Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

'^■w'VG'VAAAAA WVWA H eti kiiipoiltikai összefoglalónk íj AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN: £ HÉTFŐ: 3 2? kommunista és munkáspárt nyilatkozatban tiltakozott nz amerikai neutronbomba tervezett gyártása ellen — £ • Eltemettek Makariosz érseket Belgrádiban í bejelentették, hogy Tito augusztus végén Pekingbe látogat. KEDD: Leonyid Brezsnyev a Krímben találkozott Tador Zsivkovval — Church amerikai szenátor Kubában tárgyal — Púja Frigyes külügyminiszter Mongóliába utazott. SZERDA: A* Afrikai F.qyséqszervezet felhívta Etiópiát és . Szomáliát, szüntessék be a fegyveres harcot — c Vance tárgyalásai Izraelben non módosították £ as izfacH kormány merev álláspontját. I CSÜTÖRTÖK: ^ Egyes hírek szerint Pekingben ülésezik a kínai > pártkongresszus — Befejeződött 11. Erzsébet királynő ^ látogatása. Eszakdrországbanw < PÉNTEK: < Leonyid Brezsnyev megbeszélése Cedenbállql ■*-. íj Üjabb harcok Ogadenban — Megegyezés a Panama• <. csatorna ■jövőjéről, y SZOMBAT! < Amerikai—angol—dél-afrikai külügyminiszteri tárgyalás £ Londonban Rhodesiáról — De Guiringaud francia S külügyminiszter Zambiában __tárgyal. ^A^^\VV\W«AAAA^VVVNAAAAAA^Wv^/v\AA>V^AAAAAA^WVVVWvVVWSí Komsiseiitüeroiké, Páliy Józsefé 8 szó: A hét 3 kérdése A hét leglátványosabb ese­ménysorozataként a nyugati propagandagépezet Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter közel-keleti „ingajá­ratát” igyekezett feltüntetni: A State Department ura négy nap alatt üt főváros­ban járt, a leghosszabb időt Izraelben töltötte. Igazi kér­dés azonban a tárgyilagos és józanul gondolkodó hír­magyarázók számára nem vetődött fel e látogatássoro. zat kapcsán, hiszen amint ez várható volt, ki-ki meg­maradt a maga álláspontja mellett, s egyelőre csak az időnyerés mutatkozott cél­nak. S.hogy ez valóban si­került is, ez jelenthet az USA és Izrael számára ered­ményt. ... . Más ■ fontos események szolgáltatják a kérdésekhez a témát: elsősorban Leo­nyid ‘ Brezsnyev és a szocia­lista országok pártvezetői­nek krími megbeszélései. A héten továbbgyűrűzött a vi­ta a nyugati országok és a NATO vezető köreiben akö­rül: változott-e az amerikai hadsereg nyugat-európai stratégiája’ Végül az afrikai események újból ráirányít­ják a figyelmet a fekete földrészen feszülő ellentétek­re. Hogyan fogadta a világ­sajtó a krimi találkozókat? Öt éve minden nyáron nagy jelentőségű .találkozók színhelye a Krim-féisziget. A Fekete-tenger partján tartózkodik, a nyári hóna­pokban itt dolgozik Leonyid Iljics Brezsnyev, aki ilyen­NDK—NSZK tárgyalások Az NDK sajtója szombaton röviden, de vezető helyen száfpolt be a Hans-Jürgen Wisehnewski nyugatnémet kancellári hivatali állammi­niszternek és dr. Michael Kohl nagykövetnek, az NDK állandó NSZK-beli képvise­lete vezetőjének (képünkön' pénteki találkozójáról, han­goztatva. hogy a megbeszélő sen „a Német Oemokratikur- Koz'ársaság és a Német Sző vetségi Köztársaság között' Sßinmäs tw, augusztus 14., vasárnap kapcsolatok további norma­lizálásának témáit vitatták meg.” Az NDK az érdemi tárgya­lásokat előkészítő most meg­kezdett megbeszélések tála­lásának módjával is érzékel, fetik: az NDK abból indul ki, hogy kölcsönös jóakarattal "többre lehet lépni. Az NDK •észéről fennállt és fennáll a jóakarat, az NSZK-val való kapcsolatok további norma­lizálásának szándéka és az együttműködésre törekvés a különböző társadalmi rend­szerű szuverén államok kö­zötti békés egymás mellett =lés és a helsinki elvek szel­lemében. kór „a Krími Kremléből irányítja az első és legna­gyobb szocialista államnak, a Szovjetuniónak és pártjá­nak, az SZKP-nak a tevé­kenységét. 1972 és 1973 nyarán az európai szocialista országok pártvezetői, akik közül töb­ben éppen július végén, au­gusztus elején évi szabad­ságuk egy részét töltötték a Fekete-tenger üdülőhelyein, egyszerre ültek a tárgyaló­asztal mellé, hogy közösen tekintsék át a világhelyze­tet. a szocialista országok együttműködésének kérdés- csoportját, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom előtt álló feladatokat. Az utóbbi években így nyár derekén külön-külön talál­kozott Leonyid Brezsnyev a szocialista országok pártve­zetőivel. így történt ez az idén is. Utoljára Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a Nagy Népi Hurál el­nökségének elnöke Járt a Krímben. Mint emlékezetes. Kádár János július végén folytatott eszmecserét Leo­nyid Brezsnyevvel. A világsajtó nagy jelen­tőséget tulajdonít a szocia­lista országok pártvezetői immár rendszeressé váló ta­lálkozóinak. Természetesen a hírmagyarázók a kiadott közleményeknek a nemzet­közi helyzettel kapcsolatos megállapításait kísérik min­denekelőtt figyelemmel, akik például az . ugyancsak a hé­ten lefolyt szovjet—bolgár találkozó kommünikéjéből azt emelik ki: „A fegyver­kezési hajsza fokozását szor­galmazó bizonyos imperia. lista körök tevékenysége el­lenére folytatódik és elmé­lyül a nemzetközi enyhülés irányzata”. Ugyancsak hang­súlyt kap a nemzetközi saj. tóvisszhangban, hogy a ta­nácskozásokon mindvégig ki­fejezésül. jutott az, aggoda­lom az afrikai országok kö­zötti feszültség, ellenséges­kedés láttán. A még oly szovjetellene« sajtó sem tudott a Krímben lezajlott találkozók során Olyan jeleket találni, ame­lyekből a legnagyobb kép­zelőerő segítségül hívásával bárminő ellentétekre követ­keztethetett volna. A reakciós toliforgatók is kénytelenek voltak elismer­ni, hogy a Krími találkozó­kat a szocialista országok egységes állásfoglalásai, a nemzetközi porondon való közös fellépései jellemezték. Miért most robbant ki vi­ta az amerikaiak nyugat­európai stratégiájáról? Az amerikai sajtó egy ré­sze, nyilván sugalmazásra. arról adott hírt, hogy Wa­shingtonban felülvizsgálják a Nyugai-Európa megvédésére vonatkozó stratégiai' terve­ket, Egy esetleges háborúban az amerikai hadsereg kezdet­ben visszavonulna és eleve feladná az NSZK egyes te­rületeit. A közlések érthető riadalmat okoztak' a nyugat­német politikai körökben, el_ sősorban a. CDU—-CSU hon­atyái és a hozzájuk közel­álló lapok publicistái kon­gatták meg a vészharangot a szövetségi köztársaság biz­tonsága, sőt fennmaradása fölött. Aztán sorra-rendre napvilágot láttak a cáfola­tok: a washingtoni kormány éppúgy mint a bonni, egymás után bizonygatta, hogy ilyes­miről szó sincs. Az USA to­vábbra is biztosítja az NSZK békéjét, biztonságát, az ame­rikai védelem teljes és tö­kéletes, Persze, addigra a propa­ganda nagy köve már elre­pült ... A lélektani hadvi­selés szakértői javában szá­molgathatták, hogy. a várt röppályát írja-e le, eléri-e a célját? Mi is lehetett hát most a szándékuk a fegyverkezési hajsza fokozását szorgalma­zó imperialista köröknek — hogy a szovjet—bolgár kom­müniké szóhasználatát alkal­mazzuk. A belgrádi előkészí­tő megbeszéléseknek vi­szonylagos sikere után, az október 4-re kitűzött belgrá­di értekezlet előtt újabb kí­sérletet próbáltak tenni a köz­vélemény megzavarására és nyomást akartak gyakorolni a nyugatnémet kormányra. Arra a Smith-kabinetre, amely több fontos kérdésben ellentmond a Carter-kor- mányzat elképzeléseinek. (Arra a' nyugatnémet kor. mányfőre. ' akr rövidesen Bonnban akarja ' köszönteni • Leonyid Brezsnyevet) Tel­jesen világos, hogy akkor, amikor a nyugatnémet közvé­lemény nagy többsége elítéli az amerikai terveket a neut­ronbomba gyártáséra, hábo­rús hisztériát kell kelteni, hogy Bonnban és München­ben azt mondják az embe­rek: „Ne adják fel az ame­rikaiak Nyugat-Németorszá- got, akkor már inkább a ne­utronbomba .. Mennyiben felelős az im­perializmus Afrika mai nil- ságaiért? Hadd térjünk vissza is­mét a Krímben lezajlott ta­lálkozók .visszatérő megálla­pítására: Az imperializmus és a reakció erői mindent el­követnek azért, hogy gyön­gítsék az afrikai országok egységét, összetűzéseket szít­sanak közöttük, aláássák a szocialista fejlődés útját vá. lasztó országok helyzetét. Egyre sokasodnak a nyu­gati hivatalos és félhivatalos vagy csak a Sajtóban napvi­lágot látó beismerések: Az USA, vagy egyik-másik volt gyarmatosító hatálom ilyen és amolyan eszközökkel segítet­te az Etiópiával, a Líbiával, az Angolával szembeforduló országokat, így ígértek fegy­vereket Egyiptomnak, Szu­dánnak, és így tovább. Lehetnek és vannak függő­ben maradt, megoldatlan kérdések, határproblémák olyan országok között is, ame­lyekét korábban egyformán kizsákmányolt valamelyik gyarmatosító hatalom. Ezek az országok függetlenné vá­lásuk után az imperializmus ellenében sorakoztak fel, s belső fejlődésükben a nem­kapitalista módszereket vá­lasztották. Meg kell azonban akadá­lyozni az ilyen országok egy­másnak ugratását! Biztosíta­ni kell, hogy a gyarmati rendszer idejéből fennma­radt vitás kérdéseket békés eszközökkel döntsék el, min­den. imperialista zavarkeltés ellenér? tartsák meg a jó­szomszédság szabályait. Ép­pen az antiimperialista ösze- fogás alapján kell. felszámol­ni a múltban gyökerező problémákat. Szomália és Etiópia viszá­lyának kirobbanásában Oga- ően hovatartozása valóban súlyos ok lehetett, de ez egy­magában ‘ semmiképp sem magyarázhatja, hogy miért most dördülték- el -a fegyve­rek. Valöszinü, Hogy akár­csak áz egyiptomi—líbiai el­lenségeskedések, éppúgy az etiópiai harcok is bizonyos ködfüggönyt vannak, hivatva vonni a..— rhodesiai és a déi- aírikai promléma köré. Az imperialista nagyhatalmak ugyanis most lázasan keresik a megoldást, amit Vance külügyminiszter londoni, tár­gyalásai éppúgy - jeleznek, mint a francia külügymi­niszter, De, Guiringaud kör­útja, , Kenyában, Zambiában, Tanzániában és Mozambik- ban. A Kennedy-ügy újra kísért Gyilkosok összeesküvése 5. „A bokrok mögül tüzelnek” Bár a bizottság szívesen felruházta Oswaldot a mes­terlövész és a távfutó termé­szetfölötti tulajdonságaival, arra mégsem volt hajlan­dó, hogy azt a képességet tulajdonítsa neki, hogy egy­szerre két helyen tud lenni. Következésképpen a bizott­ság kezdettől fogva kizárta azt a lehetőséget, hogy a gyilkos vagy a gyilkosok a vasúti töltés felől tüzeltek. Evégből a bizottság kény­telen volt több mint ötven tanú vallomását figyelmen kívül hagyni. (Azok, akik azt állították, hogy a tan- könyvraktár irányából hal­lottak lövéseket, majdnem hússzal kevesebben vannak.) Azok a tanúk, akik a töl­tés felül történt lövésekről eszéltek, mint Lee Bowers, bizonyosak voltak abban, hogy pontosan, mit láttak és hallottak- Sőt mi több, sok vallomás megegyezik ' egy­mással a legfontosabb rész­letek tekintetében, ezek a részletek pedig szigorúan sa­játságosak. S. M. Holland például, aki a viaduktról fi­gyelte a jelenetet, a töltés fölött kis füstfelhőt látott, amely nyomban a lövések után jelent meg. A vasúti töltésen túl levő parkoló­helyen Bowers néhány is­meretlen gépkocsit vett ész­re. Szavai szerint, az egyik­ben ülő ember — neki úgy rémlett — egy mikrofonhoz hasonló tárgyat tartott az ' arca előtt, s valamit mon­dott. Több .vallomást megerősí­tenek a dokumentumfilmek. Nix filmje például megörö- - kitett néhány embert, aki közvetlenül a lövések után a töltés irányában szaladt, a töltésen pedig két ember a földre vetette magát. Az i3 látszik, hogy az elnöki gép­kocsi után haladó két mo­torkerékpáros leszáll jármű­véről, az egyik pedig pisz­tollyal a kezében a töltés felé rohan. Lawson utasításai Még egy rendőr szaladt oda a töltéshez: Joe Smith, aki a Houston Street és az Elm Street kereszteződésé­nél a forgalmat irányította. Egy nő kiáltására' sietett oda: „A bokrok mögül tü­zelnek az elnökre!” Smith elmondta az FBI nyomozói­nak: „Már-már kihúztam pisztolyomat a tokból, de. nyomban éz jutott az eszem­be: Ostobaság. Hiszen azt sem -tudóm, kire lőjek. Eb­ben a pillanatban az az ember (akire Smith már- mar rászegezte a pisztolyát) kijelentette, hogy ő a titkos­szolgálat ügynöke.” Mindebben csak egy pon­tatlanság akad. A titkos­szolgálat okmányaiból kide­rül, hogy azon a napon egyetlen ügynöke sem tar­tózkodott a töltésen. Azon a napon valóban sok ember nem ott volt, ahol lennie kellett volna. Wins- ton Lawsön, a titkosszolgá­latnak " az elnöki menet út­vonala biztosításáért felelős ügynöke később azt jelen-, tette, hogy a motorkerék­páros rendőrök azt. a pa­rancsot kapták, hogy „az el­nök gépkocsijától jobbra és balra” haladjanak — ez megnehezítette volna a ke­reszttüzet. A motorkerékpá­rosok azonban — mint a filmekből .világosan látható — az elnöki autó csomag­tartója közelében voltak, s ez ugyancsak Lawson uta­sításai szerint történt. A gyilkosság után, amikor a texasi tankönyvraktár ki­járatait lezárták, az épület­ben egy teljesen idegen em­berre bukkantak, akinek semmi keresnivalója . sem volt ott. Ez James Powell, a hadsereg hírszerző szolgá­latának ügynöke volt- Az utca túlsó oldalán, a tan- könyvraktárral szemben, a Dal-Tex Building emelkedik A kutatók régóta úgy vél­ték, hogy onnan is tüzel­hettek. A rendőrség nyil­vánvalóan ugyanezen a vé­HÉT 'VÉGI Üzenet az űrben Különös űrszonda indy.1 el ha­marosan végtelen útjára, a Föld­re soha vissza nem térendő. Au­gusztus 20-án, majd szeptember l-én az amerikaiak fellőnek egy- egy Voyager típusú mesterséges égitestet, amelynek az lesz a hi­vatása. hogy g Jupiter—Szatur­nusz—Uránusz útvonalon átszelje naprendszerünket, készítsen né­hány felvételt, továbbítsa azokat a ftgyelódllomásra, majd ezzel a nekünk szánt feladatot elvé­gezve — nekivágjon az űrnek. Hátha találkozik a Tejúton ér­telmes lényekkel, magasrendű civilizációkkal. Utolsó, a mi nap­rendszerünkben lefényképezendő objektumát 1084-ben éri majd el, ríc a néhány esztendő, amely ad­dig eltelik, nevetségesen kevés az utána következő időszakhoz, hi­szen talán több millió vagy né- hány milliárd földév pereg le, amíg a Voyager értelmes lények­re talál a Tejút 200 milliárd csil­laga között. Erre a szerencsés esetre fel­készítendő, az amerikaiak földi üzeneteket építenek a mestersé­ges égitestbe. Nevezetesen: ma- dárcsicserqcst, Beethoven Sors- szimfóniáját, dzsessz- és vala­milyen okból kínai zenét. S vé­gül. de nem utolsósórban — Jimmy Carter szavalt. A, szak­emberek elektronikus impulzu­sokká alakítják át az elnöki szó­zatot. s ha majd 'egyszer mondjuk három és fel millió föl­di év múlva — olyan lények kezébe kerül, akik vissza fudiak alakítani a jeleket szöveggé. megismerhetik Jimmy Carter gondolatait. Megtudják máid, hogy a Voyagerben van egy tá­voli. civilizácó terméke, (már­mint a miénk is) s reméljük, ha majd egyszer megoldottuk a föl­di problémákat, csatlakozunk a Te jut-galaxist átfogó üreivilizá- cióhpz. öt világrész országai után te­hát a Tejút államainak is mód­juk lesz megismerkedniők Bee­thovennel és Jimmy Carterrsl. Bár az is lehet, hogy az a i»<* zonyos tejútbeli bolygó, amely magához édesgeti a Voya&ert, igen, magasrendü civilizációt képvisel, és már régóta tájéko­zódott a földi dolgokról. Lefor­dítják majd az elektronikus im­pulzusokat, amelyeket az ameri­kaiak a Voyagerbe rejtettek. $ elégedetten bólintanak: persze, persze, Jimmy Carter az ismert elnök Georgiából. De ki lehet az a Beethoven? Tatár Imre leményen lehetett, mivel a gyilkosság után a rendőrök ebben az épületben letartoz. tattak egy bizonyos fiatal­embert. aki, a rendőrségi je­lentés megállapítása szerint, .elegendő indok nélkül” tar­tózkodott ott. Bár a jelentésből világé, san kitűnik hogy a seriff­hez kísérték, sem a nevét, sem bármiféle magyaráza. tot nem rögzítettek. A fia. talember nyilvánvalóan egy. szerűen „légnemüvé váltó, zott”. Az eltűnt agyvelő Azokat a vitákat,, hogy a töltésről vagy a Dal-Tex épületéből- lőtt-e valaki, el lehetett volna dönteni oly módon, ha megvizsgálják az elnök agyát ért sérüléseket. Éppen e célból a boncolás után az agyvelőt kiemelték és formalinoldatba tették. Később az agy velőt, más tárgyi bizonyítékokkal együtt, a Nemzeti Levéltár, nak adták át. Amikor azon­ban dr. Cyrill Wecht, Al. leghany kerületi vlzsgálóbí. ró, a kevés számú független szakértők egyike, aki a bon­colásról készített fényképe­ket és a röntgenfelvételeket tanulmányozta, arra a kelle. metlen felfedezésre jutott, hogy az agyvelő eltűnt a le. véltárból. A gyilkost kereső bizott­ság figyelmen kívül hagyta a tanúk vallomásait és fi­gyelmét teljesen egy Lee . Harvey Oswald nevű, 24' éves ‘ volt tengerészgyalogos, ra összpontosította. (Folyt, köt1.) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents