Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBANi HÉTFŐ: Apartheid-ellenes világkonferencia a nigériai fővárosban — Leningrádban megkezdődik a magyar—szovjet ifjúsági barátsagfesztivál — Közzéteszik a kínai pártkongresszus dokumentumait. KEDD: Az amerikai külügyminiszter Pekingben tárgyal — Szakértői megbeszélések a genfi leszerelési bizottságba?i — Waldheim líbiai látogatása. SZERDA: Ciprus a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését sürgeti — Súlyos harcok etiópiai és Szomáliái csapatok között — Zavargások Sri Lankában. CSÜTÖRTÖK: Tito és Kim ír Szén találkozója Phenjanban — A PFSZ Központi Tanácsának ülése Damaszkuszban. Arafat közvetít Kairó és Tripoli között. PÉNTEK: Gromiko fogadja McGovern szenátort — Az afrikai frontállamok csúcsértekezlete Lusakában — További viharok a dél-afrikai atombomba-kísérletek tervei kapcsán — A brit külügyminiszter afrikai útja. SZOMBAT: Az iráni sah Csehszlovákiában — Cyrus Vance Tokióban Fukuda japán kormányfővel tárgyal — Újabb feszültséghullám Libanonban. A hét 3 kérdése Heti külpolitikai összefoglalónk Az izombálvánv j Egy tengerentúli női újság szerint Arnold Schwarzeneggernél azokon a helyeken is izmok vannak, ahol más férfiaknak még e helyek is hiányoznak. Ilyen hízelgő véleményt alkottak az amerikai nők néhány rövid év alatt az osztrák izombálványról, aki eddig ötször nyerte el a Mister Universum címet, vagyis a fér. fi világszépségverseny első helye. zését. Sokszor láthattunk felvételeket erről a fesztiválról; a jelöltek kis fürdönadrágocskában, izmaikat erőteljesen kidomborítva állnak a dobogón, így várják a zsűri ítéletét. Elnézem Arnoldot, valóban meggyőző fiatalember, mellbö- sége másfél méter, karizmáé ötvenhat centiméter, egyéb helyekről most nem is szólva. Bár — mint mondják — ö maga meglehetős szabadszájúan beszél férfiasságáról. Nem hiába. Híre- neve eddig két filmfőszerepet ho_ zott, mindkettőben saját magát játszotta: az izombálványt. Gazdag nők rajongják körül. A Ken- nedy-özvegy Jacqueline Onassis a második film premierje alkalmával partit adott tiszteletére, s az estélyen megjelent a Fiat- . örökösnő is. Egy New York-i múzeum, amely a modern művészetek ismertetésének szenteli magát, be-mutatta Arnoldot mint a „test művészét”. Ez n,%l- vánvalóan teljesen új irányzat a művészettörténetben, de hát ha be lehetett mutatni évszázadok során követ, bronzot, agyagot, fát,- mért ne mutathatnának be húst? Valakit mint saját magának élő szobrát? De mit veszek észre? Gúnyoló_ dom Arnold Schwazeneggeren. Pedig ha egyáltalán olvasásra méltatná szerény soraimat, meg. kérdezhetné: milyen széles az ön mellkasa, karizma? Egyebekről nem is szólva. Szégyenkezve kellene. beváltanom, hogy meg se közelítem az ö adatait. Vagyis, irigykedem megjelenésére, 'mint megannyi férfitársam, a most már megszerezhetetlen tulajdonságokra. Különben is nem más ez, mint a férfi-női egyenjogúság egyik megnyilatkozási formája. Mért van az mégis, hogy sok hím. és nőnemű olvasó egyaránt ellenérzéssel szemléli a Mister Universumokat ábrázoló fényképeket? Mért van mégis valami férfiatlan ezekben a. jelenségekben? Arnold Schwarzenegger azt mondja, hogy öt leginkább a tá- nitónök vonzzák. Így már lesz kitől ez értelmet örökölnie a gyereknek. Tatár Imre A világsajtóban már egyre több szó esik a néhány nap múlva Bécsbe esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóról: a jelenlegi, nem kevéssé bonyolult helyzetben van miről véleményt cserélnie a két vezető hatalomnak. A hét is tükrözhette az előkészületeket, hiszen Genfben sorozatosan tanácskoztak a leszerelési szakértők; ugyanakkor a SALT-megbeszéléseket háromszor halasztották, nyilván magasabb szintre várva: s változatlanul nagy az élénkség a válságövezetek, így a Közel-Kelet, Afrika és Ciprus körül. Maguk a külügyminiszterek is tevékenyek voltak Gromiko, miután részt vett a szovjet—jugoszláv tárgyalásokon, McGovern amerikai szenátort fogadta, Cyrus Vance viszont Pekingben és Tokióban járt és szemmel láthatólag a kínai pártkongresszus utáni állapotokról próbált elsőkézből tájékozódni. 1. Miről tanácskoznak gz afrikai frontáilamok? Londonban légisztrájk szült iszonyatos zűrzavart a repülőtereken, de azt természetesen biztosítani' ' tudták, hogy dr. Owen brit külügyminiszter gépe időben fel- szálljon. Annál kérdésesebb. hogy afrikai kőrútján minden az előre elképzelt menetrend szerint történt-e? Owen — a feketebőrű amerikai ENSZ-nagykövet, Andrew Young társaságában — ugyanis az „utolsó Rhode- sia-javaslatot” viszi Lusaká- ba, ahol a telepes rendszerekkel szomszédos afrikai frontállamok tartanak csúcs- értekezletet. A rendezési terv, a helyzet kényszerűségéből, kétségkívül messzebb megy, mint a korábbi elképzelések. Vannak azonban homályos részei (London felelősségvállalása, az esetleges nemzetközi békefenntartó erők kérdése, a különböző nemzeti szervezetek bevonása a hatalomba, s mindenekelőtt a gerillamozgalom leszerelése), amelyek tisztázásra szorulnak, vagy ebben a formában elfogadhatatlanok a hazafias front számára. Ugyanakkor a hírek szerint a Smith-rend- szer máris visszautasította volna az indítványt, amely a fajgyűlölő kabinetnek és hadseregének , feloszlatását is magába foglalja. Smithék egyelőre ragaszkodnak a szerdára kiírt választásokhoz, amelyek keretében a hat.-, milliós fekete lakosságból nyolcezren (!) szavazhatnának. ■ Ha viszont Salisbury-ben viszautasítják az „utolsó tervet”, egyetlen nyílt támaszuk marad: Dél-Afrika. Saz maga is egyre elszigeteltebb, a héten Lagosban nagyszabású világértekezletet rendeztek az apartheid ellen. Vorsterék tanulhattak abból a visszhangból is, amely a TASZSZ leleplezéseit követte, hogy valahol a Kalahári- sivatagban titkos előkészületek folynak az első dél-afrikai atomrobbantásra. Nemcsak a haladó világközvélemény nyilvánította ki elemi erővel tiltakozásait, de ezúttal már nem hallgathatott London, Párizs és Washington sem — Franciaország hosszú évek után végre bejelentette, hogy a jövőben csatlakozik a Dél-Afrika elleni fegyverszállítási tilalomhoz. 2. Mi a jelentősége a PFSZ Központi Tanácsülésének? „A palesztin problémát ki- rekeszteni a közel-keleti válságból épp olyan céltalan és lehetetlen, mint Hamlet nélkül színrehozm a dán királyfi históriáját..— írta egy alkalommal a New York Times. Akadnak azonban még olyan erők, amelyek ilyen „modern rendezésben” szeretnék látni a Közel-Kelet színpadát. Washington és Tel Aviv igyekezete — bizonyos szóbeli gesztusok ellenére — arra irányul, hogy a genfi konferenciákról és a végleges megoldásból kiiktassák a palesztineket, megakadályozzák egy független, nemzeti állam létrejöttét. A diplomáciai manőverektől, a különböző föderációs terveken keresztül, egészen az újabb libanoni válsághullámig ezt a főcélt, a paleszti- nek kirekesztését és félreál- lítását szolgálják a manőversorozatok. Ezért lényeges mozzanat, hogy Damaszkuszban összeült a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Központi Tanácsa, amely értékelte az amerikai külügyminiszter villámlátogatását, valamint az úi-izraeli kormány politikáját. Határozottan megerősítette igényét az önálló palesztin államiságra és a többi arab országokhoz fordult a támogatás fokozása érdekében. (Nem titok, hogy egyes reakciós arab kormányzatok maguk sem bánnák a palesztinek mellőzését, de nyíltan egyetlen arab ország sem teheti ezt.) A palesztinek egyben a maguk részéről igyekeznek elősegíteni az arabok közötti viták feloldását: Arafat személyes közvetítői szerepet vállalt Egyiptom és Líbia viszályában. 3. Hozott-e változást a kínai pártkongresszus? Vége a találgatásoknak: az utólagos bejelentések szerint megtartották a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusát, közzétették a legfontosabb beszédeket és a vezető testületek névsorát. A lényeget illetően a pekingi kongresszus nem hozott valódi változásokat, továbbra is a maoista eszme- rendszer jegyében vezetik a világ legnépesebb országát. Természetesen nem könnyű a zavartalan folyamatosság látszatát kelteni, amikor magyarázatot kell adni a négyek bandájának működési lehetőségére, a kulturális forradalom viharzásaira, a belső összeütközésekre. Annál inkább, mert e belharcok még nem zárultak le. A felszólítások hogy három éven belül teremtsék meg a „nagy rendet”, a konszolidáció nehézségeire yallanak. A pekingi kongresszus nem tudott, és nem is akart újat mondani a világnak. Külpolitikai állásfoglalását változatlanul a szélsőséges szov- jetellenesség, a háború elkerülhetetlenségének hirdetése, a három világ elmélete (vagyis a cinkosság a NATO legagresszivabb köreitől a Pinochet-juntáig mindenkivel), s az antiimperialista front gyengítése jellemzi. Réti Ervin AZ EGRI INGATLANKEZELŐ, KÖZVETÍTŐ ÉS LAKASBERUHÁZÖ vállalat felvesz: kőműves, lakatos, hegesztő, kovács, betanított kovács, és segédmunkásokat, valamint takarítónőket. Jelentkezni lehet a vállalat főépítésvezetőségén, Eger, Kossuth Lajos út 19. sz. alatt. ' '' Szakmával nem Össznépi véleménycsere Vita az lij szovjet aSoimányrél „Ma is őrzöm az Izvesztyijának azt a számát, amely 1918-ban az első szovjet alkotmányt tette közzé, összehasonlítottam a mostani alkotmánytervezetet az előzővel — amely 1936 óta jelenleg is érvényben van — és a legelsővel, vagyis az 1918-ban megjelenttel." Az idézet P. Básztrikin- nek, a Moszkvai 1. számú Golyóscsapágygyár dolgozójá. nak, a Nagy Honvédő Háború veteránjának leveléből származik. Eleven cáfolata azoknak a nyugati lapokban megjelent írásoknak, amelyek azt bizonygatják, hogy a Szovjetunió új, sorrendben negyedik alkotmánya nem keltett különösebb érdeklődést. nem tartalmaz lényeges új elemeket az előzőhöz képest. A Szovjetunióban zajló, több mint két hónapja tartó össznépi vita során — amely a legteljesebb nyilvánosság előtt, a rádió és a televízió közreműködésével, a napilapok hasábjain folyik — nem egyszer elhangzott a kérdés: mi tette szükségessé az új alkotmány kidolgozását. A kérdésre egy kis történelmi visszapillantással válaszolhatunk. Az első szovjet alkotmányt 1918. július 10-én, a szovjetek V. összoroszországi kongresszusa fogadta el. Az első alaptörvény szövege az eszerekkel és a „baloldali kommunistákkal” vívott elkeseredett vitában született QrMiwsw 1937. augusztus 28., vasárnap Az akkori körülmények között a maihoz hasonló széles körű össznépi vitáról szó sem lehetett. A demokratizmust, az össznépi vitát a bolsevi- kok, különösen pedig Lenin felvilágosultsága helyettesi, tette. Az első alkotmány törvényesítette a proletárdiktatúrát a tanácsok hatalmának formájában, megalapozta a föderációs berendezkedést, meghirdette a nemzetek és a fajok egyenjogúságát, minden egyes állampolgár kötelességévé tette a munkát, biztosította a választás és a választhatóság jogát, kizárva annak gyakorlásából a megbuktatott cári rend képviselőit, a kizsákmányolókat, a papokat és a hatalom más képviselőit. A második szovjet alkotmányt, amely egyben a Szovjetunió első alkotmánya volt, 1924. január 31-én fogadták el. Ez a dokumentum a Szov_ jetunió központi államhatalmi szerveinek jogkörébe utalta a külpolitikát, a hadüzenet és a békekötés jogát, a Szovjetunióba való felvételt, a fegyveres erők ügyeit, valamint a népgazdasági tervezést. Ugyanakkor minden köztársaság megőrizte saját alkotmányát és jogát az unió. ból váló kilépésre. Az 1924.es alkotmány megfelelt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasági és politikai viszonyainak, de a tulajdonviszonyok változásával, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával újabb alaptörvény kidolgozása vált szükségessé. Ezt a mai napig érvényben levő alkotmányt a szovjetek VIII. renkívüli ossz. szövetségi kongresszusa fogadta el 1936. december 5én. Ez a nap negyven éven át piros betűs ünnep volt a Szovjetunióban — az alkotmány napja. Napjainkban sok tényező indokolta az új alaptörvény kidolgozását. Ezek közül az egyik legfontosabb a Szocialista demokrácia további elmélyítésének és kiszélesítésének szükségessége. A harmincas évek második felében, a szocialista társadalmi és tulajdonviszonyok általánossá válása mellett sem voltak meg a megfelelő kül_ és belpolitikai feltételek a szocialista demokrácia teljes kibontakozásához, míg napjainkban a Szovjetunió politikai és gazdasági éietének, valamint nemzetközi helyzetének számos sajátossága kedvezően befolyásolja és szükségszerűvé teszi az alkotmányos demokratizmus tökéletesítését, a társadalmi, politikai, polgár- és szabadságjogok hangsúlyosabb megfogalmazását. Az új alkotmány szövege, s a legfontosabb módosítások ismertek. Ezért azok helyett vessünk egy pillantást arra, milyen érdekesebb észrevételek és módosító indítványok fogalmazódtak meg az alkotmányozó bizottsághoz, a lapok szerkesztőségeihez érkezett levelekben és a gyűléseken elhangzott nyilvános vitákban. A szovjet emberek érdeklődésére és gondolkodásmódjára vall N. Bogatirjovnak, a voronyezsi gépgyár szerelőjének levele, aki egyebek között ezeket írta: — A munkához való jog Október nagyszerű vívmánya. A szovjetek országában a dolgozó embert megbecsülés és tisztelet övezi. De mi legyen azokkal — kérdezi —, akik nem akarnak dolgozni, és nem becsületes úton akarnak érvényesülni? Bogatirjov véleménye szerint az új alkotmánynak rögzítenie kell a szovjet emberek döntő többségének elítélő álláspontját a munkakerülőkkel szemben. Mint már említettük, az új alkotmánytervezet egyik legfőbb vonása a szocialista demokratizmus és a jogrend további erősítése, tökéletesítése. Hogy ez a kérdés menynyire foglalkoztatja az embereket, az kitetszik A. Go- lovkov minszki jogászprofesszor észrevételéből. A tervezet meghatározott esetekre szavatolja az állampolgárok bírósági jogvédelmét (például életük, egészségük, vagyonuk és személyes jogaik elleni támadások esetében), de nem mondja ki, hogy az állampolgárok alkotmányos jogait a bíróság szavatolja. A professzor ilyen értelmű kiegészítést javasol a jövendő alkotmányhoz. A. Pavil moszkvai ügyvéd egyetértőleg idézi levelében az alkotmánytervezetnek azt a tételét, hogy bírói ítélet nélkül senki sem büntethető, de ennek előzményeként az „ártatlanság védelme” néven ismert fontos jogi elv alkot- nyába iktatását is javasolja. Talán ez a néhány példa is elegendő annak alátámasztására, hogy a Szovjetunió új alkotmányáról folyó országos vita valóban össznépi és érdemi. Jogászok és egyszerű munkások szólnak hozzá a legfontosabb kérdésekhez, ha úgy tetszik, bírálják a dokumentum egyik vagy másik megfogalmazását és konkrét javaslatokat tesznek. Aligha kétséges, hogy a javaslatok egy része tükröződik majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóján életbe lépő új alkotmányban. K. A. rendelkező fiatalok! A VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT alapfokú szakmásított 4 ■ ■ . ’ tehergépjármű-vezetői tanfoSyamot szervez EGERBEN — GYÖNGYÖSÖN — HATVANBAN! JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: — 8 általános iskolai végzettség; — 18 életév betöltése; — erkölcsi bizonyítvány. A tanfolyam indítását 1977. IV. negyedévben tervezzük. Érdeklődni lehet: EGER, Lenin út 61. GYÖNGYÖS, fő tér 10. HATVAN, Bercsényi út a munkaügyön. A tanfolyam költségeit fedezzük. A tanfolyam ideje alatt kollektív szerződés szerinti bért fizetünk!
