Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Egy tőről... DR. KURT WALDHEIM a nigériai fővárosban megnyitotta az apartheid-ellenes konferenciát, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egy­ségszervezet védnöksége alatt rendeztek meg — így hangzik az egyik hír. A másik: az olasz fővárosban kedden este nagygyűlést tartottak, amelyen világné­zetre és pártállásra való tekintet nélkül hatalmas tö­megek vettek részt, és amelyen beszédet mondott az örök város kommunista listán megválasztott polgár- mestere, Argan profeszor is. A nagygyűlés egyetlen napirendje: tiltakozás Kappler SS-hóhér megszökteté- se ellen. A két hír az első, felületes pillantásra talán nem is kapcsolódik össze az ember tudatában, már csak a színhelyek távolsága miatt sem. Hiszen az egyik ese­ményre Afrikában került sor, a másikra Európában. Pedig a két hírnek rengeteg köze van egymáshoz. Lagosban a Dél-afrikai Köztársaság rezsimje a vád­lott, Rómában pedig azoknak a gyülekezete, akik le­hetővé tették Kappler szökését — az a két jelenség azonban, ami ellen Nigéria és Itália fővárosában ugyanazon a napon tiltakoznak, egy tőről fakad. A NÁCI HARMADIK BIRODALOM hivatalos ideológiájának — és ebből következő véres gyakorla­tának — pillére a fajok „kategorizálása”, „alsóbb- és felsőbbrendű fajok” megkülönböztetése volt — és ugyanez, pontosan és kísértetiesen ugyanez a dél­afrikai „afrikáner” kisebbség alapállása is. Aligha vé­letlen, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság két leghatal­masabb embere, Johannes Balthazar Vorster minisz­terelnök és Hendrik van Der Bergh, a rettegett dél­afrikai titkosszolgálat, a Boss főnöke a második világ­háború idején kommandókat szervezett a térségben tevékenykedő náci tengeralattjárók támogatására. Az apartheid szó elkülönítést, faji megkülönböz­tetést jelent. A történelem— sajnos, a közelmúlt és a jelenlegi események krónikája is — arra tanít ben­nünket, hogy a fajok közti egyenlőtlenség hirdetői sosem álltak meg az elméletnél, mindig megpróbálták tanaikat rémtettek sorával gyakorlattá tenni. Ennek a jegyében gyilkolt Kappler és ennek a jegyében tűn­nek el a Boss börtöneiben a legjobb dél-afrikai haza­fiak. A LAGOSI TANÁCSKOZÁS és a római tüntetés híre csak véletlen időbeli egybeesés. De ezúttal a vé­letlennek is megvan a maga kristálytiszta logikája ... Harmat Endre VWWSAA/NAAAAAAAAA/NAA/WWS/WVVWVWWWWVWWVWWWWWWVtl Apartheid-ellenes világkonferencia A fajüldöző rezsim legfőbb támasza a nemzetközi imperializmus Lagosban folytatja mun­káját az ENSZ égisze alatt összehívott apartheid-ellenes világkonferencia. Kenneth Kaunda zambiai elnök felszólalásában hang­súlyozta, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim legfőbb tá­masza a nemzetközi impe­rializmus. Az apartheid vi­lágméretű elítélésének sem­mibevételével tovább áram­lik a tőke a Dél-afrikai Köztársasága. Kaunda alá­Kedden Bukarestben, s az ország más városaiban és falvaiban felvonulással em­lékeztek meg a fasizmus alóli felszabadulás 33. évfor­dulójára. A bukaresti felvonulás résztvevőit — a párt, az if­júsági szövetség és az úttö­rőszervezetek képviselőit, va­lamint a kerületek és a gyárak dolgozóit. — Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Manea Manescu kormányfő, a párt és a kormány számos tagja üdvözölte­A felvonulás transzparen­sei és más dekorációi ismer­tették azokat az eredménye­ket, amelyeket Románia az elmúlt 33 év alatt ért el — a gazdaság és a társadalom fejlesztésében, ismretették a jelenlegi ötéves terv elő­irányzatait és demonstrálták húzta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban és közvetlen szomszédságában rendkívül kiélezett a helyzet, és a tér­ség „olyan puskaporos hor­dóhoz hasonlít, amely a leg­kisebb szikrától is felrob­banhat”. A zambiai elnök több pontból álló akcióter­vet terjesztett a konferencia elé. Kaunda leszögezte, hogy az apartheid elleni akció- program végrehajtását Nyu­Romániának a szocialista or­szágokhoz fűződő barátságát a haladó és a békeszerető erőkkel való szolidaritását. MOSZKVA: Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere az évforduló al­kalmából táviratban üdvö­zölte a román fegyveres erők személyi állományát. Kedden letartóztatták Dan- szi Lal volt indiai hadügy­minisztert. Az indiai Sama- char hírügynökség szerint Indira Gandhi volt minisz­terét azzal vádolják, hogy 500 000 rúpiát (60 000 dol­lár) tulajdonított el a kong­gaton kell elkezdeni, mivel a Dél-afrikai Köztársaság fegyver- és pénzügyi forrá­sai ott találhatók. A zambiai elnök végezetül felszólította az érdekelt országokat, hogy nukleáris téren is szakítsák meg együttműködésüket a Dél-afrikai Köztársasággal. Henri Simonét belga kül­ügyminiszter, az EGK mi­niszteri tanácsának soros el­nöke, miután a Közös Piac nevében elítélte a faji el­nyomás politikáját, ismer­tette, milyen határozatokat hoztak a kilencek. Az iráni sah Lengyelországban Reza Fahlavi iráni sah feleségével lengyelországi lá­togatásának második napján Poznanba utazott. Edward Gierek a hétfői díszvacsorán mondott pohár­köszöntőjében állást foglalt az enyhülés és a nemzetközi együttműködés mellett, és Lengyelország aktív támoga­tásáról biztosította az el nem kötelezett országok békepo­litikáját. resszus párt ifjúsági szerve­zetének pénzéből. Egyébként nyolc nappal ezelőtt már letartóztattak tíz személyiséget, akik mind Gandhi asszony közeli mun­katársai voltak. A letartóz­tatások Indira Gandhi ellen irányuló támadásnak tekint­hetők, bár a volt kormány­fő személye ellen semmi­lyen vádat sem hoztak fel. Vance Peftingben Cyrus Vance amerikai1 külügyminszter Leonard Woodcocknak, az Egyesült Államok pekingi összekötő irodája vezetőjének és Phi­lip Habib külügyminiszter­helyettesnek jelenlétében kedd reggel foly tatta meg­beszéléseit Huang Hua kí­nai külügyminiszterrel. \z AFP értesülése szerint a rá- romórás eszmecsere során az amerikai diplomácia vezető­je folytatta a Carter-kor- mányzat világpolitikai elkép­zeléseinek ismertetését. \ kínai—amerikai külügymi­niszteri tárgyalások második napján mindkét fél nagy fi­gyelmet szentelt az afrikai kérdéseknek. A francia hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai rádió és tele­vízió a Vance-látogatás két napja alatt többször vissza­tért a tajvani kérdésre, nyo­matékosan hangsúlyozván, hogy fel kell szabadítani Tajvant. Az Űj-Kína hírügy­nökség kedden arról is be­számolt, hogy Pekingbpn gyűlést tartottak, amelyen, „tajvani honfitársak” és „Tajvan tartomány kongresz- szusi küldöttei” is részt vet­tek. Angol álláspont „Ha bebizonyosodnék, hogy a dél-afrikaiak az utolsó si­mításokat végzik nukleáris fegyverek gyártásán és e fegyverek kipróbálására ké­szülődnek, akkor ez rend­kívül súlyos helyzet lenne, amit a brit kormány erélye­sen elítélne” — hangsúlyoz­ta nyilatkozatában az angol külügyminisztérium szóvivő­je. Kifejtette, hogy a brit kormány álláspontja szerint „a dél-afrikai nukleáris szán­dékokkal kapcsolatban a vi­lág számos országában meg­nyilvánuló aggodalmak el­oszlatásának legjobb módja az lenne, ha Pretoria kése­delem nélkül csatlakoznák az atomsorompó-szerződés- hez.” Felszabadulási ünnepségek Romániában Letartóztatták a volt indiai hadügyminisztert A Kappler-ügy Fogolyszöktetés — következményekkel Mint egy napjainkban ját­szódó Dumas-regény. A bör­tönből egy szerelmes asz- szony szöktette meg férje- urát, minden bizonnyal egy nagy hajóbőröndben átcsem­pészve az őrségen. Az őrök mit sem gyanítottak, ellen­kezőleg még segítettek is Kappler asszonynak, hogy málháját elhelyezze a ro­mai katonai kórház előtt vá­rakozó Fiat csomagtartóján. Hogy miként jutott át a fo­goly a számára szabadságot és biztonságot jelentő NSZK-ba, azt csak gyaníta­ni lehet. Valószínűleg pap­nak öltözött. Szerelmes és férjéért mindenre kész hit­vese egyébként 1972-ben, a tömeggyilkos szabadon bo­csátásáért kezdett neonáci kampány idején ismerte meg az akkor már 25 esztendeje a gaetai várbörtönben őrzött egykori SS-Obersturmbann- führert és felkínálta neki a kezét' Kappler tehát szabad — az NSZK alaptörvényének 16. paragrafusa tiltja, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya bármilyen bűnözőt is kiadjon más or­szágnak. Az előrelátó hon­atyák már a nyugatnémet állam alapítása idején gon­doskodtak róla, hogy egy későbbi kormányt megkí­méljenek a döntés felelőssé­gétől, s egyben arról is, hogy a hitlerista bűnözők, ha már bűnhődniük kell, NSZK- bíróságok elé kerülhessenek és a lehető legenyhébb bün­tetéssel megússzák. Kappler így élvezheti az adenaueri - alkotmány gondoskodását Most sajnálhatja igazán, hogy annak idején az olasz bíró­ság előtt kellett felelnie azo­kért a szörnyűségekért, ame­lyeket elkövetett. A most hevenesztendős állítólag halálosan beteg egykori hóhér akkoriban délceg, 37 esztendős férfiú volt. Himmler fontos posztra állította: a Gestapo irányí­f M77. augusztus 24., szerda tását bízta rá a hitleristák megszállta Rómában. Kapp­ler irányította a római zsi­dók deportálását, s ő volt az, aki egy „megtorló ak­ció” során 1944. március 24- én 335 olaszt agyonlövetett. A kegyetlen gyilkosságsoro­zatra a katolikus hívők szent helyén, az őskeresz­tény mártírok sírjainak tő- szomszédságában az ardeati- nai barlangüregekben került sor... Róma felszabadulása után a 335 áldozatból csak 322-őt sikerült azonosítani. Döbbe­netes a statisztika: életko­ruk 14_től 75-ig terjed. 253 a katolikus, 70 a zsidó kö­zöttük. Foglalkozásuk sze­rint könyvelők, művészek, munkások, katonák, parasz­tok, tanárok, házalók, pa­pok stb. Ki tudja, hány éves és mi volt a foglalkozása annak az embernek, akit Kappler saját maga lőtt agyon a gyilkosságsorozat kezdetén, miután beosztottaival előbb kipróbáltatta az első csopor­ton az általa kidolgozott gyors kivégzési módot. „Oda­mentem az egyik közelem­ben álló teherautóhoz — vallotta be később —, és magammal vittem egy halál­raítéltet. . ■ négy tiszttársam ugyanígy cselekedett. A fog­lyokkal az iménti helyre vo­nultunk, és kissé hátrább, mint az első ötöt. agyonlőt­tük őket.” Az SS-tiszt azt állította, azért cselekedett így, mert egy jó parancsnok nem kö­vetelheti meg az embereitől azt, amit ő nem képes elkö­vetni. A valóságban szadista hajlamait élte ki — nem elégedett meg az ő paran­csára kiontott vérrel, maga is élvezni akarta a gyilko­lás „örömét”. Az olasz köztársaság tör­vényei értelmében kiszabha­tó legsúlyosabb büntetésre ítélte őt az olasz katonai bíróság, s Kappler, a példa­mutató SS-tiszt eleinte a pél­dás foglyot igyekezett meg­játszani. A tömeggyilkosból igen vallásos ember lett: a börtönkáplán kedvenc híve. A gaetai börtönben idő­töltésül díszhaltenyésztéssel foglalkozó gyilkos egyre erő­teljesebb támogatást kapott az NSZK-ból, ahol mozga­lom indult kiszabadításara. Az emberiesség fogalmával visszaélve, s arra hivatkoz­va. hogy amíg németek síny­lődnek olasz börtönökben, nem lehet igazán elfelejteni a második világháborúban a két nép között történteket. És az olasz újfasiszták kö­zött szövetségesekre találtak a német reakciósok. Az NSZK haladó közvéleménye és az olasz nép döntő több­sége azonban kezdettől fog­va követelte, hogy Kappler töltse ki azt a büntetést, amelyet rászabtak. S amikor tavaly novemberben Kappler — egyébként az NSZK-ból fizetett — olasz ügyvédje végre talált egy olyan bíró­ságot, amely szabadlábra helyezte volna, a hatalmas felháborodás arra késztette a legfelsőbb katonai bírósá­got, hogy az ítéletet helyez­ze hatályon kívül. Akkor már Kappler állí­tólag halálos betegségben szenvedett. Ezért került Gae- tából a római katonai kór­házba. Utoljára júliusban vetették alá alapos vizsgá­latnak, s ennek eredménye­ként Kapplert mozgáskéote. lennek nyilvánították. Állí­tólag már ülni sem tudott. Könnyen lehet, hogy kapp­ler esuoán szimulált, hogy szökéséhez a kedvező felté­teleket biztosítsa. S az 1s nyilvánvaló, hogy bármeny­nyire is lesoványodott a fo­goly — állítólag csak 48 ki­lót nyomott —, a hajóbő- rönd-rejtekhellyel együtt a felesége egyedül aligha tud­ta kivinni a kórházból. Se­gítőtársra, vagy segítőtár­sakra is számíthatott' Az a hatalmas felháboro­dás, amelyet a szöktetés és az NSZK hivatalos köreinek magatartása kiváltott mutat­ja: az olasz népben élénken él a hitlerista bűntettek em­léke és antifasiszta elszánt­ság. Tízezrek zarándokoltak az ardeatinai barlangüregek­hez, Kappler áldozatainak sírjához. S milliók osztják a véleményt, hogy Kappler, aki az olasz nép ellen el­követett hitlerista rémtettek jelképének számít, nem búj­hat jogi formulák mögé. Andreotti miniszterelnök a tömegek kívánságának tett eleget, amikor lemondta és őszre halasztotta Helmut Schmidt, e hétre kitűzött lá­togatását. A Kappler-ügy te­hát nem marad következ­mények nélkül. Kappler, akinek teljesült a vágya, hogy még egyszer meglássa Németországot, -ma már más németekkel találja magát szemben, mint akikre számított. Igaz, volt elegen­dő ember és anyagi eszköz megszöktetéséhez. A nagy többség azonban ugyanúgy vélekedik, mint az olasz an­tifasiszta közvélemény. Kappler nem számíthat az NSZK polgárainak szimpá­tiájára csupán azért, mert német. Csak a fasisztákéra, mivelhogy fasiszta. No meg továbbra is arra a nyugdíj­ra, amelyet még az Adenau- er-kormányzat idején ítéltek meg részére, s amely eddig Olaszországba, ottani börtön­ben címére járt. Most ezen­túl azt Soltauban kézbesíti majd a postás. Pintér István GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÄLLALAT BÉLAPÁTFALVI ÜJ CEMENTGYÁR kiemelt beruházáshoz felvesz: LAKATOS, HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: Eger- Ady E. út 31/a, félfogadás mindennapi Munkásszállást biztosítunk. A Hevesi Állami Gazdaság azonnali belépéssel alkalmaz nagyüzemi gyakorlattal rendelkezi i szakképzett szakácsot. Jelentkezés a gazdaság központjában, Dobó utca 31. szám alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents