Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Csúcstalálkozó Kuala Lumpurban ÖT DÉLKELET-ÁZSIAI ORSZÁG — Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Malaysia és Szingapúr — állam-, illetve kormányfői ültek össze megbeszélésre csütörtökön Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban. Ezek az országok már tíz év óta tagjai az ASEAN nevet viselő regionális szervezetnek, amelyet eredeti­leg ,,a gazdasági és társadalmi együttműködés elő­mozdítására” hoztak létre. A mostani csúcstalálkozó hivatalos napirendje alapján megvitatják a tagálla­mok eddiginél szorosabb együttműködésének lehető­ségeit, valamint a térség fejlett tőkés országai — Ja­pán, Ausztrália és Üj-Zéland — által nyújtandó gaz­dasági támogatás kérdéseit. Ez utóbbi kérdésről az ASEAN vezetői szombaton tanácskoznak majd a Kuala Lumpurba érkező Fukuda japán kormányfővel, valamint Fraser ausztráliai és Muldoon új-zélandi miniszterelnökkel. A japán kor­mány már .előzetesen kinyilvánította készségét, hogy egymilliárd dollárnyi hitelt! folyósít öt nagyobb ipari létesítmény felépítéséhez a tagországok területén, s hozzájárul — négyszázmillió dollár erejéig — az ASEAN-országok exportját előmozdító pénzügyi alap megteremtéséhez. HIBA VOLNA AZONBAN ebből azt a következ­tetést levonni, hogy a nemzetközi tanácskozás egyet­len fontos témája a tagországok tőkeéhségének ki­elégítése, illetve a fejlett partnerek piacgondjainak 3 megoldása. Az ASEAN ugyanis, amely eredetileg azt vallotta céljául, hogy a térséget „a béke és a semle­gesség övezetévé” fejleszti, az idők folyamán gazda­ságiból egyre inkább politikai csoportosulássá válto­zott. Szerepe volt ebben elsősorban az Egyesült Álla­mok szívós nyomásának a tagországokra, annak érde­kében, hogy a szövetség katonai és egyben antikom- munista jelleget kapjon. Ennek egyik jele, hogy több tagállam már kétoldalú katonai megállapodást kötött a „vörös gerillák” ellen irányuló közös hadműveletek végrehajtására, s együttes hadgyakorlatok megtartá­sára. AZ ASEAN TEHÁT A LEGJOBB ÚTON VAN, hogy — az Egyesült Államok csendes-óceáni doktrí­nájába beleilleszkedve — fokozatosan katonai pak­tummá alakuljon át. Hogy ki ellen? A hanoi Nhan Dán c. lap joggal állapította meg a csúcsértekezlet­nek szentelt kommentárjában, hogy az ASEAN nem más, mint eszköz a három indokínai szocialista ország — Vietnam, Laosz és Kambodzsa — elleni, washing­toni politika szolgálatában. Pálfi Viktor Makartosz-emlékiilés NICOSIA: A ciprusi görög politikai vezetők a képviselőház csü­törtöki rendkívüli ülésén az ország szerdán elhunyt el­nöke, Makari ősz érsek által folytatott politika követése mellett szálltak síkra. En­nek jegyében egységes meg­őrzésére szólították fel a ciprusi népet. A képviselők egyperces néma csenddel, majd imá­val adóztak az érsekelnök emlékének. Ezután a parla­mentben képviselt pártok méltatták Makariosznak a Ciprus függetlenségéért, sza­badságáért vívott harcban szerzett érdemeit. A beszé­dek elhangzását követően Szpinosz Kiprianu demokra­tikus frontjának parlamenti szóvivőjét Alekosz Mikeli­deszt egyhangúlag megvá­lasztották a képviselőház ügyvezető elnökének, mint­hogy az eddigi elnök, Kip­rianu, ideiglenesen a köztár­sasági elnök tisztét tölti be. ASEA’X-csúcsértekezlet Kormányfők az egyiiltaiiÉséri Husszein Omn-nak, a ven­déglátó Malaysia miniszter- elnökének megnyitó beszé­dével csütörtökön Kuala Lumpurban megkezdődött a Szovjet—japán halászati egyezmény TOKIÓ: Tokióban csütörtökön alá­írták az 1977. évi japán par- menti halászatra vonatko­zó szovjet—japán kormány­megállapodást. Az okmányt a Szovjetunió részéről Alek- szandr Iskov halgazdasági miniszter, japán részről pe­dig Hatojama Icsiro külügy­miniszter és Szuzuki Zenko mező- és erdőgazdasági mi­niszter írta alá. Az aláírás után Hatojama meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás nem­csak a halászat terén, ha­nem egészében véve tovább fejleszti a szovjet—japán kapcsolatokat. Alekszandr Iskov kijelen­tette, hogy a Szovjetuniót és Japánt a halászat terén ha­gyományosan jó kapcsolatok fűzik egymáshoz. A 290 mér- földes övezet kijelölése szük­ségessé tette a két ország közötti korábbi megállapo­dások felülvizsgálását. Az új szovjet—japán halászati megállapodásban, amelyeket A szárazföldi csapatok visszavonása után az Egyesült Államok szükség esetén atom­fegyverrel is megvédi Dél-Koreát. Carter amerikai elnök a nyár elején nyilatkozott így és, a közelmúltban hason ló szellemű levelet küldött hadügyminiszterével a dél­koreai bábrezsim vezetőjéhez. Maga Harold Brown is Dél-Korea katonai erejének foko­zásáról tárgyalt Szöulban, h olott — legalábbis Washingt ónban ezt közölték — láto­gatásának elsődleges célja az ott állomásozó amerikai szá razföldi csapatok kivonása volt. így mennek, hogy maradnak? Hadügyminiszter! látogatás A megbeszéléseken mind­össze 6000 katona távozását irányozták elő 1978 végéig, és ami még szembetűnőbb, el­határozták, hogy az ameri­kai hadsereg legharcképesebb egységeként számon tartott, 2. gyalogos hadosztály egészen a csapatkivonások befejezésé­ig Dél-Koreában marad. Je­lenleg több mint 40 ezer amerikai katona tartózkodik Dél-Koreában, s ebből 33 ezer szárazföldi csapatoknál szolgál. De ott állomásozik — mégpedig meghatározatlan ideig , ahogy maga Carter elnök közölte — a hétezer főnyi légierő is, sőt ennek megerősítését napirendre is tűzték. A dél-koreai támasz­pontokon elhelyezett nukleá­ris robbanófejekkel is ellá­tott föld—föld rakéták sor­sát még csak meg sem emlí­ti az amerikai hadügyminisz­ter tárgyalásairól kiadott közlemény, pedig az Egyesült Államok dél-koreai bázisaira 680 különböző típusú atom­fegyvert telepített. KOREAGATE Carter még a választási kampány idején vetette fel a Dél-Koreában állomásozó amerikai szárazföldi csapa, tok visszavonását. Kijelenté­sével akkor elsősorban Pák Cspng Hi, dél-koreai diktátor idegeit borzolta fel. És, te­gyük mindjárt hozzá, okkal. A szöuli rezsim titkosszolgá­lata közvetítésivel a 70-es évek elejétől dollármilliókat fordított amerikai politikusok megvesztegetésére, hogy ez- •el garantálja a DÄ-Korea számára kedvező politikai, gazdasági és katonai döntése­ket Washingtonban. A meg­vesztegetés eredményesnek bizonyult, az Egyesült Álla­mok egyszer sem emelt szót a Pák Csöng Hi-rezsim jog­ellenes terrorja ellen, még az emberi jogokra igen „kényes” Carter elnök sem. A botrány­ban, amelyet a Watergate példáján, csak Korea gáté­ként emlegetnek, több mint 90 volt, vagy még jelenleg is tevékenykedő képviselő, szenátor, és magas rangú kormánytisztviselő „érde­kelt”. A most folyó vizsgálat azonban — ami a felelősség­re vonást illeti — nem sok jóval kecsegtet. MÓDOSÍTOTT ÍGÉRET A viharossá váló Korea- gate ellenére, Carter már nem sokkal a választások után módosította korábbi csapatvisszavonási ígéretét, és azt mondta, hogy a kérdés el­döntésére csak Japán és Dél-Korea bevonásával ke­rülhet sor. Nem véletlen te­hát, hogy az amerikai had­ügyminiszter útja Szöulból egyenesen Tokióba vezetett. Harold Brown itt is biztosí­totta a magas rangú katonai vezetőket, hogy „az Egyesült Államok a szárazföldi csapa­tok tervezett visszavonása után is kelet-ázsiai hatalom akar maradni”. És az sem titok, hogy Washington ázsiai és csendes-óceáni tervei­ben egyre nagyobb szerepet szán Tokiónak, Dél-Koreát pedig Jap.án „előretolt véd­vonalának” tekinti. A fegyverkezés fokozásé, ra, a dél-koreai diktatúra fenntartására „egy esetleges északi támadás” hamis ürü­gye szolgál. Pedig, ha egybe­vetjük a két országrész ka­tonai erejét, a számok éppen ellenkező irányból jelzik a veszélyt. Dél-Korea (most nem számítjuk a rendelkező, sére álló amerikai katonai erőt) a világ ötödik legna­gyobb — 630 ezer főnyi — hadseregét építette ki. És ez nyugati adatok szerint 160 ezer katonával több. mint amennyi a KNDK fegyveres erőinek állománya. A Brown által beígért újabb dollármii- liárdok és amerikai fegyverek köztük F—16-os, korszerű va­dászbombázók, csak fokozzák a veszélyt. A koreai kérdés több mint két évtizede a világpolitika egyik megoldatlan problémá­ja. Az 1953 júliusában meg­kötött fegyverszüneti egyez­mény értelmében, már ak­kor — három hónapon belül — meg kellett volna kezde­ni a tárgyalásokat az, ENSZ- lobogó alatt Szöul oldalán beavatkozott 16 tőkés állam, köztük az Egyesült Államok csapatainak kivonásáról Dél. Koreából és a rendezésről. A KNDK számtalan kezde­ményezést tett a párbeszéd­re, az Egyesült Államokkal való békeszerződés megköté­sére és a kettészakított or­szág békés, külső beavatko­zástól mentes egyesítésére. És hogy eddig hiába, az a Pák Csöng Hi-rezsimen és Washingtonon múlott. Kocsi Margit Moszkvában, illetve csütör­tökön Tokióban írtak alá, éppen ezek a változások tükröződnek. A szovjet mi­niszter óhaját fejezte ki, hogy a két ország halászai közötti megértés és az érde­kek tiszteletben tartásának hagyományos szelleme az új körülmények között is to­vább fejlődjön és erősödjön. Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) má­sodik csúcsértekezlete. A két napig tartó találkozón Indo­néziát Suharto' államfő. a Fülöp-szigeteket Marcos el­nök, Szingapúrt Li Kuan Ju kormányfő, Thaiföldet pedig Thanin Kraivicsien miniszterelnök képviseli. Az öt országot tömörítő szervezet megalakításának 10. évfordulóján megrende­zett értekezleten a felszóla­ló állam- és kormányfők a minden területre kiterjedő együttműködés közös akara­tát hangoztatták. Hozzátéve, hogy további erőfeszítéseket kívánnak tenni a térség szocialista országaival, Viet­nammal, Kambodzsával és Laosszal megvalósítandó együttműködés létrehozása érdekében­r Újabb atom-tengera!altjáró Újabb rakétahordoző atom-tengeralattjárót kapott az ame­rikai flotta. Az Indianapolist Grotonban bocsátották vízre. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) BRÜSSZEL: Joseph Chabert, belga köz., lekedésügyi miniszter, Kin. shasa-ban tárgyal a Zaire, nak nyújtandó újabb segély­ről. A miniszter, akit Mobu- tu elnök is fogadott, bejelen­tette, hogy Belgium közleke­dési szakembereket bocsát az afrikai állam rendelkezésére, akik a többi között egy ten­gerészeti akadémia megszer­vezésében is közreműködnek. Ezen felül a belga vállalatok nyersanyagot és alkatrésze­ket is szállítanak a zaire-í partnereiknek. TEL AVIV: Csütörtökön hajnalban, a Tibérias-tó körzetében, a jordániai határ mellett, fegy­veres összecsapás zajlott le izraeli járőrök és arab ge­rillák között. Az izraeli rá­dió az összecsapásról kiadott katonai jelentés alapján kö­zölte, hogy a tűzpárbaj sorárj 3 arab gerilla életét vesztet­te, kettő pedig sebesülten iz­raeli fogságba esett. BILBAO: 84 éves korában, szerdán; Bilbaóban elhunyt Dolores Ibarruri férje. Julian Ruiz egyik alapító tagja volt a Spanyol Kommunista Párt­nak. (Reuter, EFE) SZARAJEVÓ: A szarajevói körzeti bíró­ság csütörtökön 12 évi bör­tönbüntetésre és vagyonel­kobzásra ítélte Nikola Nova. kovics, 64 éves jugoszláv ál­lampolgárt, Jugoszlávia-elle. nes tevékenységért. Novako* vics. külföldi útjai során kap­csolatot létesített az egyik horvát emigránsszervezet ve­zetőivel, s megbízásukból fejtette ki tevékenységét. (TANJUG) VARSÓ: Lengyelországban mérsék­lődött a heves esőzés, de to­vábbra is árvízveszély fe­nyegeti az ország délnyugati területeit. Nyolc vajdaságban árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Legnica és Je_ lénia Gfora körzeteket ka­tasztrófa sújtotta területekíkisri nek nyilvánították. Árhul-. lám vopul le az Oderán is. ’ Az orsziág lakosságát mozgó- ! sították a károk elhárításá­ra. (ADN) MOSZKVA: Moszkvában száz év óta, szerdán mérték a legmaga­sabb hőmérsékletet. A hőmé­rő higanyszála árnyékban 32 fokot mutatott. A szovjet fő­városban utoljára 1888. au­gusztus 3-án kúszott a hó­mérő 35 fok fölé. Szerdán Szocsiban 4 fokkal, Jaltában 6 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint Moszkvá­ban. (ADN) A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokról A KGST-országok és a fejlett tőkés államok keres­kedelmét lendületes bővülés jellemezte a 70-es évek ele­jén. 1975-ben például 20 szá­zalékos kelet—nyugati for­galomemelkedés a világke­reskedelem (folyó áron) 4 százalékos bővülése mellett jött létre. 1976-ban fordulat következett be az export- és az importarányokban. A KGST-országok tavaly a tőkés importjuk 77 száza­lékát (1975-ben 70 százalé­kát) fedezték exporttal. A szocialista országok tőkés viszonylatú importja —1975- höz viszonyítva — 3 száza­lékkal csökkent, az exportja pedig a szocialista országok­ból származó árukat sújtó megkülönböztetés ellenére 12 százalékkal nőtt. 1975 és 1976 júliusa között a szocialista és tőkés orszá­gok 300 új kooperációs meg­állapodást kötöttek. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelmet or­szágcsoportonként eltérő vo­nások jellemzik. A közös piaci országokkal bonyolí­tott forgalom 6,5 Japánnal 16,6, az Egyesült Államokkal pedig 24.1 százalékkal emel­kedett, egy év alatt. A kelet—nyugati kereske­delemben 21 száz?lékos for­galommal az NSZK volt a KGST-országok legfontosabb tőkés partnere, Franciaor­szág 9,7 százalékkal részese­dett, az Egyesült Államok pedig 9 százalékos aránnyal a harmadik helyen állt. — TERRA ')

Next

/
Thumbnails
Contents