Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
készül az egri Fínomszerelvén/gyárban Dollárra! fizetnek érte Az Országos Műszaki Fej- sztési Bizottság 1965—66- n készült tanulmánya ipján a Kohó- és Gépipari inisztérium az egri Finom- srelvénygyárat jelölte ki a zai gépipar automatizálá- ra. Az egri székhelyű vál- at nem kisebb feladatot pott, mint a pneumatikus tomatikai elemek magyar- 5zági gyártásának megszerzését. Mégpedig olyan nvonalon, hogy az itthoni ínyek kielégítése mellett á iés piacokon is mielőbb artiképesek” legyenek a ár termékei. Az igen nagy felelősséget magas műszaki 6zínvona- , követelő munka 1967-ben tte kezdetét és azóta is ibilan. tervszerűen folyik. derült ki egyebek mellett ból a felmérésből is, ame- ít megyénk népi ellenőrei szitettek a közelmúltban a Halat tőkés exportjáról, lamint, hogy a nemzetközi operációi hogyan szolgál- k népgazdaságunk igénye- > Mccmant választották Mielőtt a tízéves munka edményeiről, illetve fogya- .•cosságairól szólnánk, te- ntsünk előbb vissza az in- ilásra, az egri pneumatika egszületésére. Azon egy pillanatig sem >lt vita: a licenc-vásárlás kkal olcsóbb, mintha itt- >n találják ki a gyártásra jelölt termékeket. Elsőként már akkor is világhírű éd Mecman, majd az ame- rai érdekeltségű Wexting- >use- és a Bellow—Valvair- gek ajánlatait vizsgálták eg a Finomszerelvénygyár a Technoimpex Külkeres- :delmi Vállalat szakembe- j. A több variációs műaki, gazdasági számítások án, valamint a gyártmá- 'ok műszaki paraméterei, lágpiaci képességei és a emelés várható gazdaságos- ga alapján a svédek aján- tai mellett döntöttek. A szerződés aláírására 67-ben került sor és tizen- y hónap múlva már el is szültek az első komplex ítomatikai elemek — 1300 1500-as munkahengerek — gyárban. A svédek annyielégedettek voltak az egri rmékek minőségével, hogy 72-ben újabb berendezések 'ártására kötöttek szerzőit. Közben újabb külföldi irtner is jelentkezett: a yugatnémet Leibfried-cég is :lajánlotta együttműködést, amelyből szintén szer- 5dés, illetve kooperáció szü. ■tett. Ez utóbbi kapcsolat gyan jóval kisebb üzletet Hent mindkét félnek, de gyik sem fizet rá a közös állalkozásra. áromszázmilliő forint sportból Mit is tudnak, mire is ké- jsek a pneumatikus ele- ek? Többek között gépsorokat, :peket lehet velük teljesen, agy részlegesen automati- dni. Alkalmasak továbbá a ár elavult berendezések Drszerűsítése, a balesetve- :élyes és az egészségre ár- lmas munkafolyamatok ;pesitésére, továbbá a nehéz zikai munka megszüntetése. Nem véletlen tehát, hogy thon és külföldön is egyre ibben keresik és vásárolok. A gyár termékei 19 or- :ágba jutnak el, s ma már iga van a vállalatnak — s önálló külkereskedelmi >got 1969-ben kapta meg — -ra is, hogy a szocialista ■szágokba exportálhasson :rmékeikből. Nemrég a •ovjetunióbeli dnyetropet- >vszki csőgyárat is „FE” — gri Finomszerelvénygyár — lárkájú automatikai eleiekkel szerelték fel. A sok éven át profilgondokkal küszködő vállalat igen jól jövedelmező termékre talált tehát. Amit mi sem bizonyít jobban, hogy tavalyi árbevételének egy- harmada — mintegy 300 millió forint — a Mecman-ele- mek exportjából származik. És mint a népi ellenőrök megállapították: az automatikai elemek hazai gyártásának megvalósításával eddig nem kevesebb, mint húszmillió dollár értékű importot pótolt hazai termékeivel a Finomszerelvénygyár. Magasabb műszaki színvonalon Az egyre szélesedő kooperációs kapcsolatok haszna korántsem csak dollárral, vagy forinttal mérhető. A korszerű termékek ugyanis igen magas színvonalú gyártást követelnek. Ennek érdekében jelentősen meggyorsult a műszaki fejlesztés a vállalatnál, megerősödött a műszaki gárda, előtérbe került a minőség és a pontos szállítás. Fellendült az alkotó- a kutatókedv, megszaporodtak az újítások. A licenceket felhasználva több új terméket már a gyár szakemberei fejlesztettek ki. Speciális munkahengerük működteti az Ikarus-autóbuszok ajtóit, s munkára fogták már az első ipari robotokat is — a tavaszi BNV-n díjat nyertek vele — a gyárban. Bekapcsolódtak a szerszámgépek pótlólagos automatizálásába, a KGST hidraulika-pneu- matika-munkacsoportjában is az egriekre osztották a koordináló szerepet. Nem érdemtelenül, hiszen a szocialista 'országok szakemberei is elismerik, hogy a pneumatika gyártásában az egri vállalat legalább öt évvel előtte jár a többinek. A vállalat budapesti irodájában megszervezték az automatika országos oktatását, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Gépipari Tudományos Egyesület különböző tanfolyamain eddig több mint 3500 hazai szakember ismerkedett meg a gyár termékeinek alkalmazási lehetőségeivel. Mindezek alapján summázták úgy véleményüket a vizsgálatot végző népi ellenőrök, hogy a Finomszerei- vénygyár pneumatikus termékei valóban világszínvonalon készülnek, a vállalat nemzetközi kapcsolatai — az idei év első félévének munkája is ezt bizonyítja — egyre eredményesebben szolgálják népgazdaságunk érdekeit. Lehetne gazdaságosabban is A vállalat vezetői évek óta hangoztatják: tőkés exportjuk a jelenleginél is nagyobb és gazdaságosabb lehetne. Mi kellene hozzá? Nem több, még csak nem is jobb munka. Mindössze any- nyi, hogy a hengerekhez szükséges gumigyűrűkből a Taurus Gumiipari Vállalat ne csak nyolcvan, hanem száz százalékban elégítse ki az egrieket. Ha ez sikerülne, akkor nem kellene importból pótolni a hiányró meny- nyiséget. Hasonló a helyzet az ugyancsak alkatrészként használt húzott alumíniumcsövekkel is. Mivel a Székesfehérvári Könnyűfémmű nem tudja a gyár igényeit kielégíteni, ezért Angliából importálják. 1976-ban is százezer angol fontot fizettek ki érte. Nemcsak az egriek állítják: mindkét alkatrészt itthon is elő lehetne állítani. Ha a Taurusban és a székesfehérváriak is akarnák. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezért is kérte az illetékes tárcáktól — Kohó- és Gépipari Minisztérium, Nehézipari Minisztérium —, hogy vizsgálják meg az említett alapanyagok hazai gyártásának lehetőségeit. Javaslatuk között szerepel továbbá,, hogy a minisztérium mentesítse az egri vállalatot a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás fizetése alól, és engedélyezze, hogy az összeget további fejlesztésekre fordíthassák az egriek. Nemcsak a finomszerelvény- gyáriakon múlik tehát, hogy munkájuk, tőkés exportjuk mikor és mennyivel lesz még hatékonyabb, még gazdaságosabb. Koós József Energiaközpont a várban A budai várban épül fel az ország elektromos energia- ellátásának irányító központja. A több szintes, környezetébe jól illő épületben két vasbeton „héjú” torony is épül. Ezeken kapnak majd helyet az erőművekkel és más üzemviteli központokkal rádiókapcsolatot biztosító antennák. (MTI fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) TITOK Titkot írok, Kedves Olvasó, igaz nem hétpecséteset, de mégis csak titkot. Persze csak akkor, ha nem adja tovább, ha köztünk marad. Jó, akkor kezdem. Különben jobb, ha nem írom, mert a szerkesztő képes rá és kinyomtatja 35 ezer példányban, aztán majd százezren olvasnák és bizton akadna közülük, aki esetleg kibeszélné a szomszédjának, hogy a városi tanácstagok felelősséggel töltik be tisztségüket, érvényesítik jogaikat, igyekezettel látják el kötelezettségeiket. Márpedig ez egyelőre titok. Mint ahogyan titok az is, miszerint megbízatásuk óta a tanácstagok átlagban nyolc interpellációs kérdést intéztek a város vezetőihez, akik megfelelő választ adtak és intéztek is, ha a szükség úgy kívánta. És, hogy milyen aktívak a tanácstagok! Bizonyságként leírhatnám, hogy 48 tanácstag 75 módosító indítványt terjesztett elő a testület ülésein, emellett hetvenen vesznek részt a tanácsi munka egészét átfogó bizottságokban, nyitott szemmel járnak a választókerületeikben, jelzik tapasztalataikat, segítik a városi feladatok végrehajtását. Ha nem lenne titok, azt is leírhatnám, hogy a városi honatyák erősítették a testületi ülések demokratizmusát, aktivitásukkal pedig jobban érvényesült a népképviselet. A legtitkosabb titok pedig bizonyára a következő: a tanácstagok nagyon komolyan veszik a közért vállalt szolgálatukat, lelkiismeretesen intézik a választók ügyeit, hiánytalanul eleget tesznek beszámolási kötelezettségüknek, — e tekintetben a város jobb az országos átlagnál — többen fogadóórákat tartanak, rendszeresen látogatják körzetük lakosságát, eddig senkit nem kellett visszahívni, munkahelyükön pedig valamennyien példásan helytállnak. Hogy honnét, tudom mindezt, ha titok? Biztos forrásból. A Hazafias Népfront városi bizottságának gondosan összeállított beszámolójából, amelyben a gyöngyösi ta- nácstagok munkájáról ad képet. És amelyet a végrehajtó bizottság a napokban megvitatott, s ezt teszi hamarosan a tanácsülés is. Mégis titok, különben miért Írták volna a beszámoló végére a szigorú tilalmat: „A sajtó nem tájékoztatható/” A sajtó nem tájékoztatható! Ebből következik, hogy az olvasó nem. Vagyis a gyöngyösi választópolgárok nem olvashatnak arról, hogy tanácstagjaik jól dolgoznak. A példa gyöngyösi ugyan, ám széleskörű jelenségről van szó. Egészen biztos, hogy megvitatnak a testületek olyan napirendeket, tervezeteket is, amelyek publikálása nem időszerű, vagy uram bocsa’, csakugyan titok. De aki ez ügyben határoz, aki ilyen formán minősíti a tárnákat, annak nem szabad figyelmen kívül hagyni a, tájékoztatás jelentőségét, és az állampof-, gárok jogait sem. Ne csináljunk titkot abból, ami egyáltalában nem az. Mert mi a titok a mi társadalmunkban ahol a nagy nyilvánosság élőit ülik a kongresszusokat, a televízió egyenesből közvetíti a parlamenti üléseket, ahol fontos ügyekben vitáznak és döntenek, nem beszélve arról, hogy a parlamenti karzaton ott ülnek ideológiai és politikai ellenfeleink is. Ezek után mi a titok!? (márkusz) Töretlenül fejlődnek a magyar — bolgár kapcsolatok Hazánk és Bulgária kapcsolatai kiegyensúlyozottak és dinamikusan fejlődnek. Az alapvető ideológiai, politikai kérdésekben, a szocialista építőmunka, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom minden fontos elvi és politikai vonatkozásában azonos nézeteket vallunk. Kapcsolataink töretlenül^ fejlődnek a marxizmus—leninizmus elvei alapján a proletár internacionalizmus szellemében. POLITIKAI KAPCSOLATAINK az 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján fejlődnek. A két ország párt- és állami vezetői között rendszeresek a találkozók. 1969-ben Kádár János vezetésével járt magyar párt- és kormány- küldöttség Bulgáriában. 1973 decemberében pedig Todor Zsivkowal az élen bolgár párt- és kormányküldöttség látogatott hazánkba. Todor Zsiv- kov 1975 júliusában személyesen nyitotta meg Budapesten a bolgár nemzeti kiállítást Magyar miniszterelnök — Fock Jenő személyében — három évvel ezelőtt járt legutóbb hivatalos, baráti látogatáson Bulgáriában, Sztanko Todorov bolgár kormányfő pedig 1976 áprilisában látogatott hazánkba. Állandóan erősödő pártkapcsolataink keretében az utóbbi időben is több kölcsönösen hasznos tanulmányútra került sor a pártmunka különböző területein. A minisztériumok és főhatóságok, . a társadalmi és tömegszervezetek rendszeres és széles körű kapcsolatokat tartanak fenn egymással. A testvér- megyei és testvérvárosi kapcsolatok hozzájárulnak népeink sokrétű érintkezéséhez. Jelenleg 3—3 város, 10— 10 megye és néhány termelő kollektíva között van ilyen gyümölcsöző együttműködés. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK a két ország népgazdasági terveinek és a KGST Komplex Programjának megfelelően fejlődnek. A bolgár párt- és kormányküldöttség 1973 decemberi látogatása óta a két ország közötti áruforgalom megkétszereződött, javult a fizetési mérleg egyensúlya, több szakosítási és kooperációs szerződést kötöttünk. Az 1976—80 közötti tervek egyeztetése és az erre épülő hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás megfelelő keretet biztosít az együttműködés további bővítéséhez. A Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság tevékenyen szervezi gazdasági kapcsolatainkat. A bizottság legutóbbi, idén júniusban Budapesten tartott ülésén intézkedéseket hozott egyebek között a tervezési együttműködés fejlesztésére. A mostani ötéves tervidőszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás 735 millió rubel értékű forgalmat irányoz elő. A mindkét ország számára előnyös együttműködés egyik fő jellemzője, hogy az árucserében részt vevő termékek 40 százaléka kooperációval, illetve szakosítás alapján készül. Az ilyen jellegű bolgár áruk többsége motoros és elektromos targonca és futómacska; ezeknek, mint eddig is, továbbra is nagy szerepük lesz nálunk az üzemen belüli szállítás-rakodás gépesítésében. Együttműködésünk jelentős területe a számítástechnika: ebben az ágazatban a mostani ötéves terv időszakára 25,5 millió rubel értékű bolgár, és 20 millió rubel értékű magyar szállítást egyeztettünk, s szó van ennek további növeléséről is. A legutóbbi időben számos további szakosítási szerződést kötöttünk; ezek ugyancsak a gépipar különböző területeit, egyebek között az orvostechnikai műszerek, a szerszámgépek, a hidraulikai és pneumatikái elemek gyártását érintik. A mezőgazdásági gépek gyártásának szakosítására korábban kötött szerződést 1980-ig meghosz- szabbítottuk. A könnyűiparban is van néhány kisebb jelentőségű gyártásszakosítási szerződésünk. A mezőgazda- sági együttműködésnek fontos területe a vetőmagcsere, s az idén megkezdték Bulgáriában a bajai kukoricatermesztési rendszer bevezetését. Több mint tíz éve működik két vegyes magyar—bolgár vállalkozás. Az Intrans- mas az üzemen belüli szállítás-gépesítés tervezésére és kidolgozására specializálódott, az AGROMAS — amely szovjet, lengyel és NDK közreműködéssel az utóbbi időben ötoldalúvá bővült — mezőgazdasági gépek tervezésével és gyártásával foglalkozik. Az 1980 utáni időszak gazdasági együttműködésének előkészítését a két ország különböző szintű illetékes szervei már ugyancsak megkezdték. Az eddigi kedvező eredmények jó alapot biztosítanak a gazdasági kapcsolatok további bővítéséhez. Népeink barátságát, egymás megismerését is szolgálja a kölcsönös idegenforgalom, Tavaly 140 ezer magyar állampolgár kereste fel Bulgáriát, ahonnan 401 ezren jártak hazánkban. KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK — a magyar—bolgár kul-' turális vegyes bizottság irányításával — tervszerűen, sokoldalúan fejlődnek, s mind szélesebb körre terjednek ki. A kulturális értékek és eredmények kölcsönös ismertetésében fontos szerepet tölt be Budapesten a Bolgár Kultúra, Szófiában pedig a Magyar Intézet. Harkányban tavaly avattuk fel az első bolgár hadsereg emlékmúzeumát. Sumenben egyébként már régebben létesült a Kos- suth-múzeum. Tavaly ősszel Magyarországon megrendezték a bolgár zene napjait, ennek viszonzásaként az idén szeptemberben Bulgáriában sor kerül a magyar zene , napjaira, az Állami Operaház vendégszereplésével. Bulgária magyar vonatkozá. sú kulturális eseményei sorában az idén széles körben emlékeznek meg Ady Endréről. Jövőre Magyarországon is megünneplik a bolgár nép 1878. évi felszabadulását a török rabság alól. Széles körű kapcsolatok bontakoztak ki a két ország felsőoktatási intézményei között is. Jelenleg Bulgáriában 16 magyar, hazánkban pedig 122 bolgár ösztöndíjas tanút
