Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AéiwjsMg, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 220. szám ÄRA: I,— FORINT 1977. szeptember 18., vasárnap ŐsszeHíivtak az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 22. paragrafus, (2) bekezdése alapján, az országgyűlést szeptember 29-én, csütörtök délelőtt 11 órára, összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság polgári tör­vénykönyvéről szóló, 1959. évi, IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Az ülésszak napirendjén — az Alkotmány előírása nak megfelelően — szerepel még a legfőbb ügyész beszámoló­ja, működéséről. (MTI) Rendkívüli szállítási akció a hét végén Kilencszáz VOL ÁN-kocsi az utakon Dermesztő hidegben sora­koztak indulásra szombaton reggel a teherautók a VO­LÁN központi telepén. A nyüzsgés azonban sokkal na­gyobb volt mintegy átlagos hét végén, mivel a 4-es szá­mú VOLÁN rendkívüli mű­szakot szervezett erre a szombat, vasárnapra. — Sok olyan fuvart sze­retnénk lebonyolítani ezen a hét .végén — mondja Fugle- vich Rezső, a vállalat forgal­mi igazgatóhelyettese —, melyeket a szállítási csúcs- időszakban nem tudtunk vállalni. Éppenn ezért 450 szabadnapos dolgozónkat rendeltünk be a így szom­baton 540, vasárnap pedig mintegy 350 kocsink dolgo­zik majd. A szokásosnál 400- al több. Miinkába állítottunk 32 rakodógépet is, amelyék elsősorban a vasúti fuvaro­zásban, illetve rakodásban segédkeznek majd, mivel csak a szombati napon csak­nem 100 vagon árut kell to­vábbítanunk. Most nyílott al­kalom a felgyülemlett lakos­sági szállítások elvégzésére is, amit 75—80 kocsink vé­gez. Az 55 élelmiszer szál­lító teherautóból legtöbbet, számszerint 29-et, a ZÖLD- ÉRT-hez irányítottunk, eny­hítve ezzel az ismert szállí­tási gondokon. A rendkívüli műszak szervezése már két Mihailov Ferenc, a Csepel Autógyárnak kőtörmeléket szállít. Felvételünk rakodás közben készült. (Fotó: Perl Márton) A Vietnami Eiazaiias Front kötöttsége megyénkben Szolidaritási nagygyűlés az egri főiskolán A hazánkban tartózkodó Vietnami Hazafias Front központi bizottságának kül­döttsége — Tram Buu Kiem, a VHF-kb elnökségének tag­ja, Vo Thi Huynh, a VHF- kb tagja és Do Tanh Tung, a VHF-kb munkatársa — Heves megyébe látogatott. A küldöttséget elkísérte Nguyan Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete is. Ä vendégeket szombat délelőtt Pofi Jenő, a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának titkára, valamint Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője fogadta. Előbb tájé­koztatót hallgattak meg a me­gye politikai, gazdasági, kul­turális helyzetéről, a nép­frontmozgalom időszerű fel­adatairól. majd 11 órakor részt vettek a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán rende­zett szolidaritási nagygyűlé­sen. A nagygyűlés résztvevőit, valamint a vendégeket dr. Kerekes Lajos, a HNF egri bizottságának elnöke köszön­tötte. A főiskola vezetői mel­lett helyet foglalt az elnök­ségben Kovács János, az leg— ri városi pártbizottság titká­ra is. Ünnepi beszédet dr. Nagy Józsej, a főiskola he­lyettes főigazgatója mondott, méltatva a vietnami nép tör­ténelmi jelentőségű küzdel­mét és nagyszerű győzelmét az amerikai imperializmus felett. Felszólalt a gyűlésen a küldöttség vezetője, Tram Buu Kiem is, aki népe kö­szönetét tolmácsolta azért a segítségért, melyet hazánk dolgozóitól kaptak a szabad­ságuk kivívásáért folytatott. Tram Buu Kiem, a viet­námi delegáció vezetője. (Fotó: Perl Márton) több éves harcuk során. A gyűlés résztvevői végezetül üdvözlő táviratban kívántak isikereket a vietnami népnek a háború okozta károk hely­reállításához, a békés, szo­cialista építőmunkához. A gyűlést követően barid találkozóra került sor a küldöttség tagjai és a főis­kola vezetőisége között. Ez­után a vietnami vendégek Egerszólátot keresték fel, ahol a termelőszövetkezet életével, mezőgazdasági te­vékenységével ismerkedtek. Mai programjuk során ven. dégeinlt megtekintik az egri vármúzeumot, a megyeszék­hely jelentősebb műemlékeit Kirándulást tesznek a szil­vásváráéi Szalajka-völgybe, ahol felkeresik a szabadtéri . erdei múzeumot, ellátogatnak útjuk során a bélapátfalvi műemlék templomhoz és megtekintik a mikófalvi fa­lumúzeumot is. Vietnami vendégeink vasárnap utaznak . vissza^ Budapestre. f ^ ^ 4 nagygyűlés közönsége. Kecskeméti Pál az indulás előtt tölti ki a menetlevelet, azután irány Gyöngyös. héttel ezelőtt megkezdődött, s igen jól esett, hogy ebbe a nem mindennapi... .munkába több vállalat is besegített. Szombat ‘ vasárnap teljes műszakot tartanak az útépí­tők, a téglagyárak, a sóder­bányák csakúgy, mint a ZÖLDÉRT, a söripar, a ME­ZŐGÉP jó néhány mezőgaz­dasági üzem és sok egyéb vállalat is. A bélapátfalvi nagyberuházásnál, ahol egyébként is 55 autónk dol­gozik, 27-et adtunk az Űt- és Vasútépítő Vállalat munkái­nak támogatására. A számí­tásaink szerint a hét végén dolgozó 900 teherautónk 35— 40 ezer tonna árut továbbít majd, s a megtett kilométe­rek száma is meghaladja majd a 150 ezer kilométert. Kecskeméti Pál gépkocsi- vezető szabadnapos lett vol­na ezen a hét végén. Szívesen jött be ma reg­gel? — Talán különös, de szí­vesen. Egyrészt anyagilag sem járunk rosszul, másrészt pedig a saját bőrünkön érez­zük. hogy a vállalatnak, s a fuvaroztatóknak milyen nagy szüksége van a mun­kánkra, erre a rendkívüli műszakra. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meg­hívására a közeli napokban baráti látogatást tesz Jugo­szláviában. (MTI) Testvéri légkörben HÁROM NAPOT TÖLTÖTT magyar földön a csehszlo­vák párt- és kormányküldöttség, s ha elemezni kívánjuk az eltöltött idő megoszlását a különböző hivatalos tennivalók, látogatások, találkozók, meg a baráti, testvéri légkörű tár­gyalások óráira, megállapítjuk: hallatlanul sokoldalú és zsú­folt volt a program. Nem is lehet ez másként. A két ország legmagasabb rangú párt- és állami vezetőinek immár szin­te rendszeres találkozóin összegezni és értékelni kell mind­azt, amit a magyar—csehszlovák kapcsolatok sokrétű, az élet. minden területébe kiterjedő, állandó fejlődésében nagyobb időszakokban történik. Ezúttal például _ három nap alatt kel­lett áttekinteni mindazt, amit á legutóbbi, három évvel ez­előtti, hasonló csúcstalálkozó óta történt — de fel kellett vázolni azt is, ami a következő években, részben éppen a most aláirt megállapodások megvalósulásaként történni fog. PRÁGA ÉS BUDAPEST gazdasági kapcsolatai mind je­lentősebbek (Csehszlovákia a harmadik helyen áll szocialista partnereink sorában a külkereskedelemben). A kölcsönös ke­reskedelem 800 millió rubelre növekedett és reális elképzelés az egymilliárdos szint elérése. Általában 7—8 százalékos évi növekedést tervezünk a kölcsönös kereskedelemben, s nem ritka, mikor 12—13 százalék a teljesítés. Az árucsere-forga­lom hagyományos, megszokott rendjén túl azonban, mind több, és jelentőségében is növekednek a gazdasági kapcso­latok korszerű formái, a kooperáció a szakosítás. A kölcsö­nös előnyű együttműködés bővítésének jó példája a paksi atomerőmű építőinek adott csehszlovák tapasztalatok csak­úgy, mint a magyar mezőgazdaság építkezésben elért ered­ményének hasznosítása csehszlovák barátainknál. A két or­szág közötti gépkocsiipari együttműködés haszna mindkét! fél számára nyilvánvaló, s alighanem kölcsönös előnyökkel jár csehszlovák barátaink közreműködése a péti, az ózdi, a leninvárosi rekonstrukciókban vagy építkezésekben, csak úgy, mint a magyar szállodaépítők tevékenysége Csehszlová­kia földjén. Amikor a csütörtöki barátsági nagygyűlésen Kádár János és Gustáv Husák beszédében egyaránt szó esett a szocialis­ta gazdasági rend építésében elért eredményekről és a gon­dokról, s arról is, hogy a tőkés világ elhúzódó gazdasági vál­ságának hatását le kell küzdenünk, bizonyára sokaknak ju­tott eszébe, hogy a kapitalista gondok lényegében az energia- válság idején sűrűsödtek meg a legjobban. S aztán elégedet­ten gondolhattunk arra, hogy a szocialista közösség itt is számíthat az összefogás, a kölcsönös segítség, az elvtári együttműködés kimeríthetetlen erőforrásaira. Nemcsak a Szovjetunió pótolhatatlan, nagyvonalú feltételek mellett, adott olaj- és földgázszállításait kell itt említeni, hanem a mi ese­tünkben éppen a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése is jelen­tős. A százhalombattai erőmű építésében is volt csehszlovák közreműködés és a jövőben a Gabcikovo—Nagymaros víz­lépcsőknél megépülő vízi erőművek jelentenek majd fontos, új áramforrást a két ország számára. Megépül az „Adria’" kőolajvezeték is; Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia közös olajvezetéke olcsóbbá teszi majd az arab világból vagy más forrásokból érkező olaj szállítását. HA SOKAT ÉS MINDEN LÉNYEGES KÉRDÉST érint­ve tárgyaltak a magyar és csehszlovák vezetők a gazdasági kérdésekről, nem maradt el annak a felmérése sem, hogy mennyiben erősítettük az elmúlt években az együttműkö­dést más területeken. A két küldöttség vezetői joggal szögez­hették le a csütörtöki nagygyűlésen: ideológiai és kulturális, tudományos és műszaki kapcsolataink is elmélyültek, s min­denekelőtt: testvéri együttműködésünk jó eredményeket ho­zott a nemzetközi küzdőtéren, a békéért, az enyhülés fenn­tartásáért végzett munkában. A nemzetközi kommunista ás munkásmozgalom, fejlődésének új, fellendülő szakaszába lé­pett. Az elmúlt néhány esztendőben még világosabban lát­ták magyar és csehszlovák dolgozók egyaránt: a szocialista közösség országainak közösen kialakított, egyeztetett világ- politikai lépései jelentős új sikereket hoztak. Kádár János­nak az a megállapítása, hogy a szocialista elvi külpolitika népünk nemzeti érdeke és internacionalista kötelessége — éppen az elért eredményekben igazolódik. KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS, a proletár internacionaliz­mus elvei, őszinte, elvtársi légkör, teljes nézetazonosság: ez jellemezte a csehszlovák párt- és kormányküldöttség három­napos látogatását. A világhelyzet reális áttekintése, a két­oldalú és a sokoldalú szocialista együttműködésből, azaz a szocialista integráció továbbfejlesztéséből világosan következő gyorsabb fejlődés biztos tudata hatotta át a tárgyalásokat és fejeződött ki a két küldöttség állásfoglalásaiban. Ha vall­juk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus és a béke javára változtak és változnak, akkor ebben az is ben­ne foglaltatik, hogy a szocializmus és a béke megszilárdítá­sának fontos eleme a testvéri együttműködés a szocialista országok között. Kossuth-emlékülés Budapesten Kossuth Lajos születésé­nek 175. évfordulója alkal­mából emlékülést rendezett szombaton Budapesten, az Újvárosház dísztermében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ünnepségen, amelynek elnökségében he­lyet foglalt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke is, először kállai ■ Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke méltatta a kos- suthi életművet. Szólt arról, hogy a neves politikus személyében arra az államférfira emlékezünk, akinek neve elválaszthatat­lan történelmi múltunk egyik korszakától, az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc Magyarországától. kivételes, egyéniség élet. pályája átfogta szinte az egész 19. századot. 92 eszten­deje alatt a magyar föld fejlődésének úgyszólván minden sorsfordulójára be­folyást gyakorolt. Rá jigyelt, tőle merített vigaszt az or­szág, a Habsburg önkény- uralom időszakában. Követ­kezetes kitartása éltette azo­kat, akik az 1867-es kiegye­zés kompromisszumait eluta­sítva változatlanul a nemzeti függetlenség teljes kivívá­sáért küzdött. Népünk leg­jobb képviselői nem felej­tették el 1847-ben mondott szavait: „Rend csak mive- lünk lehet, kik a szabadság hívei vagyunk.” Nem vélet­len, hogy a komunisták ne­vét is zászlajukra tűzték. A két világháború között, de különösen, _ a „fasizmus . és a háború elleni küzdelem so­rán örökségét képviselték rajtuk kívül a baloldali szo­ciáldemokraták, a polgári demokraták is. Dr. Szabad György egye­temi tanár mondott ezután emlékbeszédet. Felidézte az egyik legnagyob hazafi helyúllásának, emberségének mérföldköveit. Hangsúlyoz­ta. hogy Kossuth — veresé­gei ellenére is — mindenki másénál eredményesebb küzdelmet folytatott a maga korában, a feudalizmus ha­zai felszámolásáért, a pol- gáriasodásért. A jubileumi megemléke­zést kulturális műsor követ­te. Közreműködött Bessenyei Ferenc, Némethy Ferenc, Szentpál Mónika, és Dévai Nagy Kamilla. _ „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents