Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

ymm pioletariai, EGYesuuETEgr: Mlffn MMMxna /IW**+•*§■* UMj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA feS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ________ X XVHI. évfolyam, 191. szám ARA: 1,— FORINT 1971. augusztus 14., vasárnap Tito Moszkvába látogat A „NIN”, az egyik legte­kintélyesebb belgrádi heti­lap. legújabb számában „A kipróbált út” címmel kom­mentálta Tito jugoszláv el- elnök küszöbönálló moszkvai látogatását. A többi között megállapí­totta: — Amikor tavaly no­vember 18-án Leonyid Brezs- nyev Belgrádból hazatérve Moszkvában kilépett a re­pülőgépből. nyomban ezek­kel a szavakkal fordult az őt váró politikai vezetők­höz: „Jó látogatás volt.” Az­óta 10 hónap telt el, és a jövő- héten szovjet meghí­vásra Tito elnök Moszkvá­ba érkezik. Meggyőződé­sünk, hogy Tito szovjetunió­beli látogatása hasonlóképp jó lesz. Augusztus 6—13: akcióhét Országos méretű tiltakozás a neutronbomba ellen Világszerte és hazánkban is élénk visszhangra talált a Béke-világtanácsnak a bé­kéért síkraszálló nemzeti és nemzetközi szervezetekhez, politikai pártokhoz, a világ közvéleményéhez kibocsátott felhívása: augusztus 6—13. között tartsanak nemzetkö­zi akcióhetet az új, borzal­mas tömegpusztító jegyver, a neutronbomba ellen. Az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége, csatla­kozva a nemzetközi akció­hoz, tiltakozó nyilatkozatot adott ki. A magyar nép széles ré­tegeit tiltakozó gyűléseken, brigádértekezleteken, röp- gyűléseken, ifjúsági és egyéb megmozdulásokon fejezték ki felháborodásukat az ame­rikai katonai, hadiipari komplexumnak, a Cárter- kormánynak a fegyverkezési hajsza új szakasza megindí­tására irányuló terveivel kapcsolatban. Az Országos Béketanács titkárságára folyamatosan ér­keznek a tiltakozó levelek, az állásfoglalások, a távira­tok. Felemelték hangjukat az új tömegpusztító fegyver- ellen a Ganz-MÁVAG, a Zrínyi Nyomda. a Ságvári Baromfifeldolgozó Vállalat, a Villamos Berendezés és Készülék Művek, a Danúvia Központi Szerszám- és Ké­szülékgyár 3- számú gyár­egysége, a Mecseki Szénbá­nyák, a Győri Vagongyár dol­gozói, szocialista brigádjai, a harkányi „Népek Barátsá­ga" Nyáty Egyetem tíz or­szágból érkezett hallgatói és még számos ipari mezőgaz­dasági vállalat, tudományos intézmény dolgozói. Szövetkezeti parasztsá­gunk a nyári mezőgazdasá­gi munkák közepette is ak­tívan vesz részt az akció-' bán. A budapesti 62_es számú posta irányító osztályának Radnóti Miklós és Martos Flóra szocialista brigádjai felhívással fordultak az ame­rikai édesanyákhoz: az élet, az emberiség nevében tilta­kozzanak a neutronbomba i gyártása ellen. Hitet tettek | a Béke-világtanács felhívá­sa mellett a különböző tár­sadalmi szervezetek, egyhá­zak is. Az akcióhéten a Hazafias Népfront és a KISZ szerve­zésében Monoron nagygyű­lést tartottak. A monori já­rás csaknem egész felnőtt lakossága aláírásával fejez­te ki tiltakozását a neutron- bomba ellen. A békéscsabai városi KISZ-bizottság tilta­kozó levelezőlapokat bocsá­tott ki. amelyeket több mint 30 ezer fiatal írt alá. A le­velezőlapokat Békéscsabán, a Tégla- és Cserépipari Vál­lalatnál nagygyűlés kereté­ben adták át az Országos Béketanács képviselőjének. A neutronbomba elleni til­takozást sok helyütt azokon a megmozdulásokon fejezték ki, amelyeken Hirosima és Nagaszaki atombombázásá­nak 32. évfordulójára emlé­keztek. Befejeződött a III. anyanyelvi konferencia Szombaton utolsó tanács­kozási napjához érkezett és zárónyilatkozat közreadását val befejezte munkáját a Budapesten megtartott III. anyanyelvi konferencia. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár foglalta össze a befejező plenáris ülésen a konferen­cia munkájának eredménye­it, tapasztalatait, az anya­nyelvi mozgalom további fej­lesztését szolgáló útmutatá­sait: — A hatnapos konferenci­án elhangzott beszámolók, előadások, felszólalások — mondta — jól vonták meg az anyanyelvi mozgalom hét­éves történetének mérlegét' A III. anyanyelvi konferen­cia nemcsak méltó folyta­tását jelentette az eddigi­eknek, hanem a mozgalom minőségi fejlődését is re­gisztrálhatta. Amint a ta­nácskozáson megfogalmazó­dott : a konferenciák és az egész anyanyelvi mozgalom hatása vitathatatlan; külö­nösen a második konferen­cia óta. Egyre többen lép­tek a Magyarországhoz va­ló közeledés és tartós kap­csolatok útjára, mert tuda­tában vannak annak, hogy anyanyelvűnk és a magyar kultúra megőrzése az anya­ország segítsége nélkül tar­tósan nem lehetséges. — A konferencián első íz­ben vettek részt a Magyar- országgal szomszédos szocia­lista országok magyarságá­nak képviselői. Körünktíen nagy örömmel köszöntöttük őket. Részvételüket, jelenlé­tüket munkánkban a jövő­ben is fontosnak ítéljük meg. Egri nyári egyetem Téma: a íilnmiűveszel X.-"1'“ *‘.;x Köszönet a kenyérért * MEGTERMETT az idei kenyerünk. Űj búzát őrölnek malmaink és kisült már az első kenyér is „friss” lisztből. Mindez természetes, évről évre megismétlődő folyamatnak tűnik. Sokan viszont megfeledkeznek arról, hogy a körülte­kintő munkát a nehéz napok, a küzdelmes órák eredményét hagyták maguk mögött aratóink. Mert, hogy lett gabonánk és lesz továbbra is kenyerünk, az elsősorban az emberek, az emberi kollektívák sikere. Nem kis győzelem ez. ha ma már nem is olyan látványos, mint azelőtt. De hála a tudománynak, a megújuló technikának, hogy immár nemigen került kézbe a kasza, mert helyett? mindent elvégeztek a kombájnok és a gyors szállító jármű- vek. Persze azt is könnyen tudomásul veszi az ember, hogy ma már megbízható, jó gépek vannak, amelyek mentesíte­nek a nehéz fizikai munkától. De hiába a gép. ha nincsen ember, aki irányítja azokat. , Felelős szervezés és irányítás. Ez a két fogalom különös hangsúlyt kapott az idei aratásnál, hiszen Heves megyében is, minden idők legkorábbi betakarítását végezték. Június második felében már a földeken voltak a kombájnok és arat­ták az árpát, nem sokkal később pedig a búzát, és július második leiére már le is .jöttek onnan. Ám sok álmatlan, gondterhes tervező-szervező éjszaka előzte meg ezt. Gondol­junk csak a tavaly ősszel megújuló esőzésekre, amelyek mi­att kétezer hektárral kevesebb búzát vetettek gazdaságaink. Aztán, amikor a kemény telet átvészelte a gabona, jött a tavaszi belvíz, s ez újabb kétezer hektár kenyérnekvalót pusztított el. A szakemberek mégsem csüggedtek, hanem igyekeztek mindent megtenni a tervezett termés megmen­tésére. Az időjárás közben megváltozott és a nyár eleji ká­nikulai forróság meggyorsította az élést. Így, amire alig számítottak, egy héttel hamarabb indulhattak a kombájnok. A munka alapos szervezettségére jellemző, hogy bár az esőzések és a szélviharok miatt több ízben is meg kellett szakítani az aratást, pihenőre kényszerültek a gépek, mégis a szokásosnál tíz nappal előbb íejezték be a nagy munkát. A szélvihar például sok helyen megdöntötte a gabonát, en­nek ellenére mégsem hagyták abba a betakarítást, hanem ka­lászemelőket szereltek a gépekre és úgy arattak. Eszembe jutnak Kiss Lajosnak, a hevesi Rákóczi TerJ melöszövetkezet kombájnosának szavai, aki egyike volt a megyében dolgozó 500 arató-cséplőgép vezetőnek: „Március végétől a gépműhelyben dolgoztam. Korán kezdtük a felké­szülést. Amikor enyhüli az idő és a nap kisütött, a szabad eg alatt hozzáláttunk a kombájnok karbantartásához. Mások akkor a fólia alatt palántákat ültettek, de mi már a nyári betakarításra gondoltunk . . Az időbeni szervezés meghozta eredményét. A félezer kombájn, a terményt naponta szállító 2 200 traktor és 800 teherautó, az e gépeket kiszolgáló személyzet valóban még, tette a magáét. Ezen a nyáron nem volt gond az alkatrész-* ellátással sem, a kombájnszerelö munkások pedig rendsze­resen ott voltak a földeken és mindenkor segítettek, MOST. amikor minden idők leggyorsabb aratása véget-' ért. és magtárban az idei termés, amely ráadásul jobb is a tavalyinál, köszönet a fáradtságot nem ismerő kombájnosok- nak: a szállító- és rakodó munkásoknak, a szerelőknek és az anyagbeszerzőknek. Mindazoknak, akik derekasan helytáll­tak és elősegítették Heves megyében is az idei kenyérnekvaló ilyen gyors, és zavartalan betakarítását. Mcntusz Károly Mint ahogyan beszámol­tunk olvasóinknak, hetedik alkalommal rendezik meg Egerben a nyári egyetem filmművészeti tagozatát. A TIT hagyományos nyári programjának résztvevőit, szombaton délután a Tech­nika Hazában Dér Béla né, az egri városi tanács elnök- helyettese köszöntötte, majd Szalay István, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese megnyitóbeszédében méltatta a nyári egyetem jelentőségét. s annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a megyeszék­hely vendégei hasznosan és kellemesén töltik az elkö­vetkező napokat, s a bemu­tatott. alkotások továbo öregbítik a magyar filmek hírnevét. Ezután Kovács Já­nos. az egri városi pártbi­zottság titkára tartott elő­adást hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális éle­téről. Ä megnyitón részt vett Búzás Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, valamint dr. Draskovits Tiborné, a Film- tudományi Intézet osztály- vezetője is. A nyári egyetem első nap­ján levetítették Fábri Zol­tán Ötödik pecsét című film­jét, amely díjat nyert ' a moszkvai fesztiválon. ★ Fesztiválra emlékeztet kis­sé a hangulat,, hiszen több mint húsz film vár bemuta­tásra, a közönség pedig szakemberekből és filmbará­tokból áll: nyolc országból ranjd százan. jelentkeztek erre a népszerű nyári egye­temre. A tíznapos gazdag program vonzotta Egerbe többek között Iszak Szer. mant, az Észt SZSZK film­szövetségének elnökét. Christian Olssont, a finn szövetség titkárát, ■ de ré­gi ismerősként üdvözölhet­tük Paul Róbertét, a Fran­cia—Magyar Baráti Társa­ság filmszekciójának veze­tőjét is, aki szinte már törzsvendégnek számit az egri nyári egyetemen. Két téma szerepel a nyá­ri egyetem programján. A hallgatók Máriássy Félix, az 1975-ben elhunyt kétszeres Kossúth-dijas rendező alko­tói útjával ismerkednek meg, ,s megtekintik többek között a Budapesti tavasz, a Roko­nok. az Egy pikoló világos. a Külvárosi legenda című filmeket. A másik témakör keretében a szovjet néma- és koraj hangosfilm kísérleti tö­rekvéseiről hangzik el elő­adás. s bemutatják a Do- nyec-medénce szimfóniáját és a Boldogság című szovjet műveket. A két témakörön túl a nyári egyetem hallgatói meg­tekintik Jancsó Miklós, Ko­vács András, Kása Ferenc, Huszárik Zoltán, Bacsó Pé­ter, Rózsa János, Dombi ki János. Szabó István. Mészá­ros Márta és Makk Károly néhány alkotást, előadást hallgatnak napjaink magyar filmművészetéről, majd ren­dezőkkel találkoznak. A filmművészeti tagozat augusztus 22-én diplomaosz­tással fejeződik be. Az úgynevezett redős csőhajlítás különleges megoldásait magyarázza Tóth Mátyás üzem­vezető a rekordot jelentő 80(1 milliméteres átmérőjű csöveken. (Fent) A nagy méretek is megkövetelik a pontos­ságot: Kozsnyik Béla és Bakos László el­lenőrzi a hajlítás ívét. (Jobbra) .(Foto: Perl Marton) Csőhajlítás „nagyban” Acélcsöveket hajlítani csak a kívül­álló számára jelent egyszerű felada­tot: nagy figyelmet, pontosságot, hozzáértést követel ez a munka a ve­le foglalkozó szakemberektől. A nagy átmérőjű hajlított acélcsöveket a korábbi esztendőkben jobbára csak külföldről, főleg a nyugati országok­ból szállítottuk. Ezt az importot ma már hasonló minőségben váltják fel a Csöszerelőipari Vállalat selyp— vörösmajori üzemében hajlított acél­csövek. Egészen nagy átmérőjűeket is hajlítanak itt mar az anyag leg­kisebb károsodása nélkül: ezekből a lakótelepi távfűtésekhez szállítanak egyre nagyobb mennyiségben. A kö-' «elmúltban egyébként „országos re­kordot” értek él: nyolcszáz millime- teres csöveket hajlítottak a Fővárosi Távfűtő Müvek részére. Ez a saját rekordjuk is. ennél többet egyelőre nem tudnak még a vörösmajori szakemberek. Az igényeket ismerve azonban, nem biztos, hogy hosszú életű lesz ez a rekord, föl kell ké­szülniük akár egy méter átmérőjű csövek hajlítására is. Az idén össze­sen hatezer ivhajlitást készítenek, nagy mennyiségben exportra, de in­nen szállítják a csöveket például a gyöngyösi lakások távfűtéséhez is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents