Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

A közösségekben halad legjobban a művelődés Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával A közművelődés össztársa­dalmi kérdés, megoldása nem korlátozódhat hivatal­ból érdekelt állami szer­vekre. A Hazafias Népfront, mint minden nagyobb je­lentőségű probléma megol­dásában, társadalmi eszkö­zeivel ebben is részt vesz. Erről kérdeztük dr. Molnár Béla elvtársat, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkárát. — A Minisztertanács ha­tározatban kérte fel a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsát, hogy sajátos eszközeivel segítse elő a közművelődést törvényben meghatározott feladatok végrehajtását. Milyen fő területei vannak e tevé­kenységnek? — Én az első helyen sze­retném említeni a. politikai műveltség fejlesztését. Ez ugyanis a korszerű művelt­ség elszakíthatatlan része. A népfront ebből a megköze­lítésből foglalkozik vele, ésa. szerű munkamegosztásban más szervekkel, intézmé­nyekkel. — Milyen konkrét felada­tai vannak a népfront­mozgalomnak a politikai műveltség fejlesztésében? — Ez sokrétű munkát fog­lal magába, de talán fon­tossága miatt a népfrontbi­zottságok által tartott soro- zatjellegű politikai fórum- rendszert emelném ki. Ezek­re általában a téli időszak­ban kerül sor, mert a vidé­ki emberek akkor jobban ráérnek. Szinte nincs olyan falu, ahol bizottságaink ne tartanának ilyen találkozó­kat. Szeretném elmondani, hogy több százezer ember vesz részt ezeken a beszél­getéseken, amelyeknek for­mái rendkívül változatosak- Az utóbbi egy-két évben azt tapasztaljuk, hogy erőtelje­sen megnőtt az . érdeklődés a szocialista életmóddal össze­függő kérdések iránt. Igény­lik az emberek a téma me­lyebb megvitatásának, meg­értésének lehetőségét. — A népfront közművelő­dési tevékenység másik fő területe a részvétel a köz­oktatás fejlesztésében. Az a meggyőződés vezet bennün­ket, hogy a közoktatás sem csak a hivatalos intézmé­nyek dolga, hanem társa­dalmi feladat. — Mi az, amiben a nép­front itt hatékonyan tud közreműködni? — Mindenekelőtt a tan­kötelezettségi törvény érvé­nyesítésének elősegítésében. Magyarországon régóta tör­vény. hogy a gyerekek kö­telesek elvégezni a nyolc- osztályos általános iskolát le­hetőleg tizennégy, de tizen­hat éves korukig feltétlenül. A valóságban megengedhe­tetlenül magas azoknak a száma, akik ebben az élet­korban nem fejezik be az iskolát. Ennek oka a szülők gondatlansága és gyakran a törvény liberális értelmezé­se. Társadalmi jelzésedre történtek is konkrét intéz­kedések, ez azonban önma­gában kevés. A népfront ép­pen ezért tartja egyik fő feladatának a szülők egyéni felelősségének hangsúlyozá­sát. A segítségnek egyik fő csatornája a szülői munka- közösségek hálózata. A Ha­zafias Népfront az Oktatási Minisztériummal és a taná­csokkal együttműködve irá­nyítja, segíti munkájukat. — Régi gyakorlat, hogy a népfront és az Oktatási Minisztérium minden tan­év kezdetén tájékoztató levéllel fordul a szülői munkaközösségekhez. — A közeledő új tanév alkalmával a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fő­titkárának, valamint az ok­tatási miniszternek közös levelével olyan ajánlást kül­dünk a szülői munkaközös­ségeknek, amelyben a csa­lád megnövekedett szerepé­re és felelősségére hívjuk fel a figyelmet, továbbá rá­mutatunk az alapvető neve­lési tényezők (család, isko­la, társadalom) együttműkö­désének fontosságára. Az ajánlásban olyan más fon­tos kérdésekkel is foglalko­zunk, mint az egészséges testnevelés, rendszeres spor­tolás fontossága, továbbá tá­jékoztatást adunk az új tantervekről. Az iskolákban ebben az évben közösen fog­ják megtárgyalni ezt az ajánlást a szülői munkakö­zösségek, a tantestületek és a társadalmi szervek. — Következő nagy közmű­velődési tevékenységi te­rülete a népfrontnak a különböző társadalmi mű­velődési mozgalmak gon­dozása és támogatása■ — A mozgalom a közmű­velődés közösségi formáit tekinti a legfontosabbnak, ezeket támogatja leginkább. Két jelentős társadalmi köz­művelődési mozgalom gaz­dája vagyunk. Egyik az „Ol­vasó népért” mozgalom. Na­gyon nagy a fejlődés; ebben az évben például 82 olvasó­tábort szerveztek az ország­ban, 4000 ember részvételé­vel. A résztvevők többsége fiatal, pontosabban általá­nos- és középiskolás diák, de már több felnőtt olvasó­tábor is van. Ezek az olva­sótáborok, amelyeket a nép­frontbizottságok az írószö­vetség fiatal tagjaival együtt­működve szerveznek, szinte az „Olvasó népért” mozga­lom káderképzését töltik be. A mozgalmat gazdagítják különböző konkrét akciók, például az MSZBT által kezdeményezett „Kell a jó könyv” akció. — A honismereti . .mozga­lom több tízezer fiatal és idős emberből áll és rendkí­vül sokrétű. Tartalmaz üzemtörténetírást, helytörté­netírást, műemlékvédelmet, széles körű népművészeti gyűjtőmunkát, a forradalmi munkásmozgalom személyi­ségeinek. mártírjainak, fon­tosabb eseményeinek felku­tatását, múzeum gyarapítá­sát, nem egy esetben múí:e- umalapítást is. A honisme­reti mozgalomnak szintén vannak ismétlődő. állandó fórumai és pályázathoz kö­tött akciói. — A harmadik ilyen moz­galom, amely szinte külön szelvénye a közművelődés­nek: a klubmozgalom. — Igen, a klubmozgalom nagyon elterjedt, és ha si­kerül ezekben nemcsak ló szórakozást, de az önműve­lődést is vonzóan szolgáló közös, cselekvést meghonosí­tani, akkor a hatása még szélesebb lesz. A klubokban politikai, zenei, népművésze­ti tevékenységet folytatnak. Sok klubban kórusok, Páva­körök működnek. Nagyobb vállalkozásként említem meg, hogy a tv-ben előké­szítik a „Repülj páva” kö­vetkező fordulóját. Sajátos vonása lesz, hogy a közös­ségi teljesítményt, az együt­tes produkciót állítjuk elő­térbe. — Ebben a munkában vannak mindig bizonyos al­kalmakhoz kötődő esemé­nyek. Ilyen például az Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója, amely meghatározó a közművelő­dés minden területén. A kö­vetkező két esztendőben, 1978-ban és 1979-ben ilyen meghatározóvá válik közmű­velődési tevékenységünkben az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom, majd az 1919-es Tanácsköztársaság 00. évfordulója. Bíró Zoltán Eredményjelzők exportra A Finommechanikai és Elektronikus Müszergyá.tó Szövetkezet tájékoztató be­rendezéseket készít. Termé­keik 60 százalékát exportra szállítják. Sokat vásárolnak a KGST-országok. A szövetkezet készíti a moszkvai olimpiára is a lá- jckoztató eredményjelző be. rendezéseket. (MTI fotó — Balaton József — KS) Az ÉVM vállalatai az élen Húszezer lakás épült az első hét hónapban Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumnak az év első hét hónapjáról készített gyorsjelentése sze­rint a tervezettnél is len­dületesebben, a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 8,4 százalékkal bő­vült a kivitelező építőipar termelése. A jubileumi ver­senyben a gépek kihasználá­sának. a munka körültekin­tőbb megszervezésének újabb tartalékait tárták fel az épít­kezések szocialista brigádjai, kollektívái. Több helyen a folyamatos munkarend meg­szervezésével hasznosították erőiket, a korábbinál haté­konyabban. A versenyfel­ajánlások teljesítéséért ki­fejtett erőfeszítéseik eredmé­nye, hogy a munka terme­lékenysége 9,8 százalékkal, azaz még dinamikusabban emelkedett, mint a terme­lés. Azon túl tehát, hogy a termelés bővítését teljesen a munkatermelékenység növe­lésével alapozták meg, si­kerűit pótolni azt a kiesést, is, amit az építőipari, mun­kások számának több mint egyszázalékos csökkenése, vagyis mintegy kétezer dol­gozó kiválása okozott­A kivitelező építőipar ka­pacitásának legnagyobb vo­lumenét kitevő ÉVM-válla- latok növelték a legdinami­kusabban a termelést és a termelékenységet is, mégpe­dig 11,7. illetve 12,1 száza­lékkal. A tanácsi építőipari vállalatok 9, az ipari szö­vetkezetek 5,7 százalékkal bővítették termelésüket. Az ágazat dolgozói hét hónap alatt összesen 19 918 új la­kást adtak át, 1500-zal töb­bet, mint múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenyben . elősorban az ÉVM-vállalatok dolgozói, brigádjai jeleskedtek, akik 16 761 lakást építettek fel, 1651-gyel többet az egy év­vel ezelőttinél. Ezzel együtt éves lakásátadási feladatuk 46 százalékát teljesítették, javították tehát a lakásat- adások ütemességét is. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsi vállalatok és a ter­melőszövetkezeti közös vál­lalkozások építkezéseinek dolgozói azonban az éves át­adási feladatnak alig 30 szá- zalékát váltották valóra, s így az év hátralevő hónap­jaiban növelni kell erőfe­szítéseiket, hogy maradék­talanul teljesítsék az elő. irányzatot, s ne torlódjanak a munkák az év utolsó hó­napjaira. A kivitelező építőiparnak az év utolsó öt hónapjában még 29 082 otthon építését kell befejeznie, s ebből az ÉVM-vállalatoknak 19 700-at, az építőipari szövetkezetek­nek pedig 5200-at kell át­adniuk. Az ágazat dolgozói jelenleg majdnem 57 000 la­kást építenek az országban, s ezzel egyúttal megterem­tik a jövő évi ütemesebb la­kásátadások feltételeit. Mit tervez a KAEV Gyöngyösön? Nagy remények - korlátok között Éppen tíz éve startolt az üzem, akkor költöztetett gyárat a volt bányatelep He­lyére a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat. Akkor meg szinte korlátlannak tűnt a munkásfölvétel lehetősége. Akkor még nem tudták, hogy a budapesti vállalat üzemeit hamarosan csak vi­déken fejleszthetik, „otthon” már nem. Így a gyöngyösi üzem első éveit „kisegítő­ként” töltötte, nem mindig volt folyamatos a munka, sokszor egyik hónapban még nem tudták, mi lesz a fel­adatuk a következőben. Ma már más szelek fúj­nak itt is. Igazi gyár nőtt a régi bányatelep helyén. Rá­adásul az idén igen nagy külföldi, nyugati szállítások reménye csillant föl, s ezek teljesítése még följebb emel­heti a rangsorban a most kialakuló kollektívát. De most már Gyöngyösön is más a helyzet, mint tíz éve volt. Nem olyan egyszerűen valósíthatók meg a szép el­képzelések. Nem bírnak többet Tavaly a 82 milliós tervü­ket 96 millióra teljesítették. Jól összejött minden. De annyira azért mégsem, hogy erre az évre nyugodtan 151 millió forintos tervfeladatot tűzzenek ki. Az első félév­ben hoztak 55 milliót, más­félszer annyit, mint tavaly hat hónap alatt, de mégis ez állt a megye gazdasági helyzetét értékelő jelentés­ben: „megyénk gépipara a KAEV gyöngyösi gyára ki­vételével teljesítette féléves tervét. • Lehetett volna teljesíteni ? Nem hisszük, de érdemes azért néhány dologról szól­ni éppen e nem teljesítés okán. A gyár, az itt dolgo­zók jövőjét szem előtt tart­va. A központi irányítás alatt álló gyáregység Budapesten történt összevonások miatt módosította profilját, s a tavalyi kísérleti gyártás után az idén sorozatot kezdett egy bizonyos C—105-ös jelű cipőipari gépből. Ez az okos kis masina felsőrészformá­kat vág a bőrből, igen ter­melékenyen dolgozik és na­gyon könnyen változtatha­tók rajta a kivágandó min­ták. Figyelemreméltó előny ez a nagy szériákra alkal­mas gépek melleti;, s emiari igen nagy iránta a kereslet keleten, nyugaton egyaránt. Kanadától Indiáig vennék ezeket a gyöngyösiektől min­den mennyiségben, s itthon- ra is kellene a cipőiparnak. Ilyen tőkés exportremények mellett akár 200 milliós, vagy nagyobb tervet is le­hetett volna készíteni. Azon­ban nemcsak ezt kell figye­lembe venni. A gyáriak er­re az évre először egy 125 milliós tervprogramot mu­tattak be a központnak. Az egyeztetés után 131-re emel­ték. Harmadszorra pedig már 151 millió lett. ' Minden követ megmozgattak A gyár a legmagasabb bérfejlesztési lehetőséget kapta az egész vállalatnál, hogy jobban ösztönözhessen a nagy feladatra, de főleg azért, hogy némiképp be­hozzon valamit a korábbi évek lemaradásából. „A” kategóriás, a fejleszthető üzemek között van, toboroz­hat, hirdethet munkásfelvé­teli/ Érkeznek az új gépek, amelyek fokozatosan fölvált­ják a régieket. A gépi be­ruházások értéke 30 millió lesz ebben a tervidőszakban, az építkezés költsége pedig 22 millió forint. Arra szá­mítottak, növelhetik a lét­számot, ám az első félév végére 20-szal kevesebben voltak, mint januárban. Kü­lönösen a forgácsolók föl­mondása volt érzékeny vesz­teség­Mindegy, termelni, hajtani kell, mert sokat vállaltak magukra. Minden lehető sza­bad kapacitást lekötöttek a környéken együttműködési szerződéssel. A környékbeli- szövetkezetek sorozatával kooperálnak. A zöldségprog. ramra Irányított és a fel­adatra fejlesztett Tarnamen- te Termelőszövetkezet pél­dául forgácsoló üzemet ho­zott létre, amely csak a gyöngyösi gyárnak dolgozik. Nos, a kisegítő partnerek­hez fűzött remény sem min­denben vált valóra. Pontat­lanul szállítottak, nem min­dig voltak megbízhatók ezek az alvállalkozók. Ennek el­lenére az eredmény is ha­sonlóképpen a termeléshez, másfélszeresre nőtt, a ter­melékenység szintén ugyan­így. Lakatos Imre igazgató szavai szerint a minőséget tartották elsősorban szem előtt; inkább legyen keve­sebb, de kifogástalan a ter­mék. Ilyen körülmények kö­zött egyedül jó álláspont ez. Ezért nem érkezett rekla­máció a több mint száz ci­pőipari gépre, amit külföld­re küldtek a félév alatt. Egv műszakos gépek A forgácsoló üzemben a gépek között Benei László üzemvezető kalauzol. Mu­tatja a napokban beállított nagy teljesítményű horizont fúró-maró gépet. Még a munkások is most ismer­kednek vele. — Mennyi az átlagos mű­szakszám az üzemben? — Sajnos, összesen 1,2. A nagyobb gépeket persze min­denképpen három műszak­ban kell dolgoztatnunk. — A felemelt műszakpót­lék biztosan segít is a dol­gon — próbálom keresni a megoldást, mire legyintés a válasz: — Fizettünk mi már 60 százalékot, de most is 50 százalék éjszakai műszak- pótlék van a kollektív szer­ződésünkben. Több, mint amennyit a központi intéz­kedés előír. Mégsincs em­ber. ■. ★ így, ilyen hangsúllyal az­előtt nem fogalmazódtak itt meg a korszerűség, a haté­konyság követelményei. De egy gyár, ahol már százmil­liót tudnak termelni, még­pedig nagyobbrészt gépek gyártásával, már sok pénzt elveszít, ha továbbra is a régi módszerekkel akar dol­gozni. Ahogy az igazgató is mondta: itt a mennyiségi növekedést már minőségi változásnak is kell kísérnie, a hagyományos gyártás-elő­készítés. programozás már nem megy. A gárdának is hozzá kell nőnie a felada­tokhoz. A nagyobb tervek jobban felszínre hozzák a hiányos­ságokat. Maguk vették ész­re, maguk is akarják meg­szüntetni azokat. Még ha ezt most a teljesíthetettenre mé­retezett tervek felülvizsgála­tával kell is kezdeniük... Bekell Sándor Javul a technológiai fegyelem az élelmiszer- szállításban A kereskedelmi felügyelet ségek hat megyében és a fő- - városban a tej-, a sütő- es a szeszipari vállalatok, a kereskedelmi és vendéglátó, ipari egységek raktáraiban, boltjaiban, szállítási köz­pontjaiban ellenőrizték, hogy mennyire tervszerűek és fo­lyamatosak a szállítások, il­letve azt, hogy a raktáro­zásnál, csomagolásnál és a szállításnál, valamint az áru­fogadásnál betartják-e a a technológiai előírásokat. Negyvenkét ipari vállalatot, 143 feldolgozó üzemet, 13 vállalati és szövetkezeti köz­pontot, továbbá több mint 200 üzletet vontak a vizsgá­latba, amellyel megállapítot­ták: a technológiai fegye­lem javulóban van, s ez az áruk minőségénél is megmu­tatkozik. A tejipari szállítók a ko­rábbinál folyamatosabban es zökkenőmentesen látják -. el a kereskedelmet és a tej es tejtermék minősége is javu­lóban van. Kifogásolták, hogy a csomagolóanyagon levő felíratok, . bélyegzések igen gyakran elmosódnak, olvashatatlanná válnak ; és ráadásul a jelölésre használt festék szennyezi az árut. Néhány raktárban együtt tárolják az üzletekből visz- szaérkező úgynevezett vissz- árus tételeket a kiszállításra kerülő tejtermékekkel, ami megengedhetetlen. A szállí­tásnál vitát okoz, hogy a boltok bejárata elé lerakott ládákat nem lehet lezárni. A sütőipar áruszállítása is menetrend szerinti, kifogás csak elvétve merül fel. A minőségi kifogások egy ré­szét az okozza, hogy a meg meleg készárut sokszor azőn, nal szállítóládákba zsúfol­ják, a kenyér itt deformá­lódik és lehűléskor elveszti eredeti térfogatát, ami a minőséget is rontja. Az üz­letnyitás előtt az utcán, „várakozó” péksüteményt nyitott láda védi úgy-ahogy a szennyeződéstől, ezen a gyakorlaton változtatni kaié“

Next

/
Thumbnails
Contents