Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

VttÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 202. szám ARA: 1,— FORINT 1977. augusztus 28., vasárnap 160 millió forintos anyag- és energia megtakarítás, 144 nagyberendezés jobb kihasználása A jubileumi muDkaverseny eredményei Csepelen és öt országban Ä Csepel Vas. és Fémmű- Vekben, ahonnan az országos, majd nemzetközi méretűvé bontakozott jubileumi mun. káverseny elindult, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját köszön- ; tő mozgalom középpontjában ; a minőség és a hatékonyság I javítása, szovjet exportszál- I Utasok .. pontos teljesítése áll. A versenyt kezdeményező J ,,Béke” szocialista brigád a szerszámgépgyár éves szov­jet exporttervében szereplő 40 fúrógép összeszerelésén ! kívül az időközben felmerült I újabb igények kielégítésére, további 15 berendezés szere- ' lését és átadását vállalta no- } vember 7_ig. | A tröszt valamennyi gyárá­ban az egyik legfontosabb fel. adat a tervezett 2 százalékos j önköltségcsökkentés, amely 300 millió forint megtakarí- j tást jelent. Eddig több mint 160 millió forint értékű • anyag- és energia-megtakarí. i tást könyvelhetnek el a szo- j cialista és munkabrigádok. 1 Az idén eddig benyújtott [ mintegy 2000 újítás 55 száza. I Iákét megvalósították, ami j máris 70 millió forintnyi eredménnyel járt. A hatékonyság fokozása érdekében a brigádvállalások kiterjednek a nagy értékű, nagy termelékenységű beren­dezések mind jobb kihaszná­lására is. A jobb munka- és üzemszervezés, s a műszak- pótlékok ösztönző hatása eredményeként a Csepel Mű. vek 144 ilyen nagy berende­zésén az átlagos műszakszám a tavalyi év végi 2,4-ről au­gusztusig 2,55-re nőtt. A leg­több nagy értékű gép, szám szerint 24 a szerszámgép- gyárban üzemel, jobb ki­használásuk 6 millió forint­nyi többletterméket, s ez egy­millió forintnyi nyereséget | eredményezett. A Nagy Október 60. év­fordulójának tiszteletére cse­peli kezdeményezésre kibon­takozott jubileumi szocialista munkaverseny máris meg­győző eredményeket hoz. MOSZKVA A Kaukázusi Szovjet Köz­társaság Szőnyeg- és Posztó­kombinátjában már előbb megkezdték a komplex mű­szaki felújítást ami új minő­ségi ellenőrzési rendszer be­vezetésével párosul. A vállalat termékei kivé­tel nélkül mind első osztályú­ak, vagy osztályon felüliek. 43 szőnyegfajta közül 17 bi­zonyult érdemesnek az ál­lami minőségi jelre, amelyre a Szovjetunióban csak a leg­kényesebb szempontoknak megfelelő termékek tarthat­nak igényt. Tavaly ezt a mi­nősítést az össztermék 27 százaléka érdemelte ki. SZÓFIA Bulgáriában a közelgő ju­bileum alkalmából az ország valamennyi gazdasági kol­lektívája munkafelajánlást tett. s ennek nyomán számos üzemben javultak a termelés minőségi mutatói. Az eddig elért eredmények alapján a legnagyobb termelési sike­rekkel a szófiai Dimitr Ga- nev Szín esférnf el dolgozó Kom­binát büszkélkedhet. Ez a Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében a 113 szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az év végéig terven felül 20 ezer tonna acélt gyártanak. Képünkön: rézkokillába öntik a frissen csapolt acélt. (MTI fotó — Erezi K. Gyula) nagyüzem nyerte a bolgár főváros félévi munkaverse­nyének vándorzászlaját is. Kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 500 ezer Léva értékű első osztályú ter­méket állít elő. A figyelemreméltó sike­rek kivívásában különösen fontos, kezdeményező szerep jutott az öntödében dolgozó „Szlavejko Alekszejev"-bri- gádnak, amely még az év elején számos ésszerűsítési javaslatot tett a munkaidő jobb kihasználására, a selejt csökkentésére, a termékek minőségének javítására. PRÁGA Tíz éve tartó építése során a prágai metró Csehszlová­kiában szinte jelképévé vált a Szovjetunióval való termé­keny, hasznos együttműkö­désnek. Az 1974. májusa óta működő első szakaszt, a 7 kilométer hosszúságú „C"- vonalat szovjet tapasztalatok és gépek felhasználásával hozták létre, s a Szovjetunió szállította főbb felszereléseit is, a vasúti kocsiktól a moz­gólépcsőkig. A metróépítők munkájá­nak egy újabb nemzetközi vonása, hogy csatlakoztak a csepeli kezdeményezés nyo­mán elindult nemzetközi ju­bileumi munkaversenyhez. Vállalták, hogy a „C”-vonal két alagútrészének összelyu- kasztását szeptember végéig elvégzik, annak ellenére, hogy ehhez a találkozóhoz geológiailag igen nehéz és kényes szakaszon, az Óváros tér és a Nemzeti Színház kör­nyéke alatt kell több mint 500 méter hosszú alagutat építeniük. A vállalás teljesí- tésése a legjobb úton halad. Az „A”-vonal építésének ter­vét az év eddigi részében 105 százalékra teljesítették. BERLIN Az NDK-beli Haldensle- bennek kiemelkedő szerepe van a magyar külgazdaság­ban, s egyben a magyar— NDK kapcsolatokban. Az Elba közelében fekvő város­ban évi 8 ezer tonna kezdő kapacitású egészségügyi ke­rámiagyár épül a Magyar- ország és az NDK közötti gazdasági együttműködés legjelentősebb beruházása­ként, a KGST Komplex Programjának keretében magyar tervek alapján. A csepeli felhívás nyomán Haldenslebenben nemzetkö­zi méretekben új kezdemé­nyezés született. Elkészült a vállalások teljesítésének köz­bülső mérlege. A végrehaj­tás annak az ütemezésnek megfelelően folyik, ahogyan a nemzetközi szocialista bri­gád elhatározta. November 7-én így „munkaünnep” is lesz Haldenslebenben. Az -NDK-vállalatok elhatározták, hogy a Nagy Október 60. szü­letésnapján gyújtják be az új gyár 1. számú alagútke- mencéjét. A magyar vállala­tok ehhez maradéktalanul elvégzik a kemence üzeme­lését biztosító vezetékrend­szer szerelését, ha próba­üzem jelleggel is — a hal- denslebeni gyár egy része már 1978 legelső hónapjától ténylegesen működni fog. VARSÓ A Magasfeszültségű Elektro­mos Berendezéseket és Kap­csolókat Gyártó Vállalat le­velet intézett a külkereske­delmünket bonyolító ELEKT- RIM Vállalathoz, amelyben a jubileumi versenyvállalás­ban felajánlották, hogy a for­radalom közelgő 60. évfordu­lója alkalmából a tervelő­irányzatnál több árut szállí­tanak a Szovjetuniónak, és meggyorsítják a szovjet fél­lel kötött három szerződésük végrehajtását. A jubileumi verseny kere­tében tett felajánlásuk tár­gya egy olyan termék, amelynek legfőbb importőre a Szovjetunió, és a KGST- tagországokban egyetlen gyártója a ZWAR. (MTI) Napirenden az Összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát Moszkvában szombaton hi­vatalosan közölték, hogy ok­tóber 4-re összehívták a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak rendkívüli ülésszakát. A rendkívüli parlamenti tanácskozáson a legfelsőbb tanács elnökségének 1977. má­jus 27-én hozott döntése ér­telmében az új szovjet al­kotmány tervezetének vitá­ját zárják le. Az alkotmány- tervezetet június 4-én hozták nyilvánosságra, s az országos vita keretében az eltelt közel három hónapban a szovjet emberek milliói fejtették ki véleményüket, javasoltak mó-. dosításokat, kiegészítéseket a fejlett szocialista társadalom készülő alkotmányához. Példabeszéd felvett A társadalmi munkának megvannak a kialakult — ter­mészetesen eszmei — normái. Múltja egyidős a szocialista ál ­lam születésével, céljaiban pedig a humánum szép dolgainak a felismerésével. Éppen ez utóbbi segít abban, hogy ne vál­jék valamilyen bürokratikus erőforrássá, új rubrikává a sta­tisztikai évkönyvekben, hanem az emberi cselekvés, az ön­zetlenség, a felelősség nagyszerű tényévé. Néhány esztendővel ezelőtt írtam egy idős egri nyugdí­jas bácsiról, Szilágyi Györgyről, aki fogta magát, és elkez­dett az utcájában, a környéken fát ülteni. A fa ültetése nem mindennapi tény, valami különös jelentősége van az embe­riség történetében, s ez a jelentőség tovább nőtt, nemese­dett. Első hallásra valamilyen protokoll jellegű gesztusnak tűnik, amikor értesülünk, hogy hazánk valahonnan érkező, magas rangú vendége itt és itt fát ültetett: Nobel-dijas író, államfő, szívesen látott és várt politikus... Ilyen „csemete, kert” van például a budai várban, és Balatonfüreden is. (Kár, hogy másutt nincs ...) Tehát a faültetés jelentősége belefér még a magas diplomáciába is! Miért ne férne bele akkor a hétköznapokba, ahogy Szilágyi bácsi gondolkodik erről? A példákhoz, amelyek az önzetlenséget, a tenniakarast illusztrálják, új adalék sorakozott fel. Nemrégiben hallottam, hogy Heréden Szántó Loránd pedagógus (nem is tanácstag, a népfrontmozgalommal sincs konkrétabb kapcsolatban), a ma­ga erejéből, emberségéből segített megoldani a községben az útjavítást. Ügy kezdődött a dolog, hogy az alaposan elhanya. golt utakra végre sikerült zúzalékot szerezni, s a szállítás­ban nagy segítséget adtak a katonák is. Arra már nem volt pénze a tanácsnak, hogy szakmunkásokkal téríttesse le a zú­zalékot az utakra; számított a lakosság segítségére, s ahogy kiderült, nem is alaptalanul. Itt kezdődött Szántó Lóránd szerepe! Az utcájában rövid idő alatt megszervezte a társa, dalmi munkát, s jó hangulatban, lelkesen el is végezték. Ék> a többi utcában? A fiatal pedagógus segítségét kérték megint, ö nem agi­tált: jobb módszert talált. Fogta a lapátot, elballagott egy másik utcába, levette a zakóját, felakasztotta az egyik kapu­fára, s nekilátott a zúzalékkupacok szétszórásához az úttes­ten. Nem sokkal később már néhány szomszéd is megjelent, s látva a példát, lapátot ragadtak ők is. Ahogy mesélik, há­rom óra múlva már valami húszán dolgoztak, s sötétedés előtt végeztek a munkával. Egyszerű dolog? Szürke árnyalatú? Azt hiszem: nem! In­kább húzzuk alá kétszer, írjuk le csupa nagybetűvel, s szö­gezzük le a tényt — valahol így és itt kezdődik a társa­dalmi munka, az embernemesítő, önmagát több szinttel ma­gasabbra helyező, forintban, teljesítményszázalékban nem mérhető tevékenység. Tudom, Szilágyi Györgyök és Szántó Lorándok akadnak bőven megyénkben is. Meg merem kockáztatni, hogy számuk pontosan annyi, ahányan itt lakunk. Lehet, hogy csak példa kell, valamilyen szép impulzus, de nem olyan, mint ahogyan állítólag valaha Bismarck kancellár vélekedett a németekről: „Csak nyeregbe kell ültetni, lovagolni már magától is tud..." A példát, az ösztönzést magunktól is látjuk, magunkban is érezzük, ismerjük magunk értékeit, csak nem mindig fedez­zük fel a gyakorlati oldalát. Akikről szóltam, felfedezték, & velük együtt sokan. Kitüntetések is jelzik ezt a tényt, de az elismerés akkor lesz csak igazi értékű, ha — ami­kor senki sem lát bennünket — nyugodtan kezet rázhatunk önmagunkkal... Kátai Gábor O ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK GYÖNGY ÖSÖN, RECSKEN, EGERCSEHIBEN, EGER. BEN O KIÁLLÍTÁS NYÍLIK PETÖFIBÄNY AN O SPORTMŰSOROK, TÉRZENE UTCA­BAL Bányásznapi készülődés megyénkben Szeptember első vasárnap­ján a bányászokat köszönt­jük. A tárnák, a fejtések munkásait, akik naponta szenet, olajat, földgázt és különböző színesfémeket ad­nak az országnak. Köszönt­jük a földtani kutatás. a bányatervezés, építés és a bányagépgyártás dolgozóit is. Immár huszonhetedik al­kalommal kerül sor az ün­nepi megemlékezésre, mely­re a megyénkben levő bá­nyaüzemekben is készülőd­nek. A bányászat fejlődésének újabb távlatait nyitotta meg az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata. A hazai természeti kincsek, nyers­anyagok termelésének fej­lesztéséről ennek megfelelő­en irányozta elő a népgazda­ság ötödik ötéves terve is a fejlődés útját. A bányászat fontosságát, a bányászmun­ka megbecsülését jelzi az is, hogy ebben a tervidőszak­ban a munkakörülmények javítására, szociális fejlesz­tésre és juttatásra közel há­rom és fél milliárdot költ a (Magyar Szénbányászati Tröszt. A tízezer bányász­lakás felépítését célzó kor­mányhatározat alapján a múlt esztendőben 1263 új otthon épült, és az idén elő­reláthatóan 1626 bányász- család költözik új lakásba. Heves megye legnagyobb ipari üzemében, a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, a dolgozók központi ünnepsé­gére szeptember 2-án, pén­teken délután kerül sor Gyöngyösön, a vállalat ta­nácstermében. Ugyancsak pénteken délután tartják megemlékezésüket az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei, nek egri, valamint a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vál­lalat Egri Üzemének dolgo­zói is. Ünnepséget rendeznek szombaton délelőtt Egerese, hiben, a Népkertben, vala­mint a petőfibányai sport- csarnokban, ahol a helyi bányaüzem dolgozóit kö­szöntik majd. Szeptember 4- én, vasárnap pedig a köz­ségi művelődési otthonba várják a Recski Rézércmű bányászait. Az ünnepi rendevények- hez tartozik, hogy szeptem­ber 1-én csütörtökön „A bá. nyászat története” címmel nagyszabású kiállítás nyílik az egri vármúzeum anyagá­ból a petőfibányai művelő­dési házban. A petőfibányai- ak szombaton emlékeznek meg a bányászmártírokról, amikor a KISZ-fiatalok fák­lyás hálastafétát indítanak Rózsaszentmártonba és el­helyezik az emlékezés koszo­rúját a helyi művelődési ház falán levő emléktábla előtt. Ezeken kívül megye- szerte gazdag sportműsorok, térzenék, valamint utcabál várja a szórakozni vágyó bányászokat és családtagjai, kát. Befejeződött a IX. postáskonferencia Pécsett, a Pollack Mihály főiskolán szombaton befejez­te munkáját a IX. országos postáskonferencia. A kétna­pos tanácskozás alatt négy­száz postai szakértő, vala­mint a közlekedés és hír­adástechnika szakemberei tudományos szinten vitatták meg a fejlesztéssel kapcsola­tos feladatokat, továbbá azo­kat a gondokat, amelyek a posta napi munkájával, az üzemvitellel kapcsolatosak és megoldásuk sürgető. A négy szekcióban megkezdett kon­ferencia összefoglaló záróülé. sén részt vett és felszólalt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A korferencia keretében szombaton délelőtt sajtótájé­koztatót tartott Horn Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter helyettese, aki el­mondotta többek között, hogy tervezik a műholdakról tör­ténő közvetlen műsorsugár­zást, erre a VI. ötéves terv végén, a VII. ötéves terv ele­jén kerül sor. Szlovák szakszervezeti vendégek az SZMT-né/ Szlovatsik Károlynak, SZOT nemzetközi osztály vezetőjének társaságában - Godany Frantisekkel, aSzlo vák Szakszervezetek Taná csa osztályvezetőjével a élen — vendégek érkezte! baráti látogatásra szómba ion Egerbe. A szlovák vendégeket di Jenes Pál, az SZMT titkár: fogadta a Szakszervezet Székházban, s egyben tájé koztatást is adott számuk ra megyénk életéről, a moz. galom időszerű kérdéseiről. Ezután városnézés követ­kezett. a vendégek a nie. gyeszékhely nevezetességei­vel ismerkedtek. Az est órákban pedig tovább utaz­tak megyénkből.

Next

/
Thumbnails
Contents