Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
I A tudományos-fantasztikus irodalom értelme VAN-E A VERSNEK, a szimfóniának, a tájképnek értelme? Elég ostoba kérdésnek látszik. Hasonlóan ostoba, de igen gyakori kérdés: van-e a tudományosfantasztikus irodalomnak értelme? Ezt a kérdést főleg olyan olvasók teszik fel, akik réges-régen olvastak néhány, többnyire rossz vagy igen gyenge ifjúsági sci-fit, s most elég bátornak érzik magukat, hogy egy egész műfajt, egy egész irodalmi szemléletet és módszert kérdőre, sőt, kétségbe vonjanak. Mert a Science fiction irodalmi műfaj, szemlélet és módszer egyszersmind. És mint minden irodalmi műfaj a világon, állandóan változásokból, irányzatokból, divatokból áll össze, s akárcsak az irodalom bármely másik műfaja, körülbelül nyolcvan-kilencven százaléka egyszeri elolvasásra és csöndes elfeledésre van ítélve. Azonban a sci-fi fennmaradó tíz-húsz százaléka maradandó érték, s remekműként tartja számon az utókor. A sci-fi az ember és a kozmosz viszonyával foglalkozik, bonyolult és ellentmondásos. de technikailag egyre jobban fejlődő korunkban. különböző hipotéziseket modellez a jövőben, jókat és rosszakat. A tizenkilencedik századtól kezdve beszélhetünk tudományos-fantasztikus irodalomról, amióta a terméIsmét meghirdetik a „Kell a jó könyv" mozgalmat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szeptember végén „Kell a jó könyv” címmel országos pályázatot indít a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és az MSZBT, más állami és társadalmi szervek közreműködésével. Az 1972-ben először meghirdetett „Kell a jó könyv” pályázat óriási sikert aratott, ennek alapján határozták el megismétlését. A mozgalom nevét Majakovszkij verssorából „Kell a jó könyv, s megértjük szavát” — kölcsönözték. A mostani olvasómozgalom célja a szovjet irodalom — ezen belül főként a mai szépirodalom — további népszerűsítése az olvasók, s elsősorban a fiatalok legszélesebb táborában. A Kiadói Főigazgatóság irodalomjegyzéke — amelyet a pályázat meghirdetésekor tesznek közzé — a klasszikus orosz, szovjet és mai szovjet irodalom negyven művét ajánlja, amelyből a pályázni kívánó olvasóknak hat könyvet kell kiválasztaniuk, elolvasniuk, s írásban válaszolniuk a feltett kérdésekre. Ajánlott a többi között Alekszej Tolsztoj Golgota és Szeráfi movics Vasáradat című regénye. Az Októberi Forradalomról és a polgár- háborúról szóló elbeszéléseket tartalmazza ,’A parázs idő” című antológia. A Vörös Hadsereg megalakulását dolgozza fel a „Hadsereg született” című szépirodalmi összeállítás. A szovjet költészet hat évtizedét teljes keresztmetszetében mutatja be „A végtelenség szom ja” című lírai antológia. Az egy évig tartó akció ünnepélyes eredményhirdetésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján, a szovjet könyv ünnepi hetén kerül sor. (MTI) Cl, Nemim 1977. augusztus 11., csütörtök szettudományos szemlélet valóban áthatja az emberiség gondolkodását. Ugyanakkor a műfajra mélységesen jellemző az is, hogy a tizenkilencedik század elején, a romantika fénykorában érte el első sikereit, ezért a legtöbb sci-fi mű hagyományosan cselekményes és romantikus történeteket dolgoz fel. Mary Shelley Frankenstein-jét szokták az első tudományos-fantasztikus műként feltüntetni (1818), amely rémregény formájában nemcsak a sci-fi egyik kedvelt alaptípusát adja, hanem azt is bizonyítja, hogy a sci-fi kezdettől fogva nemcsak közvetít tudomány és irodalom között, hanem figyelmeztet a tudomány felelősségére is, sőt egyes esetekben kifejezetten tudományellenes. Való igaz, hogy a jó tudományos-fantasztikus irodalom a legritkább esetben tudományos, legfeljebb kiindulási ötleteit, helyzeteit kölcsönzi a tudománytól, ezért helytelen is ifjúsági vagy ismeretterjesztő műfajként kezelni, bár valóban vannak ilyen — többnyire irodalmilag gyengébb — kísérletei. A sci-fi művek döntő többsége valamilyen közeli vagy távoli, de mindenképpen elképzelt jövőben játszódik, ahová vagy kivetíti az író véleményét a jelenről, vagy megpróbál jelezni bizonyos — gyakran igen valószínűtlen — lehetőségeket. Valóságfeletti, elképzelt, tökéletesen szabadon kezelhető „valósággal” dolgozik, akár a mese és a mítosz, amelyhez egyébként szoros rokonság fűzi a fantasztikus irodalmat. Az elképzelt jövőben (vagy múltban) játszódó történet voltaképpen mindig utópia is, vagy éppen anti-utópia: az író akarva-akaratlanul el kell, hogy képzeljen egy, a maitól lényegesen különböző emberi (vagy nem emberi) társadalmat, amely lehet a miénknél sokkal jobb, vagy sokkal iszonyatosabb. A technológiai és a társadalmi alaptémájú sci-fi közötti küzdelem napjainkban is tart, már legnagyobb klasszikusai, így Verne és Wells között is ezen az alapon húzható meg leginkább a határvonal. Verne művei — kora szintjén — tudomá4. — Én nem értek a tarifához — mondta a kislány —, miféle tarifáról beszél, Mister? — Egy kis mulatság a csűrben — szűrte Preacher a szavakat összeszorított fogai között — egy jó kis vidám mulatozás a csűrben. — A lány viszont vállat rántva kijelentette, hogy márpedig ő hallani sem akar semmiféle mulatozásról. Mire Billy Bob kiborította a vödrét, s amikor a lány kétségbeesett malacvisítással hajolt le, hogy mentse a menthetetlent, Preacher, aki olyan gonosz tud lenni mint az ördög, jól bele" rúgott a hátuljába, amitől aztán elterült a szeder és a por közepette. Miss Bobbit vágtatva jött át az úton, rázta az ujját, mint egy metronóm; tanítónősen összeverte a tenyerét, dobbantott a lábával, és azt mondta; nyosabbak, míg Wells művei fantasztikusabbak, de — irodalmi értékeik miatt — jóval maradandóbbak is. A mi Jókaink ebben a küzdelemben közbülső helyet foglal el — bár érdekelték kora természettudományos eredményei is, nem kevésbé vonzották a jövő társada- mi-politikai kérdései, ahogyan ezt A jövő század regényében látjuk. A Science fiction újabb történetének talán legfontosabb állomása a harmincasnegyvenes évek Amerikája, 1926-ban indult meg az Amazing Stories című sci-fi folyóirat, amelyet hamarosan a rossz papíron, de minél rikítóbb címlapokkal dicsekedő sci-fi magazinok egész sora követett. A műfaj ellenzői és szerelmesei ennek a jellegzetes indulásnak köszönhetik legtöbb érvüket a műfaj ellen és mellett is: így lett a tudományos-fantasztikus irodalom egyszerre tömegirodalom és intellektuális elit-irodalom, képregény sekélyességű rémregény és filozófiai mélységű kísérleti regény. A MAGYAR SCI-FI ELŐDEI között ott találjuk Jókait, Babitsot, Karinthy Frigyest, de igazi fellendülésnek csupán a hatvanas években indult. A hetvenes évek elején már könyvsorozatok és külön antológia, a Galaktika — Kuczka Péter szerkesztésében — szolgálja a sci-fi ügyét, s megalakul a Sci-Fi Munkabizottság az Írószövetségen belül. Magyar szerzők sora — Fekete Gyula, Hernádi Gyula, Mesterházi Lajos, Csernai Zoltán, Szepes Mária, Zsoldos Péter — jelentkezik új művekkel, s a televízió képernyőjén is egyre-másra tűnnek fel — néhol vitatható színvonalú, de mindenképp érdeklődést keltő — magyar és külföldi filmek és tévéfilmsorozatok. A magyar sci-fi elméleti műhelyei is rangos helyet foglalnak el a nemzetközi fórumokon, s úgy látszik, e viszonylag fiatal műfaj Magyarországon is elfoglalja helyét, s ha jól játssza sajátos szerepét a tudományos-technikai forradalom korszakában, akkor eredményeivel, kérdéseivel és vitáival az egyetemes kultúrát is gazdagítani fogja. Szentmihályi Szabó Péter — Tudvalevő, hogy az urakat isten a hölgyek védelmére rendelte ide a földre. Gondoljátok, hogy a fiúk Memphisben, New Yorkban, Londonban, Hollywoodban, vagy Párizsban is így viselkednek? A fiúk visszahőköltek, és a zsebükbe süllyesztették a kezüket. Miss Bobbit felsegítette a színesbörű lánykát; leporolta, megszárítgatta a szemét, és egy zsebkendőt tartott elé, hogy az orrát kifújhassa. „Szép dolog — mondta — szép kis helyzet, amikor egy hölgy már fényes nappal sem mehet biztonságban az utcán.” Kettesben tértek vissza Mrs. Sawyer tornácára; és ettől a perctől kezdve elválaszthatatlanok voltak, Miss Bobbit és a kis elefántbébi, akinek Rosalba Cat volt a neve. Eleinte Mrs. Sawyer háborgott azon, hogy Rosalba oly sokat tartózkodik az ő házában. Azt mondta El néninek, nem rendjénvaló A Hanákhagyaték Úrnak született. Egyik őse 1623-ban kapott nemességet. Az ifjú Hanák Kolost családja jogásznak szánta. Hadd szerezze meg a diplomát, s induljon a karrier felé. Legyen jól menő ügyvédi irodája, ügyeskedjék, gazdagodjék, s később se adja alább a tábla- majd a kúriai bírói címnél. Közben éljen kedve szerint. Igyék, vadásszék, mulasson kivilágos kivirradtig. Ügy, ahogy egy vérbeli dzsentrihez illik. Nos, az utat ő is végigjárta, de nem ejtette rabul a csordaszellem. Túllátott önérdekén, okosan töltötte idejét, s a köz javára is tevékenykedett. Nevét — az utókor emlékezete de sokszor kihagy — mégis elfeledték, s csak most, több évtized múltán figyeltek fél rá, amikor értékes hagyatékát unokája a gyöngyösi Mátra Múzeumnak adományozta. ö. Forgatom a naplókat, a gazdasági jellegű iratokat, a különböző használati eszközöket. A tárgyak túlélik az embert, dacolnak az idővel, s mégis mennyit vallanak arról, aki vette, alkotta, a maga képére mintázta őket. Gazdájuk precíz volt. Minden feljegyzést, levelezőlapot eltett, méghozzá gondosan számon tartva. A következő nemzedékekre gondolt, a ma helytörténészeire. Nekik küldött üzenetet. Tanulságként, okulásul. S most, jó fél évszázad távolából, egykori tetteivel igazolja, hogy kimagaslott kortársai sorából, s maradandót alkotott az úttörők nemes buzgalmával. Rajongott a természet szépségeiért, s szerette volna, ha mások is felfedezik ezeket. A múlt század utolsó negyedében még igen kevesen ismerték a vadregényes Mátra erdeit, bérceit. A lelkes ügyvéd érdeklődőket toborzott. Felhívására 1887. május 15-én mintegy háromszázan megalakították a Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztályát. Az alelnök a tervekben bővelkedő Hanák lett. Ráadásul ahhoz is futotta erejéből, hogy ezeaz, hogy egy nigger ott tanyázzon mindenki szeme láttára az ember verandájának a kellős közepén. De hát Miss Bobbitnak varázsereje volt, bármit csinált is, azt olyan megfellebbezhetetlenül csinálta, olyan határozottan, olyan ünnepélyesen, hogy nem volt más Hátra, csak elfogadni. A város mesteremberei például acsarcg- tak, amikor Miss Bobbitnak kellett szólítaniuk, de végűi is elfogadták, hogy ő Miss Bobbit, és kissé merev meghajlással köszöntötték, amikor arra járt pörgetve a napernyőjét. Miss Bobbit mindenkinek azt mondta, hogy Rosalba a nővére, melyből sok vicc született, de mint az ötleteinek jórésze- lassanként ez is természetesnek tűnt, és amikor hallottuk, hogy egymást Rosalba Nővérnek, és Bobbit Nővérnek szólítják, még csak el sem mosolyodtunk. Nem sokkal azután Miss Bobbit meglátogatott benT/^UMAN CAPOre m cmtm Dr. Nagy Gyula muzeumigazgató az ertekes anyag egy darabjával. (Fotó: Szántó György) két minél hamarább meg is valósítsa. 1887. júliusára elkészült a Gyökeres-forráshoz vezető turistaút, s ezt annyi más követi. Hozzáfognak a múzeum anyagának válogatásához. 1889-ben a Kékestetőn tornyot építenek. Megjelenik az első, a környék nevezetességeit bemutató útikalauz. A szerkesztést természetesen a sokoldalú, a fáradhatatlan szervező vállalta. 1888. augusztusában az olvasók kezébe kerül, s utána három évig rendszeresen meg is jelenik a propagandacélokat szolgáló Mátra című folyóirat. S mindez csak a nyitány..j 0. Nemhiába mozgolódtak, érveltek, győzködtek. Pihenőnapokon kiváncsi emberek százai indultak el a festői tisztások, s a messzi csúcsok felé. Az egylet tagjai kalauznak ajánlkoztak, s kísérték őket a Bükkbe, a Pilisbe, sőt a Magas-Tátrába is. Amint lehetőség adódik — a pénz akkoriban se könnyen gyűlt össze — újabb menedékházakat emelnek. Mátra- füreden uszoda létesült, hogy az ide látogatók közül a fürdőzni vágyók se csalódjanak. Az idegenforgalom buzgó harcosa azért is kardoskodik — méghozzá eredményesen — hogy Benepusztát üdülőhellyé varázsolja. Javasolja, — ötletét sokan fogadták megértéssel, — hogy a kisvasútat személyszállításra is használják. Hadd jöjjenek a turisták. Minél többen, s lehetőleg szerte az országból ... nünket. Vasárnap jött, s én egyedül voltam otthon, mert a család templomba ment. Mr. Capote — kezdte határozottan Miss Bobbit — talán tudja, hogy ebben a megyében én vagyok egy egész sor folyóirat terjesztésének kizárólagos ügynöke. Nyugodjon meg, Mr. Capot, most nem azért jöttem, hogy eladjak magának valamit. Viszont van egy ötletem. Arra gondoltam, hogy az a két fiú, akik mindig itt ődöngenek, hogy ők tulajdonképpen már férfiak. Nem gondolná, hogy jó kisegítőim lennének? Billy Bob és Preacher keményen dolgoztak Miss Bobbitnak, és még Rosalba Nővérnek is. Rosalba Nővér egy Dewrop nevű kozmetikai cég termékeit árulta, és a fiúk feladata volt, hogy a megvásárolt árukat elszállítsák a vevőhöz. Estére Billy Bob olyan fáradt volt, hogy alig tudta megrágni a vacsoráját. El néni azt mondta, hogy ez szégyen, gyalázat, s egy szép napon, amikor Billy Bobot ágynak döntötte a nap- szúrás, kijelentette, hogy most aztán vége, Billy Bobnak ott kell hagynia Miss Bobbitot... Mire Billy Bob átkokat zúdított az anyjára, amíg csak az apja be nem zárta a szobájába, erre aztán kijelentette, hogy ő megöli magát. (Folytatjuk) v SMeglett a tábla-, s idővel a kúriai bírói cím is. Évről évre gyarapodott az abasári birtok. A talpraesett ügyvéd ravaszságért nem ment a szomszédba. A telekfelmérésért járó jókora honoráriumról lemondott — egyébként se könnyen fizették volna ki a falu földművesei —, csak azt kérte, hogy a kieső, meg sem művelt területeket adják neki. A legjobban ő járt, bár az egyezséget mindenki készséggel elfogadta. Okos gazda volt, haladt a korral, s a legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokat alkalmazta. Tapasztalatait nem őrizte féltékenyen, hanem másoknak is átadta. Neki köszönhető az, hogy a nagy filoxéravész után ismét megkezdődött a szőlő- telepítés. Ezért nem sajnálta a pénzt. Azoknak a munkásoknak, akik szakmai tanfolyamra jelentkeztek, a tanulás idejére is napszámot fizetett. Sosem feledkezett meg az ésszerű takarékosságról, cselédeit szintén erre szoktatta. Feljegyeztek erről egy jellemző esetet. Borait általában a ludasi állomáson adatta fel. Egyszer kocsisát három krajcárral becsapták. Mihelyst erről értesült, visz- szaküldte, hogy rendezze az ügyeit. Alkalmazottja sikerrel járt. öt koronával jutalmazta, hogy emlékezetébe vésse: a pontosság mindennel előbbre való. Fennmaradtak gazdasági naplói, s ezek épp alaposságuk miatt érdekesek. A história búvára bepillanthat a korabeli ár-, értékesítési és termelési rendszerbe. Egy biztos: nem kerül tévútra, mert az információk hitelesek. Rokona volt Rimely Károly besztercebányai püspök. Levelezésük érdekes összefüggésekre derít fényt, hiszen a főpap Rudolf trónörökös egyik tanítómestereként otthonosan mozgott az akkori uralkodó osztály legfelsőbb köreiben is. A hagyaték része az a kétezer képeslap, amelynek minden darabja értékes tudósítás a tizenkilencedik század második feléről, a régi városközpontokról és egyéb nevezetességekről... a Az emberségről módos birtokosként sem feledkezett meg. Cselédeinek házakat építtetett, s Pesten egy kórházi részleget bérelt> hogy hozzáértő orvosok gyógyíthassák őket. Szokatlan jelenség volt ez abban az időben, mert aki magyar úrnak született, azt bőség és karrier várta, s a kivilágos kivirradtig tartó murik résztvevői önérdekükön kívül semmi mással sem törődtek. Hanák Kolost azonban nem ejtette rabul a csordaszellem. Másokra is gmdolt, a jövőért is tevékenykedett. Erről vall hagyatéka, a lelkes természetbúvár, az okos gazda jelenünknek címzett bőkezű ajándéka is ... Pécsi István
