Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-23 / 197. szám
VTtAG PROLET ABIAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 197. szám ARA:80 FILLLEB 1977. augusztus 23., kedd DR. ORBÁN LÁSZLÓ MONDOTT BESZÉDET GYÖNGYÖSÖN — A BOLGÁR HAZAFIAS FRONT TARGOVIS- TE MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK KÜLDÖTTSÉGE A NAGYGYŰLÉSEN — A KÖZÖS GAZDASAGOK ÜNNEPI AJÁNDÉKKOSARAI A VENDÉGEKNEK — MUNKÁS—PARASZT TALÄLKOZÖK MEGYESZERTE Tudósítások, beszámolók az alkotmánynapi eseményekről Alkotmányát ünnepelte az ország népe. A zászlódiszbe öltözött városainkban és községeinkben gazdag program várta a dolgozókat. Országszerte vidám hangulatú munkás—paraszt találkozókon vettek részt a munkahelyi kollektívák tagjai, hagyományosan új létesítményeket avattak, politikai nagygyűléseken esett szó mindennapjaink eredményeiről és gondjairól, a közös terveinkről. Nyugodt légkörben, derűs hangulatban ünnepeltünk ... Budapesten augusztus 20-án az Országház környéke volt a legkiemelkedőbb események színhelye. Itt került sor a hagyományos tisztavató ünnepségre, amelyen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára,' Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Trethon Ferenc munkaügyi, . valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A tisztavatást követően zajlott le a hagy érdeklődéssel kísért vízi és légi parádé. A légi felvonulást zászlós helikopterek nyitották meg, a maguk után húzott transzparensek jelmondatai hirdették: „Éljen a párt!”, „Éljen augusztus 20-al”, „Éjijén a Nagy Október!”, „Honvédelemmel a békéért!”. A . fővárosi ünnepségsorozat záróeseménye az idén is — immár tizenharmadik alkalommal — az esti tűzijáték volt. A hagyományos fény- kavalkádot újabb színkompozíciók, tüzfigu- rák tették az eddigieknél is színesebbé, változatosabbá. . * Vasárnap délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely augusztus 20., az alkotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtti Kossuh Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. ★ Alkotmányunk ünnepén országszerte politikai nagygyűléseket rendeztek. Miskolcon, a csanyik-völgyi parkban Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. A Baranya megyei Szentlőrin- cen dr. Romány Pál. az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Somogy megyei Marcaliban Seentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt a szónok. A Heves megyei központi alkótmáhynapi ünnepségen, Gyöngyösön dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke mondott beszédet. Dr. Orbán László ünnepi beszéde Gyöngyösön Ezrek és ezrek vettek részt Gyöngyösön, a Dimitrov- kertben megtartott alkotmánynapi ünnepségen szombaton délelőtt. A szabadtéri színpadon felállított díszhelyen az elnökség tagjai foglaltak • helyet. A megjelenteket. Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyösi Városi Bizottságának első titkára köszöntötte. Külön, név szerint dr. Orbán Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, az Országos Közművelődési Tanács elnökét, Vas. kó Mihályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Fekete Győr Endrét, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, Heves megye tanácsának elnökét, valamint Szonju Marinovot, a Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei Bizottságának tagját, a Bolgár Hazafias Front Targoviste megyei Bizottsága küldöttségének vezetőjét, s a front megyei elnökét: Köszöntötte to_ vábbá a megyei, a városi és a járási politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek megjelent vezetőit, a fegyveres' testületek parancsnokait, a községi szervek választott tisztségviselőit, a szocialista brigádok képviselőit. Emlékeztetett, arra. hogy 1949 augusztusában megszületett az alkotmány, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, amely egyben a nagy történelmi sorsforduló szimbóluma is. E nagy jelentőségű esemény, az alkotmány törvénybe iktatásának 28. évfordulóját ünnepeljük ma. mondta Kónya Lajos, majd felkérte dr. Orbán Lászlót. hogy ünnepi beszédét mondja el. — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szívből jövő üdvözletét tolmácsoljam önöknek, a nagygyűlés minden résztvevőjének, önökön keresztül pedig Gyöngyös, a környező községek és .a megye minden lakosának — kezdte beszédét dr. Orbán László. — E ná- pon a szocialista magyar állam, új életünk alaptörvénye. alkotmányunk megszületésének évfordulóját ünnepeljük. De megemlékezünk ma az államalapító István királyról is, valamint az új kenyér ünnepe is a mai nap. A kenyér az élet. most már új életünk jelképe. De nemcsak szép szóval, hanem országépítő tettekkel is ünnepelünk. A tettekben megnyilvánuló hazafiság érzékelhető azokban az új intézményekben: üzemek és iskolák, egészségügyi intézmények és óvodák egész sorában. amelyeket az ünnep tiszteletére most adtak át országszerte, és amelyek mindannyiunk gazdagodását, gyarapodását, népünk jobb életét szolgálják. Az egész országban munkás- és paraszt- találkozókra kerül ma sor, jelezve, hogy a nemzeti egység jegyében ünnepeljük ezt a napot De augusztus 20-a hagyományos népünnepély is: öröm és vigaszság, ének és tánc kíséri. Ezután arról szólt, hogy a múlt haladó hagyományainak tisztelete, megőrzése és állása elválaszthatatlan a tettekben megnyilvánuló ha- zafiságtól. A nagy forradal- . már költőóriás szavaival együtt valljuk: Dózsa György unokái vagyunk. Különös tisztelettel adózunk a forradalmi hagyományoknak, a magyar munkás, és parasztmozgalmak történelemformáló és nemzetet felemelő hősi erőfeszítéseinek, nagyszerű és követendő példáinak. — Csaknem egy évezredes, nehéz, hányatott múlt. után kerülhetett sor népünk új honfoglalására, a szocialista állam megalapítására — folytatta gondolatait’dr. Orbán László, a nagygyűlés szónoka. — Az utolsó három évtized gyökeres változásokat hozott nemzetünk, népünk életében. Szocialista fejlődésünk, a munkáshatalom legnagyobb vívmánya, hogy felszámoltuk az egykori uralkodó osztályok, a letűnt századok terhes örökségét, a társadalmi és gazdasági elmaradottságot, a nemzeti nyomort, és a Szovjetunió hősi, felszabadító harcai után visszanyertük, majd megszilárdítottuk nemzeti függetlenségünket. Annyi balsors, vihar és viszály után népünk most már három évtizede a teremtő és alkotó béke áldásait élvezi. Ha nem is volt zökkenők és nehézségek nélkül való ez az út, mégis, történelmünk legfényesebb és eredményekben leggazdagabb időszaka ez. Példákkal mutatta be, mennyit fejlődött gazdasági életünk, a nagy közösségen belül pedig az egyének élete, ha vannak is még ma is, akik nehezebben élnek, például a nagycsaládosok vagy egyes nyugdíjas kategóriák, ezek a gondok ma már nem' a létfenntartás gondjai, mutatott rá. > — Heves megye valamikor csaknem teljesen agrárjellegű gazdálkodást folytatott — emlékeztetett a szónok. — Ma már tízezrek dolgoznak az ipari üzemekben, amelyek a megye legjelentősebb gazdasági ágazatát adják. Ugyanakkor nagyot fejlődött a megye mezőgazdasága is. Most búzából a termés több mázsával haladja meg az elmúlt évi átlagot, például. Gyökeresen megváltozott a foglalkoztatottak, az alkalmazottak aránya is, amely az életkörülmények jelentős fejlődését is eredményezte. Ennek egyik mutatója, hogy a kereskedelmi Az alkotmánynapi ünnep jelképe: az új kenyér forgalom évente 10—12 százalékkal emelkedett. Gyöngyös és a gyöngyösi járás gazdasági fejlettsége még a megyei átlagot is meghaladja. A járás iparában jelenleg 13 500 személy dolgozik. A szántóföldek termésének átlaga pedig öt év alatt mintegy 40 százalékkal növekedett. Gyöngyös lakóinak száma 1960-tól tízezerrel emelkedett A város ipari üzemeiben 17 ezren dolgoznak. Mezőgazdasági kultúrája fejlett, szőlőtermesztése országos hírű. Majd a következőket mond. ta: .— Kedves elvtársak! A szocializmus három évtizede a nemzet felemelkedésének korszaka, és ettől elválaszthatatlan népünk kulturális felemelkedése. Alkotmányunk, és ez csak szocialista országokban lehetséges, alapvető emberi jogként foglalja törvénybe az állampolgároknak a művelődéshez való jogukat, biztosítja a tudományos és művészeti alkotótevékenység szabadságát. A párt és a kormány céltudatos művelődési politikája biztosítja a jogok érvényesítését, gyakorlati megvalósítását. Alapvetően megváltozott az egész társadalom műveltségi szintje. A szocialista kultúra fejlődésében elért eredmények nagyok, azokra joggal leheA gyöngyösi ünnepség szónoka, dr. Orbán László. tünk büszkék, de a lehetőségek még nagyobbak, a fel-j adatok pedig még többet követelnek. A fejlett szocialista társadalom csak kultúrába rj gazdag, művelt társadalom lehet, . amelyben a dolgozó nép mind sokoldalúbba» művelődő néppé válik. Ezért; ahogy előre haladunk a szocialista társadalom építésé«! ben, úgy nő a kultúra, a köz«! művelődés szerepe és jelenj tősége. A közművelődés azonban nem korlátozódna pusztán az ismeretek szerzésére, magába foglalja az akJ tív kulturális tevékenységet; összekapcsolja a munkákul-* túrával, a szocialista világnézettel és életformával, a köa ügyeiben részt vállaló cselekvő élettel. Arra kell törekednünk, hogy ne csak jobban, hanem szebben és értelmesebben is éljünk. Ezután a belpolitikai kérJ désekkel foglalkozott dr. Orbán László. Megállapította,1 hogy a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása eredményesen folyik. Napjainkban is döntő szerepe van a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amely a további fejlődésünknek is legfontosabb erőforrása. Történelmünkben most először vált lehetővé .igazi nemzeti egység megvalósítása. Részletesen szólott az alkotmányba foglalt jogokról, mindenekelőtt a legfontosabbról,' amely kimondja: a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Elemezte a szocialista demokrácia szerepét, mind teljesebb kibontakozásának körűimé, nyeit, és rámutatott: a dolgozók és a vezetők közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy a jogokkal mind többen valóban éljenek is. Hangsúlyozta, a további előrelépés egyik feltétele, hogy mindenki elvégezze a kötelességét, méghozzá úgy, olyan mértékben és minőség., ben, ahogy azt elvárja másoktól. Az idei első félévi Eredményeinket is ezzel a követelménnyel hozta párhuzamba. Az ipar és a mezőgazdaság teljesítményét sorolta fel, és hozzátette, hogy a következő hónapok feladatainak végrehajtása még sokat változtathat az eddigi tényeken, tehát minden erőnket az őszi mezőgazdasági munkákra és az éves tervek teljesítésére kell összefognunk. — Feladatunk az is. hogy a meglevő tartalékokat erőteljes mozgásba hozzuk — állapította meg. — Nagyobb erő(Folytatás a 3. oldalon) Nemcsak szép szóval, országépítő tettekkel Is ünnepelünk
