Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Lcon.vid Brezsnyev fogadta Moszkvában Waldheimot, az ENSZ főtitkárát — Edward Gierek Párizsba érkezett — ./an Smith Pretoriában Vorster dél-afrikai miniszterelnök­kel tárgyalt. KEDD: Erich Honecker látogatása Bulgáriában — A norvég vá­lasztásokon a munkáspárt kapta a legtöbb szavazatot. SZERDA: Budapestre érkezett a csehszlovák párt- és kormánykül­döttség élén Gustáv Husákkal — Sziad Barre. Szomáliái elnök ismét Kairóban tárgyal — Félbeszakadt a baloldali csúcstalálkozó Párizsban CSÜTÖRTÖK: Nyugatnémet kormányprogramot, terjesztettek be a Bun­destagban a belső biztonság növelésére — Steinhoff nyu­gatnémet nyugalmazott tábornok látogatása Kínában — Kínai katonai küldöttség Párizsban PÉNTEK: Raymond Barre francia kormányfő ismételten találkozott Carter elnökkel — Karin Söder svéd külügyminiszter lá­togatása Berlinben, az NDK fővárosában — Dayan Brüsz- szelben tárgyal — Ismét letartóztatták a hét elején sza­badon engedett Bhutto volt pakisztáni miniszterelnököt SZOMBAT: A Schelyer-ügy miatt Schmidt kancellár lemondta varsói utazását — Jaroszewicz lengyel kormányfő Becsben hiva­talos látogatáson — Több külügyminiszter megérkezett New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakára ^^wvvwvvwvvvvwwvwwwywwwwwwvwvwvww/vwwww^ A hét 3 kérdése Mi a jellemzője a szoci­alista országok vezetői által kifejtett, mostaná­ban megsúrűsödött dip­lomáciai tevékenység­nek? A „csúcsdiplomácia” a szocialista világ belső kap­csolataiban éppúgy nagy je­lentőségre tett szert, mint a lökés országokkal kialakult viszonyban. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, a hé­ten a Csehszlovák Szocialjs- ta Köztársasággal váló együttműködésének adott/ új lendületet a Kádár—Husák- találkozó, a magyar és a csehszlovák párt. és kor­mányküldöttség tárgyalása, az ez alkalommal aláírt néhány új megállapodás. Lconyid Brezsnyev a hét elején Moszkvában fogadta dr. Kurt Waldheimet az ENSZ főtitkárát, eszmecse­réjük hozzájárulást jelentett a világszervezet munkájának eredményesebbé tételéhez, kü­lönösen most. a közgyűlés 32. ülésszaka előtt. Edward Gierek a hét ele­jén Párizsban járt, Jarosze­wicz. a lengyel kormány el­nöke pedig, a hét végén Bécsben tárgyalt. Különösen a gazdasági elemekre hívták fel a figyelmet a hírmagya­rázók a lengyel—francia és lengyel—osztrák kapcsola­tokban : például a lengyel szén még nagyobb mennyi­ségben talál vevőre. Az NDK és a többi szocia. lista ország kétoldalú szerző­désrendszere a héten Bulgá­ria cs az NDK új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésével is teljesebb lett’— Erich Ho- necker ennek aláírására uta­zott Szófiába. Az NDK nem­zetközi súlyának növekedését a közelmúltban Kekkonen finn köztársasági elnök ber­lini látogatása mutatta, a hé­ten a svéd diplomácia veze­tője. Söder miniszterasszony járt Berlinben. Ez volt az ?!­ItGIRISSf BB sport jelentésünk Dunaújváros—Vasas 1—1 Csepel—FTC .3—2 Bp. Honvéd—Rába ETO 2—0 Ü. Dózsa—Kaposvár 2—1 MTK VM—Diósgyőr 3—0 VIDEOTON—ZTE 3—0 Békéscsaba—Pécs 1—0 Szombathely—MÁV Előre 3—0 Tatabánya—SZEOE 2—0 ső svéd külügyminiszteri lá­togatás az NDK-ban. Miért az atlanti erőfi­togtatás a hadgyakorla­tokon? A NATO 31 hadgyakorla­tot rendez az idei őszön Észak-, Közép- és Dél-Euró- pában. Ez a szám önmagáért beszél. Mindenkor az ősz volt a nagy hadgyakorlatok idő­szaka, másutt is. Hogy a NATO főparancsnoksága — nyilván £ tagállamok politi­kai és katonai vezetésével teljes egyetértésben — most a szokásosnál jóval több had­gyakorlatot szervezett, s hogy ezeken több ország több ka­tonája, repülőgépe, hadihajó­ja, harckocsija, rakétája, lö- vege stb. vesz részt, az túl­nő a manőverek katonai je­lentőségén. A kardesörtetésnek politi­kai tartalma van. Furcsa lo­gikával, éppen a hadgyakor­latok számának, méreteinek növelését használják fel a nyugati propagandisták an­nak az állításuknak az iga­zolására. hogy — a Szovjet­unió fokozza katonai erőfe­szítéseit! S ha a hadgyakor­latok tulajdonképpen a nem­zetközi helyzet feszültségének irányában hatnak is. nyuga­ton vállalják ezt, mert a fe­szültnek tűnő helyzetben tud­nak csak újabb dollármilli. árdokat előteremteni újabb fegyvermegrendelésekre, a fegyverkezési iparban a mo­nopóliumok mohóságának ki­elégítésére. A nyugati vilá­got sújtó gazdasági válság körülményei közt és akkor, amikor a békés egymás mel­lett élés gondolata világszeri te tért hódítva a fegyverke­zést fölöslegessé tenné, az atlanti kormányok szükségét érzik, hogy mesterségesen megteremtsék a feszültség látszatát. Ugyanakkor ter­mészetesen a katonai felké­szülés szempontjából is igény­lik a NATO-hadgyakorlato- kat. S különösen örvendenek annak, ha a korábban a NATO katonai integrációjá­tól távolodó franciák, portív gálok, görögök, törökök is ott vannak a hadgyakorlatokon. Vagy például a belga partok előtt lezajló tengeri manőve­rekben — spanyol hajók :s részt vesznek ... Merre tart Franciaország kfil- és belpolitikájában? Több mint tíz éve fordított hátat De Gaulle tábornok a NATO katonai szervezetének, a mai francia kormány azon­ban egyre több alkalmat ke­res arra, hogy új kapcsolato­kat teremtsen az atlanti szö­vetség szerveivel. Erre vall, hogy az úgynevezett „NATO- parlament”, tizenöt ország honatyáinak gyülekezete, most Párizsban ülésezik. Igaz, vitájuk többé-kevésbé aka­démikus jellegű, inkább csak a különböző vélemények ki- nyilvánítására alkalmas, de az is bizonyos, hogy tíz éven át ilyen testület tagjai nem tehették be a lábukat a fran­cia fővárosba! Raymond Barre, a francia miniszterelnök ugyanekkor hivatalos látogatáson Wa­shingtonban járt. Francia kormányfő majd két évtize­de nem fordult meg ott, De Gaulle tábornok mindig is megvetően beszélt azokról a politikusokról, akik amerikai alamizsnáért megalázkodtak. Most szintén a gazdasági kér­dések állottak az amerikai— francia tárgyalások közép­pontjában, az atomerőmű­vektől a Concorde leszállási engedélyig. Kétségtelen, hogy Párizs és Washington közeledésének újabb jele volt ez a kormányfői látogatás. Az is bizonyos, hogy Fran­ciaország gazdasági és szociá­lis helyzete nem rózsás. A hi­vatalos adatok, amelyeket a héten nyilvánosságra hoztak •(s amelyeket a baloldali el­lenzék kevesell!), az utolsó negyedszázad legnagyobb ará­nyú munkanélküliségét jel­zik. A francia külkereskedel­mi mérleg augusztusban ag­gasztó hiányt mutatott. Az in­fláció fokozódik, nem 6 szá­zalékos lesz, mint ahogyan Barre ígérte, hanem legalább a duplája, ha nem több. S a kormánynak, az ural­kodó osztálynak fél év múlva választási erőpróba elé kell majd állni! Az egységes bal­oldal eddig esélyesebbnek látszott, 'nem csoda tehát, ha a tőkések, a jobboldal pártjai részéröl most kísérletek tör­téntek a baloldal pártjainak szembeállítására. Az egység­bontó szerepére a kis balol­dali radikális csoport vállal­kozott. (Tudni kell, hogy a radikális párt Franciaország­ban mindenkor jellegzetesen tőkés párt volt, Fabre köve­tői ma is amolyan liberális, polgári baloldali, de tőkés rendet kívánnak). A héten Georges Marchais, Francois Mitterand és Robert Fabre vezetésével a három baloldali párt küldöttsége összeült, de a baloldali radikálisok kivo­nultak a tárgyalóteremből, túlzottnak ítélve a Francia Kommunista Párt államosítá­si programját. A kommunista álláspont az, hogy jobb ma tisztázni a szándékokat, terveket, mint kétértelmű programmal bele­bocsátkozni a választásokba, s a végén még akár a győze­lem. után is politikai válságba jutni az eltérő törekvések kö­vetkeztében. Még hónapok állanak rendelkezésre ahhoz, hogy a francia baloldal párt­jai végérvényesen eldöntsék: mit akarnak, milyen prog­rammal állanak 1978 tavaszán a választók elé, a nép elé. Pálfy József Rendkívüli szállítási akció a hét végén (Folytatás az 1. oldalról) — Mit szállít a két napon? — Gyöngyösről viszek kő­zúzalékot a recski keverő­üzembe, ami onnan az út­építésekhez kerül majd. Ügy számolom, hogy ma mintegy 300—400 kilométert vezetek majd, és a munka eltart le­galább öt óráig. Hogy holnap mi lesz a dolgom, azt csak az esti eligazításnál derül majd ki. Karanyic János kocsijáról a MEZŐGÉP egri üzemegy­ségében pakolták a téglát. — Lett volna munkánk otthon is bőven ezen a hét végén. Van, egy 400 öles sző­lőnk ahol készülni kell a szüretre, hordómosás, mi­egyéb, vár rám, de a szállí­tások is körmünkre égtek. Annak örülnék, ha az akció valóban enyhítene a gondo­kon. Hídvégi Istvánék az egri hűtőházban jól megszervez­ték a munkát. — Minden olyan szállítást szeretnénk lebonyolítani, amit hétközben a nagy áru­mennyiség miatt nem tudunk — mondja a hűtőház veze­tője. — Rengeteg göngyöleg halmozódott fel boltjainkban, a szokásosnál több takar­mánytápot szállítunk majd ki, de természetesen az üzle­teink is megkapják az igé­nyelt zöldség-, gyümölcsöt, Hogy a szállítás zavartalan legyen, amellett hogy min­den ember teljes műszakban dolgozik a két napon, vagy félszáz alkalmi munkásról is gosdoskodtunk. • (cziráki) Nagymama a benzinkútnál Mennyi szép emléket hagy maga után a nyár, a szabadság, az utazás! De nem mindenki számára. Eddig — ez közismert — sok szabadságra utazó Iran- cia kitette kutyáját, macskáját az utcára arra az időre, amíg tá­vol van. Üjabban (igaz, csak Üt­ött fordult elő az ilyesmi) talál­kozni olyan nagyszülőkkel is, akiket hasonló kutyasors ért. Egy orvos a France Inter Rádióban elmondta, hogy a kórházban, ahol dolgozik, tizenhét, hirtelen hajléktalanná vált nagymama és nagypapa jelentkezett ezen a nyáron, segítséget kérve. Kialakulóban vannak a mód­szerek. A papa, a mama és a gyerekek nyaralni mennek. Be­pakolnak a kocsiba, beültetik a nagymamát vagy a nagypapát is. Egy benzinkútnál megállnak, tankolnak, kávéznak, a nagyszü­lőt beküldik a mosdóba. hiszen még hosszú út áll előttük. Mi­re az öreg kijön, a kocsi el­tűnt. Mit tehet? Felkeresi a leg­közelebbi rendőr őrszobát, on­nan elviszik valamilyen mén- helyre, ahol legalább tető lesz a feje fölött és naponta három­szor enni kap, amíg a család vissza nem érkezik. Mit mond ilyenkor az itthagyott nagyma­mának csokoládébarnára sült fia, leánya és az unokák? Nem tu­dom elképzelni. S mit tehet a szegény, idős asszony, vagy fér­fi? Nem engedheti meg magá­nak a megsértödés luxusát, nem csaphatja be büszkén az ajtót és nem távozhat emelt fővel. Nincs hova. Legfeljebb a menhelyre. Vannak kevésbé embertelen módszerek is. Megszaporodtak a kórházakba érkező kérelmek: vizsgálják ki X vagy Y nagy­szülőt; gyenge, panaszkodik, aa„ godnak érte. Mire a kivizsgálás befejeződik, a férj, a feleség és a gyerekek vissza is jöttek a tengerpartról. Nem derűs an­nak a nagyszülőnek a helyzete, sem, aki néhány hétre egyedül marad a lakásban és még az is előfordul, hogy a szomszéd há­zak is üresek, s a ritka társal­kodópartnerek egyike, a fűszeres is bezárt erre a néhány hétre. Ez is rossz, de nem mérhető a benzinkutas módszerhez. S ha rejtély számomra, hogy mit mond a visszatérő család a nagyszülőnek, még kevésbé tu­dom elképzelni, hogyan magya­rázzák eljárásukat a kisgyerekek előtt, akik természetesen mind­ezt jól. látják, s egyébként is árgus szemekkel figyelik a szü­lök magatartását. Vagy nem is magyarázkodnak, iskolának szánják ezt a színjátékot? Ta­nulja meg a gyerek, hogyan vi­selkedjen húsz-harminc év múl­va. Tatár Imre QcäMkM 1977. szeptember 18., vasárnap Európa ifjúsága a leszerelésért Interjú Borbély Gáborral, a KISZ KB titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség évek óta igen fontos és aktív szerepet vállal kontinensünk ifjúsági mozgalmában, az európai haladó ifjúsági- és diákszer. vezetek együttműködésének kiszélesítéséért és elmélyí­téséért folytatott munkában. Ennek a sokirányú és haté­kony tevékenységnek nem­zetközi elismerése, hogy Európa ifjúsági- és diákszer­vezetei a közeljövőben sor­ra kerülő leszerelési konfe­renciájuk színhelyéül Buda­pestet, házigazdájául ifjúsá­gi szövetségünket választot­ták. Az igen fontos nemzet­közi tanácskozásról kértünk interjút Borbély Gábortól, a KISZ KB titkárától. — Mi tette lehetővé és szük­ségessé, hogy az európai fia­talokat képviselő szervezetek értekezletet kezdeményezzenek napjaink egyik legégetőbb problémájáról, a fegyverkezés­ről, illetve a leszerelés lehető­ségeiről? — A haladó európai ifjú­sági- és diákszervezetek az elmúlt években mind na­gyobb számban csatlakoztak az enyhülésért, a biztonsá­gért folytatott harchoz. Ez a folyamat lehetővé tette a párbeszéd folyamatos széle­sedését, a jobb megértést, a konkrét együttműködés ská­lájának gazdagodását, vala­mint a reakciós erők befo­lyásának visszaszorítását. Ugyanakkor ez a folyamat azt is jól illusztrálta, hogy a világpolitikában végbeme­nő pozitív változások meg­határozó jelentőségűek a nemzetközi ifjúsági mozga­lom számára is. Bebizonyo­sodott. hogy az ifjúság ma már cselekvő részese a bé­kéért, a társadalmi haladá­sért, a világ sorsának jobb- rafordulásáért vívott küz­delemnek. Erről tanúskodott a Varsóban 1976 nyarán megrendezett Európai Ifjú­sági- és Diáktalálkozó. Az itt elfogadott záródokumen­tum a következő időszak fel­adatainak sorában a legfon­tosabbnak nevezte azt a kér­dést, hogy mit tehet Európa ifjúsága a katonai enyhülé­sért. Ennek a gondolatnak a jegyében vállalta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, hogy házigazdaként otthont ad az európai ifjú­sági leszerelési konferenciá­nak, amelyre a tervek sze­rint 1977. novemberének vé­gén, decemberének elején kerül sor. — Az időpont tehát igen kö­zeli. Hogyan állnak az értekez­let előkészületei? — A tanácskozás konkrét előkészületei már hónapok­kal ezelőtt megkezdődtek, és megfelelő ütemben folynak. Az idén márciusban Keszt­helyen került sor az európai ifjúsági és diákszervezetek már hagyományos konzul­tatív találkozójára. Ezek a balatoni találkozók az utób­bi években mindig fontos szerepet töltöttek be az európai ifjúsági- és diák- szervezetek együttműködési programjainak előkészítésé­ben és kidolgozásában, je­lentős fórumai voltak a kü­lönböző politikai és ideoló­giai tendenciákat képviselő szervezetek közötti párbe­széd szélesítésének és elmé­lyítésének. Az idei keszthelyi találkozón is fontos eredmé­nyeket ért el, amelyek közül talán a leglényegesebb, a részvevők beható vita után meghatározták a leszerelési értekezlet megrendezésével kapcsolatos legdöntőbb kér­déseket. — Melyek ezek? — A leszerelési tanácsko­zás négy fő témaköre a kö­vetkező : 1. Az enyhülés folyama­tának kiterjesztése katonai téren: a politikai és a kato­nai enyhülés közötti össze­függés. 2. Harc a leszerelés­re vonatkozó nemzetközi szerződések betartásáért, konkrét eredményekért, a folyamatban levő leszerelési tárgyalások sikeres befeje­zéséért. 3. A leszerelés szo­ciális és gazdasági következ­ményei, hatása az ifjúság helyzetére, a világméretű le­szerelés, valamint a nemzet- gazdaságok fejlődése és az űj gazdasági rend közötti öszefüggés. 4. Az ifjúsági- és diákszervezetek együttműkö­dése és közös akciói a lesze­relésért vívott harcban. A konferencia tehát át­fogja a katonai enyhülés, a leszerelés valamennyi fontos kérdését, és különös hang­súlyt helyez Európa ifjúsá­gának közös harcára, közős akcióira. együttműködésé­nek, aktivitásának fokozásá­— Milyen részvételre számíta­nak? — A különböző politikai és ideológiai nézeteket kép­viselő európai ifjúsági szer­vezetek legszélesebb körét várjuk Budapestre, hiszen a leszerelés kérdése, a katonai enyhülés ügye valamennyi haladó ifjúsági szervezet számára nagyon lényeges és fontos, s az jövőbeni együtt­működés fejlesztésének, a közös akciók megszervezé­sének legtermészetesebb le­hetősége. Részt vesznek te­hát a legkülönbözőbb nem­zetközi és nemzeti ifjúségi- és diákszervezetek, egyebek között komunisták, szocialis­tái/, szociáldemokraták, libe­rálisok. keresztények, cent­risták, stb... — Az eddigi eredményeket és az esetleg felvetődött proble . mákat összegezve, hogyan ér­tékelné a leszerelési ifjúsági konferencia előkészületeit és jelentőségét? — A konferencia előké­születei a meglevő problé­mák ellenére eredményesen folynak. A problémák min­denekelőtt abból fakadnak, hogy az egyes ifjúsági szer­vezetek álláspontjai és meg­közelítési módja eltérő. Mindnyájunk számára vilá­gos tehát: újabb közös erő­feszítéseket kell tennünk, hogy az értekezletet a ter­vezett időpontban sikeresen megrendezhessük. A tanács­kozás legfőbb jelentősége azt hiszem időszerűségében rejlik. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a nem­zetközi életben bizonyos szélsőségesen reakciós körök megpróbálják lefékezni az enyhülési folyamatot, s a fegyverkezési verseny foly­tatására, sőt fokozására tö­rekszenek. Ennek olyan ve­szélyes jelenségei vannak, mint az a manőver, amelyet az Egyesült Államok kormá­nya az elmúlt hónapokban a neutronbombával folytat. Éppen ezért napjainkban különösen fontos, hogy Európa valamennyi haladó ifjúsági- és diákszervezete, az enyhülésért harcoló nem­zetközi közvéleménnyel ösz- szefogva együttesen emelje fel a szavát a fegyverkezési verseny ellen, és aktív ak­ciókkal támogassa a kato­nai enyhülésért, a leszerelé­sért folytatott harcot. Ez ta­lán az európai ifjúsági le­szerelési konferencia leg­főbb célja. — Köszönjük a beszélgetést! Avar Károly Gyakorlattal rendelkező műszaki rajzolót keres felvételre a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. i Jelentkezés: a személyzeti osztályon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents