Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

Százmillió forint sorsa Rejtett pincék — a pincefalak mögött Két és fél évvel ezelőtt siralmas állapotok uralkod­tak itt. néhány méterrel a föld alatt, az Agria Taver­na boltíves folyosóin. A -hangulatos borózó egyik napról a másikra életveszé­lyessé vált, a tufába vájt pincerész leszakadással fe­nyegetett- Két es fél év múl­tán szinte rá sem ismer az ember az akkori Tavernára, Újjáépítve, kicsinosítva, meg­nyitás előtti állapotban és — ahogy ez ilyenkor lenni szokott — zűrzavarban „fo­gadja'’ a szemlélódőket. A Taverna bezárására ak­koriban, jó két évvel ez­előtt, az öreg egri pincék „bosszúja” miatt került sor. És nemcsak a kedvelt szó­rakozóhely jutott ilyen sors. ra... Az öreg egri pincék a közelmúltban ismét ..hallat­tak” magukról. A Farkas- várban három, a Darvas ut­cában két lakást kellett azonnal lebontani az omlás- veszély miatt, s a Kisvölgy utcában sem egyszerűbb a helyzet. Ilyen meglepetés nemcsak a lakokat, hanem az egri pincerendszer kuta­tóit is éri időnként. Egy-két esztendővel ez­előtt a város alatt húzódó pincerendszer zegzugaiból S6 kilométernyit sikerült feltérképezniük a szakem­bereknek. Azóta újabb ré­szek kerültek a rajzpapirra. s a feltart üregrendszer 94 km.re növekedett föld alatti „városról” készí­tett helyszínrajz azonban még mindig nem teljes — es még sokáig nem is lesz az —. mert a kutatások, a munkálatok során újabb és v újab üregeket tédeznek fel. Az ismeri pincefalak mögött egyszerre rejtett agak tárul­koznak fel... A Tetemvár utca 7. szá­mú épület alatt húzódó pin­cében dolgoztak a szakem­berek, amikor hirtelen át­szakadt a fal és egy 25 mé­ter hosszú, három méter magas pincefolyosóra buk­kantak. A Darvas utca 33— 35. alatt, illetve a Pacsirta utca- környékén is hasonló meglepetés érte az építőket, a veszély elhárításán dolgo­zó brigádokat. Az egri pincerendszer ne­hezen adja meg magát■ Ezek után azonnal ide­kívánkozik egy megnyugtató vélemény, ezt a városi ta­nács mérnökgeológiai cso­portjának szakemberei mondták el: — Ezekben t hónapok. bán nincs annyi beszakadás, hirtelen jött omlás, mint évekkel ezelőtt. Ez a gon­dos felderitömunkának kö­szönhető. Tulajdonképpen a vizsgálatok alapján már elő­re tudjuk, hogy hol várha­tó újabb veszélyhelyzet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az eddig még nem is­mert pincerészek meglepeté­seket okozzanak. A kutató- és a megerősítő, megelőző munkával annyit viszont már elértünk, hogy a város területén jelentősen nőtt az olyan részek „beépíthetősé­ge'', amely alatt egykor ve­szélyes pincék húzódtak. Jelenleg is a város több pontján dolgoznak a Bá­nyászati Aknamélyitő, vala­mint a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat bri­gádjai, hogy megóvják a műemlékeket, a lakóépülete­ket, az utakat. A Tetemvár környékén a Darvas, a Bérc és a Bárány utcában „több­szintes” pincék megerősíté­sét végzik, másutt • a 25-ös út leendő nyomvonala alatt tömik be az üregeket. Az úgynevezett ' „tömedéke­lést” sikerült gépesíteni, így az iszapoló géplánc segítse, gével meglehetősen gyorsan haladnak a munkálatokkal. Ez azért is lényeges, mert a gyorsaság ebben a megóvó szakaszban rendkívül lénye­ges dolog. A még vízben álló pincék sem okoznak ma már gondot a szakemberek­nek. akik „bevetették” a legkorszerűbb vízelvonó be­rendezéseket. Sót: a tanácsi építők egy új eljárást is Wi- kísérleteztek. napjainkban már a fötecsgvaros eljárás­sáI erősítik meg a pincék boltozatát. Ez azt , jelenti, hogy' az elöregedett födém­részt egy egyszerű, de rend­kívül hatásos módszerrel összekötik a még ép- sza­kasszal. Természetesen. mindez nem oicso mulatság. © Az ■ egri pincerendszer az elmúlt evekben nem keve­sebb. mint 270 millió forin­tot „nyelt’’ el: A kívülálló­nak , ügy tűnik, mintha ki­dobott pénz lenne ez, ' a szakemberek. azonban jól tudják, hogy ennél még sok­kal többre lenne szükség ah. hoz, hogy teljesen feltárják és ártalmatlanná tegyék a város alatt húzódó ureg- rendszert. Milliókba, kerül- a geodé­ziai munka, s legalább eriy- nyit emészt fel az üregku­tatás. Ezekben a hónapok­ban például végigfúrják a Vörösmarty utcát. minde­nütt megvizsgálják a város „alvilágát”, ahol majd a le­endő 25-ös út épül. Így nem érheti meglepetés a ké­sőbbiekben a városlakókat, a közlekedőket. Hasonló feltá­rási munkákat végeznek majd Felnémeten is­A már feltárt és életve­szélyesnek nyilvánított pin­cék megszüntetése — az úgynevezett tömedékelés — csak ebben az évben 74 mil­lió forintba kerül. Ehhez még egy adat« a Gárdonyi Géza Színház mellett húzó­dó pinceszakasz megszünte­téséhez nem kevesebb, mint 5 ezer köbméter anyag be­építésére volt szükség. És még nem beszéltünk a támfal-megerősítésekről, amelyek a Városfal út, a Ráctemplom környékén. a Bocskai és a Kisvölgy út, illetve a Dózsa György tér, valaminl az Almagyar úti tamfal között folynak majd. A munkálatokat előrelátha­tólag az ősszel kezdik meg az érintett vállalatok szak­emberei. Mindehhez kapcso­lódik még egy sor épület helyreállítása, valamint a vízelvezetéssel . kapcsolatos csatornarendszer kiépítése. így már nem tűnik olyan sol-cnak az: idei esztendőre jutó 129,7 millió forint. © Az egri pincerendszer Is­mét „hallatott” magáról. Am nemcsak az öreg, a beom- lófélben levő üregek okoz­nak gondot a szakemberek­nek. hanem egyes pincetu- lajdonosök is akadályozzák a gyors ügyintézést. Törvény ide. törvény oda, nem min­dig engedik a portájukra a veszély elhárításán dol­gozó építőkét, bányászokat. Arra , hivatkoznak, hogy- a pince az ö tulajdonukban van. s ők nem kérték a helyreállítását — főként ak­kor nem, ha a föld alatti helyiség emiatt kisebb is lesz —. sőt tiltakoznak a munkálatok ellen. Nehéz ilyenkor megmagyarázni, hogy ez már nem egyéni, hanem közösségi érdek Mert ha egy rossz állapot­ban levő pince beomlik, ak­kor — mint. a tapasztalatok is igazolják . — sajnos, egész utcasorok kerülnek veszély, be. A hosszadalmas meggyő­zésre pedig ilyenkor nincs idő. csupán a gyors csele­kedetre. 5 ez így jogos, hi­szen a pincefalak mögött kt tudja hány rejtett pince hú­zódik meg — ezernyi ■ ve­széllyel. Szilvás István Ük; hätmsn Á barátság követei A fiatalok igen nagy részt kértek, kaptak és vállaltak abból a nemes feladatból, amely a népek közötti ba­rátság erősítését, elmélyíté­sét tűzte ki célul. Az ifjú­ságra ez mindenkor jellem­ző volt, manapság pedig a barátság ápolása különös jelentőséget kap. Amolyan „mini VIT”-számba megy például a magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál, amelyen a két nép fiataljai találkoznak, kicserélik ta­pasztalataikat. ismerkednek egymás életével, munkájá­val, s amelynek első rendez­vényére két. évvel ezelőtt ke­rült sor hazánkban. Még­hozzá nagy sikerrel! Néhány nap múlva a Szovjetunió ad otthont e találkozónak, ame­lyen a népes magyar kül­döttség tagjai között ott lesz­nek a Heves megyei fiatalok képviselői is. Elutazásuk előtt három küldöttel beszél­gettünk. GYAKRABBAN találkozzunk: Rácz Anikó, az egri tanár­képző főiskola másodéves magyar—ének szakos haliga­Az egy igaztalan ember „Egyszerűen nem bírok ve­le. Hatvan ember elégedett velem, nekik jó. ahogyan vezetek, ennek az egynek meg semmi sem tetszik. Nagy hangon, durván beszél min­denkivel. hanyag a munká­jában. és ha figyelmeztetem, vagy ha büntetem, azt ter­jeszti rólam, azért teszem, mért nem tetszik a fizimis­kája. Igaz. kapok segítséget a társadalmi szervek vezetői­től. de azok inkább csak hé- kitgetnek ■ A vita. a súrlódá­sok elkerülése vegeit inkább a csendes belenyugvásra, az elnézésre biztatnak. A kollé­gái pedig félnek tőle. A dur­vaságától, a nagy szájától. Hogy én személyeskedek ve­le, hogy neheztelek rá? Per­sze. hogy neheztelek, de nem az emberre: hanem a maga­tartására. azokért a dolgo­kért, amit csinál. Ö pedig jön a munkahelyi demokráciával, meg a jogával és azt híresz- leli fűnek-fának. hogy én a kétkezi dolgozót üzkélem. Szóval, több gondot okoz ne­kem ez az egy emoer. mini az egész kollektíva, . több energiát elvesz a felettesetm- től — mért jelentget. ha rá­szólok. amit vizsgalatok kö­vetnek —, mint az egesz kollektíva.” ... Imigyen panaszkodott • az üzemrész vezetője, aki ta­nácstalanságában és tehetet­lenségében már azzal a gon­dolattal foglalkozik. hogy kéri; helyezzék vissza az esz­tergagépéhez. Kár lenne! Kár, mert „hősünk” jó vezető. Ha­tározott, demokratikus veze­tő. Az üzemrész dolgozóinak többsége — igaz, nem min­denki -— tiszteli. elfogadja, mert sikerült velük megér­tetnie. hogy a vezető és a beosztott nem elleniéi, hogy • a vezető és a beosztott között érdekazonosság, együttműkö­dési viszony van. Meghallgat •és megfogad minden jó ta­nácsot. nemcsak gondolkodni, de dolgozni is engedi mun­katársait, kiáll mellettük, har­col jogos érdekeikért. Ugyan, akkor következetes abban, hogy rendnek kell leírni es nem engedi, hogy mindenki azt. csináljon, amit akar. És elsősorban is az elvégzett, munka után méri embereit. Mi .hát akkor az oka még­is, hogy egy ember így „meg- kavarhátja” az üzemrészt, hogy időnként sikerül egy embernek feszültségei te­remteni, hangulatot szítani a vezetés, ellen? Az egyik ok talán az, hogy az emberek általában jók, nem szeretnek a másiknak ártgni. Nem szívesen szóinak rá egymásra. Dehát nem le- liét nem szőlői. Miért kelle­ne igazat adni a lusta, tisz­tességtelen embernek? Miért a . humánum annak. az egy­nek, aki a többséget semmi­be sem nézi, semmibe sem veszi? Az igazat kell mindig 'védeni, akár kinek és akár kivél szemben Van igaza. Könnyű demagóg módon mindenkor a: demokráciával előhozakodni. Dehát a de­mokrácia az osztály, a mun. ‘kásosztaly demokráciája — és a munkásosztály fegyelme is! —, nem pedig az egyes nagyhangúé, még akkor is, ha az az egy overallt is visel. Ahogy a vezető nem önké- nyeskédhet, éppen úgy az egyes beosztott sem enged­heti- meg magának, hogy hanyag munkáját frázisok­kal, vagy éppen a vezető pocskoridiázásával, antide. mokratiícusnak történő kiki­áltásával takargassa. A fegyelem megkövetelése nem antidemokratikus! A többség a rendet, a jót akar­ja, ezért tesz is. hiszen úgy él és úgy is dolgozik, Ami­kor tehát a vezető fegyel­mez, rendet akar, a többsé­get, a munkahelyi demokrá­ciát szolgálja. És hogy ez a szolgálat mi­nél jobban érvényesüljön, gyümölcsözzön, ehhez segít­séget kell kapnia a vezető­nek, a társadalmi szervektől, az egész kollektívától. Éppen a demokrácia érdekében! Mert nem egy fecske csi­nálja a nyarat! l’app János patikus, kedves, lelkes fiata­lok, jó velük dolgozni. ( — Ügy tudom, a fesztivá­lon külön feladatod is lesz. — Igen, s nem is olyan könnyű Leningrádban a KISZ és a Komszomol kap­csolatáról korreferátumot tartok. Ebben beszélek a fő­iskola külföldi kapcsolatai­ról, elsősorban a csuvas kap­csolatokról. a nemzetközi épí­tőtáboraink sikeréről, aztán szólok a jól működő MSZBT. takcsoportunkról, illetve a „Druzsba” klubról is, ahol sok jól sikerült rendezvényt bo­nyolítottunk már le. S termé­szetesen tolmácsolom azt a kívánságot iá. hogy találkoz­zunk gyakrabban a testvér- területek fiataljaival. NÉZNI, LÁTNI. TAPASZTALNI tója. s alapszervezeti KISZ- titkár. — Elsős gimnazista ko­rom óta vagyok tagja az if­júsági szövetségnek. Eleinte funkció nélkül, de tulajdon­képpen mindent csináltam, amire lehetőség nyílott, mert minden érdekelt. S érdekel ma is. Szeretem a közössé­get. szeretem, ha sokan van­nak körülöttem. Jó vitatkoz­ni és szórakozni, szervezni és részt venni érdekes rendez­vényeken . .. Így aztán a fő­iskolán is „fejest ugrottam” a mozgalmi munkába. Amel­lett, hogy alapszervezeti tit­kár vagyok, vitakört veze­tek az első évfolyamosok számara, aztán tagja vagyok a városi KISZ-bizbttságnak, s patronálom a Gárdonyi gimnázium KISZ-eseit. Szirti­A Gyöngyös—domoszlóí Állami Gazdaság gépműhe­lyében találkoztunk Szén i­czey Zoltánnal. Autó-villa­mossági szerelő, a mozga­lomban pedig a kulturális feladatokat vállalta. — Már úttörőkoromban is szerettem a közösséget, ter­mészetes hát, hogy ezt az igényt a gimnáziumba is ma­gammal vittem. Társaim örökmozgónak neveztek, mert minden érdekelt és érdekel ma is a politikai kérdésektől a kultúráig. A gazdaságban igen jó kollektívára találtam, tudunk együtt dolgozni, s nagy segítséget kapunk a ve­zetőktől is. — A leningrádi út nem. csak képviselet, jutalom is... — Csak másfél éve „nyüzs­gők” a gazdaságnál, s amikor megtudtam, hogy tagja le­szek a megyei delegációnak, kissé zavarba jöttem. Arra gondoltam, hogy igen sokan vannak rajtam kívül, akik utazhattak volna. Előlegezett bizalomnak veszem ezt a kül­detést. ■— Felszólalsz valamelyik szekcióban? — Nem. csupán részt ve­szek az üléseken, tapasztalat- cseréken. De ha módom vol­na, megemlíteném, hogy a kapcsolattartást, emberköze- libbé kellene tenni, mert mi van például nálunk? A gaz­daság a csebokszári állami gazdasággal tartja a kapcso­latot, ez azonban eddig a kétévenkénti delegációcserén és az ünnepi kölcsönös levél­váltáson még nem jutott tűit De elsősorban látni, nézni, tapasztalni akarok.. Már a térképet meg az útikönyvet jó néhányszor áttanulmá-. nyoztam ...! * KERESSÜK A KAPCSOLATOT" Balázs József a KAEV egri gyára KISZ-bizóttságáhák tit­kára. Több, mint egy évtize­de. pontosabban tizenkét éve tagja az ifjúsági szövetség­nek; az iparitanuló-intézetv ben kezdte, s ahogy mondta: „természetesen később, az új munkahelyen sem hagytam abba”. — A gyárban alapszerveze­ti titkárként kezdtem, • aztán amikor már sikerült három alapszervezetet is összehoz­ni. megalakult a bizottság, s megválasztottak titkárnak. Az utóbbi években volt mit tennünk, segíteni a gyár köl­tözésében, s megkeresni- a legjobb módszereket a moz­galmi munkához az új lehe-. töségek között. Igen nagy se­gítséget kapunk a pártszer­vezettől. s ezt azért 'hangsú­lyozom. mert Merezel József párttitkár korábban — KISZ. titkár volt! Tőle vettem át a stafétabotot... — Jártál már a Szovjet­unióban? — 1974-ben már voltam az Expresszel. Moszkva—Le­ningrad útvonalon. Így aztán bizonyos fokig ismerősként utazom most. Annak ide­jén sikerült levelező part­nert. is találnom, s ez a kap­csolat azóta is tart; írunk egymásnak magunkról, hang­lemezeket cserélünk ... Re­mélem. sikerül találkoznunk Leningrádban. Az ilyen kap­csolat is sokat jelent, • hátha sikerülne a gyárnak is part­nerre találni. Nagyon szeret­nénk, keressük is a későbbi­ekben a kapcsolatot. Eddig a költözés és hasonló prob­lémák miatt nem volt' rá időnk, lehetőségünk. Ami ezt az utat illeti? Ügy érzem, nagy a felelősség, hiszen több, mint húszezer magyar ifjú- kommunistát képviselünk. — Akkor jó utat, sok sié kert valamennyiőtöknek! (K. G.) ' Újabb tv-átjátszó lió forint értékű munkának több mint a felét adja. A létesítmény átadását au­gusztus 20-ra tervezik. A közeli, ipari nagyközség­ben, Borsodnádasdon, a he­lyi' tanács és a lemezgyár újabb televízióét jásztó be­rendezés létesítésével javítja a tv-műsorok vételét Észak- Magyarországon. A sok He­ves megyei dolgozót is fog- lalkozUiü üzem az egymil- 1977. augusztus 11-, vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents