Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

n gyermekekről van szó! Ma este Hatvanban: üdv-emlékkiállítás és irodalmi műsor A centenáriumi év kul­turális eseményeinek sorá­ban ma, pénteken este kép­zőművészeti kiállítással és irodalmi műsorral áldoznak Ady Endre emlékének- Fél 6 órai kezdettel tizenhárom művész szobraiból, festmé­nyeiből, grafikáiból nyílik meg a Hatvani Galéria leg­újabb tárlata, amelyen Sza­bó István, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője mond ün­nepi beszédet. A változatos anyag Adyt és a hozzá leg­közelebbi személyeket ele­veníti meg, a grafikák pe­dig jobbára versillusztráci- ók. A kiállítók között talál­juk Kiss István, Mikus Sán­dor Kossuth-díjas szobrászo­kat. a Hatvanban már önál­ló tárlattal szerepelt Kapo- nya Judit festőművészt, míg a grafikusok sorát Csorba Simon, Szunyoghy András nyitja. Este 7 órai kezdettel a Vörösmarty Művelődési Köz­pont színháztermében Ady Endre műveiből összeválo­gatott zenés irodalmi mű­sort rendeznek budapesti művészek közreműködésével. A száz esztendeje született nagy lírikus verseit Löte Attila, Surányi Ibolya, va­lamint Máthé Jolán ének­művésznő szólaltatja meg. A műsorban közreműködik Reményi József zongoramű­vész. s az előadást belépődíj nélkül hallgathatják meg az érdeklődők. Az elnevezés inkább csak a beavatottaknak mond so­kat már az első hallásra is: a Természet egysége. Arra azonban alkalmas, hogy jel­lemezze, itt és most valami új történik, olyan, ami el­tér az, eddig megszokott gya­korlattól. Mi ez? Nagyon röviden és csak felületesen: a természet nem külön bio­lógia és fizika, nem föld­rajz és .természettudomány, hanem egy és oszthatatlan. Tehát minden ismeretnek is ebben az egységben kell összekapcsolódnia elválaszt­hatatlanul­A gyöngyösi tudományos tábor ezt a nézetet szol­gálja, erősíti, igyekszik a maga eszközeivel, kutatásai­val átültetni a mindennapi gyakorlatba, az oktatásba, a megismerés folyamatába. Ez történt már tavaly is, ugyan­csak Gyöngyösön, szintén or­szágos méretű szervezésben. És miután az ismeretszerzés legfőbb formája ma az in­tézményesített oktatás, ennek a tábornak a diákok mellett a tanárok is lakói, résztve­vői. Az idei program: augusz­tus 19-én kezdés, ismerke­dési est a Városi Művelődé­si Központban. Az ünnepé­lyes megnyitó időpontja au­gusztus 20. Marx György előadása is elhangzik: Élet az univerzumban címmel. Ezt szekcióülések követik, majd a tanulmányi ver­seny írásbeli részére kerül sor. A szóbelj feladatok megoldása, elvégzése más­napra. augusztus 21-re ma­rad. Ezen a napon ered­ményt is hirdetnek. Az egyes korcsoportok győztesei lehe­tőséget kapnak arra, hogy egy hetet tölthessenek el a Magyar Tudományos Akadé­mia valamelyik kutatóinté­zetében az Akadémia költ­ségén. Augusztus 22-én hangzik el Hámori József előadása, Agy. tanulás. memória cím­mel. Utána Fórum követke­zik. A diákok kérdéseire vá­laszol Marx György, Kajtár Márton és Hámori József. Este a csillagászati tanfo­lyam résztvevőivel együtt QJíMkM i 1977. augusztus 19. péntek EGY 14 ÉVES ISKOLAI TANULÓ Hatvanban a balról elhaladó gépkocsik után gyalogátkelőhelyen el­indult. Amikor azonban a felezővonalhoz ért, nem fi­gyelte, hogy jobbról a meg­engedett maximális sebes­séggel egy tehergépkocsi kö­zeledik. A gépkocsivezető hiába fékezett, járművével elütötte a gyereket, aki sú­lyosan megsérült. Egyszerre két fiatalkorú szenvedett balesetet a 3. szá­mú főútvonalon, amikor a 17 éves motorkerékpár­vezető — gyorshajtás miatt — átsodródott az úttest bal oldalára és összeütközött a szemből érkező személygép­kocsival. A motorkerékpár utasa (16 éves) súlyos, élet- veszélyes, a motorkerékpár vezetője pedig nyolc napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett. Egy 16 éves fiatal­ember segédmotorkerékpár­ral közlekedett Recsk és Parádfürdő között. Figyel­metlenségből ráhajtott az útpadkára, majd felborult, s nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Súlyos sérüléssel kellett kórházba szállítani azt a 16 éves is­kolai tanulót, aki Egerben a Lenin úton segédmotorke­rékpárral — forgalmi sáv szabálytalan változtatása közben — nekiütközött egy személygépkocsinak. Ugyan­csak Egerben történt, hogy egy kétéves kisgyermeket — aki az úttest szegélyén ült — egy tehergépkocsi leso­búcsúestet tartanak az Ifjú­sági Parkban. Augusztus 23-án ugyan­csak a csillagászokkal együtt hallgatják meg Gánti Tibor előadását, amely folytatása lesz annak a gondolatsoro­zatnak, amit a megnyitó napján Marx György fejtett ki először. A hivatalos prog­ram a visontai tanulmányi kirándulással ér véget. Az Ady Emlékmúzeum anyagának összegyűjtését megkönnyítette, hogy lénye­gében nem nagyon szóródott szét! A Veres Pálné utcai bútorzat zöme egy helyen maradt. Boncza Berta, mi­kor 1920-ban másodszor is férjhez ment, szinte a teljes berendezést magával vitte, először Márffy Ödön műte­remlakásába, a Dráva utcá­ba, később pedig újonnan épített budai villájukba, a Szamóca utcába. A Veres Pálné utcából származó bú­torokat, tárgyakat Csinszka 1934-ben bekövetkezett halá­la után is nagy szeretettel őrizgette a Márffy-család. A II. világháború idején a Márffy-villa is komoly ká­rokat szenvedett, • a tárgyak jelentős része azonban meg­maradt, és így kerülhetett a Petőfi Irodalmi Múzeum tu­lajdonába. Jelentős tárgyi anyagot őrzött meg Ady La­jos családja is. Ezek a tár­gyak azonban jobbára Érd- mindszentről és Ady Lövő­ház utcai szobájából valók, a Veres Pálné utcai lakásból ők csak néhány festményt és néhány apróbb személyes tárgyat őriztek. Természete­sen kerültek hozzánk relik­viák egyéb helyekről is, pél­dául Csinszka nagy, fekete, virágmintás vállkendője az egykori szobalánytól, Vonyi- cától jutott hozzánk. Adyék fogádószobájának csaknem minden lényeges darabja megmaradt. így a híres kék huzatú bieder­meier ülőgarnitúra a nagy kerek asztallal együtt mais dort. Szerencsére „csak” könnyű sérülés történt Az elmondott példákban a felelőtlenség még nem kö­vetelt emberi életet, de a megyei — 1977. I. félévi — statisztika sajnos, ilyeneket is tartalmaz. A Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács értékelte az elmúlt félévi közlekedésbiz­tonsági helyzet alakulását, és sajnálattal állapította meg, hogy 1977. I. félévében nem érvényesült a korábbi évek — megyei vonatkozás­ban különösen az 1976-os év — kedvező tendenciája. Rendkívül elgondolkoztató a fiatalkorúak baleseti ará­nya: összesen ötven gyer­mek, illetve fiatalkorú sé­rült meg, közülük egy nyolc­éves és két 17 éves meghalt. Nem szükséges külön bi­zonygatni a gyermek-, illet­ve fiatalkorúaknál a halál­lal, vagy súlyos — gyakran egész életre nyomot hagyó — sérüléssel végződő közle­kedési balesetek hatását és következményeit. Az áldo­zat. sérült és balesetet szen­vedett gyermekek és fiatal­korúak sorsa — egyéni tra­gédiája — közügy is. Ez in­dít arra bennünket — a közlekedéssel szervezetten foglalkozókat —, hogy a megye felnőtt lakosságát is­mételten ráébresszük a fia­talok, a gyermekek iránti felelősségre. Közlekedési kultúrát kell kialakítanunk a felnövekvő nemzedékben. Mivel minden gyermeknek és fiatalkorú­nak van családja, és ezen Ezt a tábort a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségének közoktatási bi­zottságával közösen szerve­zi a gyöngyösi közművelő- désb-intézmény. A tanácsko­záson a tudományos szali­kőrök vezetői, a népművelők is részt vehetnek, konzultál­hatnak a kísérletet kidolgo­zó és azt irányító szakem­berekkel. a régi helyén látható- De régi itt még a kerek asztal térítője és az asztalon levő nagy kristályváza, a garni­túra előtt levő szép kazahsz­táni szőnyeg, a nagy meny- nyezeti csillár és a falakon látható sok értékes kép is: Tihanyi Lajos, Rippl-Rónai József és Czigány Dezső al­kotásai. Ugyancsak a foga­dószobában látható a szép, finom kidolgozású Mária Te­rézia korabeli tabernákulum — benne Adyék tulajdoná­ból megmaradt készletek: többi között egy nagyon szép, régi tizenkét szemé­lyes herendi teáskészlet és néhány régi, Erdélyből szár­mazó ezüst evőeszköz. A fogadószobából balra nyílik az egykori Ady-szoba, amely az előző kettőnél ki­sebb méretű és meglehető­sen furcsa alakzatú. Az ere­deti tárgyak száma itt sem kevés. A bejárati ajtótól bal­ra van Ady régi, kis fehér- neműs szekrénye és a szép kidolgozású diófaágya, amely szinte minden kortárs leírá­sában szerepel. Az ágy kö­zelében egy kis asztalka, rajta Ady régi fésűje, gyu­fatartója, bőrből készült ci­garettatárcája. A szoba kö­zepén keresztbe fordított he­verő. Az ablaknál levő kicsi biedermeier íróasztal sajnos, nem eredeti, de az asztal mögötti fotel és az íróaszta­lon látható apróbb tárgyak (tintatartó, tollszárak, író­mappa, papírvágó kés stb.) mind Ady tulajdonából va­lók, csakúgy, mint az ott látható asztali lámpa, ame­túl valamilyen oktatási in­tézményben nevelője, azt kell tudnunk és követnünk, hogy mi magunk is elsajá­títsuk ezt a közlekedési kul­túrát: tehát a gépkocsiveze­tők, járókelők és mindazok, akik a közlekedésben részt vesznek. Nem félelmet kell kialakítani a gyermekben és fiatalkorúban a közlekedés­sel szemben, hanem a tuda­tos és értelmes viselkedést. A motorizáció fejlődésé­vel tudomásul kell vennünk, hogy ma nincs olyan terüle­te ennek az országnak, ahol a kérdés ne vetődne fel. Le­gyen az gyermek, fiatalkorú vagy felnőtt, nem tudja ki­vonni magát az általános közlekedési problémák, a közlekedési szabályok meg­tartása, vagy éppen a köz­lekedési szabályokkal kap­csolatos kérdések alól. Mire kell különösen fel­hívnunk a figyelmet a me­gyénkben ezekkel kapcso­latban? Gyalogosok esetében so­kan figyelmetlenül halad­nak át az úttesten, még a kijelölt gyalogátkelőhelynél is. Sokszor okoz balesetet a jármű mögül történő átha­ladás, vagy az úttestre min­den előzetes figyelem nél­küli „rálépés” vagy kisza- ladás. A kerékpárral, segéd- és motorkerékpárral közlekedő fiatalok esetében a szülői felelősségtudat hiányával sok esetben találkozunk. Gyer­mekek felügyelet nélkül ke­rékpároznak. Segéd- vagy motorkerékpárt vásárolnak fiatalkorúnknak, de a veze­tői engedélyt még nem sze­rezték meg. Motorkerékpározásnál jel­lemző — bár a fiatalkorúa­kat csak kis részben érinti, de a fiatalabb korosztály szokása — a gyorshajtás, az úgynevezett „bujkálás”. VALAMENNYI MOTOR­KERÉKPÁROSNAK és gépjárművezetőnek felhívjuk a figyelmét, hogy ahol gyer­meket látnak az úttest kö­zelében, vagy netán az út­testen, akár mint gyalogost, akár mint járművel közleke­dőt, vagy utast, fokozottab­ban figyeljenek. lyen csak annyi a változás, hogy az eredeti búrát Csinsz­ka saját készítésűre cserélte ki. A falakon itt is értékes képek sorakoznak. Az író­asztal fölött Tihanyi Adyról készített kőnyomatos rajza. Az ágynál Kernstok Károly .lovasvázlatai, a kis szek­rény fölött pedig Tihanyi Lajosnak egy korai korsza­kából való festménye: a Bá­nyászlakás belseje látható. Az Ady-szoba bejáratától jobbra levő fekete könyves­polc is a régi, rajta Ady kedvenc könyvei, folyóiratai. A könyvek között sok a francia nyelvű kötet. A Mercure de France című fo­lyóiratnak például több év­folyama is itt sorakozik. A könyvek között Anatole France, Zola és Baudelaire kötetei. Tudjuk, hogy Bau- delaire-t különösen gyakran forgatta. Egyik kései cikké­ben írta: „...Mindenesetre szenvedő, gyászos ősünk ő... Engem bátorított, mint én is cselekedtem másokkal, de a gall forma-nyűge miatt imádva is lerá^am őt ha­mar ...” A könyvespolc legnagyobb részét természetesen a ma­gyar írók művei foglalják el. A régi magyar költők közül itt van Balassi Bálint, Zrínyi, Berzsenyi és min­denekelőtt Csokonai, meg Petőfi, akiket nagyon szere­tett és akikről egyik cikké­ben ezeket írta: „Petőfi fa­nomén volt. A dal első ma­gyar zsenije Csokonai...” Katona József, Vörösmarty, Vajda és Reviczky kötetei is Természettudományos tanácskozás, verseny és tapasztalatcsere Gyöngyösön Juhász Károly Ady életének dokumentumai ÜJ EMLÉKMÚZEUM BUDAPESTEN „ Ameddig a takaró ér Épül, szépül az ország, gyarapodnak a családok. A fel- szabadulás óta minden harmadik ház újjáépült, illetve új lakóházak nőttek ki a földből. A MERKUR Vállalat naponta 400 személygépkocsit ad át boldog tulajdonosainak, de 800-ra lenne igény. A kert- és telekgazdák birtokba vették az elha­gyott parlagföldeket és szabad idejükben gyümölcsöt, zöld­séget termelnek. A hétvégi házak valóságos kis „hátorszá­got” képeznek és falunak, városnak is beillenének egyik­másik trópusi országban. A becsületes munkával szerzett gyarapodás nemzeti po-' litikánk lényege, valamennyiünk öröme. Népgazdaságunk is tervszerűen fejlődik, országos méretű gyarapodásunk terv­törvény szerint biztosított. Az ütem arányban van a lehető­ségeinkkel. Szorítunk, vagy engedünk, ahogyan gazdasági helyzetünk megkívánja. Általában a családoknak is vannak terveik, elgondolá­saik és ki-ki pénztárcájához igazítja a beruházásait. Sajnos akadnak azonban ellenkező példák is: — Mi a baj, fiatalember? í.jíj, f > — Kiborultam! A — No, de ennyire? Kórházra, szanatóriumra van szük­ség! A sápadt arcú, lesoványodott harminc-negyven közötti' férfi vértelen ajakkal bólint igent. . — A családban volt baj, a feleségével talán? — Nem! Ö is majdnem hasonló helyzetben vanúL! ‘ — A szülők? Valami tragédia? — Nem, kérem! Egyik sem. Hanem a házi A ház min- 1 dennek az oka. Vj A beszélgetés során azután szépen, sorjában kibontako­zik a valóságos, igaz történet: t j Fiatalon összekerültek, jött a két gyerek is egymás utáni Az öregektől egy házhelyet kapott ajándékba a kis család'; és ha már telket kaptak, — úgy gondolták — legjobb lesa mindjárt házat is építeni rá. Buzdítok, lelkesítők akadtak' bőven: — Vágjatok bele bátran! Ad hitelt az OTP, aztán majd csak lesz valahogy. Jó emberek, rokonok is akadnak, akik majd kölcsönöznek. A tervezgetés időszakában valahogyan még a ceruza is véknyabban fogott és a fiatal pár, — annak ellenére, hogy tudták, ismerték szüleik gyenge anyagi helyzetét — bele­vágott az építkezésbe. Felkészületlenül, meggondolatlanul. — Most mi a helyzet? — Tető alatt a ház, de egy év óta egy rongyot nem tud­tam vásárolni a családnak. A gyerekek cipő, ruha után nya­fognak, a feleségem — bár nem szól — szintén sóvárogva nézi barátnőit. Úszunk az adósságban, a rokonok is egyre hevesebben követelik vissza a kölcsön adott pénzt. Napi­renden a cirkusz, a vita, a veszekedés. Ezt, kérem, ép elmével nem lehet bírni! Elment az ember, de tanulságát maga után hagyta.ÍJ Szalay István Ady a halottas ágyon itt sorakoznak a polcokon. A regényírók közül Eötvös, Kemény és Jókai voltak egykoron a kedvencei. A kortársírók közül szinte va­lamennyinek a kötete látha­tó itt. Babitsnak, Móricznak, Kaffka Margitnak, Bródy Sándornak, Krúdy Gyulá­nak több kötete is megta­lálható. Ady közismerten renge­teg újságot és folyóiratot ol­vasott — ezek közül jó né­hányat itt is kiállítottunk. Különösen a Nyugat és a Huszadik Század példányai foglalnak el jelentős helyet, mert ilyen módon is jelezni kívánunk, hogy Adynak igen szoros kapcsolata volt mind a két folyóirattal. Feltűnő helyre került az a néhány szép kötésű, régi klasszikusokat tartalmazó kötet, amelyet a költő tanár barátjától, Horváth Jánostól kapott­Legkedvesebb olvasmá­nyát, a bibliát pedig ném is a könyvespolcon állítottuk ki. hanem kinyitva az író. — 1919. január 27.-én asztalára tettük annak jelé­ül, hogy szinte mindennapos olvasmánya volt. Sajnos, ez nem az eredeti. Nem az, amelyikbe hajdan saját Ke­zűleg írta: „Ady Endre vén diák kedves bibliája.” Ady Lajos könyvéből tudjuk, hogy azt a bizonyos régit saját maga a költő tépte széjjel rettenetes gyötrelmei­ben negyvenegyedik szüle­tésnapjának éjszakáján. — „Pár nappal az ünneplés után érkeztem fel Mind­szentről s a negyvenegye­dik születési évfordulóját kö­vető reggel láttam először viszont augusztusi találkozá­sunk óta. Ágyban fekve, be­tegen és dúltan találtam. Amikor egyedül maradtunk, suttogva mondotta, hogy; „Borzasztó éjtszakám voit. Elképzelheted: a bibliámat széttéptem... — s idenyúj­totta a biblia letépett fedő­lapját, Ady régi bibliájának fedőlapját ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirat­tárában őrzik. Sára Péter j

Next

/
Thumbnails
Contents