Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

\ BNV — zárszó Kevesebb villogás — több üzleti eredmény A7, ŐSZI BNV-NEK je­lentős hazai törzsközönsége alakult mar ki: azok tábo­ra, akik évről évre rendsze­resen végignézik a kőbá­nyai vásárváros látnivalóit. Közülük sokan, lévén össze­hasonlítási alapjuk, észreve- hették, észre is vették, hogy a korábbi vásárokhoz képest (az idei a negyedik őszi BNV) a hazai ipar ezúttal mintha kevésbé akart volna „csillogni” csakis az újdon­ságok felvonultatásával. Való igaz: a szakemberek és a nagyközönség is ezút­tal elég sok már korábbról ismert megoldással találkoz­hatott, különösen a bútor­ipar vagy a háztartási hír­adástechnika bemutatóján, de nem volt sok merőben új konstrukció a háztartá­si eszközök és gépek, az edé­nyek, tűzhelyek, hűtőszek­rények, mosógépek vagy a kerékpárok, campingrcik- kek és a faházak között sem. Természetesen a már ko­rábban is kiállított gyárt­mányok egy része — tavaly­hoz, tavalyelőtthöz viszo­nyítva —, azért kisebb-na- syobb mértékben változott, tökéletesedett. Egyik-másik terméknél például finomabb lett a kidolgozás, vagy va­lamelyik részegység. Amit, eddig esetleg importálni kellett, most hazai gyártású — egyes készülékek vagy bútorok az előző modellek­hez képest, egy-két kisebb ötlét alkalmazásával prakti­kusabbá váltak és így to­vább. A kisebb változtatá­sok mellett azonban az alap- konstrukció ezekben az ese­tekben is változatlan ma­radt. A legtöbb valóságos új­donságot a hazai ipar egyéb­ként most is az „Öltözkö­dés” szekcióban mutatta be. Ez természetes, hiszen a textil-, bőr- és konfekció- iparban világszerte változat­lanul rendkívül gyors a ter­mékváltás. Részben az elég A Heves megyei AGROKER Vállalat é.rtesíti Tisztelt Vevőit, hogy az őszi munkák zavartalan elősegítése érdekében az alkatrészosztály 1977. szeptember 26-tól kezdődően készenléti szolgálatot tart. ö Munkanapokon: 1/2 8-tól 18 óráig Szombaton: 1/2 8-tól 12 óráig Munkaszüneti napokon: 7-től 12 óráig állunk vásárlóink rendel­kezésére. AGROKER VÁLLALAT EGER Április 4. Gépipari Művek felvesz Hatvan, Mátra. Selyp környéki szerelési munka­helyekre: — csőszerelő, lakatos, hegesztő szakmunká­sokat, ' — betanított és segéd­munkásokat. JELENTKEZÉS: Április 4. Gépipari Müvek Szerelési Kirendeltsége Mátravidéki Erőmű. Oláh Ottó főszerelőnél. gyakran változó divatirány­zatok miatt is, de főként azért, mert az öltözködési iparban éles a verseny, hi­szen egyre több ország könnyűipara képes a leg­jobb teljesítményekre, tehát egyre több a versenytárs a világpiacon. AZ ÖLTÖZKÖDÉSI IPÁK nemzetközi piacán azok a gyárak számíthatnak megfe­lelő eredményre, amelyek a leggyorsabban képesek az újdonságokból a kívánt nagyságú tételeket szállíta­ni. Az „Öltözködés” szekció­ban bemutatott hazai új­donságok száma arra enged következtetni, hogy ennyi új terméket a kiállító gyárak valóban rövid időn belül piacra vihetnek, egyik-másik új terméknél ez mór be is következett, A Pécsi Bőr­gyár például — nemzetközi­leg is figyelemre méltó — korszerű. ú,i víztaszító cipő- felsőrészéből már az idén elég nagy tételt szállít a svéd piacra. Hasonlóan pi­acképes termék a Pamut- nyomóipári Vállalat új, ne­mes kikészítésű, tiszta pk- mutszövet kollekciója, vagy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat len-batiszt ing, blúz, női ruha és ágynemű anyaga. (Mindhárom termék vásári nagydíjat is kapott.) A textil és textilruházati ipar újdonságai mellett azonban, itt is elég szép számmal akadt tavalyi, sőt régebbi (kisebb-nagyobb tö­kéletesítésen átesett) ter­mék. Am az, hogy ezek is itt voltak a vásáron, még­sem kevésbé örvendetes, mint az újdonságok sorának bemutatása. Pontosabban: az az örvendetes, hogy e „régebbi” termékek is pon­tosan beleillenek az elég je­lentős nemzetközi kínálatba: anyagukkal, kikészítésükkel, fazonúkkal. Ez pedig arra utal, hogy ezek készítői (hi­szen 2—8 éves gyártmá­nyokról van szó), a 70-es évek elején jó irányba in­dították a gyártmány;- és gyártásfejlesztést. S ez a lényeg éppen: te­hát, hogy a (számban ke­vesebb) új és a régebbi (2 —3 éves) gyártmányok együt­tese legyen versenyképes. Ennek produkálására képes is lehet egy gyár. Arra nem — ez illúzió lenne —, hogy minden évben merőben új választék gyártására álljon rá. Különben is a futó ter­mékek sorából kell évekig megélniök a gyáraknak, amíg ugyanis fokozatosan ugyancsak futó termékké válhatnak az újdonságok. Ez az egészséges fejlődés jele és a tartósan jó piaci munka feltétele. A hazai ipar (több mint 800 állami vállalat és szö­vetkezet) idei fogyasztási­éi kk-bemutatója. kb. 30—35 százalékban tartalmazott új­donságokat. Vállalatonként, ágazatonként persze eltérő arányban. (Látnivaló így is bőségesen akadt.) Így a ko­rábbi évekhez képest most a hazai gyárak kínálata lé­nyegesen reálisabb volt. EGYÁLTALÁN NEM BAJ tehát, ha a vállalatok nem­csak az újdonságaikat vil­logtatják a nemzetközi me­zőnyben, hanem a kiforrot­tabb, a nagyipari tömeg- gyártás szempontjai szerint letisztultabb, már gyártott és azonnal szállítható ter­mékeiket is. Mindez üzleti­leg az előző vásárokénál na­gyobb, tartósabb eredmé­nyeket ígér — és a népgaz­daságnak éppen erre van szüksége. Gerencsér Ferenc Fotópályázat a környezetvédelemről A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa környezetvé­delmi fotópályázatot hirde­tett meg külön 6—13 évesés 14—18 éves fiataloknak. A pályázaton az úttörő és KISZ fotókörök kollektív anyaggal is részt vehetnek. A bekül­dendő képeknek ábrázolni kell az ember környezetrom­boló tevékenységének hatá­sát, a háborítatlan természe­tet, vagy a hazánkban folyó környezetvédelmi munka eredményeit. A 18x24 centiméteres mé­retű felvételeket a Hazafias Népfront Heves megyei Bi­zottságához (3300 Eger, Baj­csy-Zsilinszky út 9.) 1978. február 1-ig kell beküldeni. Egy pályázó legfeljebb öt fényképpel, vagy egy maxi­mum nyolc képből álló soro­zattal szerepelhet, ami egy pályaműnek számít. A jel­igés borítékokra — egy részt­vevő csak egy jeligét hasz­nálhat — jelentkezők írják rá: „Országos Ifjúsági Kör­nyezetvédelmi Fotópályázat". Külön zárt borítékban tün­tessék fel a pályázók nevü­ket, lakhelyüket, életkorukat, munkahelyüket és foglalko­zásukat, a képek hátoldalán pedig a kép címét, a jeligét és életkorukat. A tej éjjel utazik Az egri lejüzem naponta háromszázezer embert lát el friss tejjel, s a legkülönbözőbb tejtermékkel. Az üzem udvarán hajnali egykor kezdődik a rakodás és kettőkor már indulnak is a furgonok, teherautók, hogy idejében eljusson a nélkülöz­hetetlen tej nyolcszáz üzletbe. Az egri tejüzem nem csupán Heves megye keleti részét látja el áruval, hanem Borsod megye eg.v részét is. Ök szállítják a tejet a mezőkövesdi és a mezőkeresztesi járásba is. (Fotó: Várkonyi Péter) A jövő héten leánykát szednek Szüret Egerben és a Mátraalján A hét közepén megállt az eső, és valamelyest megeny­hült az idő. Bár a várva-várt napfény így is elmaradt, a szárazság kedvez a szürete- lőknek. így sincs könnyű dolguk, mert a korábban fel­ázott sáros talajon lassabban haladnak. A szüretbe továbbra is be­segítenek a diákok. Az egri dombokon és a mátraalji lan­kákon ott vannak szép szám­mal az állami gazdasági és szövetkezeti dolgozók is. Szeptember eddig eltelt há­rom hetében főleg a korai érésű fajtákat: a rizling­szilvánit, a medoc-noirt, az oportót és a muskotályt szedték. Az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát központi szőlőfeldolgozó üzemében, az Árnyékszala utcában szom­baton is érkeztek szállítmá­nyok teherautókkal és pót­kocsis vontatókkal. Hozták a szőlőt az Egri Csillagok, az andornaktályai, a noszvaji.a demjéni, az ostorosi terme-, lőszövetkezetből. Érkezett szállítmány a Bükkaljáról is: Szentistvánból és Mezőkö­vesdről muskotály. A feldolgozógépek a hét végéig 55 ezer mázsa szőlő­ből préseltek mustot, ami 17 —18 százaléka a feldolgozás­ra váró 380—400 ezer mázsá­nak. Dolgoznak az andornak­tályai, az ostorosi és az Egri Csillagok Termelőszövetkezet pincészetében a szőlőfeldol­gozó gépek is. A partneri kapcsolat révén október vé­géig 47—50 ezer mázsa sző­lőt préselnek a borkombinát­nak, ezzel a gépeket gazda­ságosan kihasználják. A jövő hét elején az egri dombokon megkezdik a tör­ténelmi borvidék egyik leg­kiválóbb fehérborát adó le­ányka szőlő szedését. A vö­rösborszőlő közül pedig folytatják az oportó szürete­lését. Javul a pékáruk minősége r Uj kemencéket kap az egri kenyérgyár Az utóbbi időben az egri járás néhány településéről, főleg Verpelétről és Bélapat- falva környékéről sokan pa­naszkodtak. hogy rossz a kenyér minősége, sőt gyak­ran nem érkezik meg idő­ben. Verpeléten pedig kü­lönösen hozzászoktak a friss, állandó és jó minősé­gű kenyérhez, melyet a he­lyi sütőüzemben készítettek. A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat gazdasá­gossági okokra hivatkozva, az idén leállította az üze­met. melynek helyén édes­ipari termékeket gyártóegy­séget hoznak létre, ahoi a jövő évtől már tőkés export­ra termelnek. Nem is ez volt a baj, mert a verpelétiek elfogad­ták a változást, hanem a probléma az utóbbi két hó­napban jelentkezett, amikor sokszor ragacsos, lapos, gyor­san morzsáiddá kenyér ér­kezett Egerből. Augusztus 15-én például az is előfor­dult, hogy Tarnaszentmá- riára egyáltalán nem szállí­tottak kenyeret. Augusztus 20-án, a kenyér ünnepén pedig furcsa módon sava­nyú, száraz kenyeret kaptak az ott lakók. Ezért jogos volt a felháborodás, és a két községből azokban a napokban sokan megfor­dultak a verpeléti közös ta­nácson. A panaszt a község vezetői nyomban továbbí­tották a sütőipari válalat- hoz és segítséget kértek az MSZMP Egri Járási Bizott­ságától, valamint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától is. Huzavonák, levelezések, sze­mélyes tárgyalások után szeptember első napjaitól rendeződtek a sorok”. Az- óla jobb a kenyér minősége és jut ismét elegendő kifli, zsömle, kalács a verpeléti, a (arnászentmá riai élelmiszer­es péküzletekbe. A panasz azonban nem volt egyedi, mert az elmúlt egy hónapban az egriek kö­zül is sokan szóvá tették, hogy baj van a kenyér mi­nőségével, ragacsos, sületlen. A panasszal Szipszer Imré­hez, 3 Heves megyei Sütő- es Édesipari Vállalat fő­könyvelőjéhez, valamint Kiss Imréhez, az. egri ke­nyérgyár vezetőjéhez for­dultunk : Elmondták, hogy augusz­tus 20-a előtt, a, kétnapos ünnepre 665 mázsát gyár­tottak és ebből 600 mázsát rohammunkával a kenyér­gyárban, a többit pedig a város más üzemeiben. A nagy igény miatt már au­gusztus 17-én megkezdték az ünnepre való termelést, és így előfordult, hogy a megyeszékhelyre, valamint az egri járás néhány tele­pülésére például Verpelétié, rosszabb minőségű, sava­nyú, olykor sületlen kenyér került. Azóta javult, a mi­nőség! A vállalat komoly gon­dokkal küzd, mert az egri kenyérgyár felújítás alatt áll. Ezért nagyobb megér­tést, türelmet kérnek a fo­gyasztóktól. 25 milliós költ­séggel az eddigi négy ke­mencét még az esztendő hátralevő részében két nagy teljesítményű lengyel, illet­ve szovjet gyártmányú ke­mencével cserélik fel. Ezen­kívül új tésztafeldolgozó au­tomatizált gépsort is kap a gyár. Az új berendezéseket a jövő év elején helyezik üzembe és naponta két mű­szakban 320 mázsa kenye­ret, valamint 100—150 má­zsa péksüteményt készítenek majd. A technológiai átalakítási­tól sokat várnak, hiszen re­mélhetően tovább javul a kenyér- és a péksütemé­nyek minősége. Egyelőig gondot okoz az is, hogy a kenyérgyár a szomszédos malomból frissen őrölt lisz­tet kap, mivel ott arra hi­vatkoznak, hogy nincs ele­gendő raktáruk és nem tud­ják tárolni azt. A kenyér- gyártás „receptje” pedig elő­írja, hogy a lisztet nyolc na­pig ..pihentetni” kell és csak utána készíthető belőle jó minőségű kenyér! Erre a sü­tőipari vállalattal együttmű­ködő Heves megyei Gabona­forgalmi es Malomipari Vál­lalat illetékeseinek is job­ban oda kellene figyelniük... Október 1-én megkezdi termelését a kétmillió fo­rintos költséggel felújított bélapátfalvi sütőüzem, ahol két műszakban öt tonna ke­nyeret készítenek. Ezzel megoldódik a nagy munkás­lakta település és környé­kének zavartalan ellátása kenyérrel, péksüteménnyel. (mentusz) AZ ESZTENDŐ 38. hét« cseppet sem volt esemény­telenebb — ezt bármelyils kollégám tanúsíthatja —, mint mondjuk az előző, vagy az egy évvel ezelőtti. Csupán az események jeU lege változott. Ma egy he* te kezdődött meg a képző­művészeti világhét megyei eseménysorozata. Egy ilyen hír kommentálásakor az újságíró már önkéntelenül is keresi az egyik lényeges támpontot: melyik művelőé dési intézmény adott ott­hont az első tárlatnak. Meri már ez is kifejezhet vala­mit a rendezvénysorozat si­keréből. Ezúttal azonban a „hol” nem egy művelődési intézmény, hanem a hat­vani vasútállomás egyik terme volt, ahol — éppen a jellege miatt — naponta ezrek fordulnak meg. S ha az átutazók, a várakozók közül csak minden máso- dik-harmadik áll meg » képek előtt, már az is eredmény. Lám, nem vélet­lenül kereste a kommentá­tor az esemény helyének megjelölését, mert a mos* tani bemutató környezet« önmagában is sikert jelez. Az elmúlt héten fontos tanácskozásra került sor * megyeszékhelyen. Vala­mennyiünket érintő kérdé­sekről — a gabonabetaka­rítás tapasztalatairól, illet­ve az őszi mezőgazdasági munkák állásáról — tár­gyalt a Heves megyei Mf- > zőgazdasági Szervezési Bi­zottság. Sokszor leírtuk már, hiszen jogos, köszönet és elismerés illeti meg azo­kat, akik ezen a nyáron is — nappalokat és éjszaká­kat összekötve — helytáll­tak a kenyérgabona beta­karítása idején. S hogy nem alaptalan ez a megállapí­tás, hadd álljon itt egyet­len mondat a bizottság ülésén elhangzottakból:! ,„..a megye történetében a s eddigi legrövidebb idő alatti magtárba került a termés."* Azt hiszem, mindehhez nem szükségtelen még any- nyit hozzáfűzni, hogy ax aratók 68 ezer hektárról ta­karították be a termésig amely a füzesabonyi járás­ban például hat mázsával több — 38,2 mázsa — volt; mint tavaly. Az elmúlt hét végén ülési tartott a megyei tanács is. A testület tagjai egyebek között a közúti közlekedés biztonságáról tanácskoztak, Az ülésen megdöbbent« statisztikai adatok hang­zottak el. Például: az idei esztendő első félévében 15,3 százalékkal több személyi sérüléssel járó baleset tör­tént a megye országútjain; mint egy esztendővel ko­rábban. A halálos kimene­telű karambolok arány» 22,7 százalékkal emelke­dett a tavalyihoz képest...! Az adatok ugyan önmagu- kért beszélnek, mégis érde­mes idézni az egyik felszó­lalót, aki summázva a köz­lekedési morálunk tapasz­talatait, ezt mondta: „A fe­jekben kell elsősorban ren­det tennünk, hogy minden­ki tudjon is közlekedni, necsak akarjon, vagy sze­ressen vezetni”. Megszívle­lendő megállapítás ez, fő­ként, ha azt vesszük, hogy az ország gépkocsiállomá­nya naponta négyszázzal növekszik... NE TŰNJÉK szerényte­lenségnek, ba végezetül * saját házunk tájáról is em­lítést teszünk egy mondat­ban. A megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésén egyet­len napirend szerepelt: a Népújság és az üzemi, moz­galmi lapok eszmei-politi­kai nevelő hatásáról szóló beszámoló, amelynek ás észrevételei, s a vita nyo­mán — bízunk ebben — a jövőben jobb, a megye la­kosságát pontosabban, szé­les körúbben tájékoztató la­pokat kap kézhez az olva­só. .. Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents