ritkán Jászberény, Jászárokszállás, meg még Apáti is — a szintén közeli járásszékhely, He- ,ves helyett.

Erkhez, Tamaörshöz Zaránk valósággal belépőnek számít, méginkább testvérnek, vágy legalább rokonnak, annyira hasonlítanak egymáshoz a búcsúzé szeptemberi napsugarak fényességében. Itt is, ott is akad a falu szélén egy kis kacsaúsztató, emez szemre mélyebb, amaz már szerényebb, inkább csak pocsolya, de kacsa azért akad, és persze, ez a lényeg.

Embert csak ritkán látni, egy-két lassú, gyalogos asz- 6zony, elvétve valaki biciklin. Délelőtt fél tizenegy körül jár az idő, egy öreg létrát támasztott a ház falának, s a felső fokok egyikén mesterkedik valamit a már szépen felszerelt, vadonatúj csillogó-villogó bádogeresz- szel. Szonr'^dja szintén a házat reperáija: jókora helyen lemállott a malter, azt vakolja újra, értő, kiszámított mozdul átokkal. Arcára árnyékot vet a kajla kalap, most megigazítja, s leeresztett kézzel hallgatja a távolabbról érkező kutyaugatást. Amúgy csend lenne, meleg szeptemberi csendesség, de hát: a kutyák ugatnak, s az is idehallik, hogy valaki valahol könnyű kalapáccsal vasra kalapál.

Ez még Zaránk volt, ám Erk sem különb: itt is van biciklis — egymás mögött két asszony kerekez —, egy gazdaforma férfi frisszöldre festi a vaskerítést,

kutya szintén akad, és az út két oldalán szép új. és szépen rendben tartott régi házak sorakoznak. Az udvarokon keresztbe kifeszített köteleken most mosott ruhák száradnak, éli megszokott, mindennapi életét a falu, mely négy esztendeje lépett házasságra Tarnaörssel. A tanács, a közös községi, odaát. Őrsön van, szép, új épületben, de emitt, a régi is funkcionál még: mindennaposak benne a fogadó órák. (Papp István, a közös elnök sokallja valamelyest, de nem akar redukálni: így szokták meg az emberek, s gyakran nem is ügyintézni, csak egy kis pletykára, tereferére térnek be a tanácsi tisztségviselőhöz. Az meg vagy unatkozik, vagy nem, csak az az egy a baj az egészben, hogy míg itt megy a szó, amott a tanácsnál a fontos munka marad...)

Amit Erknek intéznie kellett, azt nem sokáig kellett kutatgatni, tudta mindenki: a vízmű volt a cél. Erre tarVárjátékok és egy hölgypóz a tarnaőrsi óvodaudvaron

talékoltak, ehhez tett hozzá Tarnaörs is egy kis summát — kétszázezret — így aztán meglesz a víz. Vita nincs is, ami kevés lett volna a közös kenyérre lépés idején, az is rég elcsendesedett, mert tiszta dolog volt már a jóval korábbi időkből, hogy külön- külön mindannyian nagy palotákat nem építhetnek. Nemcsak Erk és Tarnaörs, de Zaránk és Visznek is csatlakozott a közös fogorvosi rendelő megteremtéséGazda szeme hizlalja...? A régi gémeskút mellett új ház épül Erken.

hez, és nem is bánják ma sem, legfőbb csak akkor, ha huzatáéra kerül a sor, netán fúrásra, tömésre, mert egy odvas agyar gondol egyet, s sajog. Ettől megszabadulni korábban nem volt mód, csak Hevesen, vagy Jászberényben, most meg helyben a fogorvos, és szó ami szó, egy kis húzás után .„öblöge. tésre” sem muszáj éppenséggel a szomszédba menni.

Tarnaörs pedig, mint közös tanácsi székhely, igazán szép, korszerű tanácsházát kapott, és hogy a kellemest a hasznossal összekössék, a régit — igazi táradalmi ősz- szefogással — átalakították óvodává, bőven van benne hely hetvenöt gyereknek. (Korábban még bővebben volt, idegenkedtek a szülők az óvodától. Nagyobb települések lakói talán el sem hiszik, de valósággal agitálni kellett a szülőket: adják be a gyereket, jobb lesz úgy, könnyebb lesz. Így is lett, és most már nem kell agitálni, de hely hiánya miatt sem utasítottak még el senkit. egyetlen gyereket sem.)

Mindezt azután, hogy elin. tézték, megtorpanás következett a fejlődésben. Megtorpanás...? — tűnődött u szón az elnök — inkább az, hogy egyszerűen nem maradt több pénzünk. De hát, az is valami, hogy a legfontosabbakat elintéztük, és ezzel sikerült megalapozni az új ötéves tervet, s bár egy kis határidő-elcsúszással | hozzákezdenek a kivitelezőit az erki vízműhöz. Tarnaörs- ről kapják majd a vizet: ha eddig tejtestvérek voltak, most már víztestvérek is lesznek, s ez semmivel sem alábbvaló, főleg nyári kánikulában, amikor Tarnaörs sincs nagy bővében a víznek.

Eric, Tarnaörssel:

Közös úton, közös vízen

Az „erős emberek" órái

Este nyolc óra után történt Gyöngyösön, a déli városrészben. Egy tizennyolc éves lány ment az utcán magányosan. Az egyik kapualjból kilépett eléje egy férfi. Szó nélkül rótáma- dott. Az ijedtségtől halálra rémült, de amikor azt tapasztalta, hogy az idegen erőszakoskodik vele, és ő hiába próbál kitérni a férfi mozdulatai elől, segítségért kiáltott. Egyszer, kétszer, tízszer.

A közeli lakások ablakai kinyíltak, többen kíváncsian kinéztek, aztán vissza- húzódta^ a lakások mélyére.

Mindez most, néhány héttel ezelőtt történt.

♦

A statisztikai adatok pontosan jelzik, a bűncselekmények számát véve alapul a városok közül milyen helyet foglal el Gyöngyös. Akik optimisták, azzal vigasztalják magukat, hogy nincs ok az aggodalomra. Akik hajlamosak mindent érzékenyebben elemezni, arra hívják fel a figyelmet, hogy okunk van a bűnözés mértékére odafigyelnünk. Talán azért is mert most még „nem késő”. Most még könnyebb a megelőzése az esetleges későbbi hanyatlásnak.

De hát egyáltalán: mit

lehet tenni? Ráolvasással, kesergéssel, a jó erkölcsökre való hivatkozással aligha lehet a bűnözésre hajlamos személyeket jobb belátásra bírni.

CíMmmB

1077. szeptember 25., vasárnap

— A mi kimutatásaink szerint bizonyos csökkenés tapasztalható, az erőszakos bűncselekmények számában

— közli Hadobás Zoltán, a rendőrkapitányság vezetője.

— Úgy gondoljuk, a megelőzés érdekében kifejtett tevékenységünk is hozzájárult ehhez.

A törvénytisztelő polgárok mégis azt szeretnék, ha több rendőrt látnának jár- őröznl, szolgálatban az utcán. Igaz, az URH-s rendőrségi autók sokat változtattak a rend fenntartásának védelmében folyó tevékenységen. De azt többen szóvá teszik hogy olykor napokig nem lehet látni egyetlen rendőrt sem a környékükön.

— Vannak fertőzöttnek nevezett helyek, ahová rendszeresen ki kell mennünk — válaszolja Hadobás Zoltán. — Ilyen a városban a Mackó büfé, az Olimpia étterem, a járásban Vison- ta, valamint a selypi medence. De a petőfibányai Fény vendéglő is ehhez a sorhoz tartozik.

— Olyan panasz is elhangzott már hogy a rendőrséget hiába értesítik. a lakásban elkövetett botrány miatt nem mennek ki.

— A szabálysértési ügyek is intézkedést követelnek meg tőlünk, és ilyenkor is mindig eleget teszünk a kötelességünknek, ha az ügyről tudomást szerzünk. Minden bejelentésre kimegyünk, és' a körülményeknek megfelelően intézkedünk;

Azt is megtudjuk, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői általában azok, akiknek nagyon alacsony áz iskolai végzettségük. Ezért fogalmazta meg a rendőrség vezetője azt a következtetést, hogy a társadalom műveltségi színvonalának emelése a kriminalisztikai okok miatt is. sürgető feladat.

A laikus számára is lát'- sziii.

♦

A járási ügyészség vezetője dr. Szontágh Árpád. Tőle hallottuk azt a kicsit sem vigasztaló epizódot, amit bevezetőül idéztünk.

— A mi adminisztrátorunkkal történt meg, a tettest még azóta sem tudták elfogni — fűzi hozzá a megjegyzését. — A bűncselekmények megelőzésének pedig az is fontos körülménye, hogy a megtörtént bűnesetek tetteseit milyen rövid idő alatt sikerül felderíteni. De az előző példánknak van még egy nagyon fontos vonása. Hiába kiáltott segítségért a kislány, senki sem sietett a támadó megfékezésére. Pedig még az ablakokon is kihajoltak a környékbeliek. Ez a fajta közömbösség semmivel sem indokolható.

— Igen, a társadalom felelőssége az emberek egymás iránti felelőssége még nem hiánytalan. De mit tud tenni az ügyészség a maga munkájában a bűncselekmények számának csökkentéséért?

— Azt a tanulságot kell megfogalmaznunk, hogy az egyes esetekben jobban kell élnünk a törvény szigorával. A büntetés mértéke visszatartó erejűi lehet. Ha tehát szükségesnek látjuk, a bírósági ítélet ellen fellebbezéssel kell élnünk, éppen a törvényt tisztelő polgárok érdekében. \

Annyit hadd említsünk, hogy az egyes bűncselekményeknél a büntetés kerete ‘ adott. Ha például az maximum három év. azt a legjobb szándékkal sem lehet túllépni a bíróságnak.

De hogy ezen belül menynyit állapít meg az ítélet, az már több mindenen múlhat.

Mindig lehet „vigasztaló” jelenségeket találni. így például azt, hogy erőszakos nemi közösülés és rablás vádját senkivel szemben nem kellett megfogalmazni az elmúlt év során, ezektől a riasztó ügyektől mentes volt Gyöngyös. A korábbi években ugyanis még voltak ilyen cselekmények.

A súlyos testi sértések száma viszont eléggé figyelemre méltó.

— Ha az elkövetőket vizsgáljuk — magyarázza dr. Gáspárdy József, a járásbíróság elnöke —, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az italozás, a rendezetlen családi élet, az alacsony műveltségi színvonal és a rendszertelen munkavégzés jellemző rájuk. A legtöbbjük segédmunkás.

— Milyen jellemzői vannak a bűncselekmény elkövetésének?

— Ilyen például az, hogy

a legtöbb súlyos testi sértést utcán követté^ el. Az időpont az esti, illetve a késő esti órákra esik. Az alkoholos állapot is majdnem mindig hozzátartozik a bűncselekmény elkövetéséhez. Csak két alkalommal nem lehetett alkoholos állapotot kimutatni. A családi veszekedés, a megosztott lakáshasználat is közrejátszik. A cselekmény elkövetői általában nem idősebb korúak. De az is jellemző, hogy a sértettek is hasonló vonásokkal jellemezhetők,

mint ahogyan az elkövetőket leírtuk.

Azt is megtudtuk, hogy a bírósági eljárás általában rövid idő alatt lezajlik. Ha

a vádlottat „a bíróság elé állítják”, akkor az elkövetést követő hat napon belül már a tárgyalásra is sor kerül.

Tehát a bíróság is igyekszik minél gyorsabban lezárni egy-egy ügyet hogy az ítélet még akkor napvilágot lásson, amikor a bűn- cselekmény még élénken él a közvélemény tudatában.

♦

Hová nyúlnak vissza az okai? Hol, miben gyökereznek?

A fegyelmezetlenségben.” Nagyon leegyszerűsítve: ma mindenki „kedve szerint” élhet utóvégre ez a társadalom a legszélesebb emberi jogok társadalma. Mondják, És akik nem tanulták meg gyerekkorukban, hogy a szabadság nem létezik fegyelem nélkül, hogy a közösségben csak úgy lehet rendezett élet, ha mindenki alkalmazkodni is tud a többiekhez, és ezzel egyáltalán nem kisebbíti önbecsülését sőt! — akik mindezt neveltetésük hiányosságai miatt nem tudják, azok fékezetlenek, azok erőszakosak, azok nagyon „érzékenyek”, tehát semmit ,nem tűrnek el”, hanem mindjárt „maguk intézkednek”.

Vagyis: meg kell tanulnunk másokkal együtt élnünk. Ez pedig nevelés kérdése és a nevelés egyik fontos elve: a jutalmazás és a büntetés. Mindig a megfelelő időben alkalmazva.

Mindez pedig nem bírósági, nem rendőrségi, nem ügyészségi feladat csupán, hanem mindannyiunk feladata. Igaz, nem könnyű feladat, ezért kell időnként szembenéznünk a tényekkel és a szükséges megállapításokat megfogalmaznunk.

... és azoknak megfelelően — cselekednünk. Mindannyiunknak:

Valahogy így vannak köa

zös vízen, közös kenyéren, meg egy sor egyében ezek a hevesi jászközségek. Legutóbb például ötszáz méternyi közös utat építettek. Tarnaörs szélén — az Erk felé való szélén természetesen — pedig közös gázcsere- telepet, és a közeli jövő zenéje az ás. hogy a megyei tanácsi vb-határozatnate megfelelően 1980-ra megteremtik a körzetesítés feltété, leit az iskola felső tagozatában. (Ezt egy négytantermes iskolabővítés előzi meg Őrsön, kétmilliót kell hozzá aa asztalra letenni — másra, azután már, komolyabb beruházásra, nem is igen fut-* ja.)

Mennek a dolgok rendesen a maguk útján — most már közös útján — a két összetartozó községben. Két.--, három órányi vendégeskedós^ elég is hozzá, bárki meggyő-,' ződhet erről, s ha nem vigyáz, könnyen összekeverheti Tarnaörsöt Erkkel, s azután töprenghet, hol festettek kerítést, hol vakoltak, hol látott kövérre megpakolt szénásszekeret,

melyik kacsaúsztató volt a kisebb, hol kalapáltak, sokszínű zászlósorként merre száradtak gatyák, kombinék# fehér ingek...?

G. Molnár Ferenc

B.Kun Tibor

K