Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
Első hallásra olyan ez az egész, mintha teszem azt, egy jóvágású macskát Cézárnak, vagy esetleg Nérónak neveznének el. Ahogy a címképből is látszik, ezt a bűnözők számára távolról sem rokonszenves kutyát ugyanis Ci- cus-nak keresztelték el. Mindennek megvan a maga oka, tehát Cicus sem véletlenül lett Cicus. Szakmai meggondolásból minden esztendőnek megvan a maga betűje. A nevezett és nevezetes ebet 1975-ben vásárolták, s abban az esztendőben a „C” volt a meghatározó. Így lett tehát a tehetséges nyomkövetőből a megtévesztően szelíd nevű Cicus, és ennyi elég is a névadás körülményeiről. Nem is ez a lényeg, hanem az első mondatban megfogalmazott kifejezés, amely szerint a bűnözők számára távolról sem rokonszenves kutyáról, sőt: kutyákról van szó... A megyei rendőr-főkapitányságon szakemberekkel beszélgettünk az ebek bűnül, döző szerepéről. Ebből a szempontból a kívülálló úgy dönt, hogy a nyomozókutyák két fő részből állnak, mint: orr és ennek tartozékai: fej, törzs, végtagok. Azaz éppen a# orr, ez a csalhatatlan, perdöntő „szimatgép”, ami meghatározza szerepüket a bűnüldözésben. Persze, van más is. — Egyetlen „technikai eszköz” — mondta Csefkó Tamás főhadnagy, alosztályvezető —, amely már megjelenésével is szolgálja a megelőzést. Ebben igen sok az igazság! Például a bálokon gyakran kialakuló, idegfeszítő pillanatok azonnal megenyhülnek, a készülő pofon reflexíve hát- raarcot végez, s megsemmisíti a szándékot, kevésbé tudományosan: visszacsukódik a bicska pengéje ... A rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítő kutyák kétféle feladat végrehajtására csoportosíthatók, alkatuk és intelligenciájuk szerint. Az egyikbe a járőrkutyák, a másikba pedig a nyomkövető kutyák tartoznak. — A megyében — mondta Csefkó Tamás főhadnagy — német juhászkutyák teljesítenek szolgálatot, méghozzá jó eredménnyel. Hősünk, Cicus krónikájából az egyik példa, amikor a premiere volt „tárgykiválasztásból”: Bélapátfalván erő. szakos nemi közösülés miatt indítottak vizsgálatot. Azelőtt két betörés is történt a községben. A nyomról szimatot vett, aztán több ízben is az egyik munkásszállásnál állt meg. Üjabb kísérletek a biztonság kedvéért: a kutyának sapkákat kellett Végig, szimatolnia. Az egyik sapkánál megállt, szinte elmosolyodott, majd az általa gyanúsnak vélt tárgyat kidobta a sorból. Így derült ki egy füst alatt (vagy egy szimat alatt?), hogy kinek kell kényelmetlen kérdéseket feiten, ni az erőszak kísérletével és a két betöréssel kapcsolatban ... Amíg minderre sor kerülhet, alapos kiképzésen esnek át a kutyák. Erről Balogh Ferenc alhadnagy beszélt. — Mindegyik kutyának saját gazdája van, ő gondozza, neveli, és képezi ki tematika szerint. A munkához szükséges feltételes reflexeket már apró koruktól fokozatosan kiépítjük bennük. Igen fontos, hogy gazdahű legyen, hogy ragaszkodjon vezetőjé. hez. A leghatásosabb módszer, ha szeretettel — tehát nem durván és indokolatlanul szigorúan bánnak velük. teljesítményeikért simo. gatást, dicséretet kapnak. Előbb játékos formában zajlik a kiképzés, mint például az eldobott tárgy visszahoza- tala, aztán fokozatosan nehezebb feladatot kapnak. A nyomkövetők például, amikor rájuk tesszük az úgyne. vezett nyomozóhámot a tíz- méteres vezetőpórázzal, már tudják, hogy itt komoly feladatról lesz szó! Ismét a Cicus káderlapjából idézünk. Egy mikófalvi üzletbetörés után, óriási hőségben — amikor igen nehéz, szinte (lehetetlen szimatot venni —, s amikor már a helyszínelők kezdtek elcsüggedni, igen rövid idő alatt megtalálta a tettesek által el. dobott (számukra már értéktelenné vált) tárgyakat! Egy másik eset: Síkfőkútról telefonáltak az ügyeletre, garázdaságot jelentettek a turista, házból. Többen összevereked. tek, volt, aki baltát is használt (szerencsére nem okozott vele nagyobb bajt...). Négy idegen eltűnt, viszont jött Cicus! Szimatot vett, aztán határozott léptekkel nekivágott a domboldalnak, s megállt egy hétvégi háznál. A nyomozók betértek, s négy fiatalembert találtak, látszólag alva. Cicus leült, szemével intett a gazdának, s az ágy alól előkerült egy véres nyelű balta ... Még számos példát sorolhatnánk, amelyekben a kutyák legalább olyan teljesítményt nyújtottak, mint a mesebeli Kántor. Befejezésül egy keveset a hétköznapokról. A leendő „szimat-műszereket” az Országos Ebtenyésztő Egyesülettől vásárolják, nem is olyan olcsón. Cicus például kilencezer forintba került* Mit esznek, mit csinálnak egész nap, ha nincs munka? — Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kutya ragadozó — mondta Csefkó főhadnagy. — Ha kényeztetik, elpuhul, lusta lesz, nem hajlandó dől. gozni, megbízhatatlanná válik. A „mieink” naponta egyszer kapnak enni, moslékot, vitaminkészítményeket. Heti egy bojtos napjuk is van — éppen azért, hogy ne szokják meg a túlzott kényelmet. A gazda eteti őket, mástól el sem fogadják az élelmet! Mindezek mellett rendszeres állatorvosi felügyelet alatt állnak, s természetesen sokszor gyakorlatoznak. — Mennyi a szolgálati idejük? — Körülbelül tíz esztendő, Aztán nyugdíjba vonulnak. E'ek szerint Cicusnak még vagy hét esztendeje van hátra a megérdelemt pihenésig. Addig — mert nehezen változik az ember —, sajnos lesz elég tennivalója... (kátai) Gyökerek Kedves Doktor Űr! ön az elmúlt napokban volt olyan kedves, és a gyökerekről. pontosabban az én gyökereimről beszélgetett velem. A helyzet azonban — mint bizonyára emlékszik rá —, úgy alakult, e fontos kérdésről vallott nézeteimet nem állt módomban kifejteni. Amennyiben nem vagyok túlzottan terhére, és nem fárasztják ezek a reszketeg sorok, ezúttal igyekszem röviden összefoglalni a gyökerekkel kapcsolatban bennem kialakult, megcsontosodott, s ön szerint valószínűleg be- tokosodott álláspontomat. Nos, Nagyon Tisztelt Doktor Ür — és ebben bizonyára egyet ért velem —, az én szerény véleményem szerint az ember nem élhet gyökértele- nül. Ezt kérem, már egészen kis korunkban, világrajöt- tünk első pillanataitól tapasztalnunk kell, más kérdés, hogy a gyerek, mivel tudata eme gyönyörű, illatos kisded korban még nincs kialakulva, még hálátlan, mit sem tud a gyökerekről. Hálátlan, Doktor Űr, hiszen még nem tudja. 1977. augusztus 28., vasárnap mit jelent számára, hogy szülei világra hozták, és hogy már világrajöttétől, sőt, azt megelőzően is orvosok, szülé. szék, ápolónők vigyázzák fejlődését, majd pesztrák, óvónők, tanítók, tanárok, mesterek, professzorok egyengetik útját, hogy már húszegynéhány éves korában értékes, megbecsült tagja válhasson belőle a társadalomnak. Mindez — és ezt aligha szükséges éppen önnek bizonygatnom, Doktor Űr — lényegében egyet jelent a gyökerekkel, a gyökereinkkel. Azzal, hogy vannak szüléink, testvéreink, barátaink, támogatóink, van drága kis szűkre szabott hazánk, és ebben egy nagy házunk, az otthonunk, s benne még nagyobb szánk, Uram ...! S az én számban az’én gyökereim, melyeket az ön vitathatatlanul éles, szakavatott szemei azonnal felfedeztek ... A többit már nem kell ecsetelnem. ön átrángatott engem a rendelőjébe — én holtra válva követtem —, beültetett a kínok karosszékébe, és kimé. letes kegyetlenséggel injekciót döfött az ínyembe. Azután elnézést kért, Doktor Űr, hogy amíg hat a szérum — míg zsibbadok — ön magamra hagy engem. Hunyt pilláim mögött ekkor peregni kezdett egy korábbi, a mostanihoz kísértetiesen hasonló kép, amikor szintén ilyen gyalázatosán kiszolgáltatott helyzetben ültem egy pontosan ilyen kinzószékben, és egy szőke, nagyon fiatal és csodálatosan csinos orvosnő, szemében ibolyaszínű félelemmel azt mondta nekem: Kérem, nyissa ki a száját... egy kicsit nagyobbra ... így, most nagyon jó ..., ne féljen, nem fog fájni... És reccs ...! Nem azt mondom, a reccse. nés nem is nagyon fájt, de beletört, kérem, bele a fránya fogam, meg még a mellette való szuvasodástól mentes agyar, és akkor az én kis sze. lid orvosnőm rémülten vésni, kalapálni kezdett a számban, ahol is fél óra leforgása alatt példátlan pusztítást végzett. Csupán mint férfi a férfinak említem meg uram, hogy ez a rövid időszak elegendő Van, aki gyűrűt, van aki rézdrótot keres Hadjárat a tisztaságért A legtöbb ember azt szereti, ha nemcsak a lakásában van rend és tisztaság, hanem a környezetében is. Csak amíg az előbbiért hajlandók vagyunk sokat tenni, az utóbbiért már nem annyira. Felületességből, figyelmetlenségből eldobjuk az utcán a csikket — a lakásban aligha —, karácsonykor ledobjuk a fenyőfát az erkélyről, aztán akadnak olyan „vicces” emberek is, akik jó tréfának tartják a kukák feldöntögetését, az utcai hamutartók járdára ürítését. S ha„ kedvező” a széljárás, akkor a lenge szellő százmétereken görgeti maga előtt a papírdarabokat, kiürült tejeszacskókat. És sokszor bosszankodunk. Ha szemetet, hulladékot látunk az utcán, feltesszük magunkban, vagy nyilvánosan a kérdést: hogy tűrhetik ezt azok, akiknek feladata a köztisztaság biztosítása? KIS HADSEREG Egerben, a mélyépítő és városgondozási üzem köz- tisztasági üzemegységének a feladata, röviden meghatározva a következő: Mintegy 16 ezer lakásból kikerülő hulladék és szemét rendszeres elszállítása. Körülbelül 180—200 intézmény, üzem ipari szemetének elfu- varozása. Ezenkívül az üzemegység feladata továbbá 859 ezer négyzetméter út, járda és tér tisztántartása, valamint a szemétbányákba kivitt szemét megnyugtató elhelyezése, terítése és kezelése. Mindezek ellátásához az üzemegység rendelkezik hat szemétgyűjtő kocsival, négy konténeres szemétszállítóval (az utóbbiak közül azonban kettő hónapok óta nem dőli gozik, mert megjavításukhoz nincs alkatrész), továbbá három seprő-, két locsológépkocsival, valamint egy ZIL típusú sószóró és tológéppel. Nagyjából ennyi a gépállomány. A személyi feltételeket tekintve a kép a következő: a szemétgyűjtő autóknál 12 gépkocsivezető és 26 rakodó dolgozik, míg az úttisztítóknál öt gépkocsivezető és 26 úttisztító. Az úttisztítók — közismert nevükön útcasep- rők — közül azonban naponta csak 15—18 fő az, aki munkába áll. A többiek betegek, vagy egyéb más problémák miatt nem tudnak dolgozni. volt az orvostudományból való teljes kiábrándulásomhoz, sőt, a szép doktornő iránt fellobbant szerelmem is ki. hunyt, és ezt már akkor pon. tosan tudtam, az ájulásom előtti utolsó tiszta pillanataimban. A gyökereim természetesen maradtak. Eszmélésem után ugyan szép kínzóm arra kért, hogy gyűjtsék egy kis erőt, holnap újra jelentkezzem, de nekem eszembe jutott hú hitvesem, gyönyörű gyermekem, és már akkor tudtam, hogy bizony én másnap nem leszek ott azon a randevún. Maradt tehát a két gyö. kér, amit ön kitűnő szemmel észre vett, s minek következtében közöttünk az említett affér bekövetkezett, és az említett döfés után, amikor ön egy percre magamra hagyott, én további szives vendéglátásáról lemondtam. Ha akarja, nevezheti ezt gyá. va megfutamodásnak is uram. Nekem már ez sem számít, kérem, teóriámat megalkottam: legyek bár gyáva nyúl az ön szemében, legyek akár. mi — csak ne legyek — gyö- kértelen. Tisztelettel, híve: B. Kun Tibor A pontosság kedvéért Horváth István üzemegységvezető hozzáteszi, hogy havonta 7500— 8000 köbméter szemetet ők szállítanak ki, a vállalatok pedig saját gépkocsijaikkal mintegy 4500—5000 köbmétert. Tavaly 118 ezer köbméter hulladék került ki a telepre. Az idén ennél jóval több, hiszen a mennyiség évenként 8—9 százalékkal nő. Tíz év alatt szerényen fszámítva is egymillió köbméter szemetet „termel” a város. Nem kell hozzá különösebb fantázia elképzelni, hogy milyen iszonyatos mennyiség ez Ha ez a városban maradna, a szeméthegy bizonyára ellepné a székesegyház tornyát is. A köztisztasági üzemegység korántsem népes garnitúrája éppen ezért indul nap, mint nap hadba — a tisztaságért. LEBECSÜLT MUNKA — Általános elv ma már, hogy egy lakótelep tervezésének idején nem csupán a házakat, az utakat, a világítást, a fűtést, a vízhálózatot kell megtervezni, hanem a szemét elvitelét, elhelyezését is. Sajnos, nálunk nem így áll még a helyzet — mondja Horváth István. Ahogy épülnek az új lakótelepek — szerencsére — a városban, úgy növekednek a gondjaink. A tények igazolják ezt a véleményt. 1972-ben például öt kukás autó 10 ezer lakásból szállította el a hulladékot, ma négy autó 16 ezer lakásból. Tehát több gép kellene. És munkaerő is, mert az elmúlt években a létszám sem gyarapodott. Az viszont köztudott, hogy a köztisztasági munkakörök nem gyakorolnak valami nagy vonzóerőt, ezért aztán nincs utánpótlás. Ez év szeptemberétől új bérezési rendszerrel próbálnak majd a munkaerőgondokon valamit enyhíteni, ha a bérezési rendszer elfogadásra kerül. Addig is azonban „hajtani” kell. Hiszen például a városban elhelyezett 140 konténer közül jócskán akadnak olyanok, amelyeket naponta kell üríteni. A kórháznál, a tejüzemnél, a hűtőháznál, vagy a piactérnél nem „illatozhatnak” napokon át a konténerek. Ez már nem csupán tisztasági, hanem közegészségügyi kérdés. INGERLÉKENY ÜGYFELEK Sajátságos tulajdonsága a szemétnek, hogy ingerlékennyé teszi az embereket. Ki tudja hányszor cseng napjában a telefon, hogy az üzemegység dolgozói nem ürítették ki a kukákat, gondatlanul bánnak vele, és egyebek. A telefonálók hangvétele — szelíden fogalmazva is — erős. Hiába, a nem kimondottan jó illatú hulladék nem csupán az orra, hanem az idegrendszerre is kihat. Persze, az esetenkénti jogos kifogások mellett, bőven van indokolatlan panasz is. A háztulajdonosok, házfelügyelők egy része elfeledkezik arról, hogy a tartályokat időnként kimossa, kifertőtlenítse — pedig ez az ő feladatuk. Minthogy az is, hogy a használhatatlan edényeket időnként újra cseréljék. Sokan az üzemtől várják, hogy ingyen cserélje a kukákat. Pedig ez nem feladatuk Aztán igen gyakran előfordul az is, hogy egyesek a 'törnieléket, a hulladékot a város határába hordják, s az út mellé egyszerűen leszórják. Akadnak olyanok is, akik a háztartási szemetet zsákokba gyűjtik, s szintén az utak mellé szórják le. Különösért a belvárosban előforduló eset, hogy a parkírozó autók miatt szinte lehetetlen az utak tisztítása. Egyszóval, problémák akadnak bőven. S nagyon ha. mar elhangzik a vélemény j nem dolgoznak a szemetesek. Pedig érdemes megemlíteni, hogy az idén az úgynevezett lomtalanítási akció során mintegy 70 ezer forint értékben, társadalmi munkát végeztek az üzemegység szocialista brigádjai. A SZEMÉT ROMANTIKÁJA? Furcsa dolog, de a szemétnek is van bizonyos romantikája. Egyes emberekben valahogy felkelti■'%' kincskereső ösztönt. A szigorú tilalom" ellenére, esetenként egyesek haláltmegvető bátorsággal — valóban azzal, hiszen a több tízméter magasságú hegy esetenként leomlik, s könnyen elnyelheti örökre a hívatlan vendéget — ki tudja mit keresnek. Legendák keringenek, hogy egyik ember gyűrűt, másik aranynyakláncot talált, de van, aki egyszerűbb dolgokat keres, például kenyérhulladékot. A legutóbbi idők slágere egy kupac, kiszuperált műanyagdoboz volt, többen virágosládának vittek haza belőle. Persze, a szemétben valóban vannak értékek. Nagyon sok értékes fémhulladék is belekerül, aztán papír, üveg, ami még hasznosít, ható lenne. Bizonyos szabályok azonban inkább a „kincsek” otthagyására, mintsem kibányászására ösztönzik az üzemegység dolgozóit is. Mindezek ellenére azonban a hulladék elsődlegesen környezetvédelmi téma. Egyre modernebb életünkben egyre több szemét keletkezik, gondoljunk csupán a műanyag flakonokra, tasakokra, különböző fémtubusokra, a szanált épületek bontási anyagaira, és ki ne tudná még tovább sorolni. Mindezek összegyűjtése elhelyezé-e egyre nagyobb feladat. Es egyre nehezebb is. Hiszen a város környékén is egyre kevesebb a feltöltésre váró mélyedés, és . az évtized végén, a jövő évtized elején új megoldásokat kell majd keresni. A fantasztikus filmekben gyakori látvány, hogy a városokban halmozódik a szemét, a végén belepi a házakat — és elnyeli a várost. Nos, ettől nem kell tartanunk. Az azonban bizonyos, hogy környezetünk, tisztaságunk védelníe egyre több pénzt igényel, újabb gépek alkalmazását követeli meg. És talán egy kicsivel több előrelátást is Hiszen az utcán heverő „téma” — néha kézlegyintést, lekicsinylést vált ki belőlünk — pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy világproblémáról van szó. És kulturáltságról is. Kaposi Levente j- f!
