Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

Jól címzett büntetést A PM. Bevételi Főigazga­tóság információja szerint 1976-ban a vállalatok 70,5 millió forint gazdasági bír­ságot fizettek, elsősorban a jogtalanul szerzett nyereség miatt. Ez az összeg figye­lembe véve a szocialista ipar termelési értékét, el­enyésző. A gazdasági bírság célja, hogy azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a szabályozókban előírt nye­reségszerzési normákat, kol­lektiven büntesse, ezzel csökkentve a felosztható nyereség összegét. Ez az el­gondolás a vállalati önálló­ság egyik következménye, hiszen a jogtalanul szerzett előnyök, miatt felelnie kell. A gazdasági bírság össze­ge látszólag jelentéktelen, mert csak a tetten ért és a bíróság által jogerőre emelt büntetéseket tükrözi. A kü­lönböző ellenőrző szervek nem képesek minden válla­latot és minden jogtalan nyereségszerzési trükköt fel­tárni és büntetésükre javas­latot tenni. A tényleges visszaélés valószínűleg sok­kal nagyobb, mint amennyi­ről a statisztika tájékoztat. A kollektíva büntetése ön­magában morális szempont­ból vitatható, mert a válla­laton belül azonos elbírálás alá helyezi a döntésekben jelentős szerepet játszó ve­zetőket és azokat a kétkezi dolgozókat, akik vajmi ke­vés szerepet játszhatnak az értékesítési stb. vállalati po­litika kialakításában. Nagyon gyakran azt lehet tapasztalni, hogy a vállalati bírság nem jár a vezetők prémiumának csökkenésé­vel, mert a bírság kivetése és jogerőre emelkedése el­húzódik és az utólagos pré­mium-visszafizetésre gya­korlatilag nincs példa. A vállalatvezetők egy része ezért a várható bírságot elő­re bekalkulálja és ha az ügyeskedés lelepleződik, ak­kor sincs baj, mert a jöve­delmeket végső soron nem befolyásolja a vállalatnál. A vállalatok szabadon gazdálkodnak az érdekeltsé­gi alapokkal és ha azok bi­zonyos fejlesztésre nem ele­gendők, akkor azt hitellel, vagy támogatással pótolják, pontosabban valamilyen jog­címen „kisírják” a felügye­leti szervüktől. így félő, hogy a gazdasági bírság yisszatartó hatása nem olyan mértékű, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Külön kérdés, hogy a gazdasági bírságolás nem jelenti a fogyasztók kárta­lanítását, s így a felhaszná­lók nem érzékelik, hogy ez az intézkedés az ő védel­müket szolgálja. Sok példa van arra, hogy a vállalatok tudatosan sér­tik meg a környezetvéde­lem előírásait; a bírságokat kalkulációjukban előre számba veszik, mert ez szá­mukra gazdaságosabb, mint a különböző védőberende­zésekkel járó beruházás. Például a vállalatok 1976- ban a szennyvizek előírás­tól eltérő elvezetése miatt 335 millió forint bírságot fizettek. Bizonyos, hogy a természeti környezetben oko­zott kár ennek sokszorosa, s ez már túlnő a vállalati érdekeltségen. Elvben híve vagyok an­nak, hogy a vállalatok, ha megsértik a különböző elő­írásokat, akkor azt gazda­ságilag is büntessék. De e i kellene érni, hogy a bünte­tést jó helyre címezzék, te­hát azokat sújtsa, akik a visszaélésekért valóban fe­lelősséggel tartoznak. (W. I.) Szelíden kanyarog ezen a vidéken a patak, Tarnamé- ránál már aligha emlékszik a hegyekre, és úgy fut to­vább Zaránk, Erk. Tarnaörs felé, hogy körülötte mindin­kább jászságivá válik a táj. A lakók is jászok inkább, akik erre élnek, s ha úgy hozza a helyzet, hogy komo­lyabb vásárlásra indul a csa­lád, az úticél nem ritkán Jászberény, Jászárokszállás, meg még Apáti is — a szin­tén közeli járásszékhely, He- ,ves helyett. Erkhez, Tamaörshöz Za­ránk valósággal belépőnek számít, méginkább testvér­nek, vágy legalább rokonnak, annyira hasonlítanak egy­máshoz a búcsúzé szeptem­beri napsugarak fényességé­ben. Itt is, ott is akad a falu szélén egy kis kacsaúsztató, emez szemre mélyebb, amaz már szerényebb, inkább csak pocsolya, de kacsa azért akad, és persze, ez a lényeg. Embert csak ritkán látni, egy-két lassú, gyalogos asz- 6zony, elvétve valaki bicik­lin. Délelőtt fél tizenegy kö­rül jár az idő, egy öreg lét­rát támasztott a ház falá­nak, s a felső fokok egyikén mesterkedik valamit a már szépen felszerelt, vadonatúj csillogó-villogó bádogeresz- szel. Szonr'^dja szintén a házat reperáija: jókora he­lyen lemállott a malter, azt vakolja újra, értő, kiszámí­tott mozdul átokkal. Arcára árnyékot vet a kajla kalap, most megigazítja, s leeresz­tett kézzel hallgatja a tá­volabbról érkező kutyauga­tást. Amúgy csend lenne, meleg szeptemberi csendes­ség, de hát: a kutyák ugat­nak, s az is idehallik, hogy valaki valahol könnyű kala­páccsal vasra kalapál. Ez még Zaránk volt, ám Erk sem különb: itt is van biciklis — egymás mögött két asszony kerekez —, egy gazdaforma férfi friss­zöldre festi a vaskerítést, kutya szintén akad, és az út két oldalán szép új. és szé­pen rendben tartott régi há­zak sorakoznak. Az udvaro­kon keresztbe kifeszített kö­teleken most mosott ruhák száradnak, éli megszokott, mindennapi életét a falu, mely négy esztendeje lépett házasságra Tarnaörssel. A tanács, a közös községi, oda­át. Őrsön van, szép, új épü­letben, de emitt, a régi is funkcionál még: mindenna­posak benne a fogadó órák. (Papp István, a közös elnök sokallja valamelyest, de nem akar redukálni: így szokták meg az emberek, s gyakran nem is ügyintézni, csak egy kis pletykára, tereferére tér­nek be a tanácsi tisztségvi­selőhöz. Az meg vagy unat­kozik, vagy nem, csak az az egy a baj az egészben, hogy míg itt megy a szó, amott a tanácsnál a fontos munka marad...) Amit Erknek intéznie kel­lett, azt nem sokáig kellett kutatgatni, tudta mindenki: a vízmű volt a cél. Erre tar­Várjátékok és egy hölgypóz a tarnaőrsi óvodaudvaron talékoltak, ehhez tett hozzá Tarnaörs is egy kis summát — kétszázezret — így aztán meglesz a víz. Vita nincs is, ami kevés lett volna a közös kenyérre lépés idején, az is rég elcsendesedett, mert tiszta dolog volt már a jóval korábbi időkből, hogy külön- külön mindannyian nagy pa­lotákat nem építhetnek. Nemcsak Erk és Tarnaörs, de Zaránk és Visznek is csatlakozott a közös fogor­vosi rendelő megteremtésé­Gazda szeme hizlalja...? A régi gémeskút mellett új ház épül Erken. hez, és nem is bánják ma sem, legfőbb csak akkor, ha huzatáéra kerül a sor, netán fúrásra, tömésre, mert egy odvas agyar gondol egyet, s sajog. Ettől megszabadulni korábban nem volt mód, csak Hevesen, vagy Jászbe­rényben, most meg helyben a fogorvos, és szó ami szó, egy kis húzás után .„öblöge. tésre” sem muszáj éppen­séggel a szomszédba menni. Tarnaörs pedig, mint kö­zös tanácsi székhely, igazán szép, korszerű tanácsházát kapott, és hogy a kellemest a hasznossal összekössék, a régit — igazi táradalmi ősz- szefogással — átalakították óvodává, bőven van benne hely hetvenöt gyereknek. (Korábban még bővebben volt, idegenkedtek a szülők az óvodától. Nagyobb tele­pülések lakói talán el sem hiszik, de valósággal agitálni kellett a szülőket: adják be a gyereket, jobb lesz úgy, könnyebb lesz. Így is lett, és most már nem kell agi­tálni, de hely hiánya miatt sem utasítottak még el sen­kit. egyetlen gyereket sem.) Mindezt azután, hogy elin. tézték, megtorpanás követ­kezett a fejlődésben. Meg­torpanás...? — tűnődött u szón az elnök — inkább az, hogy egyszerűen nem ma­radt több pénzünk. De hát, az is valami, hogy a legfon­tosabbakat elintéztük, és ez­zel sikerült megalapozni az új ötéves tervet, s bár egy kis határidő-elcsúszással | hozzákezdenek a kivitelezőit az erki vízműhöz. Tarnaörs- ről kapják majd a vizet: ha eddig tejtestvérek voltak, most már víztestvérek is lesznek, s ez semmivel sem alábbvaló, főleg nyári káni­kulában, amikor Tarnaörs sincs nagy bővében a víz­nek. Eric, Tarnaörssel: Közös úton, közös vízen Az „erős emberek" órái Este nyolc óra után tör­tént Gyöngyösön, a déli vá­rosrészben. Egy tizennyolc éves lány ment az utcán magányosan. Az egyik ka­pualjból kilépett eléje egy férfi. Szó nélkül rótáma- dott. Az ijedtségtől halálra rémült, de amikor azt ta­pasztalta, hogy az idegen erőszakoskodik vele, és ő hiába próbál kitérni a férfi mozdulatai elől, segítségért kiáltott. Egyszer, kétszer, tíz­szer. A közeli lakások ablakai kinyíltak, többen kíváncsi­an kinéztek, aztán vissza- húzódta^ a lakások mélyé­re. Mindez most, néhány hét­tel ezelőtt történt. ♦ A statisztikai adatok pon­tosan jelzik, a bűncselek­mények számát véve ala­pul a városok közül milyen helyet foglal el Gyöngyös. Akik optimisták, azzal vi­gasztalják magukat, hogy nincs ok az aggodalomra. Akik hajlamosak mindent érzékenyebben elemezni, ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy okunk van a bűnözés mértékére odafigyelnünk. Talán azért is mert most még „nem késő”. Most még könnyebb a megelőzése az esetleges későbbi hanyatlás­nak. De hát egyáltalán: mit lehet tenni? Ráolvasással, kesergéssel, a jó erkölcsök­re való hivatkozással aligha lehet a bűnözésre hajlamos személyeket jobb belátásra bírni. CíMmmB 1077. szeptember 25., vasárnap — A mi kimutatásaink szerint bizonyos csökkenés tapasztalható, az erőszakos bűncselekmények számában — közli Hadobás Zoltán, a rendőrkapitányság vezetője. — Úgy gondoljuk, a meg­előzés érdekében kifejtett tevékenységünk is hozzájá­rult ehhez. A törvénytisztelő polgá­rok mégis azt szeretnék, ha több rendőrt látnának jár- őröznl, szolgálatban az ut­cán. Igaz, az URH-s rend­őrségi autók sokat változtat­tak a rend fenntartásának védelmében folyó tevékeny­ségen. De azt többen szóvá teszik hogy olykor napokig nem lehet látni egyetlen rendőrt sem a környékü­kön. — Vannak fertőzöttnek nevezett helyek, ahová rendszeresen ki kell men­nünk — válaszolja Hadobás Zoltán. — Ilyen a városban a Mackó büfé, az Olimpia étterem, a járásban Vison- ta, valamint a selypi me­dence. De a petőfibányai Fény vendéglő is ehhez a sorhoz tartozik. — Olyan panasz is el­hangzott már hogy a rend­őrséget hiába értesítik. a lakásban elkövetett botrány miatt nem mennek ki. — A szabálysértési ügyek is intézkedést követelnek meg tőlünk, és ilyenkor is mindig eleget teszünk a kö­telességünknek, ha az ügy­ről tudomást szerzünk. Min­den bejelentésre kimegyünk, és' a körülményeknek meg­felelően intézkedünk; Azt is megtudjuk, hogy az erőszakos bűncselekmé­nyek elkövetői általában azok, akiknek nagyon ala­csony áz iskolai végzettsé­gük. Ezért fogalmazta meg a rendőrség vezetője azt a következtetést, hogy a tár­sadalom műveltségi színvo­nalának emelése a krimina­lisztikai okok miatt is. sür­gető feladat. A laikus számára is lát'- sziii. ♦ A járási ügyészség veze­tője dr. Szontágh Árpád. Tőle hallottuk azt a kicsit sem vigasztaló epizódot, amit bevezetőül idéztünk. — A mi adminisztráto­runkkal történt meg, a tet­test még azóta sem tudták elfogni — fűzi hozzá a meg­jegyzését. — A bűncselek­mények megelőzésének pe­dig az is fontos körülmé­nye, hogy a megtörtént bűn­esetek tetteseit milyen rö­vid idő alatt sikerül felde­ríteni. De az előző példánk­nak van még egy nagyon fontos vonása. Hiába kiál­tott segítségért a kislány, senki sem sietett a támadó megfékezésére. Pedig még az ablakokon is kihajoltak a környékbeliek. Ez a fajta közömbösség semmivel sem indokolható. — Igen, a társadalom fe­lelőssége az emberek egy­más iránti felelőssége még nem hiánytalan. De mit tud tenni az ügyészség a maga munkájában a bűncselek­mények számának csökken­téséért? — Azt a tanulságot kell megfogalmaznunk, hogy az egyes esetekben jobban kell élnünk a törvény szigorá­val. A büntetés mértéke visszatartó erejűi lehet. Ha tehát szükségesnek látjuk, a bírósági ítélet ellen felleb­bezéssel kell élnünk, éppen a törvényt tisztelő polgárok érdekében. \ Annyit hadd említsünk, hogy az egyes bűncselekmé­nyeknél a büntetés kerete ‘ adott. Ha például az maxi­mum három év. azt a leg­jobb szándékkal sem lehet túllépni a bíróságnak. De hogy ezen belül meny­nyit állapít meg az ítélet, az már több mindenen múl­hat. Mindig lehet „vigasztaló” jelenségeket találni. így pél­dául azt, hogy erőszakos nemi közösülés és rablás vádját senkivel szemben nem kellett megfogalmazni az elmúlt év során, ezektől a riasztó ügyektől mentes volt Gyöngyös. A korábbi években ugyanis még voltak ilyen cselekmények. A súlyos testi sértések szá­ma viszont eléggé figyelem­re méltó. — Ha az elkövetőket vizs­gáljuk — magyarázza dr. Gáspárdy József, a járásbí­róság elnöke —, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az italozás, a rendezetlen családi élet, az alacsony műveltségi színvonal és a rendszertelen munkavégzés jellemző rájuk. A legtöbb­jük segédmunkás. — Milyen jellemzői van­nak a bűncselekmény el­követésének? — Ilyen például az, hogy a legtöbb súlyos testi sér­tést utcán követté^ el. Az időpont az esti, illetve a késő esti órákra esik. Az alkoholos állapot is majd­nem mindig hozzátartozik a bűncselekmény elkövetésé­hez. Csak két alkalommal nem lehetett alkoholos álla­potot kimutatni. A családi veszekedés, a megosztott la­káshasználat is közrejátszik. A cselekmény elkövetői ál­talában nem idősebb korú­ak. De az is jellemző, hogy a sértettek is hasonló vo­násokkal jellemezhetők, mint ahogyan az elkövető­ket leírtuk. Azt is megtudtuk, hogy a bírósági eljárás általában rövid idő alatt lezajlik. Ha a vádlottat „a bíróság elé állítják”, akkor az elköve­tést követő hat napon be­lül már a tárgyalásra is sor kerül. Tehát a bíróság is igyek­szik minél gyorsabban le­zárni egy-egy ügyet hogy az ítélet még akkor napvi­lágot lásson, amikor a bűn- cselekmény még élénken él a közvélemény tudatában. ♦ Hová nyúlnak vissza az okai? Hol, miben gyökerez­nek? A fegyelmezetlenségben.” Nagyon leegyszerűsítve: ma mindenki „kedve szerint” él­het utóvégre ez a társada­lom a legszélesebb emberi jogok társadalma. Mondják, És akik nem tanulták meg gyerekkorukban, hogy a szabadság nem létezik fe­gyelem nélkül, hogy a kö­zösségben csak úgy lehet rendezett élet, ha minden­ki alkalmazkodni is tud a többiekhez, és ezzel egyál­talán nem kisebbíti önbe­csülését sőt! — akik mind­ezt neveltetésük hiányossá­gai miatt nem tudják, azok fékezetlenek, azok erősza­kosak, azok nagyon „érzé­kenyek”, tehát semmit ,nem tűrnek el”, hanem mindjárt „maguk intézkednek”. Vagyis: meg kell tanul­nunk másokkal együtt él­nünk. Ez pedig nevelés kér­dése és a nevelés egyik fontos elve: a jutalmazás és a büntetés. Mindig a megfe­lelő időben alkalmazva. Mindez pedig nem bírósá­gi, nem rendőrségi, nem ügyészségi feladat csupán, hanem mindannyiunk fel­adata. Igaz, nem könnyű feladat, ezért kell időnként szembenéznünk a tényekkel és a szükséges megállapítá­sokat megfogalmaznunk. ... és azoknak megfelelő­en — cselekednünk. Mind­annyiunknak: Valahogy így vannak köa zös vízen, közös kenyéren, meg egy sor egyében ezek a hevesi jászközségek. Leg­utóbb például ötszáz méter­nyi közös utat építettek. Tarnaörs szélén — az Erk felé való szélén természete­sen — pedig közös gázcsere- telepet, és a közeli jövő zenéje az ás. hogy a megyei tanácsi vb-határozatnate megfelelően 1980-ra megte­remtik a körzetesítés feltété, leit az iskola felső tagozatá­ban. (Ezt egy négytantermes iskolabővítés előzi meg Őr­sön, kétmilliót kell hozzá aa asztalra letenni — másra, azután már, komolyabb be­ruházásra, nem is igen fut-* ja.) Mennek a dolgok rende­sen a maguk útján — most már közös útján — a két összetartozó községben. Két.--, három órányi vendégeskedós^ elég is hozzá, bárki meggyő-,' ződhet erről, s ha nem vi­gyáz, könnyen összekever­heti Tarnaörsöt Erkkel, s az­után töprenghet, hol festet­tek kerítést, hol vakoltak, hol látott kövérre meg­pakolt szénásszekeret, melyik kacsaúsztató volt a kisebb, hol kalapáltak, sok­színű zászlósorként merre száradtak gatyák, kombinék# fehér ingek...? G. Molnár Ferenc B.Kun Tibor K

Next

/
Thumbnails
Contents